Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-19 / 162. szám

A magyar honvédség halott harcait méltatja a „Berliner Börsenzeifimi?“ Í94£= J V C 1 V S 19 INONÜ TOROK ÁLLAMFŐ HOSSZASAN TANÁCSKOZOTT SARADZSOGLU MINISZTEREL- NÖKKEL Istanbul, Julius 18. (MTI.) Az OFI je­lenti : Inonü elnök csütörtökön először látogatta meg Szaradzsoglu miniszterelnököt. Hossza­san elbeszélgettek. Kitünően sikerűit dM, első kolozsvári honvéd kivámághangverseny Kolozsvár, Julius 18. Szombaton este 7 óra­kor várakozáson felüli sikerrel zajlott le a Színkörben az első kolozsvári honvéd kiván- sághangvérseny. A szamosparti színházat zsu folásig megtöltötte a lelkes közönség, amely­nek soraiban ott láttuk a város egyházi, ka­tonai és polgári vezetőit is élükön Inczédy- Joksman Ödön dr. főispánnal és Szász Fe­renc dr. alispánnal. Az első honvéd kivtin- sághangversenv tartalmas műsorát a Him­nusz és a Rákóczi-induló hangjai vezették be, utána pedig Almay Béla vezérkari alezredes mondott megnyitó beszédet. Megnyitó beszé­dében a fronton küzdő honvédeknek üzent: — Ma mindenki rátok gondot, magyar ka­tonák s az erdélyi magyarság tisztában van azzal, hogy ti ott kinn is, ezer kilométerre az ország határától is Magyarországot védi- tele, érette harcoltok — mondotta többek kö­zött. — Éppen azért azzal is tisztában van az erdélyi magyarság, hogy amiért ti életeteket és véreteket áldozzátok, itthon nem sok sem­minemű áldozat a ti áldozatotokhoz képest! Legyetek nyuyodtak, mert amíg itt bénul a: országban egy falat kenyér is lesz, addig a ti itthonmaradott hozzátartozóitok nem fog­nak szükséget érezni. Kérjük a jó Istent reá­lok gondolva, hogy . minél hamarabb vezérel­jen haza mindánnyiolokat erőben, egészség­ben és győzelemmel! ... Almay Béla vezérkari alezredes beszédét nagy tapssal cs tetszésnyilvánítással fogadta a honvédkivánsághangverseny lelkes közön­sége, utána pedig Puszta Sándor a frontra Induló kiváló költö-pap szavalt saját versei- • bői, majd pedig a többi müsorszámok kö­vetkeztek. A szereplők közül ki kell emel­nünk Marjannc Warneyernck, a stuttgarti állami opera énekesnőjének gyönyörű telje- sitményét, aki áriákat adott elö nagy siller­rel előbb egyedül, utána pedig Katona Gyu­lával, a hamburgi állami opera és berlini „Admiral Palast“ tagjával. A közönség lel­kesen ünnepelte a német művésznőt és Ka­tona Gyulát, Kolozsvár szülöttjét, aki rövid külföldi szereplése alatt is becsületet szer­zett a magyar névnek és művészetének. Énekszámaikat zongorán kisértc Macsalik Gabriella. Ugyancsak nagy sikerrel szerepelt magyar nótákkal Szalay László, a rádióból ismert magyar népdalénekes, Bássa Éva és Komáromi Attila pedig táncszámaikkal emelték a hangverseny sikerét. Török Erzsé­bet Kodály-dalokat énekelt hatalmas siker­rel, majd pedig Puskás Béla és cigányzene­kara kíséretével Király József szotyori Nagy Endre szerzeményeit énekelte és ugyancsak szotyori Nagy Endre és Tamás Kató szerze­ményét énekelte Krémer Manci is, aki czen- kivül még több katonanótát énekelt el a közönség szórakoztatására. Nagy sikerük volt egy „villámtréfa“ előadásával Rajnai Ellinek, Andrási Mártonnak, Perényi János­nak és Bássa Évának. A honvéd kívánság- hangversenyen közreműködött Bencsik György dr. honvéd karnagy vezényletével a honvéd zenekar is, megérdemelt sikerrel. A kitünően sikerült kivánsághangversenyen Miklósy László és vitéz Sándy Hugó konfe­ráltak, míg a rendezést Fülöp Sándor vé­gezte. A honvéd kivánsághangversenyt, amelynek tiszta jövedelme a Vöröskereszt céljait szol­gálja, egyébként vasárnap délután 6 órakor megismétlik. Aki helyszűke miatt nem tud bejutni a nézőtérre, ne keseredjek cl, mert hangszórók segítségével a színház előtti tér­ségről is végigélvezheti, mint ahogyan ez szombaton este is történt.... í—i GYAKORLATOZAS KÖZBEN ELSÜLLYEDT AZ „ATTIAY“ NEVŰ TÖRÖK TENGERALATTJÁRÓ Ankara Julius 18. (MTI.) Az OKI jelenti: A török miniszterelnökség a következő' közleményt adta ki: Az „Attiay“ nevű tengeralattjáró, amely Julius 14-én a Dardanellák mellett gyakorla­tozott, 'elmerült és többet, nem jött fel a víz felszínére. A szerencsétlenség okát nem tud­ják megállapítani. A rendelkezésre álló va­lamennyi mentőeszköznek a szerencsétlenség színhelyére való küldésével sem sikerült meg­menteni a tengeralattjáró 57 tisztből és ten­gerészből álló személyzetét. Berlin, julius IS. (MTI.) A „Berliner Börsenzeitung“ hosszabb cikkeket közöl „Egy háborús esztendő haiti teljesítményei“ címmel Dólkclet-Európa harcbavetéséröl. A lap foglalkozik Délkelet-Európa népeinek a bolsevizmus elleni harcban való részvételé­vel, majd kitér a magyar csapatok küzdel­meire. — Magyarország — Írja a lap —, amely­nek kormányzója Horthy Miklós, egyike a bolsevizmus legrégibb ellenfelének, hiszen 23 évvel ezelőtt már megszabadította orszá­Kolozsvár, julius IS. Az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozata az idei „Magyar Nap“ al­kalmával gyűjtést rendezett a hadbavonul- tak segélyintézményei javára. A gjiiJtés végösszege 10.584. pengó' 40 fillér volt. Ebből 8834 pengő 40 fillért a \ öröskereszt erdélyi kirendeltsége, 1650 pengőt pedig a Baross Női Tábor gyűjtött. A Magyar Vöröskereszt ercélyi kirendelt­sége most a következő levelet küldötte az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának: „Ezúton tisztelettel közlöm, hogy folyó hó 7-én a kolozsvári hadbayonulták és hozzá­tartozóinak segélyezési és gondozási alapja elmére 4467 pengő 20 fillért clküldöttünk. A fentivel megegyező összeget pedig a Ma­gyar Vöröskereszt kolozsvári hadi egészség- ügyi felszerelésének bővítésére fogjuk fel­használni. Eredeti elgondolásunknak meg­felelően e két összeget, azaz 8934 pengő 40 Kolosser-, julius 18. Az anyaországi ha­sonló szervezetektől teljesen önállóan mű­ködő Erdélyi Katolikus Nöszövetség vidéki szervezeteinek vezetői „tanulmányi napokra“ gyűltek egybe Kolozsváron. Ezeken a ta­nulmányi napokon 35 különböző helység ki­küldöttje jelent meg, hogy a jelen felada­tait és a mtgoldásukra vezető utakat meg­ismerjék és megvitassák négy napon keresz­tül. A tanulmányi napokat pénteken délelőtt „Az állami totalitás és a társadalmi mun­ka" című előadásával Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár nyitotta meg, a Mariánum dísztermében. Tartalmas előadásában meg­állapította, hogy a hatósági szegénygondo­zás mellett egyáltalán nem vált feleslegessé a társadalmi szegénygondozás sem, sőt ma már a hatóságok is az eddigieknél még fo­kozottabb mértékben akarják igénybe venni a társadalmi szervezetek karitativ és szo­ciális munkásságát. A továbbiakban az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal való együttműködés lehetőségeivel és a kiterjedtebb szegénygon­dozás eszközeivel foglalkoztak. A pénteki megbeszélések után egy teljes napot szánlak a karitász-munka tanulmá­nyozására. Ezt a szombaton megrendezett „Karitász Napot“ reggel fél 8 órakor szent­mise vezette be rövid szentbeszéddel, ame­lyet P. Köhler Ferenc tartott. A szombati előadássorozaton délelőtt 10 órakor P. Köhler Ferenc beszélt „Felesle­gessé vált-e az állami gondozás mellett a katolikus karitászV‘ címmel. A „Családgondozás gyakorlatáét délelőtt 11 órakor gróf Hunyadi Józsefné ismertette és előadásában kifejtette, hogy a szegény­gondozás csak akkor válhatik igazán ered­ményessé, ha az nemcsak egyesekre, hanem as egész családra kiterjed. Ez az eljárás gát a bolsevista rémuralomtól. Megadta a magyar honvédek állal megíclclő választ a magyar föld ellen intézett gyáva támadásért. A honvédek szorosan felzárkózva nyomultak a visszavonuló szovjet csapatok után és en­nek során Kelet-Galleiában átkeltek azoi.on n folyókon, amelyek már az első világhábo­rúban is heves harcok és csaták színhelyei voltak. A magyar gyorshadtest azután a né­met csapatokkal szoros kötelékben sokszo­rosan kitüntette magát, különösen az umani bekerítő csatában. fillért, mint a junius 5., 6. és 7-én megtar­tott gyűjtésnek összeredményét a gyűjtés rendezésének költségeivel nem terheltük meg, hanem azt teljes egészében a nemes célra fordítottuk. Amidőn a fenti adatokat a Magyar Nap rendezöbizottságával közlöm, megköszönöm az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának ha­zafiul lelkesedését, amellyel lehetővé tette, hogy Kolozsvár városának vöröskeresztes egészségügyi intézményei a legkorszerűbb felszereléssel álljanak hazánk rendelkezésére. Vöröskercsztcs üdvözlettel: Jelen Gyula dr., Magyar Vöröskereszt erdélyi fömegbizo'ctj?..“ A Baross Női Tábor áltál gyűjtött 1650 pengőt a Magyar Nap rendező bizottsága a kolozsvári Ipartcstület hadisegélyzö bizott­ságának juttatta. Az Ipaitestülct ugyancsak levélben mondott köszönetét az összegért. természetesen állandó gondozókat (patro- neséket) követel meg, kik a rendszeres látogatásokkal kifejlődött állandó kapcsolat révén megismerik mindazokat az okokat, melyek a család szegénységét felidézik. Is­meretük alapján jóval könnyebben intézked­hetne karról, hogy a család ismét a társa­dalom termelő tagjává váljék. Délelőtt 12 órakor gróf Pcjacscvics Mária tartott előadást az ifjúság karitász-munká- járól. Ahol ezt már bevezették — hangsú­lyozta beszédében —, mint munkateljesít­mény is szép eredményekkel dicsekedhetik. De ennél jóval fontosabb az, hogy* az ifjú­ságban felkeltik általa a szociális érzést és gondolkodást, a másokért való munkára nevelve őket. A gondolatokban gazdag délelőtti előadá­sok után délután fél 5 órai kezdcţtel báró Apor Gizella, a Vörös Kereszt Egylet fö- nökasszonya „A betegek apostoli mozgal­ma“-t ismertette. Ennek célja a betegek lelki gondozása. A nap befejezéséül P. Köhler Ferenc a karitász s a betegek apostoli mozgalmának működéséről készült filmfelvîteleit vetítet­ték le. Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor az Erdé­lyi Katolikus Nöszövetség tartja meg évi közgyűlését a vármegyeház dísztermében. A közgyűlésen részletesen beszámolnak el­múlt évi munkájukról és megállapítják jövö évi munkatervüket. Délután a Nöszövetség Rákóczi-uti ottho­nában részleteiben is megvitatják a meg­valósulásra váró munkatervet. — Bukarestben tilos a tánc ingujjban. Bu­karestből jelentik: A bukaresti rendőrség közleménye szerint, nyilvános helyen tilos táncolni és kabát nélkül tartató od ni. „Magyarország belső helyzetével" foglalkozik egy svájci lap Bern, julius 18. (MTI.) A Neuer Zürcher Zeitung budapesti levelezője jelentést közöl „Magyarország belső helyzetéről“ és ebben főleg KáJlay miniszterelnök két legutóbbi be­szédével foglalkozik. A miniszterelnök be­szédének okait, jelentés szerint, abban ken keresni, hogy a jugoszláv menekült kormány I magyarellenes propagandáját lehetetlenné tegyri azonkívül a belső helyzetet a parla­ment előtt teljesen tisztázza. Magyarország irányvonala, amelyet elsősorban az Orosz­ország elleni háborúban való részvétel é3 a gazdasági teljesítőképesség fokozása hatá­roz meg, továbbra is változatlan marad. a 10,584 pengő 0Yiilf össx© a hacihavon ui« atic Javéra kolozsvári „I^fagysr Napion A szegénygondozás szociális és lelki feltételeit vitatták meg szom­baton a katolikus nőszövetségek kiküldöttjei Ma délelöi! 11 órakor lest. az í:r«2élyi Ka!o!iltus i\ő> szövelséyctc diszftözyy ülése Ötptrees időszerű föidrgjs Alexandria, a kétezerkétszáz éves világváros Hatvan esztendővel ezelőtt, 1882. júniusá­ban történt. Mint annyiszor a XIX. század folyamán, Egyiptom az egész világ érdek­lődésének középpontjába került. Arabi pasa, az egyiptomi függetlenségi mozgalom élén nyilt felkelésben Törökország és az európai befolyás ellen fordult. Sir Beauchamp Sey­mour, az Alexandria előtt horgonyzó egye­sült angol—-francia hajóhad parancsnoka ju­lius 10-én ultimátummal válaszolt és a ta­gadó válasz átvétele után 11-én megkezdte a város kivetését. Majd augusztusban angol csapatokat szállított partra és egészén bir­tokába vette Egyiptomot. Ebben az időben Alexandria vplt Egyip­tom legfontosabb városa: a főváros szere­pét, melyet Krisztus születése előtt 331 óta, amikor Nagy Sándor megalapította, két év­ezreden át meg tudott őrizni, még csak 19 éve, 1863-ban engedte át Kairónak. Alapí­tója halála után a Ptolemeusok székhelye lett és uralmuk alatt az ókor egyik legha­talmasabb gazdasági és egyben Róma és Anti- óchia után legfényesebb kulturális központ­jává fejlődött. Gyors előretörését mindenekelőtt földrajzi fekvésének köszönhette. Kikötője az Euró­pát Ázsiával és Afrikával összekötő tengeri utak mctszöpontjában fekszik. Lakóinak szá ma Kleopatra idejében —- ugyanennyi rab­szolgát nem is számítva — 300.000-re rú­gott. Mint minden hirtelen nőtt modern vá­ros, teljesen szabályosan épült. Széles utcái pontosan derékszögben metszették egymást. T-alakban kiképzett centrumát hosszú móló kötötte össze Pharos szigetével, melynek 122 méter magas világítótornya az ókor hét vi­lágcsoda néven emlegetett hírességeinek egyike volt. A Ptolemeusok pompás palotá­ján kivül a fényes középületek egész sorá­val dicsekedhetett. Könyvtára most is dí­szére válhatnék bármely modern világvá­rosnak. Hétszázezer papirusztekercsével az ókor messze kiemelkedően legnagyobb tudo­mányos gyűjteménye volt, de 42.800 teker­csével a „Serapeum“, Jupiter Serapis tem­plomának könyvtára is felbecsülhetetlen ér­téket tartalmazott. A tudomány és művészet e két szentélyé­nek kincseiből sajnos jö.t'oimán semmi sem maradt az utókorra. A háborúk, véletlen tűz­vészek, és nem utolsó sorban a vallási türel­metlenség minden kincsüket elpusztította. A muzeum és könyvtár legnagyobb része Ju­lius Cézár győzelmes hadjárata alatt pusz­tult el Kr. e. 47-ben, a maradék Aurelianus császár uralkodása alatt Krisztus után 270- ben. A Serapeum könyvtárának sorsáról nem maradt fenn megoizható tudósítás.- Egyesek szerint 391-ben keresztények gyúj­tották fel, hogy a pogány tudomány utolsó maradékait is kiirtsák, mások szerint 641- ben az arab hódítók pusztították el. Akár­melyik vélemény legyen is igaz, az minden­esetre tény, hogy attól kezdve, amikor meg­szűnt a pogány tudomány központja lenni, a keresztény teológia szolgálatában töltötte be ugyanazt a szerepet, míg soha vissza nem térő kulturális fénykorának az arab hó­dítás végkép véget nem vetett. A MODERN ALEXANDRIA Ma Alexandriának, éppen úgy, mint Kleo­patra idejében 600.000 lakosa van, és ft Földközi-tenger legfontosabb kikötői közé számit. A két virágzást időt azonban a je­lentéktelenség hosszú évszázadai választják el egymástól. Az Afrika körül Indiába ve- ■ zetö tengeri ut felfedezése után a nemzetközt kereskedelem a fáradságos szárazföldi ut he­lyett a tengert választotta és a forgalomból kiesett metropolis lakossága 798-ig, amikor egyiptomi expedíciója során Napoleon elfog­lalta, már 6000 főre zsugorodott össze. Egy­kori jelentőségét ismét csak az indiai ten­geri útvonal, a Szuezi-csatorna adta vissza.­Mig a Szuezi-csatorna és Egyiptom át­menő forgalmának Port-Said a központja, a Nílus parti ország kivitelének 98, és bevi­telének 82%-a Alexandrian keresztül bo­nyolódik le. 1939-ben Egyiptom behozatala 34,023.000, kivitele pedig 32,704.000 egyip­tomi fontra rúgott. Kikötőjét 1937-ben 2497 hajó kereste fel, ötmillió 686.239 tonna tar­talommal. Főutcája forgalomban és fényben vetekedett a párisi Rue de la Paix-vel, vagy a londoni Bond Street-tel, környékén pedig bazár bazár hátán, hamisítatlan keleti tar­kaság nyüzsgött. Ez volt Alexandria béke idején és kissé megkopott, színben még a háború első két évében is. Ma azonban az üzleti negyed lázas zsibongása már régen elnémult és az ágyuüörgés tompa moraja vette át a szót. K—y L—a JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom