Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-14 / 133. szám
MßgMTxEirMMdk 1942* * * J 'V M i & & 14 — EGYMILLIÓ nnT.ONYT FOLGET MENTESÍTETTEK EDDIG A VÍZTŐL. Budapestről jelentik: A föMmtivelésügyi miniszter ar alábbi tájékoztatót adta ki a vir- mentesitó munkálatokról: A legutóbbi tájékoztató közzététele óla végzett megfeszített munkánk eredményeként a helyzet a nehézségek ellenére is napról-napra javul és a/, ország helyzete nagy általánosságban ma már kedvezőnek mondható. Enyhült a helyzet Szeged körül is. Báes-TSodrog vármegyében szintén enyhült a helyzet. Itt is sok területet sikerült mentesíteni a víztől. A Körös—Tisza—Maros szögletében vannak még levezetésre váró nagy víztömegek, ezek nagyrészét azonban levezető csatornákkal már megközelítettük, úgy hogy a viz mindenütt mozgásban, apadásban van. A legutóbbi utóbbi három hét alatt 200.000 holdról vezettük le a vizet. Kora tavasszal 1.120.000 kalasztrális hold volt viz alatt, iddkörj esőzések és ennek megfelelő ismételt elárasztás miatt 1.5 millióra nőtt a terület. Ma 500.000 hold van víz alatt és igy eddig végösszegben egymillió katasztrális holdat mentesítettünk a víztől. perzsaszonye- geket, tollat » különleges eljárással moly- talanit és tisztítja Deák mérnök, Mátyás király tér 7. Tel. 27-00 — Megvizsgálják a bábonymegyerl gyújtogató elmeállapotát. Kaposvárról jelentik: Pénteken ült össze a rögtónitélö bíróság, hogy ítélkezzék Dávid Dezső bábonymegyeri gyilkos ügyében. A vizsgálat eredménye sze rint Dávid Dezső földműves az elmúlt péntekén fejszecsapásokkal meggyilkolta özvegy Szalay Gábornét, rágyújtotta a házat, majd felgyújtotta a szomszéd pajtát. A bíróság helytadva a védő kérésének, elrendelte a vádlott elmebeli állapotának felülvizsgálását és az ügyet a rendes bírósághoz tette át, meit orvosi véleményezés szerint a vádlottnál olyan tüneteket észleltek, amelyek bizonyosfoku terhességre engednek következtetni. — Szakmai gyűlésre készülnek a Hivatásszervezetbe tömörült vas- és cukrászipar! munkások. A Hivatásszervezet koiozsváii csoportjának kötelékébe tartozó Denr.aţa- gyári vasmunkások szerdán este 6 órakor szakmai ülést tartanak. Az értekezleten, amelyen Bereczky Károly elnököl, az üzemi munkásmegbizottak számolnak be elmúlt havi tevékenységükről. Csütörtökön este fél 9 órai kezdettel a cukrásziparban dolgozó munkások gyűlnek össze értekezletre. Ez- alkalommal Pálffy Tibor szei vezeti titkár, aki az ülést levezeti, ismerteti a szakmabeli munkásság érdekében munkaadóiknál és a varos vezetőségénél tett lépéseinek eredményét. Szőrmeszükségletéf most szerezze be bizalommal f(recza Béla szücsmesternél Mátyás király tér 11, udvarban. * MEGHÍVÓ. A Bor és Szeszesitalok Kereskedelmi részvénytársaság kolozsvári bejegyzett cégnek 1942 junius hó 29-én d. e. fél 12 órakor, Kolozsvárt Horthy Mlklós-ut 2. szám alatt, a társaság üzleti helyiségében tartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése az 1941. évi üzletévről és a zárszámadások előterjesztése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Határozathozatal a nyereség hovaforditása Iránt. 4. Határozathozatal a felmentvény megadása tárgyában az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére. 5. Esetleges indítványok. A tisztelt részvényes urak figyelmeztetnek, hogy az alapszabályok 10. §-a érteimében a közgyűlésen csak azon részvényes vehet részt és bir szavazati joggal, aki részvényét, vagy részvényeit a társaság pénztáránál Kolozsvár, Horlhj' Miklós-ut 2. sz. alatt le nem járt szelvényeivel együtt a közgyűlést megelőzően legalább 5. nappal letétbe helyezi. Az igazgatóság jelentése a társaság üzlethelyiségében, Kolozsvár, Hor- thy-ut 2. sz. alatt közszemlére ki van téve. Mérlegszámla 1941 december hó 31-én. Vagyon' Pénztár számla P 1.246.08. Áru számla P 14.007.56'. Berendezés és felszerelés P. 1.410—, összesen P 16.663.64. Teher: Töke számla P 3.333.33. Folyószámla P 10.336.41. Átmeneti számla telöirányzott adók) P 2.870.15. Nyereség: áthozat 1940. évről P 59.89, 1941. évi nyereség P 63.86, összes nyereség P 123.75, összesen P 16.663.64. — Veszteség és nyereség számla 1941. december hó 3l-én. Veszteség: Költség, számla P 15.032.47. Személyzet fizetése P 6.112.50. Adók és illetékek P 15.493.73. Berendezés es felszerelés 74.10. Nyereség áthozat 1940. évről P 59.89. 1941. évi nyereség P 63.86. összes nyereség P 123.75, összesen P 36.836.55. Nyereség: Áru számla P 36.776.66. Nyereség áthozat 1940. évről P 59.89, összesen P 36.S36.55. Az igazgatóság Eieröfszóz Rter éfelolajat, lisztet és cukrot hozott zugban forgalomba egy bűnszövetkezet *5f**»-, 15 letortóztotas történt eddig a nagyszabású v sszaélés ügyében Kolozsvár, junius 13. A napokban az illetékes hatóságok újabb nagyszabású visz- szaélés nyomára jöttek rá s ezt nyomban jelentették a rendőrségnek. A visszaéléssel kapcsolatban a rendőrség megindította a nyomozást s annak eredményeként őrizetbe vette Salamon Manó zsidó kereskedelmi ügynököt, Horthy Miklós-ut 6. szám alatti lakost és 14 társát. A rendőrség eddigi nyomozása során megállapította, hogy Salamon Manó és 20 bűntársa, akik közül négynek még nem sikerült nyomára akadni, ételolaj zugban való f orga lom bah«) za tá— A kolozsvári Ítélőtábla szüneti tanácsa. A kolozsvári királyi ítélőtábla nyári törvény kezési szünete julius 1-vel kezdődik meg és szeptember 1-ig tart. A nyári szünet kéthó- napi ideje alatt csak a legsürgősebb ügyeket tárgyalják. Julius és augusztus havára külön szüneti tanácsokat állítottak össze. A júliusi szüneti tanács elnöke *Mikó Lőrinc dr. ítélőtáblái tanácselnök, tagjai Linzmayer Károly dr. és Kiss Dezső dr. táblabirák. Az augusztus havi szüneti tanács elnöke ugyancsak Mikó Lőrinc dr.. tagjai pedig Kiss Dezső dr. és Kovács András dr. táblabirák. A legbiztosabbnak hitt lakai nyitjára is rájöhet az agyafúrt betörő — kifosztották lakását, elrabolták értékeit. Csak egy dolog nyújt védelmet: a betöréseslopás elleni biztosítás! Kérjen ajánlatot. Az 1857-ben alapított legrégibb magyar biztositó magánvállalat, az Első gyár Általános Biztositó Társaság helybeli. Egyetem-utca 1. szám alatti föügynök- sége készséggel ad felvilágosítást minden biztosítási vonatkozású ügyben. 2752 1942. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. 1. A kolozsvári m. kir. Ailamépitészeti hivatal a 4. sz. Budapest—Kolozsvár—sepsiszentgyörgyi állami közút 414.520. km. szelvényében újjáépítendő Szamosfalvi vasbeton vasúti felüljáróhidra és kapcsolatos munkáira nyilvános versenytárgyalást tart. A munkák költségeinek fedezete biztosítva van. 2. A munka megkezdésének időpontja 1942 évi julius hó 1 napja, befejezésének határideje 1942. évi november hó 31. napja. 3. A jótállás időtartama: a vállalati feltételek szerint. 4. Az ajánlatot a mellékelt minta felhasználásával, a. jelen hirdetményben foglaltak szem előtt tartásával oly módon kell megszövegezni, hogy az ajánlat és mellékletei a munka végrehajtására vonatkozóén kötendő szerződés minden adatát feltételét már eleve tartalmazzák. 5. Az aján latokat cégszerűen két tanú által elöltem,.'z ve kell aláírni. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat összes mellékleteit (költségvetés, tervek, vállalati feltételek stb.) 6. Az ajánlatban kihúzásnak, törlésnek, vakarásnak, beszúrásnak, vagy egyéb javításnak nem szabad előfordulnia. Ha az ajánlaton annak benyújtása előtt javításra mégis szükség lenne, ezt az ajánlat végén külön záradékban, a javított tételek tüzetes felsorolása mellett Ugyanúgy kell aláírni, mint magát az ajánlatot. Az ajánlati egységárakat a költségvetésben betűvel is ki keü Írni. 7. Az ajánlatot mellékleteivel együtt egybe kell fűzni, kivéve: a) a bánatpénzt letételét igazoló okiratot, b) a cégjegyzésre vonatkozó okiratot, c) az ipar jogosítványt, és a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel kell ellátni. 8. A fentiek szerint kiállított ajánlatot sértetlen borítékba helyezve, pecséttel lezárva, a Kolozsvári m. kir. Ailamépitészeti hivatalba (Petőfi Sándor u. 4. sz.) 1942. érd junius hó 30. napjának (kedd) d. e. 10 óráig kell személyesen. vagy posta utján benyújtani. 9. Ugyanezen a napon a hivatal helyiségében d. e. 11 órakor fognak az ajánlatok felbontatni, amikor a magukat igazoló ajánlattevők, vagy azok meghatalmazásával ellátott képviselői jelen lehetnek. 10. A fentiektől eltéfőleg kiállított aján'at az odaítélésnél nem jöhet figyelembe. 11. Az ajánlat borítékját a következő felirattal kell ellátni: „Ajánlat a Szamosfalvi vasbeton vasúti felüljáró hidnak és kapcsolatos munkáira a 2752/1942. sz. versenytárgyalási hirdetményben közölt építésére.“ 12. Bánatpénzül az ajánlati összeg 2C£-át kell az ajánlat benyújtásának időpontjáig készpénzben, vagy a ni. kir. Miniszterelnök, illetve Pénzügyminiszter vonatkozó rendeletéi szerint bánatpénzül elfogadható egyéb értékekben, (kötvények, kezességi nyilatkozatok, stb.) letenni. A készpénzből álló bánatpénzt a m. kir. Postatakarékpénztárnál ,.M. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium Központi Igazgatás“ címen nevezett 61.225. számú postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni, a nem készpénzből álló bánatpénzt Budapesten a postatakarékpénztárnál, vidéken a pénzügyigazgatóság székhelyén levő adóhivatalnál kell letétbe helyezni. A befizetési, illetve letéti elismervényt az ajánlathoz kell csatolni. 13. A készpénzben letett bánatpénz után a megrendelő az odaítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási <a matiábnak megfelelő kamatot, a kezességi nyilatkozatban letett bánatpénz után pedig a kezesség vállalásáért ugyancsak az odaítéléstől számított egy hónap után a pénzintézetnek ettől az időtől fogva járó költségtérítést fizet. 14. A készpénzben letett bánatpénzt a fentebb meghatározott értékkel bármikor ki lehet cserélni. Az ajánlattevő kérelmére a megrendelő az értékpapírok esedékes kamatszelvényeit kiadni, a betétkönyvben elhelyezett összegeknek esedékes kamatait pedig a vállalkozó költségére felvenni és a vállalkozónak kifizetni köteles, feltéve, hogy a letét letiltva nincs. 15. A bánatpénzt a megrendelő még az odaítélés előtt visszautalja, ha az ajánlattevő ezt aján latában kifejezetten kéri arra az esetre, ha ajánlata nem lenne az odaítélésre elsősorban számbajövö három ajánlat között. A bánatpénz visszautalása esetén az aján’attevö a munka odaítélésére nem tarthat igényt. 16. Az ajánlati minta, feltételek, tervek, költségvetési űrlap, rajzok a kolozsvári ni. kir. államépitészeti hivatalban a hivatalos óink alatt megtekinthetők és ott az azokra vonatkozólag netán szükséges felvilágosítások is megadatnak. Ugyanott az ajánlati minta az ajánlattevő által ártételekkel kitöltendő ajánlati költségvetés és egyéb, az ajánlathoz csatolandó mellék'etek is önköltségi áron, mig az általános és részletes vállalati feltételek a közforgalom utján szerezhetők be. 17. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. Kivételes visszavonható az ajánlat, ha a Közszállitási Szabályzat 63. §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyújtása után emelkedtek. 18. Megrendelő az ajánlatok között az árakra tekintet nélkül szabadon választ. 19. Ha az aján'attevö bejegyzett cég. csatolnia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatokat igazoló Ókiratokat. 20. Az ajánlattevőnek ipar- jogosítványát egyszerű másolatban (a megrendelő külön felhívásra hiteles másolatban) csatolnia kell az ajánlathoz. 21. Ha az ajánlattevő a munkák egy részét a vállalkozók után óhajtja elvégeztetni, úgy azok neveit és a velük végeztetni szándékolt munkarészlet elvállalását igazoló nyilatkozataikat az ajánlathoz csatolni tartozik. Alvál'alko- zóul csak önálló iparosok nevezhetők meg. 22. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társadalombiztosítási tartozásairól (OTI. MARI, stb.) oly kimutatást csatolni, me'y igazolja, hogy a jelen versenytárgyalási hirdetmény lejártát megelőző 6 hónapnál régebben esedékessé vált járulékokkal nem tartozik, vagy pedig tartozik, az odaítélés esetére az idemellékelt űrlap felhasználásával a vállalati összegnek a mindenkori törvényes rendelkezések szerint megállapított részéig terjedhető összeget a biztosító intézetre engedményezni és a megrendelőt feljogosítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztosító intézetnek utalja át. 23. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a legkisebb munkabéreket, amelyeket a vállalati összeg 20 százalékáig terjedhető kötbér terhe mellett. 24. A nyertes ajánlattevő a vállalati összeg 5%-át (öt százalékát) kitevő biztosítékot a hozzá intézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Jogában áll bánatpénzét, ha az kiegészíthető, a vállalati összeg 5%-ára (öt százalékára) biztosítékul kiegészíteni. Ha ezt elmulasztja, a, munkára vonatkozó minden igényét és a bánatpénzét is elveszti. 25. A biztosíték letételének módjára, a biztosíték kamatozására, a készpénz helyettesítésére, a kamatszelvények kiadására vonatkozóan a bánatpénznél mondottak megfelelően alkalmazandók. 26. Kisiparosokat, vitézeket, hadirokkantakat megillető kedvezmények felsorolását a Közszállitási Szabályzat 51. f-a tartalmazza. 27. Nyilatkozni köteles vállalkozó ajánlatában arra nézve is, hogy a) ellene csődön- kiviiii kényszeregyezségi vagy csöde’járás, vagy bűncselekmény miatt kizáró ok nem forog fenn, b) alkalmazottjának munkaidejére, legkisebb fizetésére, vagy munkabérére és fizetéses szabadságra vonatkozó rendeletek be nem tartásáért jogerősen el nem Ítélték, illetve, hogy elítélése óta már két évnél hosszabb idő telt el. c) a zsidók közéleti és gazdasági térfogialásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. l.-c. 1. és 2. §-ai szerint a törvény korlátozó rendelkezései alá eső személyek száma mily arányban van a vállálat valamennyi alkalmazottjának számához képest. Ezt az arányszámot külön rneg kell adni az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra és külön a testi munkát végzőkre vonatkozólag. 28. A szerződési illetéket a vonatkozó pénzügyi szabályok szerint kell leróni. Kolozsvár, 1942 junius hó 11-én. M. kir. Ailamépitészeti hivatal, Kolozsvár. Nalapkiráiu kalap és úrid ivat üzlete Mátyás király lér 5 szám, az udvarban. A Szovjet éíer-offenzlvája Szemenszedett hazugságok egy magyar ezredről Debrecen, junius 13. (MTI.) Helsinki híradás alapján jelentettük a múltkor, hogy a Szovjet nagyobbszabásu rövidhullámú rádió leadóállomást épitett s ezeken keresztül 32 nyelven akar rémületet kelteni a vele szembenálló országokban veszteségek kitalálásával és eltorzításával. A Szovjetnek ez az újabb propagandamunkája jelentkezik ab-, ban a rádióhirben, amely szerint az 54. magyar gyalogezrednek a legutóbbi harcok során többszáz főnyi, vesztesége volt és parancsnoka is elesett vagy fogságba került. Illetékes katonai helyen megállapítják, hogy ebből a hírből egyetlen szó sem igaz. A valóság az, hogy az. 54. gyalogezred hosszabb idő' óta harcon kívül van, veszteségei nincsenek és a parancsnok, valamint az egész ezred teljes épségben várja a további harcot. Erről mindenki megyőzödhet és újabb bizonyítékot szerezhet arra, hogy a Szovjet propaganda most is, mint rendesen, alaptalanul és ügyetlenül hazudott. Könyvek között n. BIAS ISTVÁN: BÚCSÚ AZ ŐSI VÄRMEGYEHAZTÖL Az ember összenőtt a tájjal, ahonnan származik, összeköttetéseket kimélyiteni és tudatossá tenni joga és kötelessége. Ezt a célt szolgálják mindazok a részlet- és ősz- szefoglaló müvek, amelyek egy-egy vidékre vonatkoznak. Orbán Balázs „Székelyföld leírása“ óta, egy jelentéktelen román kísérletezéstől eltekintve, senkisem foglalkozott még behatóan a legrégibb székely vidék. Marosszék történetével. Ezért fogadjuk olyan örömmel D. Biás István kis részlet- tanulmányát. mert ez is szerves része annak a nagy egésznek, ami még megírásra vár. A cim után ítélve valami kisvárosi búcsúztatóra gondolnánk. D. Biás István műve azonban komoly történeti munka. A szerző teljes részletezés helyett inkább világos áttekintésre törekedett. Bepillantást enged az ősi Marosszék politikai és kulturális történetébe, amelynek mintegy jelképe Marosvásárhely egyik legrégibb középülete, az 1746-ban épült ősi vármegye- háza. A Maros-Torda nevet csak 1876-ban veszi fel, amikor a régi Torda megye felső járását néhány Kolozs- és Küküllömegyei községgel együtt hozzácsatolták. Többet foglalkozik szívügyével, Marosszék igaz történetét magábazáró levéltárral, örvendetes- tény. aki ismeri hazai levéltáraink viszonyainak szélsőségét, tudniillik kitünően rendezettek mellett igen elhanyágoitakat is találunk, e kötet nyomán örömmel állapíthatja meg, hogy megyei levéltárunk mintaszerű állapotban van. A mult század elején élt Szilágyi Károly levéltáros mellett e téren is a legnagyobb érdem D. Biás Istvánt illeti, akinek a levéltár valóságos második otthona. Ismerteti röviden az értékesebb iratokat, köztük az 1704- 1823-ig szerkesztett úrbéri összeírás) anyagot, amelyben Erdély csaknem minden községére vonatkozólag érté-' kés anyagot találunk. Különösen haszonnal forgathatják a falukutatók és a monográfusok. Említést érdemel az I. Rákóczi. György sajátkezű aláírásával ellátott marosszéki hadi szemle jegyzőkönyve, vagy lustrakönyv is. A kiváltságlevelek közül meg a Mária Terézia által 1753-ban adott cimerlevél ragadja meg kiállításának szépségével a szemlélőt. A tisztikarra vonatkozó becses adatok fejezik be a lelkiismeretes kis tanulmányt. Az uj megyşhâzân is, ahol 1924 május 12-én tartották az első dlszülést, a levéltár elrendezésének nehézsége D. Biás Istvánnak jutott. Egyik legfőbb erénye a miinek, hogy nem sokat elmélkedik és nem siránkozik a sokszor leküzdhetetlennek látszó nehézségekben. hanem kellő valóságérzettel és Ismerettel pontos és igen használható Útmutatást ad. A szerény cim és a kis terjedelem ellenére Is kezébe kellene vennie mindenkinek, aki Marosszék történetének kutatásához akar kezdeni. Kár, hogy Biás István, aki — Kelemen Lajos mellett — Marosszék és Marosvásárhely egyik legalaposabb ismerője, mindez- ideig nem adott ki egy összefoglaló müvet s csak apró tanulmányokban ismertet egy- egy fontosabb kérdést. p. lává! követtek el árdrágítást s azonkívül nagymennyiségű lisztet és cukrot hoztak ugyancsak zugban forgalomba. Eddigi megállapítás szerint körülbelül 1500 liter ételolajat árusítottak el „láncolva“. amit máskülönben csak kiutalással lehetett volna forgalombahozni. A rendőri nyomozás még folyamatban van, mert a nagyszabású visszaélésnek igen sok a szereplője. A rendőrség mindannyinak nyomában van s csak órák kérdése, hogy valamennyien rendőrkézre kerüljenek.
