Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

V 19 4 2. J U C 1 U S 1 Kormányzó Urunk losonci! Losonczy Istvánt nevezte ki kozellátásngyi miniszterré Az uj miniszter legközvetlenebb munkatársa volt az elhunyt GyőrjfyDengyel Sándor miniszternek Budapest, junius 30. (MTI). A Kormánydó Ur losonczri Losonezy Istvánt m. kir. köz- eUdtásügyi tárcanélküli miniszterré nevezte ki. Az u,j miniszter kedden délben 12 óra 50 perekor mondotta el a hivatali esküt. A ki­nevezéséről szóló legfelsőbb kézirat a Buda­pesti Közlöny szerda reggeli számában jele­nik meg. Losonezy István 1883-ban született Miskol­con régi nemesi család .11. Gimnáziumi ta­nulmányait. a miskolci református főgimná­ziumban végezte, majd jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Egyetemi tanulmányai u»n katonai pályára lépett. Huszártiszt lett. A világháborút az első naptól az utol­sóig végigharcolta, részint mint csapattiszt, majd vezérkari beosztásban. A kommunisták halálra ítélték, de sikerült Siófokra menekülnie a nemzeti hadseregbe, ahol a fővezérségen teljesített szolgálatot. Hosszú ideig a honvédelmi minisztériumban csoportvezetőként működött. 1922-ben nyug- állornánvba helyezték, mint őrnagyot. Ettől kezdve Tiszaderzsen gazdálkodott, öntöző- gazdálkodást létesitett. amely a mai napig is mintatelepül szolgált. Több évig elnöke volt a Budapest, junius 30. A képvlselöház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg vitéz Tör* Ti­bor álelnök, Krúdy Ferenc előadó beterjesztette a kor­mánynak adott gazdasági felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat gazdasági jelentését, A jelentés tárgyalására a Ház kimondotta a sürgősséget. Ezután Bárezay Ferenc, a képviselöház földművelésügyi bizottságának elnöke, ka­pott engedélyt napirend előtti felszólalásra. Hangoztatta, hogy őszinte sajnálattal érte­sült arról, hogy a junius 24-én elnöklete alatt lefolyt együttes bizottsági ülésen tör­téntek Horváth Ferencet arra inditották, hogy ellene bizalmatlansági indítványt je­gyezzen be. Az indítványt a mai ülés napi­rendjére ki is tűzték. A közéletben mindig az igazság keresése és az ellentétek lehető kiegyenlitése vezette. Ez ma is az állás­pontja. A Ház ezután meghallgatta Horváth Fe­renc megokolását azzal az indítványával kapcsolatban, amelyet Bárezay Ferencnek a házszabályt sértő elnöklése címén terjesztett be. Horváth Ferenc hangoztatta, nem akar ellentéteket szítani, de úgy érzi, hogy a bi­zottságban hiba történt, amit ki kell javítani. Köszöni, hogy ez a jóvátevés a Ház ülésén megtörtént és indítványát visszavonja. Bar­clay Ferenc ezután odalépett Horváth Fe­renchez és a Ház tapsa közben kezet fogott vele. Ezután a napirend következő pontjának, az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló törvény­javaslat tárgyalására került sor. Torkos Béla előadó ismertette a javaslatot. Rámutatott arra, hogy a liberális utók előtt az ügyvédség hivatás volt, s csak ké­sőbb lett foglalkozássá. A javaslat rendel­kezéseit ismertetve, hangsúlyozta, hogy az özvegyi járulék és egj'éb támogatás emelése ne okozzon gondot az ügyvédi kamarának, ha bekövetkezne a zsidó ügyvédek 6 száza­lékra való csökkentése. Ki kellene ugyan fi­zetni a testületből kiváló ügyvéd tagokat, de mindez nem teszi megoldhatatlanná a kér­dést. Az előadó után vitéz Váczv György (MÉP) mondott beszédet. Kijelentette, hogy az ügyvédi kamara tagjainak többsége kí­vánta a törvényjavaslat benyújtását. A ja­vaslatot elfogadja. .Nagy László (Imrédy-párt) kérte a mi­nisztert, segítsen az ügyvédi nyugdíjintézet taipraállitásábau. Kérte, vezessék be a zsidók részére a numerus nullust. Ezután Bartha Ignác, az Erdélyi Párt ügy­védképviselője szóiait fel. Erdélyben a román megszáll** alatt a magyar ügyvédeket rend­ti.-zántuld mezőgazdasági kam-rának. Politikai pályafutását 1936-ban kezdte, amikor Gömbös Gyula halála után egyhangú választással az abád-zaloki kerület ország­gyűlési képviselőjévé választották. 1938-ban Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város főispánjának nevezték ki. 1939-ben a VI. hadtest országmozgósitási kormánybiz­tosa. Amikor 1940. év végén a közellátás köz­ponti szervezésével kapcsolatban közellátási kormánybiztos lett, Debrecen és Hajdú vár­megye területén olyan mintaszerűen szervezte meg a közellátási, hogy sok berendezését át­verték országos viszonylatban. 194.1 szeptem­berében a: újonnan szervezett közellátási hi­vatal politikai államtitkára lett, hogy a köz- ellátás tgrén szerzett értékes és gazdag ta­pasztalatait országos viszonylatban is érvé­nyesíthesse. Működése keid étén po-rntjan eréllyel véget vetett a főváros élelmezésében mutatkozó zavaroknak. Államtitkári állásában érte a legfelsőbb megbízatás. Személyében olyan■ ember került a minisz­teri állásba, aki válságos időben a legalkalma­sabb a fontos hely betöltésére. Katona volt, a. világháború egyik legszebben kitüntetett tisztje. Gazdaember, aki évtizedekig saját birtokán tanult és dolgozott. Széles látókörű, európai műveltséggel, rendelkező közéleti fér­fiú, akinek figyelme a legkisebb dolgokra is kiterjed, l.ig-véng marinar, aki fajtáját ra­jongásig szereti, de hibáit is jól ismeri. Ki­váló szervező, gyors, erélyes intézkedő, aki világosan látja a közellátási minisztériumban megoldandó kérdéseket. Eddigi működése alapján mind'nki a legnagyobb bizalommal tekint jövendő munkássága elé, méri személye biztosítéka a közellátási kérdések szakszerű megoldásának. javaslat elfogadását. A Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja s annak napirendjén folytatja a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalását. 1 órakor a tárgyalást félbe­szakítják és rátérnek a bejegyzett 30 inter­pelláció meghallgatására. A képviselőház keddi üiése 3 óra előtt 10 perccel ért véget. Időszerű magyar kérdésekről beszélt Kassán Antal István dr. miniszter Kassa, jun. 30. (MTI) A társadalmi egye­sületek munkaközösségének meghívására Antal István dr. nemzetvédelmi minisz­ter Kassára utazott abból a célból, hogy a ’munkaközösség első teljes ülésén tá­jékozást adjon az időszerű magyar kérdések­ről és megvilágositsa az államkormányzat­nak a háború vezetésével összefüggő célki­tűzéseit és a megoldandó feladatokat. A társadalmi egyesületek munkaközössé­gének közgyűlésén hosszabb beszédben is­mertette a háborús helyzetet, az ország vé­delmi erőfeszítéseit, a háborúval Összefüggő nemzetvédelmi problémákat, valamint azo­kat a bplsö társadalmi, gazdasági, szociális és nemzetiségi kérdéseket és feladatokat, amelyekre az ülés felszólalói felhívták fi­gyelmét. Antal István dr. beszéde után Kassa vá­ros nevében báró Schell Péter főispán az egyetemközi munkaközösség elnöke meleg szavakkal köszönte meg a miniszter felszó­lalását és az elébetárt kérdésekre adott fel­világosításokat. ]u ius 7-én hirdetnek Ítéletet a vö t kolozsvári „Pannonia- nagykávéház" egyik vezetőjének óvadéksikkasztási perében Kolozsvár, junius 30. Az elmúlt év feb­ruár havában megnyílt és félévi működés után mintegy 30.000 pengő „deficit“ hátra­hagyásával becsukott kolozsvári „Fannonia- nagykávéház volt alkalmazottai: Földes István éjszakai és Ananié Márton nappalt fizető pincére, Éliás Elek ruhatáros, továb­bá Balogh József és felesége óvadék és bér­let sikkasztás miatt fal jelentést tettek a megszűnt Szentegyház-utcaü káréhoz veze­tői: Zatotai Elemér dr. és Földes Imre el­len. A bünpert a kolozsvári törvényszék egyes büntető bírája, Lchner Richard dr. keddett tárgyalta. Amint a vádiratból kiviláglik, Zalaiad Elemér dr. a nevére engedélyezett kávéház vezetését jóhiszeműen Földes Imrére bízta, aki vállalta a kávéház berendezését. Utóbb kiderült, hogy Földes a berendezést hitelbe vette és a törlesztéseket a napi bevételekből kellett eszközölni. A kávéház bevétele igy nem volt elegendő. mert Földes ráadásul könnyelmű életmódot folytatott és a be­folyt összegek zömét kártyaszenvedélye ki­elégítésére fordította. Az említett felpere­sektől óvadékot, illetőleg ruhatári bérletelő­leget vett fel, a kávéház azonban néhány hónap elteltével bezárni kényszerült és igy az óvadékok, valamint a fölösén kifizetett bérletösszeg odaveszett. A tárgyalás során elhangzott tanúvallo­mások és a vádlottak vallomástételei alap­ján Szabolcska Károly dr. ügyész Földes Imrével szemben kétrendbeli sikkasztás büntette mellett kétrendbeli csalás bűntetté­ben is búdat emelt, amennyiben a ruhatáro­sokat rcevasz fotfilorlattal vette rá pénzük befektetésére s azt, éppen úgy, mint az óvadékokat, magáncéljaira fordította. Zalo­tai Elemér dr.-ral szemben viszont a vádat elejtette, amit a panaszosok is tudomásul vettek és igy az Ítélet jogerőssé vált. Földes Imre ügyében a bíróság a védelem I részéről felvetett bizonyításkiegészltést el­utasította, az Ítélet kihirdetéséi pedig júliusi 7-ére halaszt.ojLta, Á fiz éyen át évi eţjYwiililâârcI perstyjől I orális «a Icorswiámy & raiezoţiozdosâg fejlesztésére A képviselőhöz megkezdte a mezőgazdaság fej’esztésérol szóló törvényjavaslat tárgyalását s elfogadta az ügyvédek jóléti intézményei alapjának'neveléséről szóló javaslatot kívül nagy adóalappal terhelték meg. Az er­délyi ügyvédeknek az lenne a kívánsága, hogy globálisan állapítsák meg az adót ügy­védi kamarákként. Déterdélybő! igen sok ügyvéd jött magyar területre. Ezek között sok a nyugdíjas. Kérte, nyújtsanak ezeknek támogatást. A javaslatot elfogadja. Vitéz Várady László és vitéz Téglássv Béla felszólalásával a vita véget ért és Ka- docsay László igazságügyminiszter szólalt fel. Örömmel állapította nieg, hogy az elő­adó és a felszólalók az ügyvéd magasztos munkájától áthatottnn foglalkoztak a jnvas­Tíz év nSrtlf fimiiBIí«rcS y*eiicfő! Sor került a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Érteke Valér eőadó ismertette a törvén;'ja vasa ltot. A javaslat évtizedekre előmozdítja a mező­gazdasági termelést. Az a célja, hogy a ter­melést minőségileg és mennyiségileg emelje. Tiz év alatt egymilliárd pengőt fektet­nek be. Ezután részletesen ismertette a javaslat egyes intézkedéseit. Felsorolta, hogy a javaslat milyen összegeket irányoz elő a mezőgazdaság egyes ágainak. A kor­mány 50 százalékos kedvezménnyel tiz év alatl 16 ezer veíögépet, négyezer magtisztító gépet bocsát a gazdák rendelkezésére. Azok­nak, akik ezt sem tudják megfizetni, 2000 vetögépet és 300 magtisztító gépet ad telje­sen ingyen. A kormány 325 magtisztító állo­mást és központi csávázó telepet is felállí­tott. A tej minőségi és mennyiségi javítását szintén szem e'őtt tartják. 1941-ben 1.670.000 volt az ország tehénállománya. Az a eél, hogy ez az állomány 10 év múlva 2.500.000 legyen. A juhállomány növelése során a pro­gram 5 millióra akarja emelni a mai 2,300.000-es juhállományunkat. A javaslat összesen mintegy 150 millió pengőt fordít az állattenyésztés fejlesztésére, de ez esak ke­ret, amely növelhető. A kertgaz,dáikodás fejlesztése érdiekében 50 százalékos területi gyarapítás szükséges. Húszmillió palánta és ke lő propaganda szűk séges ahhoz, hogy a javaslat elérje a célját és a falu népét rászoktassák a zöldségfélék­kel való táp álkozásra. Fontos a gyümölcs- termelés fokozása. Jelenleg 50 millió gyü­mölcsfánk van, ezt kell 50 száz.alékkal sza­porítani. Jelenlegi gyümö őstermelésünk 26.000 vagon, de 20 millió megfelelően neme­sített gyümölcsfa elültetésével ezt 75.000 va­gonra lehet emelni. Ebből 60.000 vagon a belfö di fogyasztás és 15.000 vagon a kivitel célját szolgálná. Az országban 38.000 mé­hész van. A méztermés 30.000 mázsa évente. Százezer uj méhcsalád munkábaállitása szűk séges. A selyemhernyótenyésztés fejlesztésé­re az országban összesen 25 000 sely emhernyó lattal, ö is, a kormány is, mindig teljesen tisztában van azzal, hogy a magyar keresz­tény ügyvédi kar kérését teljes egészében rendezni kell. Bejelentheti n-járis, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat-tervezet már tárgyalás alatt áll. Ezután a felszólalások alatt felhozott részletkifogásokra tért át. Felsorolta az állami hozzájárulás mértékét. A támogatás össz.esen 442.000 pengő. A tá­mogatás annyit jelent, hogy 33—35 száza­lékkal lenne emelhető a rokkantsági, özve­gyi és árvasági ellátás. A Ház a törvényja­vaslatot ezután egyhangúlag elfogadta. tennesztö foglalkozik selyemgubóterme'éssel és 500.000 kilogram gubót termeszt. Hatvan­ezer uj fa ültetésével ezt a mennyiséget évente 120.000 kilogramm lehet emelni. A javaslat össz.esen 24 millió pengőt for­dít kertgazdálkodásra, gyümölcstermelésre, a méhészetre és selyemhernyótenyésztésre. Ez az összeg szép eredmények elérését biz­tosítja. A burgonyatermelés évi 30 millió mázsa. Ennek a mennyiségnek 26 százaléka pusztul el a téli hidegben, mert nincs megfelelő tá­roló hely a vasútállomások közelében. Ezért a közeljövőben a vasúti állomások közelében 3 millió métermázsához szükséges raktárhá­zakat építenek az ország különböző részein. A kukoricatermelésnél nagy a hiány a kevés góré miatt. Ennek biztosítására annál is inkább szükség van, mert a zsirellátás folyamatosságát mindig szem előtt kell tar­tani. Rendkívül nagy fontossága van a silók­nak. Tervire vették ezért 100.000 kisebb gaz­daság számára siló megépítését. Az ország minden községében 16 siló ál! a gazdák ren­delkezésére államsegéllyel megépítve. Egyes cikkek tárolásában rendkívül szükséges a hütőházak gyarapítása. Az országban esak 60 korszerű hütőház van. Hétezer vagon ter­més befogadására elégséges hiitőház építését kell megvalósítani. Ezután a mezőgazdasági szakoktatás rend kívül nagy fontosságáról szólott az előadó. Közö te, hogy a gazdasági akadémiákat 8 félévessé téve a javastat egyetemi rangra emeli. Téli gazdasági iskolákat létesítenek minden járásban. Egyben növelik a szak­iskolák számát. A tanítóképzőkben gazda­sági szaktanárokat osztanak be. Kertgazda­sági iskolát és kertmunkásképzö iskolát ál­lítanak fel és álta'ában mindenütt nagy súlyt helyeznek a mezőgazdasági szakokta­tásra. A javaslat összesen 140 millió pengőt irá­nyoz e célra elő. Az előadó végül a termelés rendjének biztosításáról szólt, majd kérte a \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom