Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

MIXT A KASZINÓBAN .. Amíg a ló elfo­gyasztja a takarmányt, a német katona ké­nyelmesen elolvassa a bakkon a tábori líjság legújabb számát. A közeilátás kérdése erkölcsi kérdés is A közellátás pontos és helyes megoldásá­ban Igen nagy szerepe van a társadalom erkölcsi erejének. Nem hiába hangoztatta az uj közellátási miniszter, hogy a kielégítő közellátásnak három alappillére: a legye­lem, az áldozatkészség és a takarékosság. Kétségtelen, hogy mind a fegyelmezett vi­selkedéshez, mind az áldozatkészség gya­korlásához, mind a takarékos életmódhoz nagy lelkierSre van szükségünk. De kétség­telen az is, hogy a megfelelő lelkierö segít­ségével nyugodtabbá és eredményesebbé te­hetjük a közeilátás munkáját. A fegyelem, az áldozatkészség és a takarékosság őszinte gyakorlata nélkül nem szolgálhatjuk a közösség érdekeit, már pedig elsősorban a közellátás terén mindenekelőtt a közösség érdekeinek kell érvényesülniök. Mindnyá­junk lemondása, fegyelmezett élete és áldo­zatkészsége révén érhetjük el, hogy min­denki megkapja az öt megillető élelmiszer- adagot s egyikünknek se jusson aránytala­nul több, mint a másikunknak. Igaz, hogy» az idei termésünk jobbnak mu­tatkozik a mult esztendeinél, mégis tőként ma van szükség a tervszerű és észszerű gazdálkodásra, a beosztásra Tartalékokat kel! gyűjtenünk, hogy készen legyünk min­den megpróbáltatásra, hogy esetleg bekö­vetkező szűkösebb napjainkban se marad­junk falat nélkül. Áldozatokat kíván tőlünk a háború! S ak­kor, amikor minden jóakaratu magyar em­ber készségesen vállalja az áldozatokat a jobb és boldogabb jövő reményében, azt is elő kell segítenünk egyéni viselkedésünk­kel, egy»én! érdekeink, kívánságaink és vá­gyaink megtagadásával, hogy az áldozatok­ban az osztó igazság szellemében részesül­jünk mindnyájan. A közellátással kapcsola­tos nehézségek, lemondások vállalása a leg­korszerűbb adó, amit kivétel nélkül mind­nyájan megfizetünk legtisztább erkölcsi kö­telezettségünkből fakadó Íratlan vagy írott törvény szerint­Volt idő, amikor a magyarok „életüket és vérüket“ ajánlották királynőjüknek, Mária Teréziának. Kirántott karddal, nagy hangon ajánlották a trón védelmére legdrágább kin­csüket. Akadtak azonban olyan magyarok is, akik életüket és vérüket szívesen felaján­lották a királynő egyetlen kérésére és szép­szavára, de kijelentették, hogy „gabonát“ pedig nem adnak! így ma nem gondolkod­hatunk! Ma az áldozatvállalásnak őszinté­nek és igaznak kell lennie! így válik a köz- ellátás ügye nemcsak anyagi, hanem erköl­csi kérdéssé is. fis az erkölcsi parancsok megtartása nemcsak a közösségnek, hanem az egyénnek is elsőrendű érdeke. Diplom Tsztanbul, jul. 21. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Innonü köztársasági el­nök hétfőn fogadta Bergeryt, az uj ankarai francia nagykövetet. A kihallgatáson Sarad- zsoglu miniszterelnök és külügyminiszter is jelen volt. A brit hírszolgálat szerint Fraser ujzélan- di miniszterelnök és az ujzélandi amerikai követ hâţfo.n Ausztráliába érkezett, ahol résztvesz az ausztráliai kormány sorozatos minisztertanácsában. Szász Ferenc dr. alispán 1000 pengőt adományozott a Magyar Vöröskeresztnek Kolozsvár, julius 21. Szász Ferenc dr,, Kolozs vármegye uj alispánja, kinevezése után felkereste Jelen Gyula dr.-t, a Magyar Vöröskereszt erdélyi fömegbizottját és 1000 pengőt adott át a Vöröskereszt, céíjaira. A fenti összeg jelentős részét — Szász Ferenc dr. alispán kérésének megfelelően — Kolozs vármegye hadbavonultjai és családjai része­ié juttatják el. Abszo'on Ferenc főmérnök a kolozsvári gázgyár ideig'enes igazgatója Kolozsvár, julius 21. A kolozsvári gáz­gyár igazgatói állása megüresedett. A fon­tos közüzem ideiglenes vezetésére Budapest székesfőváros gázmüvei — Kcledy Tibor dr. polgármester kérésére — Abszolon Ferenc főmérnököt, a székesfővárosi gázmüvek egyik legkitűnőbb szakemberét engedték át SS0MMSÍ Kolozsvár városának. Az ideiglenes igaz­gató már át is vette a kolozsvári gázgyár vezetését. Az olasz sajtó nagy melegséggel számol be a magyar hor*v5dség hősi harcaira! RÓMA, julius 21. (MTI.) Az olasz sajtó különös figyelmet szentel annak a ténynek, hogy a magyar honvédség alakulatai elérték a Don-folyót. A „Lavoro Fascista“ kiemeli, hogy a honvéd gyorscsapatok az ellenség megsemmisítése után érték el a folyó nyugati partját. A „Tribuna“ megjegyzi, hogy előnyomulá­suk alkalmával 25 ellenséges páncélost semmisítettek meg. A „Corriera della Sera“ kiemeli, hogy a honvédség milyen hatalmas lendület­tel foglalta el a Don-folyó partjain a szovjet utolsó, legfontosabb hídfőjét, mi­közben súlyos veszteséget okozott a szovjet páncélos alakulatoknak. Az északolaszországi sajtó, élén a „Popolo d’Italiaval“ első oldalon nagy cikkekben számol be a honvédség részvételéről a Don körüli harcokban. A „Po­polo d’Italia“ külön kiemeli azt a lelkesedést, amellyel a honvédek harcolnak és azt a megelégedést, amellyel a magyar közvélemény a harctérről érkező híreket fogadja. A lap ezután részletesen kiemeli a magyar csapatok részvételét a német csapatok oldalán a Don körüli harcokban. A Popolo d’ltalia Alberto Mondádon tollából hosszabb cikket közöl az író ma­gyarországi úti élményeiről. Az tró ezúttal a Budapesttől a szovjet határig vezető útját írja le részletesen. Ismerteti a háborús Magyarország életét és kiemeli, mi­lyen komolysággal és határozottsággal áll az ország ebben a háborúban. Ezután a magyar frontszakaszon tett útját ismerteti. Kiemeli azt az elszánt hősiességet, amellyel a magyar katona, végzi feladatát a bolseriznras elleni küz­delemben. Halálraítéltek Franciaországban 15 kommunistát i Pária, jul. 21. A naneyi katonai törvény- I szék illegális kommunista szervezet 38 tag- 1 jának ügyét tárgyalta és 15 vádlottat ha­lálra Ítélt. (MTI.) w Érdekes up Javaslat a dqánykérdés megoldására nyíre fog eredményhez vezetni a bolsevista vezetőség ezen alapelv változása és a bolse­vista vezetőség milyen mértékben tudja ele­jét venni a német átkaroló mozduls toknak, amennyiben a 'ehetőségek nem csupán a szovjettől függenek, mert tulajdonképpen a német stratégiai és taktikai tervszerű meg­nyilatkozásáról van szó. Az orosz taktika változásánál nem kisebb jelentőségű a stratégia eddigi irányelveinek feladása. Tímosenkó marsall napiparancsá­ban a védelmi stratégia szükségszerűségét hangsúlyozza. Sztálin büszke kijelentései, amelyek a németek Oroszország löldjéröl való kiűzéséről beszéltek, nem csendülnek ki a szovjet marsall legutóbbi napi parancsában. Határozottan védekező állásról beszél. Úgy látszik a szovjet katonai vezetőség végre át­látta, mennyire reménytelenek a német had­sereg ellen folytatott tekintet nélkül: táma­dások. Egyben a téli harcok és a tavaszi hadműveletek során elért német elhárító győzelmek bizonyítása is kicsendül a vörös marsall soraiból. Legjelentősebb azonban Timosenkó ama kijelentése, hogy elasztikus védelmi taktiká­val kerülni kell a nagy ember és hadianyag- veszteségeket. Ez egyben azt jelenti, hogy Tí-nosenkó minden kertelés nélkül elismeri a német hadijelentésekben nyilvánosságra hozott sú­lyos véres veszteségek, hadifogoly és ssál - mányssámok valódiságát. Illetékes bolsevis­ta helyről ez az első őszinte beismerés. Ti­mosenkó napiparancsa egybeu azt is mutat­ja, hogy az oroszok sem kimerít hitetlenek emberben és hadianyagban, sőt ma már olyan határkőhöz érkeztek, ahol szívesebbe« lemondanak országuk egyes területeiről, mintsem embert és hadianyagot áldozzanak, Nem szabad azonban elfelejtenünk, mi is volt a bolsevisták győzelmi reményeinek leg­fontosabb érve? Az angolok, amerikaiak és az oroszok, mindannyian Szovjetororzország kimeríthetetlen ember- és hadianyagtartale- kaiban bíztak. Timosenkó napi parancsa végeredményben beismerte, hogy az oroszok ma már emberben és hadianyagban sem közelilik meg az ellenséget. Budapest, julius 21. A cigánykérdés hosz- szu ideje erősen foglalkoztatja a közvéle­ményt, elsősorban a közhatóságokat. Több javaslat merült már fel a kérdés megoldá­sára. Most a belügyminisztérium hivatalos kiadásában megjelenő „Képegészségügy“ cimii folyóirat legújabb számában Székely József tisztiorvos foglalkozik a cigánykér­déssel. A cikk rámutat arra, hogy a kérdés egyi­ke a legnehezebbeknek, amelyek hazánkban megoldásra, várnak Helyi megoldások nem' vezetnének eredményre, ezért csak intézmé­nyes megoldás vezethet .célhoz. Hogy a cigá­nyokat valahová kivándoroltassuk, ez csak álom lehet. Senkisem akadna, aki befogadná őket. Ezért törvény, vagy rendelet utján kell biztosítani a cigánykérdés átfogó, min­denre kiterjedő rendezését. Berlin, julius 21. Timosenkó marsall napi- parancsa. amelyet egy angol hírszolgálati iroda moszkvai forrásból közölt, Berlinben rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. A napiparancsban többek között ezt olvashat­juk: ..Kettős feladatot kell megvalósítanotok: az ellenségnek elsősorban emberben, másodsor­ban pedig hadianyagban nagy veszteségeket kell okoznotok, hogy az ellenséges körülsá- rás veszélyét kikerüljétek. Ez az alapélt- fontosabb, mint minden talpalatnyi föld megvédése, ha súlyos veszteségeket kíván­na. A frontvonal folytonosságát és a szom­szédos csapatok közötti kapcsolatot minden körülmények között biztosítási kell. A csa­Székely József tisztiorvos figyelemreméltó javaslatot is terjeszt elő. Elgondolása sze­rint a megoldás egyik sarkalatos pontja a nevelés legyen. A cigánygj érékeknél kell kezdeni az orvoslást. A cigánygyerekeket az állam vegye ki a nevelésre nem alkalmas szülök kezéből és helyezze el őket menhely- szerü intézményekben. Fel kell állítani a cigánymenhelyeket, ahol tanítással és neve­léssel megmenthetik a gyermekeket a jövö számára. Ahol munkaszeretetre, erkölcsre tanítják őket. A cigányok számára a men- helyekkel kapcsolatosan háztartási szakisko­lákat kell felállítani. A munkakerülő és ha­szontalan cigánynépség számára fel kell ál­lítani a cigány munkatáborokat, minő a fér­fiak, mind az asszonyok részére. (Magy. Tud.) pat »parancsnokoknak nem arra kell töreked­niük, hogy súlyos veszteségek árán tartsák pozícióikat, hanem b'zonyos rugalmas véde­kezésre kell berendezkedniük. Ha más esz­közzel nem megy. rendkívüli alakulatokkal végrehajtott ismételt ellentámadásokkal ke'l az ellenséget állandóan tűz alatt tartani.“ Ez a napiparancs több szempontból fi­gyelmet érdemel. Mutatja hogy a német stratégia bekerítő taktikája rendkívül hatá­sosnak bizonyult, amennyiben Timosenkónaa egyik legnagyobb gondja hasonló német lehetőségek megakadályozása. Ennek kike­rülésére feladia eddigi álláspontját, vagyis a birtokában lévő pozíciók kemény megtar­tásának taktikáját. Kérdés azonban. men>­Könyvek között AL-ALLATKERESKEDő ■— Devecseri Gábor verses komédiája. — Nemrégiben az egyik ismert magyar zene­esztétikus megállapította, hogy a magyar operairodalom azért olyan szegényes, mert nincsenek operai szövegkönyvek. Zeneszerző volna elegendő, akik éhesen lesik a friss opera-szövegkönyveket, de úgy látszik, az irodalom nem méltatta segítségére a zenét. Devecseri Gábor most egész kötettel vála­szol s nyilvánosság elé viszi az „Al-Allat- kereskedö, vagy Az Igaz Szerelem Diadala“ cimü vigopera szövegnek szánt verses komé­diáját. A jeles fiatal költő és műfordító vigopera-szövege az operai műfaj minden követelményének megfelel s emellett olvas­mánynak is kellemes és szórakoztató. Sze­relmi civödás, ahol a féltékeny vének min­den eszközzel meg akarják akadályozni az ifjak szerelmi boldogságát. Ez természetesen nem sikerül, mint ahogy — legalább is a vígjátékokban —- sohasem szokott sikerülni. A vidám és mulatságos, költői értékű szö­veg bizonyára kellemes szórakozást fog szerezni az olvasó közönségnek is. Devecseri vigopera-szövegét a Dr. Vájna és Bokor könyvkiadóvállalat adta ki s a kötetet Bernáth Aurél néhány Ízléses, finom, rajza díszíti. »8. e. — Halálozás. Ifj. dr. Csengery Jánosné. született kolgyárí Császár Mária, a kolozs­vári Nemzeti Színház volt tagja., julius iü-éo Budapesten meghalt. Az elhunytat ma szer­dán délután helyezik örök nyugalomra a Ke- repesi-temetöben. Halálát kiterjedt e& elő­kelő rokonság gyászolja. Timosenkó hadiparancsa Magsiünt a Siov el ember- és hadianyegkésslete lomeiíthetef’er»" ságinak legendája

Next

/
Oldalképek
Tartalom