Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-09 / 153. szám

1942. J V £ 1 V S 9 MúsM&viitrsxa A bolsevizmus a kézművességnek sem kegyelmezett meg Szovjetoroszországban már csak öreg mesteremberek vannak — Harminckilenc diák dolgozik a nyár fo­lyamán az erdélyi szövetkezeteknél. A Ma­gyar Tudósító jelenti: Az erdélyi szövetke­zeti hálózat a kereskedelmi élet magyarabbá tétele érdekében székely falusi ifjúság szá­mára az elmúlt évben nyári kereskedelmi tanfolyamot rendezett. Az idén folytatják ezt a munkát. Huszonnégy kertészeti főisko­lai hallgató dolgozik az erdélyi gyümölcs­telepeken, 12 marosvásárhelyi kereskedelmi iskolás a telepek adminisztrálásánál talált foglalkoztatást. A közgazdasági egyetem három hallgatója a havasig gyümölcsgyüjtés ellenőrző munkájában vesz részt. A kerté­szeti akadémisták, a közgazdasági egyete­mek hallgatói havi 250 pengő fizetést és la­kást, a kereskedelmi Iskolások pedig havi 150 pengő fizetést és lakást kapnak mun­kájukért. — ÖNÁLLÓSÍTÁS KIVITT AI.Í.A KE­RESKEDŐK ÉS IPAROSOK FIGYELMÉBE. A Baross Szövetség kolozsvári fiókjának el­nöksége a következő felhívást Intézi az érde­keltekhez: Felhívjuk mindazokat a kereske­dőket és iparosokat, akik vidéki városokban a fűszer-, üveg-, és porcellán-, kézmüáru-, ttfeifakereskedésben, tímár-, sütőipar, fod­rász-, bádogos-, nyomdász-, könyvkötőipar- ben önállósítani akarják magukat, hogy sa­ját érdekükben, haladéktalanul jelentkezze­nek a Baross Szövetség Deák Ferenc-utca 4. szám alatt lévő irodájában, további utasítá­sok és felvilágosítások céljából. Jelentkezni lehet mindennap délután fél 7 órától este 8 óráig. — Közös kisipari műhelyek kötelező fel­állítását sürgeti az iparosság. A Magyar Tudósító jelenti: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére az ország több kamarája felirattal fordult az iparügyi miniszterhez kisipari közös műhelyek fel­állítása érdekében. A kisiparnak azt a tö­megét, amely a gyáripar, egyben a tech­nikai fejlődés után mint önálló egzisztencia megszűnik, feltétlenül tömöríteni kell és le­hetővé kell tenni számára szövetkezeti ala­pon a gyáripari termelést. Ezért van szük­ség kisipari közös műhelyek létesítésére és berendezésére. Az anyagi megoldást a kü­lönböző közjóléti szövetkezetek nyújtanák. Ezek munkáját lehetne bekapcsolni a kézmű­iparnak tömegtermelésre való átállításába és minden megyei székhelyen kötelezővé kellene tenni a tömegtermelési cikkeket elő­állító közös kisipari műhelyek felállítását. Biztosítani kell részükre ezenkívül a kedvező hitellel való ellátást, az olcsó anyagbeszer­zést, a kedvezményesáru energiát és meg kell szervezni számukra az értékesítést. — Felfüggesztett szinészkamarai tagok. 'A Magyar Tudósító jelenti: A Színművészeti Kamara egyszerre négy tagja ellen hozott fegyelmi ügyből kifolyóan felfüggesztő ha­tározatot. Az ítélet jogerőre emelkedéséig azonnali hatállyal felfüggesztette a kamara fegyelmi bíróságra Ujváry Árpád volt szín- igazgató, bérezi Berger Pál színművészt és Krasznai Kónyi Ervin segédszinész működé­sét, mig ifj. Szabó István gyakorlatos segéd­szinész tagságát hat hónapi időtartamra, december 2-ig terjedő hatállyal függesztet­ték fel. ParLeitekési munkál a­lofcaV (uMmfosan vdllol Lőrinczi megrendelések a S E B Ó K cukrászda Szentegghdz-a. 1 és Zápolvja-utca 6 — Tömegmérgezést okozott az arzént tar­talmazó bor a franciaországi Montpellier vi­dékén. Montpellierből jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Az utóbbi időben több arzén­mérgezés fordult elő Montpellier vidékén. A vizsgálat megállapítása szerint, többek kö­zött 20 munkás is megbetegedett. A mérge­zés arzént tartalmazó bor fogyasztásából eredt. A rendőrség most igyekszik megálla­pítani, hogy véletlenről, vagy pedig szándé­kosságról van szó. * P. 2468/1942. szám. 19. Hirdetmény. A kolozsvári kir. törvényszék dr. Szmer- csányi Béla zilahi ügyvéd által képviselt Boér Árpádné szül. Daróczi Ida zsibóí lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-e. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Boér Árpád volt kolozsvári lakost, hogy feleségével Daróczi Idával az 1935. évi január hó 19. napján a kolozsvári állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetmény nek a hivatalos hírlapban történt beikta­tását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező eset­ben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felöl fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tar­tózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellő­zésével dr. Erszényes Samu kolozsvári ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fog­ja őt képviselni. Kolozsvár, 1942. évi má­jus hó 18-án. Dr. Botskor Árpád s. k. kir. törvényszéki t. elnök, Ha a Szovjetunió hatalmasai mindent meg is tettek, hogy a középosztályt és ezzel együtt a képzett kézművességet is kürtsák, ez a terv csak részben sikerült. A megszálló csapatok tanúi lehettek, hogy a szovjet­kormány minden igyekezete ellenére nem halt ki a kézművesség és amikor a felszaba­dulás lehetővé tette számukra, nyomban nagy számban akadtak kézművesek — sok­szor valóban mesterek a mesterségükben, — akik munkához láthattak. Különben Szovjet­oroszországban a kézművesség sokkal in­kább a föld népéhez, a parasztsághoz volt kötve, mint bárhol másutt. Minden paraszt­nak egyben kézművesnek is kellett lennie, különben nem tudott volna szükségleteiről gondoskodni. Az állami apparátus, amelyet mozgásba kellett volna hoznia, ha például csak egyszerű javítást is akart elvégeztetni, túlságos körülményes és túlságos drága volt. Oroszországban tehát minden föld­műves ért valamit majdnem minden mester­séghez, de ez a hozzáértés természetesen még nagyon messze van az igazi kézműves­ségtől. A Szovjet körülbelül 12 évvel ezelőtt kezdte meg rendszeresen a kézművesek el­leni politikáját. A régi mesteremberek önálló műhelyeit bezáratta, a képzett mesterembe­reket pedig a munkamegosztás elve alapján megszervezett kollektiv üzemekbe kénysze- ritette. Ezek a közösségi üzemek gyakran száz embert is magukban foglaltak. A hely­ség nagysága szerint az illető kísiparág képviselőiből rendszerint egy vagy több kol­lektiv üzem alakult. Minden üzem élén egy bolsevista szempontból megbízhatónak tar­tott mester vagy előmunkás állott. Az üze­mekben dolgozó munkásoknak csak elenyé­sző töredéke volt járatos a kézmüvesüzem egész munkaterületén, de a kollektiv!záiás­Most jelent meg a kolozsvári Minerva Iro­dalmi és Nyomdai Müintézet kiadásában az „Erdélyi Ritkaságok“ sorozatának ötödik kiadványaként Dr. Oroszhegyi Jósa „Roman Élet“ cimü posthnmus müve, amely érdekes­ségénél fogva méltán nagy érdeklődésre tart­hat számot. Az „Erdélyi Ritkaságok“ soro­zatát Jan-csó Elemér dr. indította útnak még & megszáll ás éveiben. A „Román Élet“ cimü müvet Biró Sán­dor dr. rendezte sajtó alá, mert az anyag összegyűjtője, dr. Oroszhegyi Jósa, aki ko­rának egyik legérdekesebb embere volt, már, évtizedekkel ezelőtt meghalt. E különös ma­gyar egyéniség élete sokban emlékeztet azokra az őserdei patakokra, amelyekről egyik-másik utazási könyvben gyakran olvas­hatunk ... Származásáról, őseiről, életének benyomásairól éppen olyan keveset tudunK, mint életének utolsó két-három esztendejéről. 1848-ban már orvosi szigorlatra készül. Szi­gorlata letevésében azonban megakadályozzák a forrongó események s tevékeny részt vesz a márciusi nemzeti forradalomban. Ott lel­kesedik Jókaival és Petőfivel, de a forrada­lom bukása után az osztrák börtönre veti. Öt évig sínylődik börtönben s ez alatt az idő alatt is állandóan tanul, mig ar.tán Pesten 1857-ben orvosdoktorrá és „szüJtészmesterré“ nyilvánítják. Nyugtalan vére éppen a régi Regátig hajtja. Bukarestben ebben az időben Koós Ferenc a reformátusok lelkipásztora s most már együtt fognak össze a regáti ma­gyarok megszervezése érdekében. Lapot szer­kesztenek, amelyben a magyarság és román­ság egymásrautaltságát hangoztatják. Jó­szándékuk azonban elbukik a közönyön, a meg nem értésen és félreértésen, mint. annyi derék magyarnak, akik ezzel az életbevágóan fontos üggyel megpróbáltak foglalkozni az egymástól) teljesen két idegen lélek összefo­gására, a veszedelmek elkerülése végért... nak éppen ez volt a célja. A Szovjet nagyon jól tudta, hogy a sok kis kézmüvesüzem önállósága bizonyos veszélyt jelent számára, ezért a mesterembereket Iparosította, meg­akadályozott minden rendszeres mesterkép­zést, úgyhogy életrevaló utánpótlásról a kézművességben csakhamar nem lehetett már szó. A kollektiv üzemek lassankint már maguk is csak az öregebb mesteremberek szakismeretéből élhettek. A megszállott orosz területek felszaba­dítása ennek a helyzetnek egy csapásra vé­get vetett. A bolsevisták kivonulása után a kényszerrel összetartott kollektivüzemek maguktól felbomlottak. Akinek valamikép­pen még módjában volt, nyomban vissza­tért régi műhelyébe, amely egyben rendsze­rint lakása is volt és újból berendezte saját cipész-, szabó- vagy lakatosüzemét. Munka- hiányról nem kellett panaszkodniuk, mert ha más nem, maguk a megszálló csapatok is bőven ellátják őket megrendelésekkel. Legnagyobb részük természetesen már csak öregekből kerül ki, akik még a cári időkben sajátították el mesterségüket. Munkájuk régi békebeli munka, amely még a nyugati igényeket is kielégíti. Akinek alkalma volt átélni azt a sok örö­met és boldogságot, amely ezeket a jobb sorsra érdemes öregeket eltöltötte, amikor mesterségükkel együtt régebbi énjükhöz is visszatérhettek, annak vannak kellemes em­lékei is Oroszországból. Azt még nem tud­ják ugyan, hogy a jövö mit hoz számukra, de látják, hogy a bolsevista rendszer 20 éves lidércnyomásától megszabadultak, hogy a rend, munkalehetőség és ezzel a megelége­dés költözött be hozzájuk és ez elég nekik. Ennél többet egyelőre álmukban sem kivan­nak. (MN.) Oroszhegyi Jósa dr. a „Bukaresti Magyar Közlöny“ cimü hetilapot a Romániában élő magyarok lelki-nyilvántartójának szánta. A magyarok iránt akkor még általában elismerő volit a román közvélemény. A bukaresti sajtó gyakran hivatkozott a magyar hetilap köz­leményeire. Hirt adott a „Bukaresti Magyar Közlöny“ többek között a Magyar Tudomá­nyos Akadémia lelkes hangulatban való meg­alakulásáról is. Erre a hírre, a „Revista Carpatilor“-ban Sión román iró a magyar példával) buzdította honfitársait egy Román Akadémia megalakítására. Keserűen emlí/i a román iró, hegy Bukarestben eddig adako­zás utján csupán egyetlen román klub léte­sült. „Ebben csillogó termek vannak, — írja a klubról, — hol a társaság nyerészkedő já­tékokkal, találkozással, haszontalan beszé’ge- téssel szórakozik. Évente élvezetekre mintegy 10 ezer darab aranyat költenek, de alakítson esak valaki tudományos társulatot, — foly­tatja a román cikkíró, — senki se megy bele, senki nem fog áldozni! Rosetti megpró­bálta s miként sikerült?“ — kiált fel csaló­dottan. Bukarestben tehát abban az időben a ma­gyarsággal szemben nem alakult ki az a gyű­lölködő légkör, amely később annyira meg- rontotta a két nép egymáshoz való viszonyát. Sőt a kényesebb megbízásokat, rendeléseket rendszerint a magyaroknak adták, mert azok becsületesen teljesítették vállalt kötelezettsé­geiket.. Számos hírneves magyar orvos élt 1860 tájban a Regátban. Ök szervezték meg az első kórházakat, körorvosságokat, a ma­gyar vállalkozók pedig egyre-másra építették az állami és közintézményeket. Oroszhegyi dr. Rimnicul Serát kerületi orvosa, de közben rendesen küldözgeti vezércikkeit a Bukaresti Magyar Közlönynek. Mint kerületi orvosnak ellenőrzési körébe tartozott a megye határán elterülő úgynevezett Balta Alba fürdőhely. Erről a „fürdőhelyről“ a következőket írja: „Nincs itt egyetlen fogadó, vagy csak árnyé­kos hely, ahol a sínylődő üdüljön, nincs egy üde ital, nincs egy eladó falaté' Innen Fok- sánba került, de a közegészségügyi állapotok itt sem kedvezőbbek. Ezeket a tarthatatlan állapotokat felifödte az Aradon megjelenő „Alföld“ cimü lapban. Amikor a román köz­vélemény erről tudomást szerzett, hajszát in­dítottak ellene, ami megállította romániai pályafutását, Már „háládatlan magyar kígyó“ néven cikkeznek róla a román lapok, amit a megbántott, önérzetes magyar orvos nem tudott elviselni. A román lapoknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem szük­séges őt elbocsájtani, mert már amugyis be­adta lemondását. Ettől fogva élete ismeretlen előttünk, mert. örökös bolyongásban telik el. Az 1867-es kiegyezés hire Ciprus szige­tén érié Oroszhegyi Jósa dr.-t s innen küldte el „Román élet“ cimü kéziratát az Erdélyi Muzeum Egyletnek. Ez a kézirat került most napvilágra az „Erdélyi Ritkaságok“ sorozatában. A beve­zető tanulmány után Oroszhegyi Jósa dr. elő­szava következik, amelyben többek között a következőket Írja: „Munkám célja nem bírá­lat, még kevésbé gánesoskodás, hanem a vi­dám és szomorú való egyszerű felderítése, ítéljen először is maga az elfogulatlan ro­mén: mennyire találnak vonásaim az általá­nos jellemzésekben, mennyire voltam méltá­nyos a jók kiemelésében, igazságos a rossz és hiányok feltárásában.“ Oroszhegyi Jósa dr. feljegyzései nagyon sok becses adalékot szolgáltatnak a román nép és a román élet megismeréséhez. Eó. TUDOAE ÖN?.., . . . hogy a Mars-bolygó felületét már 200 éve állandóan figyelik a csillagvizsgálók, de még semmiféle változásnak sem jöttek nyo­máraí? . . . hagy mig 1800-ig a kerti rózsának csak 35 faját ismerték, a tenyésztők azóta ezt a számot több mint ötezerre emeltékf . . . hogy Borneó-szigetén az esővíz szol­gáltatja az egyedüli ivóvizet, amelyet, a pá­rosokban nagy hordókban gyűjtenek östf? Mig a házak és szekrények mindig tárva- nyitva vannak, a hordók csapjait gondosan lelakatolják, mert a viz minden drágaságnál jobbam csábítja a tolvajokat. ... hogy a bambusz fája öreg korában magas kovasav tartalma miatt, olyan kemény, hogy a balta éléből valóságos szikraesőt csi­hol kií A bambusznád a tűzben hangos csat- fonások közbem pattogzik szét és ezért, a bennszii Vittek szívesem használják tűzi játék, ok. készítésére. ... hogy a zebrák mindig pontosan meg­tartott rend szerint vonulnak fel ivóhehfükre? Először a, mének, majd az anyaállatok, leg­végül pedig a fiatalok isznak. Ka valamelyik tapasztalatlan fiatal állat tolakodni próbál­na, az idősebbek erélyes döfésekkel tanítják illemre. . . . hogy vannak viaszt termelő növények isf Egyes délamerikai élősködő növények annyi viaszt termelnek, hogy sokan foglalko­zásszerűen űzik a növényi viasz gyűjtését. A piacon ünnepi gyertyák készítésére nagyon keresett cikk ez a viasz. . . . hogy a délafrikai néger bőre másfél­szer olyan vastag, mint az európai fehér emberét . . . hogy az állatok között a zsiráfnak nemcsak a leghosszabb nyaka, hanem a leg­hosszabb nyelve is van? A zsiráf nyelvének hosszúsága meghaladja a 60 centimétert. . . . hogy egy nagy olasz biztositói társa­ság statisztikai számításai szerint a férfiak fogékonyabbak a villámcsapásra, mint a nőkT Tiz viUámsujtott emberre 8 férfi és csak két no jut. A feltűnő jelenség magyarázatát a női nem félénksége és az ennek megfelelő- nagyobb óvatosság adja meg. Zivatar idejárni a nők alig merészkednek ki a szabadba, de ha kint is éri őket a vihar, akkor is van hi-i zonyos értélemben villámhárítónak is tekint-1 hetö ernyőjük. Az esernyő megóvja a ruha-1 zatot, az átnedvesedéstől, már pedig a száraz1 ruha bizonyos mértékben a szigetelő szerepét tölti be. . . . hogy mig az emberi szem csekély vi-< lágitás esetén, így például holdfénynél a szí­nek iránt teljesen érzéketlen és mindent egy­hangú szürke színben lát, a korszerű fény­képezési technika olyan színes éjjeli felvéte­leket tud előállítani, amelyek a nappali fel­vételek szinpompája mögött semmivel sen* maradnák elf ... hogy India lakosságának csak nyolo százaléka tud írni és olvasnif ... hogy a zene az ókorban elsőrangún gyógyitóeszköz hírében állott* Teophrastos, a nagy görög filozófus és életmüvész, oM maga is 102 évet élt meg, isiász ellen a fu­volát ajánlotta frig hangnemben. CaesHns A te* relianus arról tudósit, hogy a korabeli orvon sok az elmebetegek kezelésében nagy előszó-' vetettel alkalmazták a dór és frig hangnem* ben irt zenét és hozzátette, hogy a vérbajo­sok gyógyítására legtöbbször már négy hangj meg fújása is elegendőnek bizonyult. Julius 9—15-ig! Rio-Mozgó Magyar világsiker! Kirobbanó humor, I Fősz.: Szeleczky Z. romantika s a pesti IjD §| SÍ Y M §| O §Í 11 Sárdi János, Kiss parkett fénye ölel- ““■**■■■ ■ n KI 13 Manyi, La tab ár kezik a film gazdag meséjében. Kálmán, Vaszary,Makláry,Bilicsi Vasárnap é. t. II arakor Matiné, áll. beKpMlj 66 fillér. 3eg\;elfi vétel mindennap d. e. 11 — 1 -tg 1 Elíaddsok kezdete mindennap d. u. 3, 5, 7 és 9 órakor­Következő műsor: Igen vagy nem. Jávor, Páger, Szörényi ^NUVEk'köZöTT Dr. Oroszhegyi Jósa: Román élet — Az Erdélyi Ritkaságok sorozatának 5. kötete —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom