Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-04 / 149. szám

I Rendes kávéházi árak mellett szórakozhatik a hires RACZVAU zenekaránál NEW-YORK kávéhoz őszes helyiségeiben. * Szombat, vasárnap és ünnepnapokon TANC tat,lan Tompa Sándor játszott a gyermeki kedély húrjain. Leírhatatlan sikere volt. Utána ismét Ferencs Anikó ragyogtatta pomflás énekmüvészetét. Tizennyolcadik századbeli virágénekei lebilincselték a kö­zönséget. Majd ismét tréfás népi játék kö­vetkezett. A tartalmas és változatos műsort vakmerő egyensúlyozó artista mutatvány tarkította. Utána ismét a közönség kedvence, Tompa Sándor lépett a dobogóra. Hogyne lelkesed­tek volna érte a leventék, amikor ilyeneket énekelt: „Szénaboglya ne gurulj"... Meg, „Lyukas a kalapom teteje“... Az utobbiţ együtt énekelte a szülésszel a hét­ezer levente. Most Deésy Jenő, a- Nemzeti Színház mű­vésze lépett a dobogóra és elmondotta ün­nepi beszédét. Ez a tábor uj honfoglalásra készít elő benneteket — mondotta többek között. — Tlnéktek, a Székelyföld és Északsrdély le­ventéinek .wv.w.Wvz' el kell indulnotok Szent László király vágtató lovának nyom­dokain, ;J'i«. •„ vyí't'íi,i.v»i, ^ 44. bori élet fegyelme utján ez a hősi eszmény életté válik bennetek és Szent László ki­rály példájára teljesíteni fogjalak küldetés­ieket. Uépjdt^t Ü* UVil f fMvw. ■*» \A'«*vr WV\ tttih rütauui^ w «’«hţlrţfţf, Vidám tornamüvész mutatványokat tap­solt meg ezután a közönség, majd nyolc pár bemutatta a széki kaláka népi táncait. A pompásan sikerült tarka est zongoraki- séretét Szabó Ica, a Nemzeti Színház kar­mestere látta el virtuozitással, a zenét pedig a honvédgyalogezred zenekara szolgáltatta. A forró hangulatú est után a leventék táborhelyeikre vonultak és jól megérdemelt nyugalomra tértek. A szombati nap műsora Ma, szombaton reggel páratlan élménnyel ajándékozza meg a magyar honvédség a levente táborok fiatalságát, a Hója erdőben bemutatják a magyar honvédség korszerű fegyvernemeinek tevékenységét. Este 9 órakor a Mátyás király-téren zaj­lik le a „Hősök emlékestje“, innék ünnepi rendje a következő: 1. JSlöljáró fogadása. Létszámjeléntést ad a kolozsvári tábor parancsnoka. Érkezéskor: kürtös vigyázz és diszjel, levente dobosok diszjel. 2. Fáklyavivő csapat bevonulása. Nagy- Magyarország 63 vármegyéjét jelképező 63 égő fáklyát hoz 63 levente, egyidőbon vonul be a hdt. ifj. vez. csapat két százada (sza­valókórusa) s lassú ütemű menetben énckü az ,,Áldja meg az Isten azt az édesanyát“ kezdetű éneket. 3. Hősök hívása. A magyar történelem minden; jelentős korszakából a mai orosz há­borúig az ünnep főrendezője hívja (rövid mondata szöveggel) a magyar mult és jelen kását ács egész tábor szavalókórusszerüen fe- ÍÍjöésíSeP*> „Parancs“ váln—zal. Ez 1942. J U C I V $ 4 alatt piros-féhér-iöld fény gyullad ki. 4. Szavaló-kar. Végvári: „Vagy magyar télben“ c. versét előadja a hdt. ifj. vez. csa­pat szavaló kara. ­5. Megemlékezés az ország gyarapításról: A vármegyéket jelképező fáklyákat vivő le­venték a tér közepére csoportosulnak, a me­net alatt a Főtéri templom tornyából Sántha Ferenc tárogató művész toronyze­nét ad. 6. Szavalat. „Ének Szt. László királyhoz“ e. verset elmondja Veres Fajos levente. 7. Hitvallás. A magyarság küldetése szent és örök, a mi^t, jelen és jövő isteni külde­tése, az ősi törhetetlen eszmét szolgáljuk, mert minden munkánk Isten parancsolatából a magyar népért van. Ez alatt ismét piros- fehér-zöld fáklya gyullad ki. 8. Zrínyi fohász. Elmondja a névtelen le­vente. 9. Magyar Hiszekegy. 