Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-16 / 159. szám

1942. J V £ i V $ 16 Szász Ferenc dr.-f nevezte bi a belugymSnSszier Kolozs-vár megye alispánfává Áz uj alispán munkaieiveirőf és célkitűzéseiről nyilatkozott a „Keleti Újság" munkatársának BUDAPEST, jul. 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A in. ldr. belügyminiszter ar. 1910. évi 26. te. 3-ik szakaszában kapott felhatalmazásra kiadott 7800—1910. M. E. száron rendelet 14-ik szakasza alapján Kolozs vármegye törvényhatóságához. Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző, kolozsvári lakást ideiglenes hatállyal alispánná ne­vezte ki. Szász Ferenc dr. alispánná történt kine­vezése nemcsak Kolozsvárott, hanem Kolozs vármegyében és egész Erdélyben általános örömet keltett. Szász Ferenc dr. kinevezésé­vel méltó embert tüntetett ki a magas biza­lom. Kolozs vármegye uj alispánja a felsza­badulás előtt eltelt huszonkét esztendő alatt kitörölhetetlen betűkkel írta be nevét az erdélyi magyarság történetébe. Gerinces, meg nem alkuvó magyarsága, törhetetlen hite az elnyomatás legnehezebb éveiben szol­gált buzdításul. A hazatérés után, mint Ko­Szász Ferenc dr. 1893 február 3-án szüle­tett a Kolozs vármegyei Kissárinás község­ben. A kolozsvári református gimnázium­ban tett érettségi után gazdasági akadé­miai és államtudományi tudori oklevelet szerzett. A világháborúban, mint tüzérönkéntes, majd zászlós és hadnagy vett részt. A világ­háború alatt a kolozsvári Gazdasági Fel­ügyelőséghez nevezték ki, állását azonban nem foglalhatta el. Az 1918-as összeomlás után a Kolozsvár közelében fekvő dezméri birtokán gazdálkodott és csak óriási nehéz­ségek és küzdelmek árán tudta a birtok el­vételére irányuló román akciókat egyideig kivédeni. Tekintettel arra, hogy atyja, Szász István, jószágigazgató, az erdélyi te­lepítési ügyek vezetője volt, a románok Szász Ferenc dr. birtokával szemben külön­legesen súlyos intézkedéseket léptettek élet­be. Végül is az 1920-as évek végén birtokát minden kártérítés nélkül elkobozták. Szász Ferenc dr. ekkor a Minerva Irodal­mi és Nyomdai Vállalatnál, mint a Magyar Nép szerkesztője vállalt állást. Munkássága Innen párhuzamosan haladt az Országos Magyar Tártban kifejtett tevékenységével. Több gazdasági és természettudományt ncp- irzerüsitö munkája jelent meg. „öserök“ ctmü regényében egészen uj utakat kísérelt meg. A Magyar Nép szerkesztői, majd igaz­gatói állásában egyik legfontosabb felada­tának tartotta az erdélyi magyarság mező­gazdasági kultúrájának az emelését. Ma már csaknem feledésbe mentek azok az óriási nehézségek között megrendezett tan­folyamok, amelyeknek élén Szász Ferenc dr. állott. Mezőgazdasági Szemle című folyó­irata egyideig a kisebbségi sorsba szakadt erdélyi magyarságnak egyetlen szaklapja volt. Ebben a folyóiratban a legkorszerűbb mezőgazdaságai kérdésekkel foglalkozott 3 a legegyszerűbb mezőgazdasági jelenségeket, is kapcsolatba hozta a természettudomány kutatásainak legújabb eredményeivel. lozs vármegye főjegyzője fejtett ki széles­körű tevékenységet, hogy az idegen rend­szer hibáit és mulasztásait orvosolja. Kine­vezése alkalmából lapunk külön is szeretet­tel és tisztelettel köszönti az uj alispánt, akinek széleskörű tudásra alapozott cikkei gyakran jelentek meg ezekén a hasábokon. Kolozs vármegye lakossága ölömmel üd­vözli az alispán! székben a kipróbált harcost és reményteljes bizakodással néz műkö­dése elé. Azt, hogy most már biztos alapra építhetek, neki és munkatársaimnak köszönhetem. — Mint ennek a vármegyének a szülötte, elsősorban is azt kell megállapítanom mély­sége* fájdalommal. Hogy Kolozs vármegye csonka vármegye. Mind gazdaságilag, mind közigazgatásilag rendkívül nehezen Össze­fogható egység és a nehézségeket csak növelik a háborús állapotok. — Éppen ezért ma még korai volna nyi­latkoznom arról, hogy mi a programom. Nem akarok azonban ez elől a kérdés elöl senv kibújni és összefoglalólag a következő­ket mondhatom: — Az elmúlt világháború megtanított arra, hogy a közigazgatási feladatokat, ame­lyeknek napjainkban egyik legfontosabb része a közellátás, csak úgy lehet tökélete­sen végrehajtani, ha a vármegye közönsége fegyelmezett, vagyis lelki egyensúlyának teljes birtokában van. Ennek elérésére több olyan társadalmi és gazdasági intézkedés megtétele szükséges, amelyek mellett, hogy összhangban maradnak a háború által tá­masztott követelményekkel, az egyén érde­keit is szolgálják. :— A jelek szerint a közellátás zavartalan­sága biztosítva van. A kormányintézkedések rendelkezéseinek megfelelően Igyekezni fo­gok mindent elkövetni, hogy a korlátolt for­galmú élelmiszerek elosztása igazságosan törté.njék. — Megnehezíti Kolozs vármegye törvény- hatóságának közellátási igazgatását, hogy Kolozsvár város törvényhatósága a maga 120.0Ű0 lakójával sokszor különleges és fel­tétlen méltánylást érdemlő igényekkel lép fel a vármegye termékeivel szemben. Ezen a téren a két törvényhatóság eddig is a leg­nagyobb egyetértésben működött, aminek magyarázata az, hogy Inezédy-Joksman Ödön dr. főispán kormánybiztos, Goal Ele­mér alispán és Keledy Tibor dr. polgármester a legteljesebb összhangban, a való élethez való alkalmazkodás jegyében döntötték el a sokszor szinte megoldhatatlannak látszó kérdéseket is. Ezen a téren tehát követendő példa előttem áll és bizoni abban, hogy ezt a gazdasági évet, ha nem is könnyebben, de a biztonság megnyugtató érzésével fogjuk átélni. — A közellátási kérdések mellett törvény- hatóságom legfontosabb és sok megoldásra váró feladatot nyújtó kérdései közül a szo­ciális kérdéseket emelem ki. A. Közjóléti Szövetkezet eddigi tevékenysége biztosítékot nyújt arra, hogy a jövőben felfelé ívelő hatású tevékenységet fog kifejteni. Hála a kormányzat gondoskodásának, erre is bizto­sított a megfelelő anyagi alap. — Nem hallgathatom el, hogy a kormány­zat, bőkezűsége nagyon megkönnyíti mun­kánkat. A teljesen elhanyagolt úthálózat rendbehozatalára,- a mezőgazdálkodás fellen­dítésére olyan nagy összegek állanak rendel­kezésre, hogy meggyőződésem: az összegek célszerű felhasználása egy gyönyörű jövő lehetőségeit tárja elénk. — Közegészségügyi vonatkozásban máris lendületes épitömunka folyik. A teljesen el­hanyagolt egészségügyi igazgatás kezdi a maga méltó színvonalát elérni. Hasonlót mondhatok az állategészségügyi kérdésekkel kapcsolatban is. — Természetesen mirdezek csak kiragadott és vázlatos kérdések abból a hatalmas komplexumból, amit általában közigazgatás­nak nevezünk. Kétségtelen, hogy a közigaz­gatás zavartalan menete a törvények és rendeletek által biztosított ugyan, de sok függ a végrehajtástól. A végrehajtást tiszt­viselők végzik. Ezen a téren elmondhatom, hogy Kolozs vármegye törvényhatósága te­rületén még nem alakulhatott ki a végleges kép. Hiszen alig másfél esztendeje annak, hogy a katonai közigazgatást a polgári köz- igazgatás váltotta fel. Egészen érthető, hogy sok személyi kérdés tekintetében nem lehe­tett még megnyugtató módon és véglegesen határozni. A mai idők természetéből követ­kezik, hogy egyelőre nem is számíthatunk arra, hogy a személyi kérdéseket tökélete­sen megoldják. Azok azonban, akik ma felelősségteljes állásokban vannak, Kolozs vármegye tisztviselői közül, már az eddi­giekben Is tanúbizonyságot tettek rendkívüli jóakaratukról és munkakészségükröl. Nem hallgathatom el azonban már most legelső nyilatkozatom alkalmával az utánpótlással kapcsolatos aggodalmaimat. Nemcsak a köz­ponti szolgalat ágazataiban, hanem a jegyző- ségeknél különösképpen jelentkezik a tiszt­viselő-hiány. Hiába próbálnám szépíteni a dolgot, a gazdasági élet átállítása és a háború által okozott különleges helyzet egyelőre nem kedvez a tisztviselői pályára való áramlásnak. Pedig bizonyos, hogy a háború után sokan fogják fájlalni, hogy nem a közigazgatási pályán Indultak el. Meggyő­ződésem ugyanis, hogy a győztes háború után a közigazgatási pálya egy sziwel-lélek- kel dolgozó tisztviselő számára olyan munka­teret, kínál, amelyhez hasonló egy sem les* hazánkban. Hiszen most a legnagyobb ne­hézségek között Is annyi öröm és megnyug­tató érzés származik abból, hogyha egy köz- igazgatási tisztviselő a rárótt feladatot sikerrel megoldja. — Egyébként mindezekről,, amiket alkal­mam volt elmondani, bővebben lesz majd módom nyilatkozni a törvényhatósági bizott­ság őszi közgyűlésén. Akkor már nemcsak kiragadott ötleteket, vázlatos elgondoláso­kat, hanem terveket és talán már eredmé­nyeket is közölhetek a nagy nyilvánossággal­Kállay miniszterelnök nagy beszédben ismertette a januári bácskai eseményeket \ kormány változatlanul kilarl a kisebbségi kérdés­ben TaSlolf állásponfja melleit Az uj alispán életrajza A román megszállás alatt tevékenyen részt vett a magyar kisebbségi közéletben. A bécsi döntés után Kolozs vármegye fő­jegyzőjévé nevezték ki. §2ász teren c dr. nyilalltozala Saâsr Ferenc dr. kinevezése alkalmából munkatársunk felkereste Kolozs vármegye uj alispánját s megkérte nyilatkozzék munkaterv érő! és célkitűzéseiről.. — Amikor az ősi Kolozs vármegye al- ispáni székét ezekben a nehéz időkben elfoglalom — mondotta Szász Ferenc dr. —, tisztában vagyok azzal, milyen nagy nehéz­ségekkel kell megküzdenem, hogy a háborús közigazgatást eredményessé tegyem. Meg­nyugtató számomra, hogy Kolozs vármegye főispánja, Inezédy-Joksman Ödön dr. olyan kiváló közigazgatási tudással és érzékkel rendelkezik, hogy az ő támogatásával a leg­nagyobb nehézségeket is könnyű lesz le­győzni. — A vármegyei közigazgatás szervezésé­nek legnehezebb időszaka lejárt. Ennek a nehéz és sokszor emberfeletti munkának a vezetését hivatali elődöm, Gaal Elemér vé­gezte azzal a kicsiszolt közigazgatási érzék­kel, amire még, mint a régi idők vezető állású közigazgatási tisztviselője tett szert. ParLeVlezési mainífála* lókat jutányosán vállal LőrinCci megrendeléssé a S E B 0 K cukrászda Szenteq\?ház-u. 1 és Zápolga-utca 6 Budapest, jul. 15. (MTI) a képviselőház szerdai ülését 10 órakor nyitotta mag Tas- nádi Nagy András elnök. Popovics D. Milán napirend előtti felszólalásra kapott enge­délyt.. A nemzetiségi kérdésről beszélt bizo­nyos délvidéki eseményekkel kapcsolatban. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a Dé- vtdéken többnyelvű különböző származású és nemzetiségű elemekből alakult népesség él, amelyet magasabb állami szempontból tevé­kenyen be kell kapcsolni az állama'kotó nép munkájába. Ezt a törekvést az állami ténye­zőknek, valamint a nemzetiségi és kisebb­ségi élet vezetőinek célul kell tekinteni az általános összhang, a társadalom harmóniá­jának érdekében. Bevezető szavai után szó­vétette a januári délvidéki eseményeket és az összecsapásból folyó veszteségeket. Han­goztatta, hogy a szerb nemzetiség hosszú évszázadokon keresztül együtt élt és harcolt a magyar néppel azon a területen, amelyet meg kellett védelmezni a török invázió ellen. Most újra a magyar élettérben helyezkedtek el és most ismét nagy szükség van arra, hogy a magyar néppel a legnagyobb egyet­értésben éljenek. A szerbség tudatában van helyzetének és megérti azt, hogy minél gyor sabhan be kell kapcsolódnia a magyar álla­mi életbe és alkalmazkodnia kell az uj euró­pai rendhez. A szerbek tudják kötelességü­ket az állammal szemben és ezeket a köte­lességeket minden téren és minden köiülmé- nyek között teljesítik. Ezután e’öadta. mint indultak el az események Zsablyáról. Akik a magyar haderő és az állambiztönsági szer­vek ellen felléptek, elvették a méltó bünte­tésüket, de a lavina továbbgördült Újvidé­kig. Az újvidéki művelet szerinte messze tulment azon a vonalon, amely kívánatos lett volna a közbiztonság érdekében. Az ille­tékes tényezők elrendelték az elkövetett cse­lekmények kivizsgálását és 9 28 napos ka­tonai vizsgálat a legnagyobb alapossággal és tárgyija jogággal történt. Kérte a miniszter­elnököt, hogy az ilyen események ne ismét­lődjenek meg, mert ez nem érdeke a magyar Ságnak. Az ország határain belül élő népek KáBay*Miklós miniszterelnök azonnal vá­laszolt, a felszólalásra: — Olyan kérdés került a képviselőház e’é — mondotta -— amely a magyar közvéle­ményt, sőt némi vonatkozásában a külföldet is foglalkoztatta. Npm bánom, hogy Ide ke­rült, mert ez a legélénkebb cáfolat azokra a vádakra, amelyek veiünk szemben elhang­zottak. — Nem hiszem, hogy 22 évvel ezelőtt, amikor összeült először, a jugoszláv parla­ment egy képviselő felállhatott volna ott és ilyen beszédet, mondhatott volna ei, mint Po- povics Milán képviselő’ ur. (Úgy van! He­lyeslés.) — A képviselő ur beszédéről meg kell mondanom, hogy megállapításaival a kisebb ségi és nemzeliségi kérdésekről, gondolatai­val nagy vonalailian nemcsak én, hanem pár tünk minden tagja egyetért. A Dunameden- cében nemcsak a magyar célok, hanem a közös nagy emberi célok, az európai célok érdekében nagy fejlődésre és megértésre van szükségünk egymás között. — A kisebbségi kérdésben a magyar ál­láspontot, mint Popovics ur is említette, be­mutatkozó beszédemben leszögeztem. Ma Is ezen az állásponton vagyok változatlanul és rendületlenül, azzal a biztos tudattal, hogy ez az egyedüli helyes álláspont, amelyen a magyar nemzetnek állnia kell és állni fog. a harmonikus együttműködésétől függ asm csak Magyarország, hanem Európa konszoli­dálásának sorsa. 6 a maga részéről is segít­séget nyújt és meg fogja kísérelni az össze« nemzetiségek között a nyugalom és béke megteremtését. ti szinte mellékesnek tartom, hogy mikor fogják nemzetiségejjik ezt a maguk részéről is magukévá tenni, mert az ország erejének tudatában teljes nyugalommal várhat arra, amikor ezt az. álláspontot a nemzetiségek meg is értik. Mert a megértés a mi állam­alkotó és abban a nemzetiségeket magához hivó, segi tő társul magamellé hívó népünk­nek ma az államépitó" bázisa. — Ismerem Popovics képviselő ur mérték- leteoségét s bár tudom, szerb nemzetiségéhe* mindig hű, ebben a kérdésben az is hajtja, mert régebben a jugoszláv uralom alatt el­nöke volt Beígrádban az antibolsevista szö­vetségnek, nagyon jól tudom, hogy ami itt történt, az nem a nálunk élő szerb nép láza­dása volt, hanem ugyanazok az erők játszot­tak szerepet benne, amelyek annakidején Ju­goszláviában is előkészítették az összeom­lást. A zsablyai, illetve a délvidéki kérdé­sekkel kapcsolatban válaszolni óhajtok. Az­zal szeretném nyugvópontra juttatni ezt a kérdést. A zsablyai és újvidéki események — A dolog általánossága szempontjából méltóztassék megengedni, hogy a jelentése­met erről olvassam. Az ezeréves Magyaror­szágnak szerves részét alkotó és a trianoni békeszerződéssel elszakított Bácskát Ma­gyarország 1941. áprilisában foglalta visz­A mmisizferelnolc va!asia

Next

/
Oldalképek
Tartalom