Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-19 / 162. szám
1942. J V C I U S 19 „Sehol sem fogadlak minket jó szívvel, mint a Székelyföldön!" Ext viszik haxa emlékül a pápai bencés főgimnázium Corvin Mátyás cserkészcsapatának tagjai Erdélyből (Valahol a Székelyföldön.) A gyorsvonat robog Erdély földjén. Búzatáblák, rozsíöi- dek, kukoricások, majd zöld mezők, esőben fürdött erdők között vezet az útja. Itt völgy tankaja, amott szelíd hajlású domb, vágj' vadregényes komorsága hegycsúcs nézi a vaakigyó robogását. Csengő nótaszó a robogó vonaton Az utasember ismerősre bízva podgyászát, végig törtet a roskadáslg zsúfolt vonaton, hátha valahol helyet találna. Amint igy, a jóreménység Iránytűjéhez igazodva törtet és Iparkodik a folyosókat eltorlaszoló tömegben, ahol egyébként egy gombostűt sem lehet leejteni, az egyik harmadosztályú kocsiban frissen csengő nótaszo állítja meg útjában. A dallam ismerős, tüzes katonanótáé. Csak a szöveg uj és egészen különleges: Szerpentinen leáll a csapatunk, Jaj, de dühös érte parancsnokunk.. Hadd dühöngjön, hátid egye a fene, Ezért tartjuk, ez a mesterségei Csengő kacagásba fullad a nóta. A hosz- ssu harmadosztályú kocsiban minden arcon .mosoly fényük. A nótának azonban nincs vege; Bejártuk mi Háromszéket, Csikót, Esztenákot, meg Büdös-barlangot. Ettünk birkát, meg ordás puliszkát, Isten veled, kedves Székely országi A kocsi fülkéiben egész sereg kisebb- nagyobb diák foglal helyet. Testükön cserkész formaruha, fejükön, a leventesapkán a cserkészek lilioma. Csupa naptól, széltől le- bamitott arc, csupa ragyogó szem, csupa kacagó száj. . A helyet keresgélő utasember elfelejti a maga nagy gondját — azt, hogy nincs ülőhelye és Budapestig nagyon fárasztó lesz — megáll felfedező útjában és maga is mosolyog, ragyog a harsány énekszó varázsától. Vájjon kik ezek a jókedvű, jószinü cserkésztük, akik a rögtönzött nota szavai szériát bucsozkodnak a „kedves Székely- ország“-tól. A nóta egyébként valóságos útleírás: minden szava elárul valamit abból, amit a kis cserkészfiuk átéltek az ezeréves magyar föld tündérországának számitó Székelyfölden. filmcny, mégpedig a lélek húrjait alaposan felborzoló uagy élmény lehet fiatal lelkűk drága utipodgyásza, ha abból nótára ts futottal S az utasember, akitói a csengő nótázás elkergette a maga kis egyéni gondját, ott áll a folyosón és várja, lesz-e ennek a naivsá- gában Is kedves és szivetsimogató éneknek folytatása. Hát lett is, de már — prózában. Három cserkészparancsnok lép ki a folyosóra, majd egy nagyobb cserkészfiu. A folyosó végében egy nagy zsák rejtőzik. A.nnak tart a cserkész. Egész rakomány ka- tonacipó-szerii kenyér, hatalmas kolbászru- dak kerülnek elő a zsákból. A cserkészkés villan éa jókora karéjokra porciózza a cipókat, egyenlő darabokra adagolja a szekér- rudva-stagságu kolbászokat. Aztán szilárd gyümölcsízét halászik ki a zsák rejtőkéből s azt is szépen, igazságosan elosztja. Most egy kis cserkészfiu jelentkezik és az adagokat feluyalábolva beviszi a fülkékbe és sorra kiosztja Több utas nézte sóváran, mily hatalmas adagokat kaptak uzsonnára a notar* cserkészek. Olyan jó étvággyal ettek a fiuk, hogy az ember jószivvel követte volna példájukat. Kétezer kilométer! A továbbiakban kiderült, hogy a pápai bencés főgimnázium Corvin Mátyás-cserkészcsapata utazik haza háromhetes székely- földi kirándulásáról. Parancsnokaik szives ezoval tájékoztatnak a nagy kalandnak nevezhető székelyországi útról. Mindenekelőtt azt tudjuk meg tőlük, hogy A Sebeskőrös fenséges sziklaszo- rosában gyönyörű kiránduló és üdülőhely a -7. , , ,, Zichy=cseppfco* bartenni üdülő telep, flz Etdéhp Hdipáf Eg^ssölsf szállója o Ztchj; barlang vasuk megállóiéi 5 peicnjjí távolságban van. Olcsó ronzió rendszer. 10 pengőéit teljes rapi el. látást is kaphat. fTicir8napi oft-tarfozko ddsndl is drUf.dvazmenyben rés,esül, BSvsbb fel világosiid st ad Erdélyi Kárpát Egyesület KOLOZS17flP, űófeai u. 2 sz. és Ddnteiisz Endre RÉV, Zichy-bariang. Bihar m. jó Hétezer kilométer utat tettek meg, vonaton, gyalogszerrel és szekéren, amíg Pápától Pápáig megérkeznek. Ebből jó kétszáz kilométer esik a gyalogszerrel megtett utakra. Céljuk az volt, hogj' ebben az esztendőben Háromszék felsőrészét, Csikót és Gyer- gyót Ismerjék meg. A pápai bencés főgimnázium cserkészcsapata — idestova épp két évtizede áll a csapat! — minden nyáron programszerűen meglátogatja .. magj'ar föld valamelyik tájékát. Régóta vágytak már a Székelyföldre, de csak most valósíthatták meg ezt a régóta dédelgetett kedves tervet. „A székelyek tudják, hová tartoznak!“ — Boldogok vagyunk, — mondja a csapát egyik tisztje, — hogy annyi esztendei sóvárgás után vegre eljuthattunk a Székelyföldre. Megismertük és megszerettük a székelyeket. Nagyszerű nép! És milyen magyarok szivükben, lelkűkben. Látszik rajtuk, hogy sokat szenvedtek az elmúlt két évtized alatt, de nem törtek meg. Sok székely- lyel beszélgettünk, de mindtnikben megtaláltunk egy nagy vágyat: magyarok akarnak maradni, mint ahogy ezer esztendőn keresztül mindig magyarok voltak. A bécsi döntés után csodálkozva értesültünk a bukaresti propaganda olyan állításairól, hogy a székelyek visszasírják a román uralmat. Mi most jártuk be a Székelyföld három fontos területét és a legközvetlenebb tapasztalatok alapján mondhatjuk: a székelyek tudják, hová tartoznak! S hangulatukból Ítélve, inkább meghalnak, de magyarságukat fel nem áldozzák semmiért. — ís a csapat tagjai vájjon mit hoztak maradandó emlékként a háromhetes bolyongásról ? — Gyere csak Zoli! — szólít közelebb a parancsnok egy hamvasarcu fiúcskát. — Mondd el te. mit szerettél meg leginkább a székelyekben? — Azt, — mondja habozás nélkül a kis pápai diák-cserkész — hogy sehol olyan nagy szeretettel, olyan jó szívvel nem fogadtak minket, mint a székelyek. Talán még Pápán sem szeretnek úgy minket, mint ahogy a Székelyföldön szerettek. Még két birkát is vágtak nekünk! Meg ordás puliszkával is megvendégeltek... Lám, a nóta szövege valóban jól tanúskodik a székelyföldi élmények mélysége mellett. Benne van a birka, meg az ordás puliszka is. Kézdivásárhely, Torja, a hires Büdös-barlang, Bálványosvár romjai, az ottani fürdőhelyek — ezek voltak az ut első állomásai. El is tévedtek s vagy két kilométeren „jól rá kellett húzni“, hogy a tévelygés okozta késést behozzák. No, de megvigasztalódtak aztán Sólyom dr. kézdivásárhelyi ügyvéd esztenáján, ahol a két birkát levágták a pápai cserkészek tiszteletére. Egy öreg székely ormányos tréfája A pompás vacsora után tábortűznél gj’ül- tek össze a székely hegyek vendégel és ös- lakói. Cserkészek, pásztorok, erdölö emberek ülték körül a csillagos éggel versenyt sziporkázó tűzrakást és nótázással, mőká- zással ütötték el az időt. Egy öreg székely is bemutatta mulattató tudományát: valami társasjátékot rögtönzött. Szellemes, jóízű játéknak Ígérkezett, de csakhamar olyan csalafinta és ormányos fordulatokat vett a szöveg, hogy a cSbrkésztisstek hirtelen nótát vezényeltek és a nem éppen fiatal gyermekeknek való mókát igy Icobstruálták a rögtönzött mivsorról. Látták Tusnádot, az Olt vadregényes kanyarulatait, a Szent Anna-tó lenyűgöző szépségét, a Gyilkos-tó és a Bckási-szoro3 komorhangulatu romantikáját. Szép napsugár ragyogta be minden lépésüket. Nem is volt semmi baj útközben. Csak épp az égjük kisfiú kornj'adozott kissé, az is azért, mert többet evett, mint amennyit kellett volna. Mert annyi bizonyos: jól élt a 21 cserkészfiu és a hét cserkésztiszt a székelj'földi kiránduláson! Az élelmezést már otthon megszervezték és semmit sem bíztak a véletlenre. öt métermázsa élelmet vittek magukkal s amint az a hatalmas zsák tanúsítja, el sem tudtak mindent fogyasztani. — Pedig mind meghíztak és megerősödtek a sok erőfeszítés mellett is! — mondja boldog büszkeséggel az egyik cserkésztiszt. A meggémberedett lábú utasember még mindig nem tud tovább menni, felfedező útjára. Ott tartja a magyar fiatalságot' pillanatnyilag jelképező pápai cserkészcsapattal való találkozásának egész különös varázsa. A bőséges uzsonnának vége, a fiuk boldog, ragyogó arccal ülnek vissza helyükre. A cserkésztisztek is elbúcsúznak s helyet foglalnak. Az utasember még ott marad, a kocsi folyosóján és hosszú percek telnek el, amíg újra nekiindul, helj'et keresni a zsúfolt szerelvényen. S a kis cserkészek tisztjei ott ülnek helyükön, kezükben könyv s azt olvassák mély áhítattal. Az utas odasnndit és pirul kíváncsisága miatt. A katonás öltözetű cserkész- parancsnokok most — breviáriumát olvasnak... Lehet-e csodálni, hogy a kétezer kilométeres na.gy utón semmi komoly baj nem történt a pápái bencés főgimnázium cserkész- csapatával? Amikor Istenbe vetett hit kísérte minden léptüket és velük volt a magyar föld életet adó, életet megtartó bősége. Es átölelte, megfürdette őket a székely nép csodálatos, tiszta, meleg szeretete, amelyhez hasonló „talán meg Pápán sincs"... ■[zFárisből nyolcvanezer zsidót kitelepítenek Pâris, juh 13. A Stockholms Tidningen jelenti Párisbol. hogy előkészület folyik kereken 39.060 párisi zsidónak keletre való kitelepítésére- Ideiglenesen két gyüjtötáborban helj'ez-ték el a zsidókat, ahonnan keletre viszik. Csak a 60 évnél idősebb férfiak és 45 évnél Idősebb nők maradhatnak Parisban, ><«S folyamatban van a szikvízgyártó ipar ketesziényesiiése Kolozsvár, julius 18. A keresztény társadalom csodálkozással állapítja meg, hogy Kolozsvárott a szikvizgyérak kereszt ényesi- tése nem történik olyan ütemben, mint ahogyan az' más ipari és kereskedelmi szakmánál, tapasztalható. A szikvizfogyasztó közönség, amely a szikvizes palackokból Ítél, ezt állapítja meg... Az özv. Kappelné, Indig és Társa, Rosenberg Lajos, Johanna és Merkúr feliratú palackokról valóban az a meggyőződés alakul ki, hogy Kolozsvárott, egyetlen keresztény szikvizgyár sem működik, ez az ipar zsidó kézben van, — Ml történik a szikvizgyártás átállítása körül, hogy még mindig a zsidó elem érvényesül Kolozsvárott? —- kérdezi a szikvtz- fogj'asztó közönség. A kérdésre az elsőfokú iparhatóság adta meg a választ. — Kolozsvárott — mondja a nyilatkozat hét szikvizgyár szerzett jog alapján működik. Ezek, a gyára,k mindaddig zavartalanul folytaikatják működésűket, amíg as ipar- ügyi miniszter el nem rendeli az iparengedélyek felülvizsgálását. Ennek során majd megállapítjuk, hogy a szikvizgyarak %-%ilysn logon működnek. A szerzett jogú sitikéi-gyárak még a megszállás alatt indították meg üzemüket, tehát meg a román ipart jogszabályok szellemében dolgoznak. Ezek, közül öt gyár zsidó érdekeltségű. Ezeknek a gyáraknak palackjai vannak többnyire forgalomban ma is és ez azt a látszatot kelti, hogy a szikvízgyártó ipar ma is tisztán zsidó kézben van. — Ez a helyzet sokat változott azóta, amióta az iparügyi miniszter a Kolozsvárott felállítandó szikvizgyérak szamát tizenhatban állapította meg. Azóta tömegesen adtak be az elsőfokú iparhatósághoz szikvizgyár alapításra kérést. A kéréseket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az elsőfokú iparhatóság előzetes jóváhagyás céljából sorra felterjesztette az íparügyi miniszterhez. Négy keresztény érdekeltségű gyár megindítását, már engedélyezte is a miniszter és ezek már ni eg is kezdték működésüket. A négy szikvizgyár tulajdonosai a kővetkezők: Szabó Béla, Szőke János, Tárká- nyi Mihály és Varga Márton. Folyamatban van ezenkívül Vári, Mózesné született Szabó Julianna ea Szakát»Gyula gyárjizsmének felállítása és újabban még négy kerestéüy. magyar kérelmezőnek kértük a gyáralapi- táshoz az előzetes miniszteri hozájárulást. — Ezek szerint tehát meg lehet állapítani, hogy a szikvizsgyártó ipar keresstényesitése — fejezte be fejtegetéseit informátorunk — folyamatban van. Máris meg lehet állapítani,, hogy Kolozsvárott a szikvizgyár »te többsége keresztény kezekben van. Az iparhatóság súlyt helyez arra is, hogy az idegen- feliratú szikvizes palackok eltűnjenek a forgalomból. Az érdekelt szikvizgyárak szeptember elsejéig kaptak haladékot, hogy ezeket az üvegeket kicseréljék. Ha ennek a. rendelkezésnek nem tesznk eleget, szigora rendszabályokkal lépünk fel ellenük. Nagy szociális je’eniősége, von a kolozsvári nyári színkörben rendezett előadásoknak Keledy Tibor dr., Kolozsvár polgármesteré, ha módjában állana, bizonyára megakadályozná az alábbi cikkecske, megjelenését, mert, azt sem szereti, ha négyszemközt, dicsérik, hát még ha nyilvánosan. Nem szereli a reklámot, a munka és a tettek embere. Talán azt sem bánta volna, ha neve mindezideig egyetlen egyszer sem került volna nyilvános* ságra, ez azonban hasztalan vágy volt, mert Kolozsvár valamennyi lakosa nemcsak megtanulta, hanem becsüli is Keledy Tibor dr. nevét. r" : ţ A polgármesternek mindenre gondja van.. Nemcsak hivatalból.■ érdeklődik minden iránt, belső kényszer hajtja, hogy valamennyi kérdés elintézéséből kivegye részéi. Lám, rengeteg hivatalos teendője mellett nem nyugodott addig, amíg az ö kedves kolozsvári közönségé* nek nyári szórakozását nem biztosította. A Nemzeti Színház bezárta, a Színkör pedig kitárta kapuit a közönség előtt.,. Nem követünk el titoksértést azzal, ha eláruljuk, hogy a Színkörben rendszeresített nyári előadások ötlete Keledy Tibor dr.-tói szármázik. És ezzel az ötlettel nemcsak Kolozsvár nyári életébe vitt uj szint és uj pezsgést, hanem n nyári hónapokra is jövedelmet biztosított a színészeknek s igy a nyári előadásoknak rendkívül -nagy szociális jelentősége van. Keledy Tibor dr., mint említettük, nem szereti a nyit- vámossá got, de, ezúttal mégsem tudjuk elmulasztani, hogy néhány pillanatra bár, rá ni irányítsuk az elismerés reflektorfényét .,. \m uclvar?ip!ym«qyei székely faíermrsefőls és ft Sisnyajarcnrlplpt Kolozsvár, jul. 18- A „Pesti Tőzsde" című budapesti közgazdasági szaklapban Moină» Árpád, az Udvarhelyi Fakereskedclmi KI.. igazgatója a bányafarendeletről az udvarhelymegyei székely fatermelökkel kapcsolatban cikket irt, amelyben a kővetkezőket közli: Udvarhelymegye fatermelő társadalmát legközelebbről érinti a faragottfa árának rendezése, amelyre sürgős szükség van. Ez a probléma elsősorban a Székelyföld kistermelőit érdekli, akiknek a faragottfa 63^-64 pengős önköltségi árba kerül, ugyancsak azonban a- jelenleg érvényben levő faragottfa leszállított ára 60 pengő. A nagy cégek esetleg elbírják a ráfizetést, de a Matert«^ lök néni. Mivel ráfizetéssel faragottfát előállítani nem lehet, kívánatos tenne, ha * fafaragó kis székely termelők érdekében a faragottfa árát az illetékesek mielőbb feStü- vizsgálnák, A kistermelők biztosan remélik, hogy ez be is fog következni és munkájuk megérdemelt hasznát látják a faragottfa- termelésnél. A megye fatermelöinek másik kívánsága, hogy könyitsék meg a fa szállítását, Vasúttal nem rendelkező, sajátos hely zetben levő udvarhelyre egyelek számára kívánatos lenne kivételes intézkedéseket tenni, Természetes és érthető, ha az igen szük-száJ- litáai lehetőséget minden termelő elsősorban az értékesebb választék, illetve faanyag elszállításával használja ki. Hálásan kell meg emlékezni ezen a helyen a Mávról, amelynek illetékes osztálya megvizsgálta a szállítási helyzetet és biztosította a termelők számára, hogy a Székely udvarhelyre jövő teherautókat visszafelé deszkával és faragottfával rakhassák meg. Az udvarhelyi kis faterme- lök érdekében sürgős szükség volna rendkívüli enyhítéseket, és forgalmi könnyítéseket engedélyezni, kapcsolatban az árkiesés rendezésével. .— Hol él a legtöbb gyermek é® Öregember? A Donauzeitung kimutatása szerint a lakosság számarányához viszonyítva á legtöbb 15 éven alul’ gyermek Japánban éí Szovjetoroszországban él viszont a legkevesebb gyermek. 65 éven felüli ember a legkevesebb van Japánban, míg a legtöbb — az egész világon élő 65 évesek egytized része — Franciaországban, Svédországban és Lettországban él