10. Elvonulás a táborba. Gandhi hamarosan megindítja mozgalmát a külföldiek ellen Genf, Julius 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A iondoni Evening Standard, újdelhii tu­dósítója szerint Gandhi megtett minden előkészületetj hogy már legközelebb moz­galmat indítson minden Indiában megtele­pedett külföldi, főként az ingolok ellen. Hír szerint a következő három pontból áll a terve: . ~ 1. a sótörvényt vonják vissza: 2. kártalanítsanak minden indiait, akit az angolok katonai okból rávettek arra, hogy ürítsék ki lakásukat S. távolitsanak él minden külföldit Indiá­ból, angolt, amerikait és kínait egyaránt. Tokió, julius 3. (MTI) A Német Távirati iroda jelenti: Az Asahi Sirpbun híradása szerint az indiai brit hatóságok fegyverrel és lőszerrel látták el a Biharban állomásozó brit csapa­tokat, hogy elnyomják a déli tartományban egyre nagyobb méreteket öltö parasztláza­dást. A brit hatóságok arra utasították a rendőröket, hogy lőjjenek agyon minden indust, aki szembeszáll a brit hatóságokkal. A magyar földéri A Képviselöház megkezdte az ezermilliós mezőgazdasági törvényjavaslat tárgyalását. Nagy és fontos eseménye ez mind a poli­tikai, mind a gazdasági életnek, hiszen a mai háborús helyzet veszedelmei közepette kevés olyan ország 'mn, amely évtizedre szóló terveRet tud késziteni és megvalósí­tani. A magyar milliárdos javaslat e tekin­tetben korszakalkotónak mondható, mert nemesa^c a jól bevált külföldi módszereket követi, hanem a külföldet sok tekintetben meg is előzi. A cél: a magyar mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonalának erő­teljes fokozása. Növelni kell mezőgazdasá­gunk jövedelmezőségét, mert szegény şz or­szág. De növelni kell a termelést és a jöve­delmezőséget azért is, mert a szociális hala­dás egyre több terhet állít a gazdára s eze­ket csakis belterjes gazdálkodással fedez­heti. Földbirtokpolitikai intézkedések, föld­osztások vannak folyamatban, amelyek a kisnxisztenciák számát állandóan, szaporít-, jak. De ez az üdvös folyamat átokká és or­szágos elszegényedéssé válnék, ha nem jár­na együtt a termelési rend biztosítására irá­nyuló állami Beavatkozással. Fokozni kell a termelést, mert szaporodó népünket el kail tartani s a honvédelem érdekei is ezt kíván­ják. De szükség van a termelés növelésére és tervszerű irányítására azért is, mert a háború utáni időkben a mai kezdetleges módszerek, alacsony termésátlagok és ötlet­szerű termelés mellett, nem tudunk majd versenyt tartani a többi európai, nemzettél és nem teljesíthetjük gazdasági hivatásun­kat. De megköveteli a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését az állandóan fokozódó iparosodás is, amelynek mind több hazai nyersanyagra van szüksége. Ezt pedig leg­jobban a magyar mezőgazdaság állít­hatja elő. Maga a törvény rövid, úgynevezett keret­törvény. Negyvenegy szakaszból áll és szö­vegét tekintve lényegesen rövidebb, mint sok más kisebb jelentőségű törvényjavaslat. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény sok, tekintetben csupán a szükséges felhatal­mazásokat tartalmazza és az irányvonala­kat jelöli ki. A részletes végrehajtás külön munkaterv alapján történik. Ezt a munka- tervet alább röviden ismertetjük. Alacsony termésátlagainknak egyik leg­főbb oka, a talaj helytelen és kezdetleges művelése. A milliárdos mezőgazdasági terv keretében évente kétszázötvenezer holdat meszeznek, összesen négyszázötvenezer hold szikes területet sziktelcnite.nek és nyolcvan- ezer holdat gipszeznek. Alagcsövezéssel víz­telenítenek területeket és sáncolással küzde­nek a túlzott kiszáradás ellen. Évente negy­venezer holdat sáncolnak. ötvenezer kis­gazdaságban bemutató trágyatclepet állíta­nak fel és még külön kétszázezer kisgazda jut ilyen telephez. Négyszáz szántószövetke- zctot létesítenek; ezer darab kedvezményez traktort osztanak ki és tízezer darab kisebb gépet juttatnak a gazdáknak. A mezőgazda­ság gépesítésére harmincötmillió pengőt for­dítanak. A termelés fokozásának másik akadálya a földek elszórtsága. Eddig még egyetlen akció sem boldogult a tagosítással. Ezt most nagyvonalúan oldják meg: fiz év alatt két­ezerháromszáz községben -tagositanak. Ezzel a termőterület ötvenezer holddal növekedni fog. Ugyanilyen nagyvonalúan oldják meg a vetőmag-kérdést. Sokezer vagon nemesített vetőmag, többezer kedvezményes áru mag­t'.crtitó g'-p, tebbszáz állami megtisztító és csávázó telep adja meg a lehetőségét a mi­nőségi termelésnek. Állattenyésztésünk elmaradott és szegé­nyes. A reális lehetőségeket számbavéve kívánja a milliárdos munkaterv növelni állatállományunkat. Tehénállományunkat tíz év alatt két és félmillióra, lóállományunkat egymillióháromszázezerre és szarvasmarha- állományunkat négymillióra kívánja emelni megfelelő kedvezményekkel és a legelő- viszonyok megjavításával a kormány. A mai juhállományt megkétszerezi, baromfiállomá­nyunkat mintegy negyvenmillióra növeli a terv. Hogy ez mit jelent a nemzeti jövede­lem szempontjából, arra nézve csak azt az egy számot említjük meg, hogy a baromfi- állomány növelésével együttjáró tojás-több- termelés egymagában háromszázmillió pengő többletnek felel meg. Harminc keltető köz­pont négymillió naposcsirkét fog kiosztani. Sokezer müanyát, számos uj állami baromfi- telepet létesítenek. Talán legelhanyagoltabb, de legnagyobb jövő előtt álló termelési ágazatunk a kert- gazdálkodás és a gyümölcstermesztés, ötven százalékkal növelni fogják gyümölcsfaállo­mányunkat. Az értékesítést is teljesen átszervezik. Négymillió mázsa befogadó terjedelmű uj raktárház-hálózatot építenek. Hárommillió métermázsa ürtartalmu burgonyatárházakat létesítenek a vasútállomásoknál. Százezer silót építenek a kisgazdák számára. Minden község átlag tizenhat államilag szubvencio­nált sílót kap. A hiitöházak befogadóképes­ségét hétezer vagonra fokozzák. Az értéke­sítés előmozdítására főleg a visszatért terü­leteken ezer uj szövetkezetét alapítanak. Amiket itt röviden elmondtunk, nem egyéb, mint a több- és jobb termelés ugyan­annyi anyagi előfeltétele. De vannak ennek szellemi előfeltételei is. A szaktudás fejlesz­tése még az anyagiaknál is fontosabb. Evég- böl a milliárdos terv hatalmas mértékben fejleszti a mezőgazdasági szakoktatást. Egyetemi színvonalra emelik a gazdasági főiskolákat; további hétszázötven téli gazda­sági tanfolyamot szerveznek. Az ország két- szâzhaţvankilenc járásában téli gazdasági iskolát állítanak fel. A szaktanárképző-inté- zet terve megvalósult; felemelik a háztartási tanfolyamok számát stb. A javaslat általában arra törekszik, hogy minden kedvezményt megadjon a helyes irányú tevékenységnek, de ne adjon kedvez­ményt a veszteglőnek, a maradinak, sőt az uj termelési rend követelményeivel szembe- helyezkedoket hátrányokkal is sújtsa. Az állami beavatkozás éppen azért az eddigi mértéken határozottan túlmegy. S odáig terjed, hogy a termelők megszervezését es társítását szükség esetén közhatalommal és kényszerrel is megvalósítja. A milliárdos terv anyagi megalapozottsá­gát csak néhány számadattal jellemezzük: a különféle talaj-javitó, tagositó és a talaj jobb megművelését célzó munkákra több, mint négyszázmillió pengőt fordít az állam tiz év alatt. Az állattenyésztés fejlesztésére százötvenmilliót, az értékesítés előmozdítá­sára több, mint kettőszázmilliót áldoznak. Végeredményben a „milliárdos“ munkaterv egymilliárd és háromszázmillió pengőre rúg. Hasonló nagy kezdeményezés és terv Ma­gyarországon még nem volt. De az is bizo­nyos, hogy a terv mélyreható átalakulást jelent az eddigi gazdasági rendszerrel szem­ben, mert a gazdálkodást magasab nemzeti kötelességnek tekinti, amely a nemzeti irá­nyítás és ellenfirzés atott álL _ | SzékeSykereszturi napió MŰVÉSZI FARAGASU SZÉKELY KAPUT készítettek Kiss Zsigmonri rajz- és kézi­munkatanár mesteri terve szerint a szé- kelykereszturi állami tanítóképző-intézet növendékei, élükön a másodéves tanulók­kal. — Emlékművet akartunk faragni a fel­szabadulás örömére — mondotta munka­társunknak Kiss tanár. —- Nem használati szükségből készítettük, hanem azért, hogy az intézet ékessége legyen a székely diá­kok kapuja. A hatalmas alkotás alsó részen kifara­gott vasszékelyre nehezedik úgyszólván az egész kapu, mintegy arnak jelképéül, hogy jövőnk elképzelhetetlen a bátor szé­kely katona nélkül. Fentebb lant látható, a székely lélek felfrissítő je. A Jellegzetes szekfü és tulipán diszitöelemek hangula­tosan zárják magukba hazánk, Erdély, Székely kérész túr és a négy székely vár­megye címereit. A kapu udvarfe*öli részén a székely-keresztúri állami tanitoképzőln- tézet növendékeinek immár szállóigévé vált jelmondata díszeleg; Jfeafcari eM » sr Mkrtr 'Ír % îs**» ’arm w 1 eâN* A korszerű székely rigműs ntán — ősi Székelyszokás szerint — a kővetkező fel­irat tájékoztatja az olvasót a leiket gyö­nyörködtető székely diákkapu elkészítésé­nek részleteiről: — Ezt a kaput önszorgalmukból, a fel- szabadulás emlékére és a székely diákok dicsőségére Kiss Zsigmond tanár terve sze rint készítették: Göböly Sándor, Gi'igor Pál, Fülöp Endre, Káznovszky Ernő. Kiss Dénes II. éves növendékek és osztálytár­saik. Az ácsmunkálatokat végezte Bokor Dénes. A székelykereszturi állami tanítóképző intézetben egyébként befejeződte« a tan­évzáró munkálatok. A szép tanulmányi előmenetelt felmutató évvégi összefogla­lókkal és vizsgálatokkal kapcsolatosan ünnepélyes külsőségek között, disztiiése- ken zárta be a tanulóifjúság Önképzőkör! és iskolaszövetkezeti munkásságát 's. A két szervezet ünnepélyén az ifjúság képvi­selőin kívül felszólalt Takács Béia, az In­tézet fáradhatatlan igaz.gatója 5s Taíe’.ick Ernő tanár. Iskolaszövetkezeti központi ki küldött is. Elismerésüket fejezték ki az elért erkölcsi és anyagi staerekért. Ezal- kalommal vett búcsút az Intézettől a szol­gálati áthelyezése miatt távozó Balázs Zsigmond tanár igazgató-helyettes, a két ifjúsági intézmény tanárelnöke. Az intézet évzáró ünnepélyén Takács Béla igazgató mondott ínagasszarnjalásn ünnepi beszédet Körösi Csorna Sándorról s követendő példaképpen állította a nagy székelyt a tanítójelölt ifjúság elé. Khell Zoltán tanár vezetésével szép sikerre' sze­repelt az évzáró ünnepélyen az Intézet énekkara. * A SZÉKELYKERESZTURI ROMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG szívesen látott vendégei voltak Csopják Ká­roly vezetésével a budapesti missziós test­vérek. Szépszámú érdeklődő közönség, előtt két este valláserkölcsi előadásokat tartottak a.római katolikus népiskola helyiségeben. Az egyházközség Dolgozó Leány-egyesü­lete nagysikerű szinielöadást rendezett. Szin- rekerült a „Szivárvány“ cimü négvfe’.voná- sos irredenta szinmü Nagy Béla szakavatott rendezésében. A nagyszámú közönség lelke­sen tapsolt az előadás szereplőinek; Kubá­itok Arankának, Sebessy Sándornak, Kubá- nek Lajosnak, Balázs Zsigmondnák, Balogh Ágicának, Szakáts Gizikének, Berka Mág- duskának, Tamucza Péternek, Demeter An­nának, Grindán Sándornak. Újhelyi János­nak és Pátzelt Ottónak. A Dolgozó Leányok Egyesületének tagjai az erkölcsi és anyagi sikerekben gazdag estély jövedelmének 50 százalékát a Vörös Keresztnek ajánlották fel, igy juttatván kifejezésre honleányt sze- retetüket és hálájukat a harctereken küzdő hős honvédeink iránt. A szép estély sike­réért a Dolgozó Leányok Egyesületének tag­jai mellett. Köllő Ignác plébánost illeti elis­merés. / , -* AZ ÁLLAMI POLGÁRI LEÁNYISKOLA bensőséges ünnepéllyel zárta be a* Iskolai évet. A szülök, a tanári kar és a hitokta­tók jelenlétében lezajlott ünnepélyen a Himnusz hangjai után Horváth Lajos igaz gató lelkes szavakkal ecsetelte az intéwet vezetésének két legfőbb irányelvét: a vallá sosságot és hazafiasságot, örömének adott kifejezést a szép erkölcsi és tanubnányi előmenetel felett s megköszönte a tantes­tület tagjainak kitartó munkáját. KJJoNlKAS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom