Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

& & e r ă a /rlöpvi3ö 1 öhl2 >5:tyvtára BUDAPEST P.IBLAH&NT EETSRíí . ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HrtRA 2.7«, NF­, GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 187. SZÁM ÉVBE 32 PENGŐ, — POSTATAKARÉK. KIADJA A LAPKIADÓ RÉ ZVÉNYTARSASAG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: K-08. — POSTAFIÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Született Csehországban A* egyik párisi jelentés arról »rámol be, h*>gy egy SS éve* férfiú a keleti pályaudvar ruhatárában 55 angol gránátot tartalmaró bőröndét helyezett el. A gyanú* csomagot felnyitották, veszedelme* tartalmát ártal­matlanná tették, a bőrönd tulajdonosát pe­dig — noha az igazoltató detektivekre több­ékor tüzelt pisztolyából — letartóztatták. A hír nem meglepő. Semmiképpen sem szenzáció számunkra, még akkor sem, ha. figyelembe vesszük a letartóztatás valóban irgalmas körülményeit is. Az volna megle­petés é* az volna szenzáció, ha nem így tör­tént volna az eset a párisi keleti pályaud­varon. Ha — mondjuk — az a Csehország- han született S3 éves férfin nem angol szár­mazású bombákat csempészett volna, ki tud­ja minő földalatti szándékkal, hanem épp ellenkezőleg: valamely angol származású sö­tét és pokoli tervet leplez le s annak során a „Made in England" jelzéssel ellátott gráná­tokat maga juttatja az illetékes hatóságok kezébe. Egy ilyen magatartás valóban nagy meglepetésnek számítana nemcsak a német megszállás alatt álló francia fővárosban, ha­nem az egész Európában is. ilyen meglepetések azonban egyelőre nem érik, nem érhetik Európát. Európa nagyon is tisztában van azzal, hogy a „hü osehek“- től mit várhat. A csehek már az első világ­háború előtt, őszintén és leplezetlenül meg­mutatták igazi arcukat. Az a tervszerű, bomlasztó munka, amelyet a Monarchia egy­ségének szétztiHesztésére végeztek, azok a pánszláv álmok, amelyek a történelmi Ma­gyarországot néhány vármegy én yi állainocs- kává akarták zsugorítani, az a rengeteg áru­lás, hűtlenség, amellyel a „hü csehek“ zász­lót és esküt hagytak cserben a maguk önző céljainak megvalósítása érdekében, nem át­meneti jelenség volt a cseh nép és Európa történelmében. Ha a pánszlávizmus törté­netének legutolsó fejezeteit áttanulmányoz­zuk s a leszűrt eredményt összevetjük a cse­hek múltjának meg sem számolható soka- eágu adataival, félelmetes táviatok nyilnak meg a fürkésző szem előtt- íme: ott látunk egy népet, amely sem számaránya, sem ál­lamalkotó képességei szerint az utolsó ezer évben soha nem tudott tartós állami életet biztosítani magának s ha voltak Is történelemformáló szándékai, vagy cseleke­detei, azok egytől-egyig, következetesen más olyan népek, államok ellen Irányultak, ame­lyek mindig, minden Időkben szilárd és biz­tos bástyái voltak az európai életnek és az európai szellemnek. Diaboiikus kép ez: egy maroknyi nép Európa szivében, amely törté­nelme minden szakaszában konok következe­tességgel zendült Európa ellen s ha tett Is valamit Európával összefüggésben, az mind­össze annyi volt, hogy az Európa megsem­misítésére törő erők és hatalmak vak szol­gájává szegődött. Az utolsó emberöltő politikai káoszában az Európán kivüli és az európaellenes erők szívesen vették Bohemia ''»W, 1 önző áru­lását. Versailles és Trianon épp eléggé bizo­nyítják, hogy az európaellenes földalatti munkát miképp és mennyire értékelték a vi­lág akkori urai: a demokráciák. A rombolás és bomiasztás müvének ez a felmagasztalása, akármilyen örökkévalónak Is Ígérkezett a demokráciák erőrendszerévé kiépített Közép- és Keleteurópában, mégis csak pünkösdi királyságnak bizonyult. Az európai öntudatot hordozó nemzeti államok­nak le kellett számoiniok azzal a veszedel­mes tűzfészekkel, amelyet a birodalommá dagasztott Csehszlovákia jelentett. Nyugat és Kelét között továbbra is azt folytatták a „hü csehek“, amit a múltban müveitek: árul­ták jobbra és árulták balra vélt hatalmi helyzetük virtuális előnyeit. Ebben a törek­vésükben most sem voltak magukban: a kis- ántánt erörendszerének többi államai is bol­dogan szekundáltak a nagyhatalmi vágyál­mok kiéléséhez., Sem ők, sem társaik nem számoltak az­zal az egyébként magától értetődő körül­ménnyel, hogy nincs nemzet és állam Euró­pában, amely a páriskörnyéki békék bilin­csét a világ végéig magán viselje. Az eike- fülhetetlen visszahatásnak be kcüett követ­A MAGYAR VADASZREPULOK NAGY EREDMÉNNYEL VESZNEK RÉSZT A VORONYEZS KÖRÜLI HARCOKBAN A Kaukázusban megtört a bolsevisták ellenállása Gandhi titkárát az angolok mérgezték meg A német buvárhajók 14 hajót, egy olasz búvár- naszád 19 ezer tonna hajóteret süllyesztett el A NÉMET TENGERALATTJÁ­RÓK a legutóbbi 24 óra alatt újabb nagy sikert értek el. Elsüllyesztettek ti. zenegy szállitóhajót az Atlanti óceánon, az Északi-tengeren, a Földközit engerer, összesen 72.000 tonnatsrtalommal s ezen­kívül még egy 12.000 tonnás segédcir­kálót és két, csapatokkal megrakott ha­jót. Az olasz hivatalos jelentés 18.885 tonna hajótér . elsüllyesztését és egy 10.000 tonnás motoroshajó súlyos meg­rongálását jelenti. A Földközi-tengeri nagy tengelygyő­zelem után hétfőn és kedden két egymás, után napon német különjelentések szá­molhattak be újból a buvámaszádok eredményes munkájáról. Az ellenséges hajótér, az angolszász hadviselésnek ez az életbevágóan fontos eleme egyre job­ban, egyre nagyobb arányokban csökken. Stirling északamerikai tengernagy leg­utóbbi nyilatkozatában beismerte, hog> a tengelyhatalmak tengeralattjárói ebben az évben 420 szállitóhajót süllyesztettek el csupán az Atlanti óceán nyugati ré­szén és hogy a habom rendkívül válsá­gos szakaszába érkezett, éppen a hajó- térveszteségek miatt, amelyeket az u;i építkezésekkel nem tudnak pótolni. Min­denáron biztosítanunk kell tengeri jára­tainkat — mondotta, — mert ha nem tesszük, szövetségeseink veszítenének. A hajótér kérdése — fejezte be nyilatkora. tát — megoldhatatlan marad mindaddig, amíg nem sikerül a buvárhajók el’eni küzdelemre hathatósabb eszközöket ta­lálni. Addig is, amig ezeket a hathatós esz­közöket keresik, az angolszász hírverés a számokkal való bűvészkedéssel igyekszik elkápráztatni és megtéveszteni közvéle­ményét. A nemét hivatalos jelentések megállapították, hogy 1942 júliusában a német tengeri- és légierők 128 ellenséges hajót süllyesztettek el 815.000 bruttó regisztertonna tartalommal. Az amerikai tengerészeti minisztérium erre azt kö- .zölte, hogy ugyanebben az időben az amerikai hajógyárakban hetvenegy uj hajó készük el 800.000 tonnával és igy a veszteség és az uj hajóépitések csak­nem kiegyenlítik egymást. Mindez azon­ban, amint berlini szakéi tőik megállapít, ják, csupán a hozzá nem értők meg­tévesztése. A bruttó regiszitertonn3 ugyanis ürmértók, ezzel szemben az an­golszász adatokban szereplő tonna súly- egység és a kettő viszonya 10:16, vagyis 10 bruttó regisztertonnának körülbelül 16 sulytomna felel meg. Ezen az alapon tehát az amerikai hajóépitkezés júliusban mintegy 500.000 bruttó regisztertonna volt, ha egyáltalában megfelel a tények­nek az angol tengerészeti minisztérium részéről közölt számadat, amely az épí­tett hajók átlagos tonnatartalmát ilyen­módon 7000 tonnában adja meg. Az amerikai hajóépités tehát még messze van attól, hogy az elsüllyesztett hajókét pótolni tudja, és nagyon kérdé­ses, hogy ezt az építkezési ütemet ho. gyan és meddig bírják Washingtoni je­lentés szerint Thüllen képviselő kijelen­tette. hogy az Egyesült-Államok egész ha­diipara komoly válság előtt áll, mert an­nak megszervezését elsiették. * A SZOVJET ÖSSZEOMLÁSÁVAL KELL SZÁMOLNI, jelentette ki Cyrill Falls ismert angol katonai szakértő a németék keléti előrenyomulásával kapcsolatban — közli az NST Lisszabonból. Ez az összeomlás még az idén bekövetkezhet akkor, amikor Anglia és az Egyesült Államok bejelentik, még nem tudják kifejteni teljes katonai erejüket. Ennek a lehetőségnek komor árnyékában folyt le a moszkvai tanácskozás és azok a keznie. Az európátbomlasztó sötét erők leg­hívebb csatlósa: Csehszlovákia legelsőnek érezte meg, hogy uj világ van születőben, amelyben az örökös nyugtalanságot, ve­szélyt., romlást jelentő törekvéseknek többé nem lehet szerepük. A végzet jeladását azon­ban a „hü csehek“ nem értették meg. To­vábbra is megmaradtak Európa fenegyere­keinek, továbbra Is vállalták az Európa megsemmisítésére szövetkezett hatalmak szolgálatát. Ebben az egyben valóban hűsé­gesek voltak. Lehet-e csodálkozni azon, ha az uj Európa megunta az örök nyugtalan­ságot és veszélyt jelentő góc földalatti áska- lódásait és nyílt elkötelezettségeit. Európa biztonsága érdekében tehát félszámolták a Trianonban életrehivótt tűzfészket. Úgy látszik azonban, hogy ez a felszámo­lás nem volt elég alapos. A lokalizált tűz­fészek pernyéi továbbra is itt repkednek Európa fölött. Csehszlovákia megszűnt, de szelleme, amely régibb, sokkal régibb, mint Trianon, mert a cseh nép alkatában gyökerezik, ma sem nyugszik, ma sem akar mást, mint zavart, nyugtalanságot és rom­lást zúdítani a szilárd erkölcsi és anyagi rendért küzdő Európára. A Heydrich helyettes birodalmi védnök ellen elkövetett gyilkos merénylet is — hogy csak egyetlen kirivó esetet említsünk — egyik pernyéje ennek az ártó széliemnek. Ez a gálád ‘ gyilkosság is ujabh bizonyítéka an­nak, hogy a cseh lélek ösztönösén haj-amos a fejforgató erők törekvéséinek örök szolgá­latára. Milyen jelentéktelermé zsugorodik emellett a párisi Gare de l‘Est-en lejátszó­dott jelenet, amikor a 33 éves csehországi születésű férfiú több pisztolylövést adott le az eífogatására kirendelt hatósági közegek­re. Ez a kis párisi incidens, azzal az 55 an­gol gránáttal és azzal a néhány pisztolylö­véssel — népi mindennapi szenzáció, nem csupán egy érdekes bűnügyi eset. Több an­nál: a cseh alkat és a cseh lélek iegspon- tánahb megnyilatkozása. S ha maga a párisi eset nem is nagy ügy, ha nem is lep meg, újból csak azt bizonylt­ja az uj Európáért küzdő nemzetek itélő- székc előtt, hogy a cseh tűzfészek nem aludt ki s a rombolás, bomiasztás elvakult dühe cseppet spm lanyhult, sőt most találta meg igazi működési terét, amikor magas ázsió­val fizetik az árulókat, rombolókat, orvgytl- kosokat. Mi, magyarok, bőrünkön ismertük meg a csehek jánusarcu leikületének keresztmet­szetét. Lassanként Európa nyilvánossága is leplezetlen meztelenségében ismeri meg ezt a palackból kiszabadult szellemet, amely nem tud és nem is akar végre a rend és al­kotó munka világában otthont találni. Ez a játék azonban nem folyhatok az idők végezetéig ... ,— [z. — nemvárt és rendkívüli nehézségek, amelyek­ről ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolat­ban az angol sajtó ir, kétségtelenül ezeknél a kérdéseknél merültek fel. Természetes, hogy Churchill és az amerikai kiküldöttek mindent megígértek a. szovjetnek és amint Londonból érkezett svájci közlések tudják, megvitatták a még „ebben az évben meg­valósítandó második arcvonal sürgősségének kérdését is“. A második arcvonalnak azonban — teszik hozzá óvatosan Londonban — nem szabad sem tulkorán, sem tulkésön létre jönnie. A baj azonban éppen ott van, hogy a Szovjet szerint ennek az arcvonalnak létesí­tése már tulkésö, az angolok szerint pedig még t.ulkorai. Ez az ellentét okozhatta Churchill és Sztálin eszmecseréjének „drá­maiságát“. A rendesen jól értesült svéd sajtó — Churchill utazásának hire is először Svédor­szágban látott napvilágot — azt Írja, hogy Churchill főképpen orra készítette elő Sztá­lint „személyes befolyása teljes latbavetésé. vei", hogy nyugateurópai partraszállás for­májában a második arcvonal felállítására ebben az évben nem igen kerülhet sor. Hogy is lehetne valami az angolszász ter­vekből, amikor azt a tengelyhatalmak min­dig megelőzik. Az NST közli Szófiából, hogy ■Rommel egyiptomi előnyomulása azt az an­gol-amerikai tervet hiúsította meg, amely szerint szeptember 15-én a közel Keleten akarták létrehozni a második arcvonalat százezer amerikai katonával, 2 páncélos had­osztállyal és 500 repülőgéppel. Eltekintve attól, hogy ez a haderő — tekintetbe véve ac amerikai katonák gyakorlatlanságát — amugyis nagyon kevés lett volna komoly ve­szedelem előidézésére, még ezeket a csapáso­kat is kénytelen volt az angol hadvezetöség az egyiptomi események miatt máshol fel­használni. Egyébként Churchill utazásának Ismét adatot szolgáltat az angol-amerikai együtt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom