Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-18 / 186. szám

4 „Éppen olyan harcosok akarunk lenni, mint a fiuk 1“ fl iővő magkor asszonyairól beszélt Kolozsvárott a női íeventemozgalom hírszolgálatának parancsnoka Kolóssvdr, augusztus 17. A fiatal hölgy, aki ellátogatott a szerkesztőség-be, katonásan megállóit az egyik Íróasztal előtt, megmondta a nevét s azután közölte a hivatását: a le. ventálednyok parancsnoka. A kézfogása erős. energikus. Egyszerű szürke kosztümöt viselt, magyaros díszítésekkel . a fején aranyzsinó- ?os leyentesapkát. Mégsem volt benne semmi katonás, vagy ellenszenvesen férfias. Ellen­kezőleg igazán nagyon kedves fiatal hölgy volt. Valami felvilágosításért kopogtatott be hozzánk. Megkínáltuk cigarettával. Megrázta a fejét, hegy göndör fekete haja csak úgy röpködött. — Nem. lehet, szolgálatban vagyok. — De hiszen itt nem látja senki — próbál­tuk bűnre csábítani. A lány tágra nyitotta szemét. — Hogy gondolja ? Nem azért nem cigaret­tázom, mert valaki ész revehetne, hanem azért, mert nem, szabad. Beszélgetni kezdtünk. A leventeleányok pa­rancsnoka propagandaelőadásokat jött tar­tani Kolozsvárra. A fiatal hölgy ugyanis fé- ügmeddig kolléga: a női leventemozgalom hírszolgálatának vezetője. Megkértük, beszéljen valamit a levehtelá- nyokróL Itt errefelénk keveset tudnak rólak. A fiatat parancsnoknő egyszerre elemében varit- Olyan szakszerűen és szabatosan adja meg a felvilágosításokat, mint amikor egy katona jelentést tesz. — A leventelány-mozgalom á múlt év ok­tóberében indult meg. Először különféle el­nevezésekkel próbálkoztak. Hívtak minket „honleányoknak“ és sok egyéb néven, mig végül megállapodtunk a leventelány kifeje­zésben. —- Nem találja, hogy ez a név kissé fur­csa? A levente ifjú harcost jelent, katonát. — Ezt a kifogást már sokszor hallottunk. De. mi, éppen olyan „ifán harcosok“ akarunk lenni, mint a fiuk. Ki kel] terjeszteni a foga­lom körét s akkor már nincsen semmi baj. Levente — ez legyen a neve minden ifjúsági mozgalomnak. A szemében lelkes fény ég, amint magya­ráz. — Eleinte, amikor még nem láttuk egészen tisztán a leventelány-mozgalom célkitűzéseit, sok mindenfélével próbálkoztunk. így például bevezettük a motoroskiképzést, célbalövést és mdSj katonai természetű kiképzést. Ma azon­ban már túl vagyunk ezen. Az u.i levente.ány utasítás már nem katonai nevelésre fektet súlyt, hanem a magyar női nevelésre. A ka­tonás fegyelem természetesen továbbra is megmarad. — Mégis, mikkel foglalkoznak a levente­lányok ? — A kiképzés elméleti és gyakorlati. Tál- lás erkölcsi nevelést és világnézeti irányítást adunk. Ismertetjük a lányokkal a magyar iro­dalmat. • történelmet. Természetesen mindezt úe.m iskolás formában, hanem inkább játék közben. Tanítunk népi láncokat, énekeket. Oktatjuk az otthongondozást, takarítási, cse- csemőgondozást, betegápolást. Mindezt azon­ban nemcsak elméletben végezzük. Nemcsak megmutatjuk, hogyan kell csinálni, hanem rávezetjük őket, hogy valóban gyakorlatban. is hasznosítsák, amit tanultak. A leventeiá- nyok ott vannak a Zöldkeresztnél és egy se­reg más intézménynél. Segíteni — éz lehetne a jelszavunk. Ha nyáron mezőn dolgosnak az asszonyok, egy-két levent előny mindig otthon marad ■$ vigyáz a gyermekekre, elkészíti az ebédet.- Rendet csinál. Néha bizony, főleg nagy dologidőben, egy egész falu minden gondja a kis leventelányok nyakába- szakad. De vállalják jószivvel és lelkesedéssel. — Hogy áll a szervezés? Mennyire terjedt Jnár el a leventelány-mozgalom 1- Ál LE W ...ÍS i . V. A uSükf i t.:-» * ./J w* «."»■ t'w W**­(íS*r% -JWr’tr .'fr*. • 'ifi. >~i *n.wí ,fs’. «0. Most mind nagyobb lendülettel indul meg a vezetőképzés. Je'en- i«g is két tanfolyamot tartunk. îtjşp it ¥? ■ îjjţ J J. jrláií ... ,J4 , i '4. h rid» lé » « fi. á A »>*♦*.*­0.sÂVjyiţi«»«»# »«• í Most tartjuk Szent Istvánkor Budapesten az első nagy összejö­vetelünket. j... „v,.-vV. ........ C,... i-.-e •»»*. ... n“-ns ...A -t (S ,i A nagy seregszemlén, augusztus j20-án este, nagy tábortüzet, tartunk a Vér­mezőn. A hivatalos interjúnak vége. Most már kesak beszélgetünk. Aztán az ifjú parancsnok- nő elindul várost nézni. Hozzászegődöm. — Most vagyok először Kolozsvárott s -mindössze csak két napom van — mondta ,busán. Pedig szeretnék itt maradni legalább egy hétig. De nem lehet, vár a munkám. Mialatt, végigballagunk a Farkas-utcán s .•megcsodálja az öreg templomot, elmeséli, V-ogy iászkun fajtájú parasztszármazék. Hossztf,-g; i-t. Epésekkel járja az utcákat s V vzbaö- mindenre tighel. Még arra is van ide­je, hogy tovább meséljen kedves témájáról, a leventelányokrói. A csapatáról kezd be^- szelni. — Hát nem a központban dolgozik? — De igen. Csakhogy ha mindig az Író­asztalnál ülök, akkor legfeljebb elméleteket gyárthatok. Mindig meg kell tartani a kap­csolatot a valósággal. A napról-napra felve­tődő problémákkal igy küzdhetünk meg. Én például az egyik gyári csapat parancsnoka vagyok s minden héten két délutánt velük töltök. Száz lány van a csapatomban, azaz nem is csapatban, hanem koszorú. A levente­lányok ugyanis ma már nem a katonai raj, csapat kifejezéseket használják. Nálunk a legkisebb egység a tíz lányból álló bokréta. Négy-öt bokréta alkot egy füzért s több fü­zér együtt a koszorv. Csillog.a szeme s talán egy kis megható- dottság is van a hangjában, amint tovább meséi a „lányairól“. — Hetenként, kétszer találkozunk egy ,,Légo“ pincében. Dehát nem a helyiség a fontos, hanem a jókedv és az Öröm, amivel összejövünk. Ebben pedig nincsVn hiány. Tudja, milyen jól esik látni a munka ered­ményét. Hiszen végeredményben még nagyon fiatal a mozgalom s igy a legkisebb ered­mény is nagy biztatás. A múltkor például a foglalkozás alatt megszólal egy lány: — A szomszédunkban lakik egy néni. Most tár kisbabát és nagyon szegények. A gyer­meknek nem lesz semmije, Még egy rongyuk sem lesz, amibe betakargassák. Nagy csend állott be. A füzér tagjai majd­nem mind munkáslányok. Ismerik a. nyomo­rúságot. Egyszerre megszólalt az egyik: — Vállaljuk el mi a keresztemyaságot. Gondozzuk mi a gyermeket. — Igen ám — vetettem közbe, de ehhez nemcsak beszéd kell, hanem tenni is kei; va­lamit. Tudjátok-e. hogy ez pénzbe kerül. Aliig néztem körül, máris összegyűjtöttek huss pengőt, ami ezeknél a fillérekkel számoló kislányoknak rettentő nagy összeg. A követ­kező héten pedig egész halom régi ágynemű­vel és fehérneművel érkeztek. Nekiláttunk a szabás-varrásnak, s mire a kisbaba megszü­letett, már készen várta a kelengye. Azóta is mindig ott vannak körülötte a kis keiesít- marűák s vigyáznak arra, hogy soha, semmi­ben se szenvedjen hiányt. Sok ilyen esetet meséit még a kedves fíátal parancsnoknő. Egész sereg példával bizony­Budapeşt, augusztus 17. (MTI.) A Szé­kelyföldi Villamosmüvek Rt. Baráti Köré a székelyföldi villamostársaság megalakulása alkalmából a Magyar Sajtó Házában az igazgatóság tagjait vendégül látta, Megje­lent. Varga József kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter, valamint Bornemissza Géza titkos tanácsos, volt miniszter, az ipari munkaszervező bizottság elnöke, vala­mint Bíró István felsőházi tag. A Baráti Kolozsvár, aug. 17. Az utóbbi évek bűn­ügyi krónikájának égjük leghirhedtebb esete volt Goldsehlegér Jónás bukaresti zsidó zug­bankár meggyilkolása. A borzalma* bűntényt 1937 október 11-én Culdea Romulusz egykori sepsiszentgyörgyi rendőrkomiszániak a ro­mán fővárosban lévő lakásán á.z elbocsátott román rendőrbiztos és az erdélyi származású Tőkés Béla követték el. A kereskedelmi vég­zettséggel rendelkező Tőkés Béla, aki Tőkés Ernő akkori bukaresti református esperes testvéröccse és sokáig volt állás nélkül, az időtájt Culdea RomAlusz alkalmazásában ál­lott. Jelzett napon a zsidó valutaüzért, akivel bár bonyolítottak le homályos pénzügyiete­ket, — abban a reményben, hogy jelentős pénzösszeget hoz magával — a merénylők Culdea lakására csalták. A családtagoktól é* alkalmazottak távöllétébén az üres lakásban, a gyanútlan Goidschlégernek estek, zsineg­gel megfojtották és holttestét a fürdőszobá­ba hurcolták. A kihűlt tetemet utazókosárba gyömöszölték. Ezután, hogy büntettük áruló nyomait elleplezzék, a veszedelmes tartalmú „csomagot“ gépkocsival Sepsiszentgyörgy határába vitték és az éjszaka .leple alatt, a városszéli malom hidjáról az Olt folyóba dobták a mitsem. sejtő sofőr.segítségével. A I .hulla rövideden napvilágra került s a meg­gátja, mennyi érték, emberi jóság, magyar öntudat van ezekben a bimzózó lánykákban. — Aki itt él közöttük és napról-napra látja őket, ismeri terveiket, annak iörhetetlehül kell hinnie magyar fajtánkban. Ezért igazán szép a mi munkánk s ezért nem lehet soha bele­fáradni. Sietnie kell. mert délután két előadást "is tart az összegyűlt kolozsvári leventelányok­nak s este már utazik is vissza Pestre. Bú­csúzóul még elmondja a lévéntelányok indu­lójának szövegét, aminek véletlenül éppen ő a szerzője: „Leventelnny" a nevünk, Ne tétovázz, jöjj velünk. . Egy uj korszakért mi is felelünk. Testvér, egymást segítve boldogok leszünk.“ NAGY ELEK Kör elnöke köszöntötte Varga József mimsz- tert és a 'Székelyföldi Vlliamosmüvek Rt. igazgatósági tagjait. Ezután Zaláni Szuliő Miklós gyáros szólalt tel, majd Varga Jó­zsef miniszter mondott fceszedet, amelynek során hangoztatta, hogy a kormányzat leg- elsőrendű feladatának tekinti a Székelyföld! Villamosmüvek Rt. megalakulásán túl a Székelyföld gazdasági felvirágoztatását. indított rendőri nyomozás fényt deritétt a borzalmas rablógyilkosság részleteire. A tet­tesek is csakhamar kézrekérültek, Ügyükben a bukaresti katonai törvényszék, mint statá- riális bíróság 1939-ben hozott Ítéletet és mind Culdeát, mind Tőkés Bélát életfogytiglani kénvszermunkával sújtotta. A bécsi döntés után Tőkés Bélát a nagy- enyedi fogházból a kolozsvári ügyészség fog­házába szállították. A román bíróságok Íté­leteinek általános felülvizsgálata alkalmával Tőkés Béla ügyére is .sor került. A törvény­szék büntető tanácsa ez év április 29-én mon­dott ítéletet az újra tárgyalt biinperben. A törvényszéki tárgyaláson Tőkés Béla visszavonta a román bíróságok előtt tett be­ismerő vallomását és ártatlanságát hangoztat­ta. Véletlennek tüntette fel találkozását Cul­dea lakásán a bankárral, akit — állítása sze­rint maga Culdea Romulusz ölt meg és ő csupán a holttest eltüntetésében segédkezett félelmében. Ezért — vallomása szerint — üsz­ögösen 30.000 lejt kapott, A törvényszék azonban a bukaresti katonai törvényszék vizsgálóbirája előtt tett beismerő vallomása alapján birálta el Tőkés szerepét, akit ezért rablással párosult szándékos em­berölés miatt 10 évi fegyházbüntetésre s a politikai jogainak ugyanilyen tartalmú fel­függesztésére ítélte el­Fellebbezés folytán a kolozsvári ítélőtábla elé került az ügy. Az Ítélőtábla büntetőtaná­csa legutóbbi ülésén Mikó Lőrinc dr. táblai tanácselnök elnökletével tárgyalta le a felleb­bezést, mely alkalommal Gyarmathy Béla dr. főügyész ismertette a periratokat, az Ítélet súlyosbítását kérve. A hivatalból kirendelt Báfhy Sándor védőügyvéd ezzel szemben enyhítést kért és csupán emberölés bűntetté­nek bünrészessége miatt kérte a vádlott bű­nösségének kimondását. A bíróság a törvényszék ítéletét megvál­toztatva Tőkés Bélát, rablással párosult szán­dékos emberölés bűntettéért 15 esztendei fegyházbüntetésre ítélte el, A védőügyvéd fel ■folyamodást jelentett be az ítélet ellen. fíz évezredes magyar hésiességrií ad méltó képet a „IHagvíar Haza —■ rRagtjar Kard" kiállítás A keleti harctérről napról-napra érkesö leírások megdobogtatják a. szivekét és sze­retettel, lelkűnkben meghatottsággal gondo­lunk minden egyes hős honvédtestvérünkre, A magyar vitézség napja, fényesebben ra­gyog, mint valaha. Csak a legnagyobb elli- meréssel és büszkeséggel Írhatunk honvéd- csapataink haláltmegvetö bátorságáról, amellyel helytállnak az ezeréves hazáért ée az európai műveltségért. Ennek a páratlan magyar vitézségnek ezeréves kárpátmeden­cei történetét mutatja be a „Magyar Haza — Magyar Kard" kiállítás a Műcsarnokban éa a Szépművészeti Múzeumban. E nagy törtó. nelmi érzékkel és gonddal előkészített netrt- zetnevelö kiállítás méltó képet ad honvédsé­günk kitűnő szelleméről és állami rendünk állandóságáról. „AÎiocjy a lefilor»« liar«$o!* úgy kell a munliásnak dolgoznia^ Sepsiszentgyörgy, aug. 17. ,Síaöd Jinrjfi országgyűlési képviselő a septtszeatgyörgyá iparosotthonban előadást tartott a „Baitf frönt“-ról. Vántsa József dr. üdvözlő ?:-arM után Szabó János tartotta meg előadását a abban többék között az alábbiakra mutatóit rá: A kormány mindenképpen azon van, hagy segítsen á munkásságnak. Természetesen ez a munka a jelenlegi háborús helyzetben nem ha­ladhat olyan gyorsan, ahogy kellene. A mun­kásságnak tudomásul kell vennie a nehézsó* íreket és dolgoznia kell. Ahogy a katona kar­col, úgy kell a munkásnak dolgoznia. Vigyáz­ni kelt a gépekre, mert azok az egész magyar társadalomé. Kérte a munkásságot, hogy <* honvédeket segítő mozgalomban teljes erővel vegyen részt. Dicsérettel szólott a. kisiparos­ságról, amely mindig erős oszlopa volt ar országnak. Vállalni kell a kötelességeket a munkaadóknak is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Imrék Gyula utat arra, hogy- Magyarország­nak nem proletárokra, hanem magyar nem­zeti munkásokra van szüksége, akiknek wot* kajából áldás fakad a nsmsetrt­A kormányzn! iegelsőrenilü feladafának SeltinVv » SíékeSyföfii teSYirágozlafásáf A kolozsvári ítélőtábla tizenöt évi fegyházra Ítélte Tőkés Bélát « bubareslí itofferes rabSogySUiossaq «qyilc Velfesél

Next

/
Oldalképek
Tartalom