Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-05 / 150. szám

1942* J V £ 1 V S S A raieucjyarois: és a Tavoikelel Előadás Körösi Csorna Sándorról a római keleti intézetben Róma, julius 4. Bendefy László dr., a jeles tudós és kutató „(Ili ungherosc e l'es- tremo Oriente: sciţi, unni, unghcrcsi". (A magyarok és a Távol-Kelet: szkíták, hunok és magyarok) cimmel érdekes clasznyelvü előadást tartott a római keleti intézetben (Istituto Italiano per il Media ed Estremo Oriente). Bendefy Lászlónak — mint isme­retes — „Gyerctyán fejedelem országa“ cimmel a magyar sajtóban és a tudomá­nyos világban nagy érdeklődést keltett müve került a könyvpiacra, s ebben a kö­zépkori kaukázusi Magyarországról ir és logikus érvekkel bizonyítja, hogy a XI. század végén a magyarság egyidőben há­rom államot alkotott: az Uraiban, a Kau­kázusban és a Duna-Tisza közén. Az előadáson, amely ott zajlott le a ró­mai keleti intézet: a Palazzo Brancaccio (Brancaceió-palota) díszes nagy előadó­termében, hivatalos magyar részről meg­jelent Luttor Ferenc dr., apostoli protono- tarius, a vatikáni követség kánonjogi ta­nácsosa, Huszka István sajtófőnök, Páll Antal dr. kulturális attasé, Genthon István dr., a Római Magyar Intézet igazgatója, olasz részről pedig Giovanni Gentile sze­nátorral, a római keleti intézet elnökével az élén ott volt az olasz tudományos világ szine-java. Az előadót az intézet részéről Tucci professzor, az intézet igazgatója, az Olasz Királyi Akadémia tagja, a kiváló Tibet-kutató köszöntötte, s mutatta be az előkelő olasz hallgatóságnak, meleg sza­vakkal méltatva eddigi működését. Bendefy megköszönte Tucci professzornak az üd­vözlést, kiemelve az európai hirü olasz tu­dósnak irántunk- való barátságát, s meg­említve, hogy a közelmúltban éppen Tucci professzor tartott előadást a kolozsvári egyetemen Körösi Csorna Sándorról, a nagy magyar Azsia-kutató halálának 100. évfordulója alkalmából. Bendefy ezután belekezdett előadásába, amelynek elején Körösi Csorna Sándor küz­delmes és áldozatos életét, s a nemzetközi tudományosság gazdagító munkáját mél­tatta. Előadását vetitett képekkel kisérte, S amikor a vásznon feltűnt Körösi Csorna Sándor képe, a nagyszámú hallgatóság za­jos tapssal fogadta. Előadása további ré­szében Bendefy a szkiták, hunok, magyarok kapcsolatait s összefüggését vizsgálta és bizonyította. — A mult század kutatásai — mondotta — őstörténetünk finn-ugor vonatkozásai­nak kedveztek. Ez a század a hun hagyo­mányok újjá érték elésé vei kezdődött, amit a magyar történet-tudomány kiváló tudósa* H6ma.it Bálint végzett el. Ma száz és száz bizonyítékkal a kezünkben bátran valljuk: ezer és ezer szál fűz bennünket Kelethez, a hunokon és szkítákon keresztül. Ez a kap­csolat uj feladatokat ró reánk. Szokás volt a hun- és szkíta-kérdést olyasformán el­intézni, hogy azt mondták: a hun és szkíta népnevek ugyan, de olyasforma gyűjtőne­vek, mint a „barimris“ is, amelybe beleér­tettek minden, a müveit Nyugat szemében Ismeretlen és műveletlen népet. Ez az állí­tás nem lehet igaz! Az előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. CAPITOL-mozgó: Miért? Fősz.: Páger, itu- ráti. Előadások kezdete szombat, vasár- és ünnepnapokon 3 órakor, hétköznap d. a. 5 órakor. EDlSON-rnozgó: .Száguldó fantom. Fősz.: Rex a csodaló, Ken Maylard az amerikai cowboy-király. Előadások kezdete hétköz­nap 5, 7, 9. Vasárnap 3, 5, 7, 9. EGYJÖTEM-mozgó: Nincsenek véletlenek. Fősz.: Szombathelyi Blanka, Turay Ida, Szilassy László. Ezenkívül: A legújabb Ma gyár- és Ufa-hiradó: Kállay miniszterei nők Erdélyben, uj Walt Disney színes film: Hollywoodi képeskönyv. Vasárnap d. e. 11 órakor: Uz Bence. RIO-mozgó: Európa nem válaszol. Fősz.: Tasnády Mária, Kiss Ferenc, Petrovich, Vaszary, Vasárnap d. e. 11 órakor: Ma­tiné. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-mozgó: LeAnyálmok. Fősz.: Abda Valii. Előadások kezdete fél 6, tét 8, fél 10 órakor. Szombaton és vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. XJRANIA-mozgó: OroszlânkoJyknî». Fősz.: Mathias Wicmann, Andrews Eagéhnann. Carsta Löck. Vasárnap d. e. fél 12 órakor: Matiné. Előadások kezdete hétköznapokon 5 órától, szombat és vasárnap 3 órától. A kolozsvári Kolozsvár, julius 4. A várostól mintegy hét kilométer távolságban, a hegyek között vannak azok a mélykutak, amelyek Kolozs­vár százhúszezer lakójának mindennapi élet- szükségletéhez szükséges vizet szolgáltat­ják. A kutak vize természetes állapotban, összetétel, tisztaság és keménységi fok szempontjából egyike a legkitűnőbb ivó­vizeknek, de ipari és más célú felhasználás céljaira is a legalkalmasabb. A közegészség- ügyi intézmények állandó ellenőrzéssel vi­gyáznak a víz bakterológiai tisztaságára, a városi vizmüvek pedig gondoskodnak arról, hogy ez a kitűnő s nélkülözhetetlen folyadék zavartalanul és kellő mennyiségben jusson a fogyasztókhoz, legyen mindig elég belőle százhúszezer ember szomjának oltására, tisztálkodásához, főzéshez, legyen elég viz a gyárüzemek részére, a tűzoltáshoz, kertek öntözéséhez s a nagyvárbs porának leköté­séhez. Százhuszonöt kilométer hosszú csővezeték — Kolozsvár alatt A földbe beásva százhuszonöt km. hosszú csővezetékhálózat ágazik szerte e nagykiter- jedésü város alatt. Ezek vezetik el a leg­távolabbi pontokig a sokmillió köbméter mennyiségű vizet, amely az úgynevezett fő- csövekből kiágazó vékonyabb csöveken jut el a lakásokba, a fürdőszobákba, a nyilvá­nos kutakhoz, üzemekhez és intézmények­hez. Le a pincékbe és fel a legmagasabb emeletekre. Villany- és vizturbinás hajtású gépek szivattyúzzák és nyomják a csőháló­zatba a kutak vizét. A város különböző pontjain levő tartályokban összegyűjtött víz­mennyiséggel biztosítják a vezetékek egyen­letes nyomását és a város vízszükségletének ellátását. \ Jóllehet, a bekapcsolások száma állandóan növekedik és az utóbbi időben sok korszerű íürdöberendezést létesítettek, különösen ipari üzemekben, azoakivüi a közkutax számát is szaporították, a vízszolgáltatás­ban zavarok nem mutatkoznak, sőt a nagy- fontosságú üzem állandóan tökéletesedik. Szükség esetén jelenlegi állapotában is el tudna látni félszázezerrel nagyobb lélek­számú várost is. Az üzem állandó fejlődés­ben van. Megfeszített erővel folynak a mun­kálatok, hogy a közelmúlt nyomait eltün­tessék, a hibákat kijavítsák és rendet te­remtsenek abban a zűrzavarban, amelyet hozzánemértők követtek cl. A munka nagy­ságát csak akkor érthetjük meg, ha minden részletében megismerjük azt a nagy terve­zetet, amelyet az üzem Mérnöki osztálya két év óta készít és amelynek megvalósításához tizenötért munkára van szükség, öt év szük­séges legalább a legszükségesebb munkák elvégzéséhez is. Ezeket a feltétlenül meg­valósítandó munkákat már meg is kezdték és gyorsított ütemben folytatják. Az elmúlt rendszer hibái A románok egyáltalán nem voltak tekin­tettel arra, hogy a közmüveket a városfej­lesztési tervvel összhangban fejlesszék. Kap­kodó és rendszertelen városvezető politiká­juk ittmaradt következményeit eltakarítani, a bajokat orvosolni csak nagy áldozatokkal és munkával lehet. A vizmüvek szempontjá­ból például a legnagyobb bajokat idézték fel azáltal, hogy egész városrészek épültek fel és nem gondoskodtak annak ivóvízzel való ellátásáról, sem pedig csatornázásáról. A vasútállomás körüli negyedet, a Nádas­patak felé elterülő, a Törökvágás felé, a Rá- kóczi-ut mentén, valamint az alsóvárosban, le a szamosfalvi határig a város majdnem feleterületét — mondhatni — teljesen ellá­tatlanul hagyták. Különösen a csatornaháló­zat kiépítését hanyagolták el. Alig nyolcvan kilométer hosszúságú csatorna hálózata vau a városnak, holott annak háromszorosára volna szükség. Azok a csatornák, amelyeket a románok építettek, rosszul méretezettek. A felgyülemlő szennyvizet különösen esőzé­sek idején nem tudják levezetni, ezért állan­dóan eltömödnek, áradások keletkeznek. Az áradások elöntik az úttestet, gyalogjárót, a tulajdonosok telkeit, a pincéket, kerteket a ezzel nagy magán- és közkárokat okoznak. Főgyűjtő csatornákat kell építeni és pó­tolni kell a hiányokat különösen a kültelke­ken. A legnagyobb feladatot az alsóváros csatornázási munkálatainak elvégzése rója a vizmüvek mérnöki osztályára. Ez a város­rész nagyon alacsony felvésü, sok helyen mélyebben fekszik a Szamos medrénél is s emiatt a szennyvíz levezetése nagyon bonyo­lult. Meg kell jegyezni, hogy a Szamos vi­zébe *— a város belső területén — nem sza­bad a szennyvizet bevezetni. A románok egyáltalán nem gondoskodtak a régi, egyes helyeken már ötven esztendős csatornák kar­bantartásáról s nem vezettek rendszeres nyíl ván tartást az elvégzett munkálatokról. Emiatt, nincsenek meg a szükséges tájékoz­tató, statisztikai adatok, ezek pótlása fárad­ságos. és nagy, munkát igényelt. A vizmüvek vezetősége ezeket a hiányokat pótolta. Ál­landóan folynak a . munkálatok és sorjába építik ki a vezeték és csatornahálózatot, kü­lönösen a külvárosok negyedeiben. Legújab­ban a Rákóczi-ut környékén és a Cserma­lom- és Téglás utcák táján készült cl több utca csatorna hálózata. Parlagon heverő gépek és műszerek A románok nagyon sok korszerű gépet és műszert rendeltek Németországból és a bu­dapesti Ganz-gyárból, ezeket a gépeket azon­ban nem építették be, becsomagolva állot­tak a raktárakban. Évszámra hevertek érin­tetlenül, míg a mi szakembereink számba- vehették, rendbeszedték és üzembehelyezték. Csak akkor derült ki, hogy a románok ezek­nek a gépeknek a vételárát nem fizették ki. A többmillió lej összeget kitevő adósságot az üzemnek kellett kifizetnie. Az uj gépek beállítása tökéletesítette az üzemet, termelő­képessége megnövekedett, ez azonban koránt sem elégséges, sok újabb rendezést kell be­építeni s üzembehelyezni, hogy az üzem tel­jesen korszerű legyen. Most van folyamat­ban egy teljesen uj rendszerű jelzőkészülék beépítése. Ezzel a berendezéssel a központ­ból állandóan ellenőrizni lehet a termelt és fogyasztott vízmennyiséget. A berendezés kü lönben hazánkban az első ilyen űzőmbe he­lyezett készülék lesz. Európában eddig még csak a legnagyobb városokban van ehhez ha sonló. A városi vizmüvek vezetését egyéb­ként elsőrendű szakemberek végzik és teljes odaadással dolgoznak azon, hogy az üzem mintaszerűen töltse be rendeltetését és a vá­ros polgárainak minél kevesebb pénzébe ke­rüljön. A kolozsvári viz nemcsak a legjobb, hanem a — legolcsóbb is Hivatalos statisztikai adatokból meggyő­ződhetünk arról, hogy a kolozsvári viz nem­esek jobb az összes városok vizénél, hanem a legolcsóbb is. Az üzem önmagát tartja fenn. Nem terheli ;■ városi költségvetést, fenntartása költségét tehát nem közndózás utján biztosítják. Mint minden üzem ez Is csak előre, elkészített költségvetéssel dolgoz- hatik, ezért kellett a termelt vízmennyiség fogyasztási árát olyan rendszer szerint meg­állapítani, amely biztosítja a költségvetés realitását. Mint a legtöbb bel- és külföldi vá­rosban a kolozsvári vízmű is szilárd és tár­gyilagos árrendszert, úgynevezett átalány­rendszert alkalmaz, F.z biztos alapot ad, amelyre fel lehet építeni egy olyan hatalmas üzem-menetet, amely állandóan tét-három­száz munkást és hetven tisztviselőt foglal­koztat, azonkívül időszaki és vállalati mun­kák utján évenként még többszáz más em­bernek is jövedelmet biztosit. Az átalány- rendszer mindenen túl szociális is, mert prog jjj ressziv. A lakószobák száma szerint, min­denkinek hoz^á kell járulni, viszont a több­letfogyasztást csak a tényleg többletfogyasz­tó fizeti meg. Minden vonatkozásban az üzem gondosan vigyáz a fogyasztók érdekeire és teljesen indokolatlanok azok a panaszok, amelyek olykor elhangzanak ellőne, rendesen azok részéről, akik mindig és mindent csak kriti­zálni szeretnek és mindennel elégedetlenked­nek, de soha a dolgok lényegét megérteni nem. akárják. Ilyen kérdés például a vízmérő érák ügye. Ezek a vízfogyasztást mérő szer­kezetek tulajdonképpen érzékeny és finom műszerek, áruk elég tetemes és azt termé­szetesen a fogyasztóknak kell megfizetnie. Az órák karbantartása viszont az üzemet terheli. Az elmúlt, szigorú télen a fagy hétszáz órát tett tönkre. Kijavításukat csak különlegese^ képzett, drágán fizetett mű­szerészek tudják elvégezni. Az anyaghiány, a beszerzési nehézségek, a hitelesítési, a ki­es beszerelési dijak mind az üzemet terhelik. Ezeket az üzem egy összegben előre kifizeti és csak két év alatt, részletekben hajtja be. tehát a kamat és a munkadijakból keletke­zet veszteségeket is viseli. Ugyanígy van ez a többi, fogyasztók számára elvégzett mun­kálatoknál is. A fogyasztóktól beszedett karbantartási dijak még a kamatokat sem fedezik. Köbméterenként huszonöt fillért fizet a kolozsvári fogyasr.tóközönség a ví­zért és ez az ár minden más városénál jóval olcsóbb. Egy év óta; folynak már a munkálatok an­nak érdekében, hogy az Uzcmfejlrsztés és a fentebb elmondott nagyobbszabásu munká­latok elvégzésének feladatát összhangba hozzák a fogyasztók érdekeivel és a leg­megfelelőbb megoldást megtalálják. Az üzem a jelenlegi rendkívüli viszonyok között Is teljes mértékben teljesíti rendeltetését és arra törekszik, hogy a fogyasztók minden jogos kívánságát kielégítse. Leggyorsabban siet orvosolni az esetleg felmerült panaszo­kat, emberei állandóan bejárják a várost és ellenőrzik a vízszolgáltatás zavartalanságát. KácSársegédek állandó munkára kb. heti JSG— pengő keresettel somsaira felvétetnek. Lakásról és élelmezéstől gondoskodom. Útiköltséget megtérítem. Faragó Gyula kádármester. Kecskemét, Klapka-u. 22. sz. A fogyasztó közönség magatartása általá­éban kiclégitö és az érvényben lévő szabály­rendeleteket mindenütt , betartják. Előfordul­nak néha kihágások, ezeket azonban rende­sen rövidesen felfedezik és az ügy minősége szerint azonnal megteszik a megtorló lépé­seket. Egy gazdag zsidó háztulajdonos kihágása — Legújabban — mondja informátorunk — az Erzsebet-uton megtörtént, hogy egy -azdag zsidó háztulajdonos, minden előzetes bejelentés és engedély nélkül, a vízvezeték- hálózatba egy hossz« csővezetéket szerelte­tett fel. A vizet az egyik lakás fürdőszobá­jából kivezettette kertjébe és ott valóságos házi zuhany fürdőt létesített. Ellenőreink ter­mészetesen felfedezték a kihágást és jelenté­seik alapján az ügyet az igazgatóság áttette a rendőrbirósághoz. Ott majd kivizsgálják az ügyet s megállapítják, miért és milyen anyagból szereltetett ez a gazdag zsidó ház- tulajdonos most, a szigorított anyaggazdál­kodás idején, maga és fajtestvérei részére magán-zuhanyfürdőt — engedély nélkül ? • TURAN LAJOS. SAKK 117. számú feladvány. Jonas E. (Zürich.) („Neue Zürcher Zeitung“, 1940.) Sötét: Kd5, Fg4, Hb8; gy.: a6, b7, d6, d7, hő (8). a bedé feh Világos: Kf6, Bh4, Fb6, Ffl, Hbl, HíS; gy.: a5, c2 (8). Matt 2 (kettő) lépésben. A junius 7-én közölt 113. sz. feladvány (Kaiser) megfejtése: 1. dö—d6. A német bajnoksági-versenyt, — mint az utóbbi években már szokásossá vált, — is­mét Bad Qeynhausenben tartják meg. 14-en küzdenek az elsőségért. Érdekes, hogy áz utóbbi 5 év bajnoki — tehát Eliskáses, Kieninger, Richter Kurt és Schmidt mind hiányzanak az idei versenyből. Az utolsó hí­rek szerint dr. Lange, Loose és Müller Hans vezetnek. Világos: Wolf H. Sötét: Urzepiorkau (Pöstycni mesterverseny, 1922.) 1. e4, e5. 2. Hf3, Hc6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6. 5. 0 0, Fe7. 6. Hc3, b5. 7. Fb3, dö. 8. d3, Ha5! 9. He2, HXb3. 10. aX63, c5. 11. Fd2, 0—0. 12. Hg3, Vc7. (Az állások körül­belül ki vannak egyenlítve.) 13. Ve2, Bf—eS, 14. h3, Ff8. 15. Hh4, d5(?) Tulkorai lépés, mely helyett g6 jobb volt). 16. Fgö! Vc6, 17. Vf3, dXe4. 18. dXe4, Be6. 19. Ba—dl, Fb7. 20. Bf—el, c4. (Sötét mindenáron ellenjálé- kot keres. Még mindig g6 volt a helyes.) 21. Hfő, Bc8. 22. bXc4, bXc4. (Ha VXe4 úgy 23. Hh6-|-, gXh, 24. FXfíj jönne nagy erő­vel.) 23. Be2, a5. 24. c3, Hd7. 25. Be—d2 (Világos lassacskán döntő előnybe jött.) 25. . . . Hc5. (A sötét ellenjáték már későn érkezik.) 26. Bd8! Be6— eS. 27. Bd8—d6t (Kitűnő minőség-áldozat!) 27. ... FXdű. 28. BXd6, Vc7. 29. Ff6! (A szép kombiná­ció kulcsa. A futár 2 lépéses matt miatt nem üthető.) 29. ... Be6. 30. Vg4, g6. 31. Vg5, BXf6. (Kényszer, mert Vh6 fenyege­tett.) 32. Vxf6, He6, mire világos 8 lépéses mattot jelentett be. 33. Hh6-j-, Kf8. 34, BXcö és utána Vh8 matt. REGGEL: , ^^KELETIUJS AG DÉLBEN: MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom