Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

jKESMTtllrsjz'G 1942. J í/ CIHS 29 öt perc iflőszerií földrajzi Egyiptom, a világ legrégibb agrárkiviteli országa Egyiptom, a föld legrégibb kuiturateremté földjei közé tartozik. A Nilus völgyének ter­mékenysége már a történeti idők hajnalán virágzó mezőgazdaságot hivott életre és hosszú évezredekig a föld termékenysége volt a kultúra megteremtésének legfonto­sabb feltétele. Egyiptom már az ókorban is a Földközi-tenger vidékének magtára volt és a római császári birodalmat is , úgyszólván egyedül tartotta el. Ebben a szerepben csak akkor következett be változás, amikor az angolok északamerikai gyapotültetvényeiket elvesztették és Egyiptomot szemelték ki vl- lágmonopóliumot élvező textiliparuk táplá­lására. \ Termékeny föld, amely sohasem lat esőt... A mai Egyiptom 994.300 négyzetkilomé tér területével, körülbelül kétszer akkora mint Spanyolország, de csak a Nílus szók völgye alkalmas mezőgazdasági megműve­lésre. A termékeny esik 15—20 kilométer sréiességben és ezer kilométer hosszúság­ban húzódik a kopár sivatag két meredek lejtője között. Területe 35.168 négyzetkilo­méter, tehát megfelel Hollandia területé nek, Hollandia nem egészen kilencmillió la­kosával szemben azonban 16 millió ember nek ad megélhetést. A népsűrűség tehát aránylag rendkívül nagy: egy négyzetkilo- . méterre 460 ember esik. A legtermékenyebb | vidékek népsűrűsége még ennél is nagyo' b és a Nilus deltájában helyenkint eléri a 950-t Is. A lakosság megélhetési forrása ős­idők óla változatlanul a mezőgazdaság és még a földmivelés módszerei is alig változ­nak. Az európai ember nyilván csodálkozás­sal könyveli el, hogy ez a termékeny föld, amely ily . szűk területen annyi embernek ad kenyeret, jóformán sohasem lát esőt. A jó termés egyedüli feltétele a Nilus bö iszappal trágyázó áradása. Az egyiptomi földművelő évente háromszor arat. A tél foiyanián ba­bot, árpát és búzát vet; ez a vetés már áp­rilisban beérik az aratásra. Nyáron gyapo­tot és rizst, ősszel pedig kölest és tengerit arat. így az ország legtöbb lakója valamilyen módon a mezőgazdaságból él: ha nem köz­vetlenül, mint földműves, vagy mezőgazda sági munkás, akkor legalább, mint mező gazdasági termékeket feldolgozó ipari alkal­mazott. Egy kis kimutatás Egyiptom mezőgazdasági te .’melvényei so­rában az angol gazdasági nyomás következ­tében még mindig a gyapói áll az első hí lyen, bár a legutóbbi években a kormánynak sikerült elérnie a búza, tengeri, köles és rizs vetésterületének a gyaöot rovására tört.mö kiterjesztését. A fejlődést ezer hektárokban kifejezve a következő kimutatás szemlélteti: mert az országnak vasa és szene sincsen. A mostani 1.5 millió tonnás szénszükségletet teljesen külföldről kell behozni. Nagyobb részét a vasutak emésztik fel. Szükség ese­tén kiegészítésül fel lehetne a kőolajat is használni, ametyből Egyiptom már jelenté­keny mennyiséget termel és saját szükség­letének felét fedezni tudja. A hiányzó mara­dékot Irakból olcsóbban lehet importálni, mint az ezelőtt főkép Angliából és Német­országból szállított szenet. Ezeknek a természetadta lehetőségeknek megvilágításában Egyiptom közgazdasága tehát a jövőben is elsősorban s. mezőgazda­ságra kénytelen támaszkodni, ez azonban nem lehet ok Egyiptom gazdasági jövőjének borúlátó megítélésére. Az ország szükségle­teihez jobban alkalmazkodó mezőgazdaság — hála a Nilus .völgye termékenységének — kiviteli fölöslegével mindig elég fedezetet tud nyújtani a hiányzó nehézipari termékek behozatalára, ezenkívül pedig Egyiptom a virágzó textilipar feltételeivel is rendelke­zik. A most folyamatban levő afrikai ese­mények nyomán várható átalakulás talán hozzásegíti majd Egyiptomot ehhez a köz. gazdasági átszerveződéshez. (MN) Vitéz lakács Béta SepslszeMfrgoön Sepsiszenigynrgy, július 28. (MTI.) Vitéz Lukács Béla tároanélkiili miniszter hétfőn délután Sepsiszenfgyörgyre érkezett s részt­vett az Erdélyi Párt értekezletén. A .minisz­tert Szentkereszthy Béla báró országgyűlési képviselő üdvözölte. Megkezdte a Felsőház a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását 1937 1939 Buza 575 608 Tengeri 629 650 Köles 134 173 Rizs 1^ 230 Ugyanezen idő alatt a gyapot vetés térti­lete 831.000 hektárról 683.000 hektárra esett vissza. Németországi szempontból ugyanis az egyiptomi kormánynak nem volt érdeke az ilyen kiterjedt gyapottermelés. Az egyip­tomi gyapot legnagyobb része kivitelre ke­rült és csak 10 százaléka maradt az ország­ban, ez azonban a szükségletnek csupán egy­negyedét fedezte. Egyiptom igy textilszük­ségletének túlnyomó részét behozatal ut'án volt kénytelen előteremteni, ami a létfenn­tartási költségeket szükségtelenül megdrágí­totta. Egyiptomi szempontból a nagy gya­pottermelés fenntartása helyett sokkal fon­tosabb volna, ha termelését maga dolgoz­hatná fel. Egyelőre azonban Egyiptom kivi­telének háromnegyede még mindig a nyers­gyapotra esik és az 1934. évi, kereken 80 százalékról 1939-ig csupán 74.3 százalékra csökkent. Budapest, juliun 28. A felsőházi ülését 19 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf elnök. Kegyeletesen megemlékezett Ragály-Balassa, Ferenc báró felsőházi tag és Szinyei-Merse István valóságos belső tit­kos tanácsos, nyugalmazott főispán, volt felsöház tag elhunytéról. Javaslatára emlé­küket jegyzőkönyvbe foglalták. Ezután át­tértek a napirendre. Elfogadták a napiren­den szereplő két belügyminiszteri, egy-egy külügyi, iparügyi miniszteri és két földmű­velésügyi miniszteri jelentést, majd meg­kezdték a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A felsöház illetékes bizottságai a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló javaslat tár­gyalása során több módosítást végeztek a javaslaton, amelyeknek legnagyobb része azonban inkább stiláris, vagy pedig arra irányul, hogy a javaslatban az egyes kife­jezéseket pontosabban határozzák meg. Lé­nyegesebb módosítás, hogy a 11-ik szakasz­hoz a következő bekezdést toldották: „Az a birtokos, aki gazdasági munkás és cselédházat a szociális és az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon épít, vagy átépít, az e célra fordított igazolt költségeket a jövedelmi és általános kereseti adó kiszámításakor alapul vett tiszta jöve­delméből a beruházás befejezését követő évtől kezdve öt évig adómentesen leírhatja A módosítás lehetőséget nyújt a gazdatár­sadalomnak arra, hogy a cseléd- és munkás­házak építésében fennálló rendelkezésnek mielőbb eleget tehessen. A 28-ik szakasz tárgyalásakor a bizottsági ülésen a földmű­velésügyi miniszter kijelentette, hogy nincs szándékában a vetömagszaporitásra kötele­zett gazdaságokat elzárni attól, hogy a sza- poritói felárat megkapják, mert ha kötelező vetőmagszaporitást rendel el, az államnak gondja lesz arra, hogy az érdekelt gazdasá­gokat ne érje károsodás. A javaslat tárgya­lása iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A javaslat első szónoka Somsics László gróf, a termelés biztosítását és lehető fo­kozását tartja ma a legfontosabbnak. Nyíl­tan szembe kell szállni minden irányzattal, vagy demagógiával, amely politikai okból folytonos földreformot Ígér és izgatja a közvéleményt. Az azonnál foganatosítandó intézkedések közé sorolja a szakoktatásnak minél szélesebb körben való gyakorlati meg­valósítását. A termelés fokozását szolgálja - helyes árpolitika. A háború után, amikor Európában ismét megjelennek világpiaci áruk, a szemestermények termeléséről bizo­nyos mértékig az ipari növények termelésé­re kell áttérni. Ezenkívül a mezőgazdaság gépesítésével, olcsó viziutak megteremtésé­vel, tehát a szállítás olcsóbbá tételével kell verenyképessé tenné mezőgazdaságunkat. A háború után igen nagy szerep vár az állat, tenyésztésre, ezzel azonban együtt jár, hogy megfelelő takarmányról is gondoskodjunk. Át kell térni a száMóföldön termelt takar­mányra. A magyar gazdák nevében kijelen­tette, hogy átérzik és teljesitik a rendkívüli súlyos időben rájuk háruló kötelességet. A javaslatot elfogadja. Vitéz Purgly Emil rámutatott arra,, hogy az országban mindenki érzi, ettől a törvényja­vaslattól nemcsak egy foglalkozási ág sorsa függ, hanem az egész nemzeté. Legfontosabb rendelkezésnek mondja a javaslatnak azt az intézkedését, amely a termelésnek minden esz­közzel való fokozását célozza. Kérte a belvi­zek levezetésének egységes terv szerint való megoldását, majd hosszasan foglalkozott a javaslatnak az irányított gazdálkodásra vo­natkozó rendelkezéseivel. Szerinte nem lehet központilag előírni, hogy az egyes gazdasá­gok milyen tervek szerint rendezkedjenek be, A javaslatot elfogadja. Grof fits Gábor szerint a javaslattal a ma­gyar nép munkateljesítményét, erőkifejtését kell eredményesebbé tenni. A javaslat rendel­kezéseit csak akkor lehet megvalósítani, ha megfelelő szakembereink vannak. Részlete­sen fogta!kozott a mezőgazdasági szakokta" tás kérdésével. Arra kérte a kormányt, tegye lehetővé, hogy a gazdasági főiskolákon sser. zeit oklevelekkel rendelkező mezőgazdasági szakemberek legalább a szakminisztériumok­ban a fogalmazási karba bekerülhessenek. A törvényjavaslat végrehajtásánál gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdákra, illetve okleveles gazdákra kell bízni az irányítást, A javaslatot elfogadja. Bittern Miklós örömmel üdvözli a javasla­tot, amely hatalmas lépéssel kivánja előre- vinni a magyar mezőgazdaság ügyét. Terme­lési kérdésekkel, a propaganda fontosságával, a. növény- és vetőmagnemesités nemzetgazda­sági szempontból való jelentőségével foglalko­zóit. Rámutatott arra, hogy a talajjavítás és a talaj művelés terén igen messzemenő intéz­kedéseket tartalmaz a javaslat és nagy remé­nyekkel nézhetünk e téren elérhető eredmény elé. Beszéde végén a mezőgazdasági szakok­tatás kérdéséről beszélt. A javaslatot a kép* viselőház által megszavazott szövegezésben fogadta el. A Felsöház legközelebbi ülését julius 29- én délelőtt 10 órakor tartja és folytatja a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalását. Mindenük odaégeit az oroszkegyi tüzkárosultafcnak fl társadalom már megmozdult a koldusbotra «jutott székelj község érdekében Egyiptom ipara ma még jelentéktelen, de ez nem gazdasági, vagy természeti szükség­szerűség. A Nilus elég vizienergiát szolgál­tathatna a teljesitöképes ipar megteremti, séhez. A duzzasztógátak építéséhez azonban olyan tőkére volna szükség, amelyet a la­kosság egymaga nem tud előteremteni, ezen­kívül pedig egyelőre a szükséges képzett munkaerő is hiányzik, mert a lakosság fel- lahokból álló zöme a történelemelötti időktől kezdve mezőgazdasági munkás és az iparral még nem került érintkezésbe. Se vas, se szén ... A textiliparon túlmenő nehézipar megte­remtéséhez tehát Egyiptomban hiányzanak a természete# feltételek, annál is inkább, Kolozsvár, julius 28. Megírtuk már, hogy julius 20-án, délelőtt 11 órakor Oroszhegy, a havasalji székely község egyrésze földig égett. A község alsó részében Diafalván Berkeczi József csűre gyűlt meg elsőnek, eddig kideríthetetlen okból, A nép a hava­son és a mezőn tartózkodott s mire a falu kis tűzoltósága kivonult, már utcasorok áll­tak lángban. Helyi oltásra gondoni se lehe­tett, mert a közben keletkezett szél tova vitte a pattogó zsindely- és fadarabokat s pillanatok alatt 30 ház, 30 csűr és sok nyári konyha állott lángokban. A szomszéd községek lakói és tűzoltósága, élén a korszerűen felszerelt székelyudvar­helyi tűzoltósággal, a színhelyre sietett s nekik köszönhető, hogy* nem égett le az egész falu, A Bálint- és Barabás-utcák ősi házai és gazdasági épületet, az összes ingó­ságokkal tökéletesen megsemmisültek, A la­kosság nemcsak épületeit veszítette el,' de bennégett minden ruha és fehérneműje, min­den bútora, ingósága, amit egy hosszú éle- 'en keresztül nehéz munka, árán szerzett. Az első segítséget a károsultaknak Sebest Ákos udvarhelyi főipán vitte s több, mint 1000 pengőt osztott szét a szenvedő lakos* Ságnak. Szent-Királyi Kálmán alispán veze­tésével már meg is indult a vármegyei gyűjtés a szociális gondozó hivatal irányítá­sával. Bálint József dr. országgyűlési képviselő, a szerencsétlenül járt falu szülötte, éppen, útban volt hazafelé, hogy a számára kiosz tott kerület látogatása alkalmával elsőnek szülőfaluját keresse fel. Amint a tűzvészről értesült, azonnal expresz utón felterjesztés­sel fordult a miniszterelnökhöz és báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterhez és faluja, számára gyorssegély kiutalását kérte. Ezután a helyszínen győződött meg a rettenetes katasztrófáról... Kérésére vitéz Lukács Béla miniszter, báró V.ay László felsőházi tag és Kölcsey Ferenc képviselő, akik az erdélyi kőrútjuk alkalmával Szé­kelyudvarhelyre is ellátogattak, azonnal Oroszhegy községbe siettek. Vitéz Lukács Béla miniszter és báró Vay László felsőházi tag azonnal 5000--—500-0 pengő gyorssegélyt adtak a. szerencsétlenül járt székelyeknek és megígérték, hogy min­den lehetőt megtesznek a falu újjáépítéséért. Bálint József dr. országgyűlési képviselő a helyszínén köszönte meg a szives adományt a a, maga. részéről 500 pengő segéllyel járult hozzá a károsultak felemeléséhez. Oroszhegy az egyik legszegényebb havas­alji tiszta székely község. Földje gyenge és határa kicsi, Egy-egy családra átlag 1—2 hold föld jut. Igen szorgalmas és becsületes népét a legrosszabb Időben érte a rettenetes csapás. A világon semmijük se maradt. Hasonló ez a tűzvész a három évvel ezelőtt leégett józseffalvi tűzesethez. Akkor az er­délyi magyarság megmutatta gyönyörű eredménnyel áldozatkészségét. Most a meg­nagyobbodott Magyarországnak kell segítsé­gére sietnie a szerencsétlenül járt székelyek­nek, hogy a romokon uj élet kezdődjék, . A helyi közbirtokosság megszavazta az építés­hez szükséges famennyiséget, Bálint Jó­zsef dr. országgyűlési képviselő a helyszínen felvett adatokkal az országos gyűjtést és az ehhez szükséges belügyminiszteri engedélyt kezdeményezi. Napokat töltött a faluban s a vasárnapi istentiszteleten vigasztaló és meg­nyugtató szavaival, beszédeivel is segítsé­gére sietett székely testvéreinek, úgy mint ezelőtt három évvel a bukovinai Józaeffal- ván. Rende'et a sertésbőr fejtésének újabb szabályozásáról Budapest, julius 28. (MTI.) A Budapesti Közlöny szerdai száma közli az iparügyi mi­niszter rendeletét a sertésbőr fejtésének újabb szabályozásáról szóló rendelkezés módosítása tárgyában. A rendelet szerint a hentes és a, sertésvágó vállalat (sertéshúst feldolgozó üzem) az általa hatósági engedély alapján le­vágott olyan sertésnek a bőrét, amely az 50 kg. élősúlyt el nem énI, további rendelkezésig nem köteles lefejteni. Biztosították Koíozs-vcrmegye tisztviselőinek téli tüzifa-szükségletét Kolozsvár, julius 28. Kolozs vármegye köz­ponti tisztviselőinek téli tüzifa-szükségletét még dalnoki Gaal Elemér volt alispán bizto­sította. A Csúcsa és Börvény községek által kitermelt és a községektől megvásárolt fa nemcsak a törvényhatóság központi hivatala - nak téli fűtőanyag-szükségletét fedezi, ha­nem bizonyos kiegészítéssel a tisztviselői kar tüzifa-szükségletének fedezésére is ele­gendő. Az erdőigazgatóság utján sikerüli a hiányzó mennyiséget is biztosítani és a kit zel 150 vagon tüzelőanyag szállítása a MÁV kolozsvári üzletigazgatóságának előzékeny­sége folytán néhány hét alatt be is fejező­dik. A tisztviselők a vásárolt fa árát 10 havi részletben törlesztik le s igy ez a megterhe­lés a legkisebb tisztviselő háztartási mérle­gének egyensúlyát sem borítja fel. Az ak ció ilyen módon való lebonyolítását a Kolozs­vári Takarékpénztár és Hitelbank megértő és szociális alapon nyugvó segítségnyújtása tette lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom