Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

1942. JVC 1 ti S 22 5 üfexj;*/ lítsjgg Vasárnapi iskolákban nevelik a kolozsvári társasgépkocsik személyzetét Az u’rendszerü oktatás hatása máris üdvös változást idézett elő Kolozsvár, julius 21. Vasárnaponként a gépkocsiíorgalm at korlátozó rendelkezés egész sereg kocsivezetőt, jegykezelőt és ellenőrt tesz szabadnapossá. Ez a személyzet — mint­ha a mai nehéz idők súlyosbodó kötelességéi’- zete késztetné őket — nem a korzót járja és a könnyű szórakozások után vadászik. Jegy­zetfüzeteket csapnak bónuk alá s elemistákat is megszégyenítő buzgalommal igyekeznek dél- időtájban a Horthy Miklós-úti népiskolába. Itt rendszeres oktatásban részesítik őket a város és a társasgépkoesitulajdonosok szövet­sége vezetőségének jóvoltából. „Iskolát tarta­nák“ szabad óráikban a közel iOO főnyi tö­meg szántára, akik közül sokan már meglett korú családapák és anyák, mások aha felser­dült fiatalok. A tanfolyam jellege azonban egészen ma-, mint elemi ismeretek nyújtása. Csupán az épület előadótermének alkalmassága miatt rendezik ezen a helyen. Emberismeretet, élet­tapasztalatot önteni a hallgatóságba. Ez a szerep vár az előadóra, Kovács Béla dr. szak­irányú tanonciskolái tanárra. A megnyerő, művésziéin professzor ötlete­sen ismerteti meg hallgatóságéval a lélek legmélyebb titkait. — A különféle emberi természetek megis­merése — magyarázza — mindsnnyinnknak bizton-ágot ad. Egészen másként tűrjük el a fenyegetést, ha tudjuk, hogy aki az imént Sze­münkbe mondta: „majd megmutatom én ma­gának“' — tulajdonképpen lelki fogyatékos­ságát rejti fölényeskedése mögé s otthon és hivatalában alázatos papucshős. Nem is bánt annyira kisebbrendűségi érzésének kitörésé­vel. — Igaza van — hangzik fel itt is. ott is a padsorokból. Őszülő családanyák és fiatal leá­nyok mondják, akiknek talán a mindennapi sovány kenyéréit becsülettel teljesített köte­lessége fejében éppen tegnap vágták szemé­be: —• kitétetem az állásából.’ Az apró. mindennapi bajok rejtelmeinek felfedését közhasznú társadalmi és történelmi ismeretek tolmácsolása váltja fel. Az élőadá­sok során a hallgatóság elé tárul, hogy a sza­badságára annyira büszke ember lényegében a természet szolgája, akit ezer vonatkozás er­kölcsi törvény, társadalmi rend köt. Ezzel a nemzeti közösség, a nép- és haza fogalma s a szolgálat mibenléte is más értelmet kap. Jelentéktelen eszközből kötelességet teljesí­tő. tudatos egyénné válik la«san valamennyi tanítvány. Holnap, ha bármelyiket megkér­dezed, már tudni fogja, mit miért cselekszik. Kötelességtndásuk bizonyos lokálpátriotiz must is kifejleszt bennük, érdeklődnek a vá- ros értékei iránt es valóságos idegenvezetők módjára sorolják fel a nevezetességeket. Örökség a múltból Nemrégiben még másképpen fogadtak, Erdély fővárosába érkezett idegen! Már a pályaudvar elhagyásakor kiábrándulássá! kazdted. Az állomás előtt zajtalan társas­gépkocsik vártak rád. De mégha vártak volna! Hiszen éppen az orrod előtt suhantak el. Ha pedig induláskor valahogyan még!; felkapaszkodtál a lépcsőre, csomagjaid ma­radtak le. Téged viszont a legközelebbi meg­állónál tessékeltek le. Még szerencséd volt, ha nem menetközben segített talpadra a gépkocsi belső rendjének szigorú felügyelője Mert ez is előfordult. Elvégre rendet kelleti teremtem. Ez a nagy rend sokszor rendszei- ré vált. így átszállások alkalmával „rende­sen" a beérkező kocsi közönségének szeme- láttára, hajtott el a várakozó jármű. Talán azért, hogy fejlődjék a testkultúra. Érvénye­süljön, aki jobban bírja szusszal, erőve:. Mert leszálláskoi tumultuózus jelenetek ját­szódtak le, majd távfutás kezdődött, hátha mégis beérheted útirányod már mozgában lévő közlekedési eszközét... Ezt a „küzdelmes" örökséget a közelben letűnt évtizedekből kaptuk. Amikor minds- nütt kiszolgáltatottak voltunk. Megtűrt ál­lampolgárok voltunk mint utasok is, s a jegykezelők és ellenőrök hangulatától is függtünk. — Vau jegyei — kérdezne a társasgép­kocsi nem éppen szívderítő tündére felelős aégrevonó hangon, még ha egyetemi tanárral akadt dolga... A tervszerű neveié* hatása Az európaibb elbánáshoz szokott utas megrökönyödött. Megdöbbentőnek tartotta ezt, amikor az utasok létszámát szabályoz­ták a megviselt és csökkentett Járatú gép­kocsikon. Nem számolt azzal, hogy ez mi-' tulajdonképpen nyugati módszer: határt szabni Igényeinknek, messzibb célok érde­kében. És a kocsinként 25 utas közül egyet len egynek sem tűnt fel, mennyire kicseré­lődött a régi szolgálati személyzet. Nem annyira személy szerint, mint inkább modo­rában. A mai jegykezelőnön meg sem látni a nyolcórás szolgálatot, amint inasén, gondo­zottad az utas mellé szerény! edik: — Szolgálhatok kérem jeggyelf — kér­dezi udvariason és máris villámgyorsan szá­molja az utas kezébe a visszajáró aprópénzt. Nem lehet hallani többé: nincs miből vis->:- szadnom! Fejét sem töri peccexig azon, hogy vájjon mennyi jár vissza egy pengőből. Felszállásnál szelíd határozottsággal In­tézi figyelmeztetését a huszonhatodik fe’- lépöhöz: — Kérem szépen.hatósági rendelkezés ér­telmében betelt e létszám. Az illető önkéntelenül visszalép és meg várja a következő kocsit. Ám a várakozást sem rihdfnkl IdegzeV’ birja. Különösen ma, amikor annyi mindenre várni kell... Szinte természetes, ha egylV- másik ember elveszti tűvel ét. Főnöke eló't nem idegeskedhetik. a társaságban Is féke-- nie kell magát, de itt van z a szerény k « . jegykezelönő, nincs oldalfegyvere, erejéből se futja, jól oda lehet mondani neki. Oda is mondanak... Amit egyes utasok ezzel a te­remtéssel szemben Ilyenko.- megengednek maguknak, több. mint méttécytalanság. A jegykezelő azonban Din nyelvel" visz- sza, a gorombaságot megszégyenítő fölény­nyel tűri el. Ezt tette az alig néhány hete megkezdő­dött, fegyelmet, öntudatqi :iuo neveié«. tcji a­Mint valami szemináriumban ... — Az ország fővárosában régóta vannak hasonló tanfolyamok — beszéli az előadás szil Hetében Kovács dr., akinek társadalmi nevelő tevékenykedését régóta ismerjük. — Ott már bizonyos feltételekhez kötik a közúti közleke­dési jármüveken bárki alkalmaztatását. Vá­lunk ez a kezdeti lépés ugyanide fog vezetni. — Mostani megbízatásomat tulajdonképpen a várostól kaptam. A/ érdekelt vállalat veze­tősége azonban hamar átlátta a jelentőségét és kész örömmel ragadta meg az alkalmat. Célunk az, hogy talpraesett, megfelelően kép­zett .alkalmazottakat neveljünk a nemtörődöm­ség és a kozzánemértis útvesztőiben veszködő eddigi személyzet helyébe. Az elért színvona­lat aztán tartani kell. Már a felvételnél dön­teni kell afölött, ki mennyire alkalmas erre a szerepre. Majdnem mindenki kiegészítheti alaptudását a magyar történelem, idegenfor­galom s a kötelező szolgálati szabályok, uta­sítások ismereteiben. Együttesen beszéljük meg mindéit, akár valami szemináriumban. Vége n szünetnek. A második félidőben in­tézményeink címét, jellegét diktálja tollba az előadó hallgatóságának. Időszerű követel­mény ez is. Nemcsak kórházak, menhelyek, iskolák, főbb hatóságok, haném a kerületi élelmezési hivatnlok elhelyezése is papirosra kerül. Az idegenek minden külön segítség nél­kül, otthonosan mozoghatnák ebben a törté­nelmi városban a társasáépkocsi-jegykezelő útbaigazítása alapján. Még müértékeinknek is helyet szentelnek a felsorolásban. Közben pedig számos apró figyelmeztetés hangzik el: Bármilyen elnézés történik, vigyázni kell a kari szolidaritásra, A ? ellenőr nem ellensége, hanem jóakarata felettese a jegykezelőnek... .4 nem bűnös mulasztásból eredő, ^tévedésen alapuló hibát, megtorlás helyett inkább légyül jóvá... Ugyanígy Járjunk el á közönséggel, amelynek jóhiszeműsége mindig felt ét el nhető. — Hasonló e'bírálás reményében — ezt már a munkaadó szövetség képviseletében meg jelem egyik igazgatósági tag mondja. — Higyjék e;, nekünk is nehéz. Hatvan kocsi vitán fizetjük az adót. hogy a számukra ki­utalt üzemanyagból legalább a társa-gépko­csik Ibiét forgalomba]] tarthassuk. E/t. is c.-ak rövidített utmonettel és ritkított járatokkal élhetjük el. Az ut a-szám arány-korlát ozás szi­gorú rendelkezése vi-zont kereseti 'ehető-e­geinket csökkenti. Érthető, ha alrg-alig győz­zük személyzetünk igényeit kielégíteni. Pedig mindén jóindulat megvan bennünk. Például f «ellátásukról is egyetemlegesen gondoskod­tunk. óra végeztével a felfektetett névlajsfromok alapján valóban mindenki bediktálja lakása és családtagjai adatait, hogy a szükségletet meghatározó rendelkezés értelmében a tüzelő­anyag mennyiségét kiszámíthassák. A közel­múltban felújított számvetési tudományával már ki-ki számolgatja a levonásra kerülő ősz- szeget. ...Fa. téli gond. kenyér... Mindennapok ezernyi apró terhe ... Ne téveszd szem elől, uras, hogy a szolgá­latúdra állókkal ugyanabban a „kocsiban* utazol. Ne törj hát pálcát esetleges tévedé­seik felett. ,,Xe Ítélj, hogy ne ítéltessél." ráffay isivjx Ma és minden esíe a sétáiért Kioszkban Sxalay Cásxló énekel a magyar nótaénekes, akinek szép hangját a kiván- sághangversenyen volt alkalmunk megcsodálni. Az erdélyi képviselők kerületi beosztása Kolozsvár, julius 21. Az Erdélyi Párt or­szágos elnöksége több vármegyére közzé­tette már a párt országgyűlési képviselőinek kerületi beosztását. Időközben a többi vár­megyék tagozati elnökségével is letárgyal­ták a képviselőt beosztásokat, amelyek igy alakultak: Szilágy-vármegye: Zilah város és zilahi járás: dr. Bölüni Zoltán. Alsószopori, tasnádi és szilágysomlyói já­rás, továbbá Sztlágysomlyó váróé: báró Braunecker Antal. Szilágycsehi és zstbói járás: gróf Teleki Béla. Krasznal járás: di. Tusa Gábor. 8 zolnok-Doboka-várine gye: Dés város. dési. magyarláposi és nagyilon­dai járások: Szilagyi Ferenc. Bethleni járás: dr. gróf Bethlen László. Szamosujvár város és szamosujvári járás: dr. Bartha Ignác. Kékesi járás: Fejérvdry Károly. Beszterce-N aszód-megye: Beszerce város, besztercei alsó és felső járás: 5eke Ödön. Naszódi és órádnál járás: Fején 'dry Ká­roly. Csik-vár megye: Csíkszereda város. Csíkszeredái, alcsiki és szépvlzi járás: dr. Csipák Lajos, kisegítő: dr. Bálint József. Overgyószeotmiklős város, gyergyőszent- fnikjóei és gyergyótölgyesi járás, dr. Gaá! Alajos. II áromszék-vár megye : Sepsiszentgyörgy város: báró Szentke- reszthy Béla. Kézdivásárhely város: Török Andor. Baróti járás: dr. Polonkay Tivadar. Kézdivásárhelyl és kovásznai járás: Tóth Balázs. Sepsiszentgyörgyi járás: Ráduly Lajos. Udvarhely-vármegye : Székely udvarhely város és székelyudvar- .helyi járás: a hegyvidék kivételével: dr. Váró György. Parajdi járás: Kiss Kálmán. Oklándi járás: dr. Mikó Imre. Székelykereszturi járás: Nyíró József. Hegyvidék: dr. Bálint József. TíírHlt újságírók Berlinben Berlin, jul. 20. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A német kormány meghívására török újságíró küldöttség érkezett Berlinbe németországi tanulmányútra. Dietr!eh-dr. bi­rodalmi sajtófőnök hétfőD délben fogadást rendezett a török vendégek tiszteletére. — Aradon már csak három társasgép­kocsi közlekedik. Mint a Temesvérott meg­jelenő ..Déli Hírlap" Írja, az aradi váiosi üzemek igazgatóságának közlése szerint, Aradon már csak három társasgépkocsi közlekedik az egyes és hete* útvonalakon. Ezért a szabadjegyek egy részének érvé* nyességét megvonták. KOLOZSVÁR VAROS WAR! ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Julius 22-én, szerdán este (él 9-kor „Bee»- kettői menyecske". A MAGYAR SORS NAPIPARANCSA! Nincs feltámadás és élet a nép haza fiságában és honszoretotébeá nincs feltámadás a nép idealizmusá­ban, míg gazdasági létünk meg nem erősödik s mig a falu. mint kultnr- tényeze, nem üli meg feltámadását. , Prohászka Ottokár IMA: MÚZEUMOK: Botanikus Múzeum a Botanikus Kertben. (Majálls-ut-a.) Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum eddig még ki nem állított anyagának rendezése miatt a gyűj­temény további intézkedésig zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya utca 2. szám.) Nyitva: délelőtt 9—t-ig. Megtekinthetők: őskort, római, népvándorlás- és honfoglalás­kori gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. Képtár, fegyvertár ás éremtár KOLOZSVÁR VAROS NYÁRI ELŐADÁSAI: Este fél 9 órakor Erdélyi Mihály „Becskereki menyecske“ c. színmü­vének előadása a Színkörben. MOZIELÖ ADÁSOK: . CAPITOL: Egy királynő szive. EDISON: A sárga csikó. (Magyar.) EGYETEM: Két lány az utcán. I Magyar.) RIO: A halhatatlan keringő. ROYAL: Férjek. URANIA: Rákóczi induló. (Ma­gyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRAK l Mátyás király gyógyszertár (Biró), Mátyás király-tér 5. Távbeszélő: 24-80. — Apostol gyógyszertár, Wesselényi-utca 30. Távbeszélő: 17-82. — Palóczy gyógyszertár. Ma­gyar-utca 13. Távbeszélő: 17-05. — Isteni gondviselés gyógyszertár (HoUcska), Mussollnl-ut 38;a. Táv­beszélő: 10-65. — Közigazgatási kinevezések. A belügy­miniszter Szabiár István dr. I. osztályú al­jegyzőt, mohácsi lakost, Sepsiszentgyörgy megyei városban Ideiglenes hatállyal tanács­nokká nevezte ki. — A belügyminiszter Kolozsvár szabad királyi városban Katona Endre dr. kolozsvári lakost és Pápay Zoltán dr. II. osztályú adótiszt kolozsvári lakost II. osztályú közigazgatási fogalmazóvá nevezte ki ideiglenes hatállyal. — A belügyminiszter Marosvásárhely szabad királyi városban Magyar! Ferenc II. osztályú adótisztet I, osztályú adótisztté, Bicsak Emil marosvásár­helyi lakost adóhivatali gyakornokká neveztá ki ideiglenes hatállyal. (MTI). — Havi 40 pengőért saját házat építhet a magyar munkás. A Magyar Tudósitő jelen­ti: Az elmúlt esztendők kedvező ipari kon­junktúrájában főleg a képzett szakmunkások olyan helyzetbe jutottak, hogy az ipari góc­pontok közelében kis telket vásárolhattak. Kormányrendelet most lehetővé teszi, hogy az a magyar munkás, akinek tehermentes te.lke és megtakarított pénze van. havonként kerekszámban 40 pengős törlesztéssel 26 esztendő alatt sajátjának vallhatja felépített házát. Az a munkás, akinek ezer pengő ér­tékű, beépítésre alkalmas telke van és 1250 pengő készpénzt tud igazolni, összesen 675Q pengős közületi kölcsön segítséget kap. A közületi kölcsön mértéke megfelelően emel­kedik, ha a megszerzett telek forgalmi ér­téke magasabb ezer pengőnél és ha a mun­kás évi jövedelme 3000 pengőn felül emelke­dik. — HALÁLOZÁSI HÍR Özv. Papp Ödönné, sz. Hesz Józsa [. hó 21-én el­hunyt. Temetése [. hó 23-án 17 órakor lesz a köztemető halottas házából. Min den külön értesítés helyett. — Szekérkötő lánccal akasztotta tel ma­gát egy kolozsvári gazdálkodó. Chirila János 66 éves gazdálkodó, akinek az Elövölgy nevű kolozsvári határrészben van földje, szekér- kötö lánccal felakasztotta magát s mire rá­találtak, már halott \olt. A gazdálkodó hosszabb idő óta betegeskedett s emiatti el­keseredésében követte el tettét. A hatóságok megadták a temetési engedélyt. \ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom