Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-12 / 156. szám

1942. J V £ I V S 12 Finn szívvel Magyarországon Az „Uj Suomi“ c. lap «sántára irta: Y. A. Heiskanen professzor, Helsinki A mostani világháború előtt a légi ut Rigán és Varsón keresztül Budapestig 9 órát tartott. Most amikor a légiközlekcdés meg­állóit és amikor az utasnak a szokásos „klasszikus“ hajó-vonat közlekedéshez kell folyamodnia, az ut innen Magyarországba körülbelül öt napig tart. A legrövidebben Stockholmon és Berlinen keresztül jut az ember. így odautazásom április közepétől öt napig tartott, de jövetelem május elejétől kezdve csak jó három napot vett Igénybe. Az utazásom alatt ismerkedtem, tájéko­zódtam és előadásokat tartottam a kolozs­vári egyetemen, a Magyar-Finn Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság meghívásából. Az utam alatt sok mindent tapasztaltam, sok kulturhatást nyertem, úgyhogy sokszo­rosan megérte a hosszú ut fáradalmait. Azt hittem, hogy amikor megérkezem a testvérországba, már a legjobb tavasz lesz, de csalódtam, mert Magyarországon a nyár késett — amint mondták nekem — majd­nem egy hónappal. íin tehát nem láttam Budapestet olyannak, mint amilyen lenni szokott április végén, sem akkor, amikor a királyi vár hegye virágözönbe úszik, csak az őszibarackfák kezdtek virágozni, de az almafák még melegebb időt vártak. Ezen­kívül esett az eső majdnem szüntelenül, úgy hogy a Magyarországon töltött tizennégy napból csak három volt teljesen eső nélkül. A magyarok panaszkodnak, hogy már két év óta túlsók eső esett, ezért megromlottak a vetések és felnek, hogy ezen a nyáron sem lesz termés. Az északi csapadék túlsá­gosan magasan jött és le tudott jutni az Al­földre. így Magyarországot, ugyanakkor amikor minket Finnországban szárazság és ezért ínség fenyeget, amikor a bőséges cső többmillió márka értékű termést jelentene, árvizveszedelem fenyegeti. Mennyivel ter­mészetesebb lenne, hogyha egycsséget köt­hetnénk Magyarországgal. Magyarország adna nekünk esőt és kapna tőlünk napfényt, akkor a csodaországban lenne napfény is és eső Is, s elég jó termés. Ha tehát csalódtam Magyarország termé­szetében, annál inkább meglepődtem a ta­pasztalataim alapján. Habár Magyarorszá­gon is meglátszik már a háború hatása, habár több életszükséglcti cikket korlátoz­tak is már, mégsem vall szégyent a hagyo­mányos magyar vendégszeretet. Hazánkat és népünket mindenütt harc vette körül és Finnországért a legtöbbet — a lapok i3 bizo­nyítják — a finnek lelkes barátja, Magyar- ország akart tenni. A társaság meghívott másokat is. Ott vol­tam Finnországnak oly barátjával, mint. Bán Aladár dr., Némethné, Sebestyén Irén, a festő és orvosprofesszor Orsós Ferenc, Oltay Károly professzof, Michatlicz professzor, Nagy Emil dr., Gaskó Dezső dr., Csekey Ist­ván professzor, dr. Korompay Bertalan, Fa­kert Alajos. Azonkívül üdvözöltem a Föld­rajzi Társaság elnökét, Cholnoky Jenő pro­fesszort, József Ferenc ktr. herceget, szint­úgy a képviselőház elnökét: Tusnádi Nagy Andrást. Azért említettem meg ezeket a neveket, hogy megköszönjem nekik vendég­szeretetüket és barátságukat, hiszen ők tesznek legtöbbet a rokoni kapcsolatok ki­építésére. Vendégszobát az Eötvös Kollégiumban kaptam. Ez az idegen tudósok vendégfoga­dója: a „professzor szálloda“. Itt lakott, egész télen a budapesti egyetem vendége, Lauri Kettunen professzor is, aki kutatásai­val a tanítás mellett nagy szolgálatot tett. hazánknak. Előadásokat tartott, szerepelt a. rádióban, magyarból finnre fordit költemé­nyeket és prózai müveket. Utazásom alatt nagyon meglepődtem, amikor láttam terje­delmes versgyűjteményét, amelyet magányos pillanatai alatt Irt és melynek egy-egy ma­gyarra fordított versét elragadtatással fo­gadták el. Magyarországon könnyű beszélni. A magyar jószivü és könnyen lelkesedő nép. Magyarországon a szónok cs a hallgatóság között azonnal láthatatlan, közeli kölcsön­hatás alakul ki. Ezeket mind tapasztalhat­tam, amikor tudományos előadásokat tar­tottam saját szakom területéről, de különö­sen akkor, amikor Kolozsvárott beszéltem Finnország önálló kulturfejlödéséröl é.s Budapesten a Magyar-Finn Társaság előtt. Vuorimaa Aami finn nagykövet jelenlété­ben a Magyar Földrajzi Társaság gyűlésén találkoztam az ősz Vikár Bélával, a Kale­vala fordítójával. Budapesten volt még ak­kor Oiva Soini professzor is, aki nleglepte a vendégeket finn népdalaival. Ugyanúgy meghívott volt T. A. Heikkilä követség! tit­kár, aki leginkább gondját viseli a finn- magyar kuiţurkapcsola toknak. Véletlent;! Budapesten volt még Onni Talas nagykövet és felesége. Szüntelenül megbizonyosodtam, hogy mennyire szívesen látott Magyarorszá­gon Talas nagykövet és felesége. Budapest talán kevés kivétellel a világ legszebb városa, körülményeihez képes. Még hozzá híres fürdőváros, ahol a talajból fel* törő viz 40—70 fok meleg. Körülbelül 5 mil­lió liter tör fel naponként. így természetes is, hogy ebben a városban nagy fürdők léte­sültek, mint a Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő és a Margitszigeten is vannak. Budapest nem uj keletű fürdőváros, találtak 2000 éves régi római fürdőt is, azonkívül a török hó­doltság Idején is fürdőhely volt. További utam Kolozsvárra, Erdély főváro­sába vezetett. Ez csak néhány kilométerre fekszik Románia határától. Erdélyben ma­radtak meg a magyarok a legtisztábban, mert még akkor is, amikor Magyarország török uralom alatt élt, független volt. Erdély a legkedvesebb a magyaroknak, ahogy Kar- jala a legkedvesebb helye a finneknek. Kolozsvárott éppen kezdődött áz erdélyi költő és hazafi, Remcnyik Sándor emlék­ünnepe. Reményik, a költő tartotta fennt tü­zes költeményeivel a magyar nyelvet, ezért ö Erdély hőse és ezért volt emlékünnepe olyan meleg és izzó. Erdélynek legjobb szó­nokai, Makkay Sándor volt püspök, Tamási Áron iró és Járosi Andor beszeltek olyan lélek-inditóan és meghatóan, ahogy csak a magyarok tudnak. A következő napon meg­ismerkedtem ezekkel a szónokokkal és ősz- felé megkapjuk Reményik költő rövid élet­rajzát Makkay püspök tollából. A kolozsvári egyetem elég régi. Első ala­pítója Báthory István fejedelem, később megválasztották lengyel királynak s így ez­után az egyetem csak néha működött. Végül Ferenc József király újjáépíttette 1872-ben. Ettől az újjáépítéstől számítva, ebben az évben 70 éves lesz az egyetem. A trianoni .béke után az egyetem nagy részét Szegedre költöztették, de mikor a bécsi döntésben Er­délyt ismét Magyarországhoz csatolták, Ko­lozsvárott ismét megnyílt az egyetem. Most minden tudománykar működik. Az egyetem­hez tartozik még egy nagy, 750.000 női több kötetből álló könyvtár is és kb. 3000 igen becses régi könyv'. A magyarok talá.n mindenkinél lobban tudják, milyen háború van most. A világ­háborúban Magyarország 750.000 katonát veszített és a trianoni békében az ö testéből hasítottak ki a-legtöbbet. De még ez, sem volt elég. Sok magyar jutott orosz fogságba és töltött éveket Szibériában. Ilyen Gyulai Zoltán is, fizika-professzor, a kolozsvári egyetem természettudományi karának dé­kánja, akinek legtöbb hálával tartozom ko­lozsvári utazásom sikeréért. Gyulai profesz- szor három évig volt háborúban és azután négy évig fogoly Szibériában, igy életéből a háború nem kevesebb, mint hét évet vett el. Kolozsvári utamat nem fogom soha elfelej­teni. Mélyen bévésődött emlékezetembe egy vasárnap, melyet Kettunen professzor és Heikkilä követség! titkár társaságában töl­töttem dr. Fazekas testvérének birtokán egy magyar faluban. így láttam saját sze­memmel a magyar pusztát, melyről olyan sokat írtak, megismerkedtem magyar pa­rasztokkal, akiknek mély hazaszeretete, pá­ratlan barátsága és vendégszeretete, nem maradt hatástalanul. Magyarországon mindenütt nagy a rokon- szenv hazánk iránt. Népünket hős népnek tartják, de nem ismerik annyira, mint a magyarokat Finnországban. Igaz, hogy sok finn irodalmi mü van magyar fordításban, folyóiratokban cikkek Finnországról és a háborúról, a Magyar-Finn Társaság, mint nálunk a Turáni Társaság, végez sokat a finn nép ismertetése érdekében. A fent em­lített társaság teszi közzé a finneket tár­gyaló folyóiratot, az Északi Rokonainkat, még kiadott magyar nyelven Kék-fehér könyveket, melyek közül a legutóbbi a téli orosz-finn háborúról szól,. kiadta Virkkunen Paavo „A harcoló finn hadsereg szelleme“ elmü könyvét is. A Suomalaisuudcn LUtto, a maga részéről közzé teszi a finn életet magyarul tárgyaló folyóiratot, a Finn­országot. Utazásom alatt még megegyeztem Luki- nich professzorral, hogy Finnország szá­mára megírja németül Magyaroszág rövid történetét, melyben 16 nagy' magyar életet mesélt el Szent Istvántól Horthy Miklósig. A könyvet azután finnre is lefordítják és karácsonyra megjelenik. Utam idején ébredt föl bennem az a gon­dolat, hogy finn tudományos kutató csopor­tot lehetne küldeni Magyarországra ősszel, vagy télen és később magyar kutató csopor­tot Finnországba. A gondolád visszhangot keltett Magyarországon a magánemberek között és a kultuszminisztériumban. Paikert Géza min. tanácsos indítványozta, és miután a mi kultuszminisztériumunk megígérte a terv támogatását, nem tudom, miért nem valósulhat meg. Ennek a küldöttségnek az a jelentősége, hogy nem csak nyers kultú­ránk és élénk személyes kapcsolatok kelet­keznek, hanem rendkívüli nagy és mély ér­deklődés fejlődik ki kölcsönösen a két ál­lamban egymás iránt. O nagysága mx isşazsăg úrntiéhában önagysága faiurót jött ide. Már hajnalba elindulhatott és előbb szekéren, majd vas­úton utazott. Esért egy kicsit törődött, és lehet, hogy éhes is. Máskülönben mozgékony és eleven s az arca is pirospozsgás. Künn forrón tűz a nap, de itt benn ebben a nagy palotálian, ahol az igazságot osztogatják, a széles folyosókon kellemes hűvösség arad. Vezetem «nagyságát s közben magyará­zom: ez itten a járásbíróság, errefele meg a törvényszék és azután a királyi tábla, önagysága csodálkozik és jobbra-balra kém­lel s látszik, valamin nagyon gondolkozik. A fordulónál, a folyosó mélyén váratlanul nehéz vasrács tűnik fel. önagysága megdöb­benve kérdezi: — Ott mi van? — A börtön — mondom —, ahová az el­ítéltek kerülnek. — A gyilkosok és rablók — mondja némi­leg magához térve önagysága. — Azok s más gonosztevők is. Például árdrágítók, árurejtegetők, rágalmazók. Még fel akartam néhányat e válfajból sorolni, de a.z utolsó szónál felszisszent s úgy nézett rám, mint akinek a foga fáj­— Fogalma sem lehet önnek — mondotta —-, hogy mai napság milyen sok a rossz ember. Az embernek még egy olyan rongyos kis faluban, mint ahol én Is lakom, csupa keserűség az élete a sok rosszindulatú em­ber miatt. Csupa Irigységből és nagyra­vágyóéból és kapzsiságból mindenkit tneg- marnak, mindenkinek rosszat ».karnak. Pletykáinak és rágalmaznak, mindenkit fel­jelentenek. Még névtelen leveleket Is Írnak. Míg önagysága beszélt és felsorolta a fa­lusi élet. gyötrelmeit, arca fokozatosan szo­morúbb és gyászosabb lett. Olyan volt., mint akit elvertek, ámbár termete és kezei után Ítélve, még hivatásos ökölvívó is meggon­dolná a párviadalt. Azt hiszem nuli-nuil lenne, az eredmény, ha tettre kerülne sor. Emiatt részvétem kifejezésével takarékos­kodtam és megkérdeztem: milyen ügy miatt jelent meg a törvényszéken? £s milyen mi­nőségben? — Engem megsértettek — mondotta s abban a pillanatban eltűnt arcáról a szomo­rúság és gyász, olyan hirtelen s magától- értetödően, mint amikor valaki kalapot, emel. Szeméből a részvétet esdö gyermeki tekin­tetet elsodorta egy indulat-hullám a pupillái mélyén zöldes fényben harcos lángok kezd­tek lobogni. — Nem vagyok senkinek cselédje — mon­dotta és előbb csak pergette a szavakat, mint a nagyzenekar játékát, bevezető kisdob az ütemet, majd rázendített teljes erővel és hangszereléssel környezetének, a. faluja és környékénk „nadrágos“ urainak és az ö ,.puccos dámáinak“ jellemzésére, csapkodva ökot felháborodásának lángpallosával, mint egy arkangyal. Nőkről és férfiakról, kis és nagyranguakról, köz- és magánhivatalno­kokról, lányokról, menyasszonyokról, vő­legényekről és férjekről, anyákról és nagy­mamákról, mindenkiről mondott valamit, de iót. még véletlenül sem. Kizárólag csak rosz- szat, csak a legrosszabbat. A végén felszólí­tott, hogy ezt írjam meg. Úgy írjam meg, ahogyan mondta. Hallgattam s nem Ígértem semmit'. Erre néhány megjegyzést tett a sajtóra, olyan pillantás kíséretében, ami ki­meríti á becsületsért'éá' öábzes jogi ismérveit. Rövidesen faképnél hagyott, mert megérke­zett az ügyvédje, akit úgy üdvözölt és foga­dott, mint delnő a vértezett lovagot egy tör­ténelmi színjátékban. Az ügyvédnél tömött aktatáska, volt s arcán a szokásos kifejezés: tárgyalás előtt fizetni! önagysága ajka körül bájos mosoly tün­dökölt s ragyogott, mint szivárvány az égen és szemének fénylő sugarai, mint lövedékek valami golyószóróból zuhogtak az ügyvéd felé, aki csak szótlanul állott. Közben nyil- iott cgv ajtó s azon derűsen, megelégedet­ten kilépett egyik kollégája, akivel szemben eddig még valamennyi pőrét elvesztette és e jelenség elnyomott benne minden Urát, meg­dörzsölte az orrát s önagyságának csak annyit mondott: — Megpróbálom a tárgyalás elnapolta- tását... önagysága arcáról eltűnt a bájos mosoly. Helyére ajkbiggyesztve kiült a gög, mert megérkeztek a tanuk. Tömegesen jöttek, mintha népünnepélyre lennének hivatalosak. Megtudtam, hogy valamennyien önagysága Borszék egyik legszebb 6 szobás szépen berendezett viilája—hideg-meleg viz — Tőkebefektetésre is alkalmas. — Értekezni: Szász Domokos utca 10. I. emelet délelőtt 8—11 óráig. ellen akarnak tanúskodni. önagysága ugyanis, ott a Ids faluban, jogtalanul és ille­téktelenül beleavatkozik a hivatalos és ma­gánélet minden ágába. Egyéni ellenőrzése és bírálata alá vonta az egyház, az