Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-19 / 187. szám
4 1942, AUGUSZTUS 19 Niért van szükség Erdélyben az iparengedélyek revíziójára Kolozsvár, augusztus IS. Hirt adtunk ar* ról, hogy a m. kir. minisztérium szombaton megjelent rendeletében a Magyar Szent Kő' rónához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen ipart, kereskedést űzők jogositváhyá- nak felülvizsgálatára adott ki utasítást. Ez a rendelkezés megnyitja a lehetőségét annak, hogy az iparűzés terén évtizedek óta kialakult visszás helyzeteket mégszüntessék és a keresztény és magyar iparosok és kereskedők javára helyrebillentsék azt az egyensúlyt, amely nélkül gazdasági életünk egészséges fejlődése el sem képzelhető. Tudomásunk szerint ez a szombaton kiadott rendelkezés csak utasítást ad a soron következő rendezésre. A reszort-minisztériumok részletes rendelkezései következnek ezután s ezeknek nyilvánosságra hozatala után kezdődik meg az erdélyxészi iparkamarák utján az eddig kiadott iparengedélyek revi- ziója. A közeljövőben tehát kezdetét veheti a régen várt tisztogatási munka. Erre annál is inkább szükség van. mert az impériumválto- zás után, hogy némi rendet teremtsenek a román iparhatóságok által itthagyott dzsungelben, átmenetileg nyilvántartásba vettek minden jelentkezőt, de nem vizsgálták meg azt, hogy a magát iparosnak vagy kereskedőnek bejelentő egyén jogosult-e iparűzésre vagy sem? Kolozsvár városában és a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület hatáskörébe tartózó helységekben körülbelül ötezer ember foglalkozik kézműiparra! és kereskedelemmel. Ennek az ötezer embernek huszonöt százaléka zsidó. A százalékarány nem éleződik ki erősen, mert ez a kimutatás az összes ipart és kereskedelmet űzőkre vonatkozik. Ha azonban levonjuk ebből a számból az iparosokat, akkor ez a százalékarány a kereskedelem terén hatalmas eltolódást mutat a zsidók javára és a keresztény kereskedelem nagymértékű visszaszorítását tükrözi. Nem minden érdekesség nélkül való az Ipartestületnek kimutatása az ipartüző zsidók számarányával kapcsolatban. 1941. évi jelentésében külön is kitér a román időben kialakult szabadosságra és az uj ipar jogosítványok kiadását tárgyaló fejezetten megjegyzi a következőket: ,,Az Ipartestülét működésének megkezdésekor az ipar jogosítványok terén, illetőleg .az önálló iparűzés tekintetében zűrzavaros állapotokat talált. Tudvalevő, hogy a román megszállás ideje alatt kézműiparosoknak ezrei dolgoztak ipar jogosítvány nélkül, úgy a városban, mint a vidéken“... A bécsi döntés után 1943 magyar iparos jelentkezett az ipartestü'.etnél bejegyzésre Kolozsvár területén. SS német, 136 román iparos után a nyilvántartásba vett és ideiglenes iparengedéllyel ellátott zsidók száma 402 volt. A vidéki iparosok hozzá-zám írásával 2922 iparost tart nyilván az Ipartestület a hatásköre alá tartozó területen. Az Ipartestület által összeállított statisztika megállapítja ezek után, hogy az iphra- sok 77%-a magyar, 1.5%-a német, 7%-a román, 14.5%-a pedig zsidó. A megmaradó kétezernyi létszám tehát a kereskedelemmel foglalkozókat jelenti. Hogy ezek közül menynyi a zsidók arányszáma, azt még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani. Ez csak akkor'tisztázódik teljesen, amikor az iparrevi- zió során felszámolják a túlméretezett zsidó előretörést és megszüntetik a strómanrendszer mindenféle fajtájú érvényesülését. A zsidó kereskedelmi és iparú hegemóniáról tisztább képet kapunk, ha megfigyeljük a környező városok ipari és kereskedelmi statisztikáját. Nézzük csak mi a helyzet — például —- Désent Az elsőfokú iparhatóság adatai szerint Dósén az iparigazölvánnydl rendelkező ipart- üzők 43, a kereskedelemnek pedig 61 százaléka zsidó. A mesterek, segédek és inasok a következő százalékkal szerepelnek ebben a statisztikában: a mesterek 20.0, a segédek 19.3, az inasok lö százaléka zsidó. • Besztercén következőképen á'l a helyzet: Az ipartiizök 17%-a, a kereskedők 64 00%-a zsidó. Beszterce és vidékének aránya: mesterek: 18.5, segédek; 11.2, inasok: U.2 százalék. Meglepően örvendetes Zilahnak, ennek a kis magyar városkának kereskedelmi és ipari statisztikája. Itt erősen a százalékarány alatt áll a zsidó térhódítás. Ennek azonban igen érdekes oka is van. Zilahin hivatalosan az ipartiizök 3%-u, míg a kereskedőknek csupán 2%-a tartozik a zsidó fajhoz. Ezt a meglepő eredményt azzal érték el a maguk életét okosan védő zilahiak, hogy már évszázadok óta szombati napokon tartották meg a heti és kirakodó vásárokat. Mivel a lengyelzsidók vallási törvényeik tiltó Rendelkezései miatt . r tudtak üzletaket kötni, mesz- sstrn elk'-'i u’ték a várost. így védekezett a zilahi nép a zsidóság térhóditásával szemben. Seamosujvdr helyzetképe szintén előnyös a magyarságra nézve. Ebben a kis városban a mestereknek csupán 5.5, a segédeknek 4.8, mig a tanulóknak 4.4 százaléka tartozik a zsidó fajhoz, Szilágysomlyón is óriási arányú zsidó térhódítást mutat ki a statisztika. Az Iparüzök 23, a kereskedőknek 47 százaléka zsidó. A vidék aránya pedig igv oszlik meg: a mesterek 15, a segédek 12.8 és az'inasok 15,7 százaléka zsidó. Banffyhunyadon sem különb a helyzet. Itt az iparosok 14.5, mig a kereskedők 42.8 százaléka tartozik a zsidó fajhoz. Ezekben a számadatokban természetesen nincsenek benne azok az üzleti vállalkozások, amelyek keresztény cégér alatt működnek, de mögöttük a zsidó tőke húzódik meg. Ha számításba vesszük ezt a körülményt is, érthetővé válik, mennyire szükséges és időszerű volt ennek a rendeletnek a kiadása, mert ennek révén tisztázódik végre a helyzet és az uj engedélyek kiadásával a zsidóságot százalékarányában fogják a kereskedelem és az ipar terén szerephez juttatni. Figyelemreméltó körülmény, hogy a zsidóság számarányához mérten szinte elsöprő erővel a fizikailag könnyebb feltételű foglalBudapést, augusztus 18. (MTI) A közellá- tásügyi niiniszter, hogy az ország közellátási problémáinak elrendezését megnyugtatóbban biztosítsa és hogy közvetlen szervekkel rendelkezzék vidéken, az egyes járási székhelyeken, valamint azokban a megyei'városokban, ahol közellátási felügyelőség nem működik, közellátási ellenőr kinevezésével fokozottabb mértékben építette ki a közellátás vidéki szervezetét. E hó 15-ével 306 járási székhelyen, illetve megyei járásban kezdik meg a közellátási ellenőrök működésűket. A közellátási ellenőrök a területileg illetékes közellátási felügyelőségeknek vannak alárendelve. Feladatuk állandóan figyelemmel kisérni a helyi közellátás alakulását és az intézkedést kívánó megfigyelésekről jelentést tenni. Vichy, aug. 18. (Bud. Tud.) A párisi lápok jelentése szerint az elmúlt napokban többezer állampolgárság néiküli Parisban és a megszállt területen lévő zsidót őrizetbe vettek és gyüjtőtáborba szállították. Deportálásukra a közeljövőben kerüli sor. Hasonló rendszabályokat alkalmaztak a meg nem szállt Franciaországban is. Itt a francia rendőrség Kolozsvár, augusztus 18. Érdekes levelet hozott a posta a Keleti Ujsá.g“ helyettes szerkesztőjének. Messzi földön, „valahol Oroszországban" tették postára a levelet, amely ismételten bebizonyítja, hogy honvé- deínk egészen másképp látják a „szovjet pa» radicsonV'-ot. mint ahogy azt a moszkvai, a londoni és a washingtoni propaganda ecseteli. A levélét egyébként Cserei Szász László, a jónevü fiatal író és költö küldte, akinek Írásai fővárosi folyóiratokban, napilapokban és a „Keleti Újság“ hasábjain is megjelentek s aki most a hős honvédsereg egyik katonájaként küzd a távóli harcmezükön. Az érdekes levél alábbi részlete a nyilvánosság elé kívánkozik: „Utunk végig nyomorúságos, mavha- ganéjjnl beta pásztóit deszka viskók Közi vezetett, amelyekben a paradicsom „boldog“ lakói élnek családjukkal és kisebb- nagyobb állataikkal egy már nem is kétes tisztaságú, hanem kétségtelenül piszkos szobában. A férgek itt tényleg paradicsomi életet élnek. A városok sem különböznek a falvaktól, hiába dúl itt az egyenlőség: mindenki és minden egyformán piszkos. Most Is az úgynevezett városban vagyok és egy elhagyott nyomdában Írom e sorokat. Nem tudom, hogy a nyomdászok milyen órabér mellett dolgoztak, de látom, hogy a nyomda berendezése a lecükozásokat rohamozta meg A kevésbé kifizető, nehezebb munkával járó pályát' meghagyták a magyar munkásság számára. Egyetlen egy városnak a kimutatása is élénk fényt vet erre a törekvésre, amelynek más irányba való terelését az iparengedélyek korlátozása valószinüleg örvendetesen fogja elősegíteni. Besztercén például, ahol bár a lakosság német nyelvű többsége van nyilvántartva, mint kimutattuk, a kereskedelem 64.9 százalékban zsidó kezekben van, mig az iparban 17 százalék a zsidó. Ebben a városban a zsidóság nemcsak a magyarság, hanem a többségben levő németség mellett is hatalmas tért hódított. A város 111 eipésziparosa közül 45. a 47 férfiszabóból 19 zsidó. Vannak olyan foglalkozások is, amelyek úgyszólván teljesen a zsidók kezében vannak. így a fogműves, fü- zőkészitő, kozmetikai, valamint a szappangyártó iparban alig akad magyar. A közellátás legfontosabb területein is aránytalanul nagy a zsidó befolyás. 104 mészáros közül Besztercén 44 a zsidó. 31 pék közül S, mig a nehezebb iparokban, mint az asztalos, ács, a csizmadia, fazekas kerékgyártó, kovács, kőműves, lakatos, szíjgyártó mesterségekben még elvétve is alig akadunk zsidóra. A közeljövőben a kormány intézkedése révén mindezek a kiáltó egyenlőtlenségek közmegelégedésre • megoldást ^nyernek és az er- délyrészi területeken is ar. igazságosság és a számarány szerint osztódik fel* a magyar munka és annak jövedelme is. A járások területén ellenőrzik a hatóságilag megállapított árak betartását, figyelemmel kisérik a közellátással kapcsolatban kiadott rendeletek kellő időben történő végrehajtását, a helyi fiatóságok, valamint magánosok köselldtríssal kapcsolatos kérdéseit, problémáit és panaszait egyrészt közvetlenül intézik el, másrészt azok levezetésére megfelelő intézkedést kérnek. A közellátási mi. nisztérium vidéki szervezeteinek fokozottabb mértékben történő kiépítése szükségessé tette, hogy a minisztériumi kebelében közellátási igazgatási főosztály néven külön főosztály szerveztessék, melynek hatáskörébe tartoznak a közellátási kormánybiztosokkal kapcsolatos ügyek. mintegy 4000 állampolgárság nélküli zsidót vett őrizetbe és szállított a megszállt területen lévő gyüjtötdborokba. Egyidejűleg őrizetbe vették azokat a francia zsidókat, akik „fekete kereskedelmet“ folytattak. Ezeket internálták és a bűnügyi eljárás lefolytatása végett átadták a francia bíróságoknak. nika csecsemőkorában készült. Pedig tó- terjedése és nagymennyiségű ócska gépel alapján Ítélve, Igen nagy nyomda lehetett. Szeretném látni, mit szólna az a néhány, tévútra vezetett munkás, ha Ilyen helyiségben, ilyen gépeken volna kénytelen napi nyolc órát dolgozni Azt hiszem, hamar megfakulnának vörös eszméik. Egyébként jól vagyunk és biztos léptekkel haladunk előre egy szent cél: a uagy és boldog Magyarország érdekében." * Ezeket Írja a „szovjetparadicsomból“ a fiatal magyar költö. Tanulságos sorok... El lehet gondolkozni felettük... Bolsevista kémeket fogtak el Svédoiszáabon Stockholm, augusztus 18. (MTI.) A Ştefani Iroda jelenti: Stockholmban letartóztattak két honosított oroszt idegen hatalmak javára végzett kémkedés miatt. Megállapították, hogy rá- dióadóállomással dolgoztak, amely a város környékén az erdőben volt elrejtve. Állítólag szovjet ügynököktől kapták a készüléket. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 1 láromszázlia! kozelSáSátsi Járási ellenőr kezdte meţ? naSiködését aiicjuszltis 16-án Újból többezer zsidót szállítottak gyüjtőtáborba Franciaországban 00Ití mintíonRi és minden egyformán pisxkos!" — Írja orosz földről a Keleti Újságnak egv; fiatal magyar költő Kolozsvári autóbusz A Szent Mihály tornyában épéért most üt delet az óra .. . A ('áros eddig szinte merengő képét, egyetlen intésre rohanó, élő fergeteggé varázsolja a munkájából hazafelé siető tömeg. Minden perc drága most. Ki kerékpáron, ki az apostolok lován igyekszik hazafele. Akadnak olyanok természetesen, akik kényelmeskedő természetüknél fogva a közlekedési eszközöket használják fel erre a célra, mert úgy remélik, hogy ily- módon hamar célhoz érnek. — Jónapőt kívánok! — köszönti egymást az egyik megállónál két ur, akik ezen a déli poszton ismerkedtek meg egy_ mással. Ar egyik sovány, epebajos külsejű ember. A másik nyugodt, filozofikus természetű... — Újabb kísérlet? — kérdezi a filozófus. — Az utolsó — jegyzi meg ideges arc- ránditás közben az epebajos. Mig csöndben álldogálnak, apró csoportok keletkeznek körülöttük, majd percről-percre szinte matematikai hatvány alapján so’cszorozódnak. Megérkezik az asztmás nénike is és mint aki tökéletesen ismerős a helyzettel, újságpapírt térit a járda szélére és leül. Mások többkötetes regényeikbe mélyednek. Várnak .,. Egyre várnak ... A toronyórán ezalatt földöntúli erők ■ gyorsan tolják előre a mutatót. Nemsokára negyed egy. — Fogadjuk, hogy nem jön — hördül fel az epebajos ur és úgy néz társára, mintha jó fogát húzták volna ki a fájós helyett. — Inkább Churchillre fogadok utam, ’hogy Kairót Kolozsvárral téveszti össze és itt száll ki, de hogy arra fogadjak, hogy ez bejön? — Azt már nem ... Két inasgyerek malmozni kezd a járdán, de akadnak türelmetlenebbek is. Ezek fel és alá sétálnak s mint az őrszemek a vártán, a legparányibb távoli neszre is felfigyelnek, mert ugyebár sohase lehet tudni?... Az életben csodák is történhetnek ... Igén, valóban történhetnek csodák, de nem itt, ezen a ponton iS az az átkozott mutató odafönt úgy rohan, mintha versenyre akarna kelni a szélviharral. Már fél egy ... A filozófus külsejű ur most megszólal: — Mondja kérem — fordul az epebajos felé — nem lehetne észszerűbben, a közönség igényeinek megfelelően megoldani ezt a problémát? Mondjuk úgy. jhogy a benzinnel és a közönség idejével egyaránt takarékoskodjunk. Mi történne, ha reggel hét és kilenc között, maid tizenkettő és két óra között állítanának be a forgalomba minden tát sasgépkocsit? ... Ebben a pillanatban — rövid félórával a tömeg összeverődése után — mintha be akarta volna bizonyítani, hogy mennyi rosszindulat lakozik a népben, prüszkölve, dohogva becammogott a rég- várt autóbusz. A tömeg azonnal megrohamozta. Senkisem számolt azonban a paradicsomi átokkal. A társasgépkocsi ajtajában ott állt a szőke arkangyal és tiltó mozdulattal ,,megállj"-t parancsolt a tömegnek. Aztán imigyen szólott:-— Megtelt!... Mehet!... Egyetlen kocsi jött tehát és már fél- egy is elmúlt. Az epebajos ur arcán valóságos világfájdalom vonaglott. A filozófus minderre mosolygott, sőt még vigasztalta is társát: — Bízzuk magunkat a sorsra ... A sors akaratát azonban már nem várta meg senkisem. A nénike feltápászkodott a járda széléről és nagu sóhajtások közepette tovabicegett. Az e.pcbajos köszönés nélkül elrohant. Csak a filozófus tartott ki rendíthetetlenül. Amikor már mindenki elment, hangok dübörögtek feléje a távéiból. Incselkedő, biztató pöfögések üzenték, hogy a csoda közeledik. Csak még egy kis türelem ... A filozófus arcán a mosoly hirtelen torz fintorrá változott. Ajkába harapott s nyakát gallérjába hunra, gyors iramban az epebajos után rohant... S ekkor üresen, délcegen és komótosan begördült a megálló elé pontosan hat társasgépkocsi — az ellenkező irányból... T. Gy. Egy féltékeny romániai gazdái* kodó levágta felesége fejét Braila, aug. 18. (Búd. tud.) Movtila-Mire- sei községben Mihail Badv gazdálkodó féltékenységből éles késsel levágta felesége fejét. A hitvesgyllkos ezután a vendéglőbe ment, ott italozott, majd a robogó vonat alá vetette magát, amelynek kerekei halálra gázolták.