iskola, a községháza, a posta, a csendörség szolgála­tában álló személyeket és azok hozzátarto­zóit. Minden ügyükbe beleszólt s ha nem cselekedtek tetszése és utasításai szerint, akkor önagysága jelentéseket küldözgetett, a főszolgabírónak, a főispánnak és a minisz­ternek, tetszése és hangulata szerint. Becsületsértés és rágalmazás vétségével vádolva azért van most itten a bíróság elé idézve önagysága. S jelenlétéről azért jegy­zem föl e sorokat, mert önagysága ebben a szakmában nem egyedülálló és szórványos jelenség. Sajnos, elburjánzott s kiterebélyese- dett tömegjelenség, mert önagysága nem elszigetelt jelenség, hanem típus és létezését konstatálni lehet a legkülönfélébb hatóságok előtt lévő és kivizsgálásra váró ügyekből. önagysága felkavarja a falvak életét és nyugalmát. Unalmában s jobb szórakozás hijján beleszól a férje hivatalos ügyeibe. Intrikái, pártot szervez cs hajszát indít min­denki ellen, aki nem hajlandó elölte hódolni s vele egy követ fújni, önagysága minden­nap ir egy feljelentést, vagy rágalmazó le* velet. A tárgyalást elnapolták, önagysága ha­zamegy, tovább űzi kisded játékait s az újabb tárgyalásig minden bizonnyal meg- gyarapodnak az ügyiratok. Mi lesz, amire ítéletet hirdetnek ügyében ? Ez a jövő titka. De addig is, itt a közélet nyílt és szabad fóruma előtt tárgyaljuk le önagysága ügyét röviden és illő felháborodással. Az, amit. önagysága müvei, a mai idők­ben a lélekmérgezésnek egyik igen jól is­mert. módja, önagysága — ide kellene nevét imom, szégypntáblára! — feldúlja faluja nyugalmát, békességét, megmérgezi csalá­dok életét, ribllliókat provokál hatóságok­nál. Önagysága azonban tudja meg. hogy ká­ros és veszélyes elem a magyar életben. •Nincs rá már semmi szükségünk. De hogyan tudunk védekezni ellene? Csak egy mód kínálkozik: Azok a hatóságok, amelyek előtt önagy­sága, az igazság vértjével álcázott bajkeverő megjelenik, leplezzék le és állítsák pellen­gérre. Még akkor is, ha önagysága történetesen nadrágos, bajuszos férfiú lenne. Sőt, annál inkább!... TUKAN LAJOS CAPITOL-mozgó: Vadmacska. Lupe Velez­zel. Előtte: Kállay miniszterelnök erdélyi útja és a legujab magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete hétköznap 5, szombat, vasár- és ünnepnap d. u. 3 órakor. EDISON-mozgó: Pepita kabát. Főszerepben Kiss Manyi, Latabár K., Vaszary Piri, Makiáry. — Előadások kezdete hétköz­napokon 5, 7, 9, szombat és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. EGYETEM-mozgó: Uz Bence. (Bordy Bállá, Jávor Pál, Tompa Pufi, Bilicsy Tivadar ás Kántor ur, a jeles maczkó.) Műsor kereté­ben: A legújabb szines Walt Disney-film, á legújabb magyar- és Ufa-hiradó. RIO-mozgó: Leányváaár. Főszereplő: Sze- lefczky Zita, Sárdy János, Kiss Manyi, Latabár Kálmán, Vaszary, Makiáry, Bi- licsi. Legújabb híradók. Vasárnap, f. hó 12-én d. e. 11 órakor Matiné. Előadások kezdete mindennap d. u. 3, 5, 7 és 9 óra­kor. ROYAL-mozgó: Határvadászok. Főszerep­ben: Attila Hörbiger, Gerda Maurus. Elő­adások kezdete %8, ^ÍO. Szombat, vasárnap M 4-től. URANIA-mozgó: Zárt tárgyalás. Főszerep­ben: Páger, Tasnády Fekete Mária, Som- lay, Timár, Vaszary Piri. Vasárnap d. e. Vjl2 órakor Matiné. Előadások kezdete hétköznapokon 5 órától, szombat és va­sárnap 3 órától. 3IIÉ21OT HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN Men eze a l»poe iZ ORSZÁG EGÉSZ VEVÖKfcPES KO- ZPNSEGE olvas»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom