Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-16 / 134. szám
Kjsíxtk HisalG =**?= INI. J V M I IJ S 16 UUMpijLl sir Uj gyors- és gépiró- JKn|fcíi,í,#fc p«« tanfolyam kezdődik jul. 1-én A'WUßVS tlf MhVm áll. engedélyezett gyors- és gépirószakiskolájában. Államvizsga. Haladóknak gyakorlótanfolyam. KossuthL-u. 5.!.em.3.1 mm* Az nj tisztikar Rövid tanácskozás után Makovits Kálmán, a jelölőbizottság elnöke megtette jelentését, amit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. Eszerint alelnökök: br. Bráunecker Antal szilágy vármegyei, érszakácsi földbirtokos, Kiss Kálmán udvarhelymegyei, kecsedkisfaludi kisgazda. Lovady Lajos biharvármegyei, biharpüspökii kisgazda, gazdaköri elnök. Mikó László nyárád- szentlászlói földbirtokos, Marosvásárhely és Maröstorda vármegye főispánja. Igazgatóválaszt mányi tagok: br. Atzél Ede Kolozsvár, ifj. Beczassy Imre gazdakört elnök Dalnok, gr. Bethlen Béla földbirtokos, főispán Dés, dr. gr. Bethlen László földbirtokos, a „Szövetség“ elnöke, Biró Péter kisgazda, somkeréki gazdaköri elnök, Farkas Árpád gazdasági akadémiai tanár Kolozsvár, Korparich Ede, a Hangya elnöke Maros- vásárhely, Kovásznay János földbirtokos Angyalos, dr. Kölcsey Ferenc földbirtokos, szatmári főispán, Markovits Kálmán inándi földbirtokos, Péter József csikcsicsói kisr gazda és dr. Szent-Iványi Gábor szentkirály- laborfalvai földbirtokos. Számvizsgálóbizottsági tagok: dr. Darkó Ákos református egyházkerületi tanácsos Kolozsvár, Gidófalvy István doboki földbirtokos, Pálffy László Kolozsvár, dr. Szász Ferenc földbirtokos, Kolozs vármegye főjegyzője és Warp a András bodonkuti föld- birtokos. Fegyelmi bizottság: Balázs István kolozs- vár kisgazda. Bodor Kálmán sülelmedi föld- birtokos, dr. Böszörményi Sándor komlódi földbirtokos, Eöry István szőlészeti és borászati felügyelő Marosvásárhely, Goal Elemér földbirtokos, nyug. alispán Kolozsvár, Jelen Gyula dr. földbirtokos Kolozsvár és Szász József földbirtokos Marosvásárhely. Gr. Teleki Bélát küldöttség hívta be a gyülésterembe, ahol a gazdák ismételt zugó éljenzése fogadta. Gróf Tefel<i Béla programja Hangoztatta, hogy osztatlan mezőgazdasági társadalom és egységes szervezet az alapja annak, hogy' a termelésben komoly eredményeket lehessen elérni. Az egész szervezetnek kellően tagoltnak, decentralizált - nak kell lennie és főleg le a faluig ki kell építeni. .— Minden erőmmel arra törekszem — mondotta ezután — hogy az erdélyi föld azé legyen, akit az megillet: — az erdélyi gazda ne csak a szép szavakban, hanem a valóságban is úgy legyen megbecsülve, mint az ország talpköve s az a szellem, ami körünkben az elnyomatás idején kialakult és ami alkotó erőnek bizonyult, ez tovább erősödhessék s a most reánk jellemző népi testvériség az egész országnak példamutató legyen. Teleki Béla gróf ezután hangoztatta, hogy ez a program nem újkeletű, hanem százados munkaterv, amit egyik vezetőség örökölt a másiktól, Visszapillantást vetett az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület múltjára s nyomatékosan kiemelte, hogy' továbbra is szívós akaratra van szükség, mert emberfeletti az, amit az Idő most tőlünk kivan. — Bátorság a kötelességvállalásban és bátorság a kötelességtel jesitésben: ez az éo legfőbb programpontom! — mondotta az EMGE elnöke. — Az egész nemzet háláját és köszöneté*', mindnyájunk elismerését tolmácso’om a ou-! szónkét esztendei szenvedésért és küldöm veletek egy'ütt azoknak, akik a húszon harmadik és huszonnegyedik év szenvedéseit még rettenetesebben érzik. Gondolnunk kellett azután arra. hogy a jövő nagy feladatai közé tartozik a korszerű decentralizálás. Kimélyülő jelentősége a munkaprogramnak, hogy az minden részletében a legteljesebb mértékben kielégít) és Az egész munkaprogramot uralja a honvédelem szempontja. Ez mindent, de mindent megelőz. A magyar hadsereg felszerelésének, ütőerejének biztosítása ma legfontosabb és legnagyobb gondunk és kötelességünk. A tízéves programot az egész visszatért Erdély területére dolgoztuk ki, de itt,- „Kapja meg a magyar ember, ami megilleti" A sajátos erdélyi helyzetről beszélve Teleki Bé'a gróf többek között a következőket mondotta: — A kisebbségi mult, sajnos, ma még nem történetiről kérdés, ennek a következményeit még rntndig szenvedjük. A földet kihúzták a lábunk alól és ezzel megakadályozták az önálló magyar egzisztenciák gyö- kérverését. Ezzel- szemben a románnak földet adtak, az ma is az övék és igy állt elő az a helyzet, hegy- ma Erdélyben a románság kezén sokkal több föld van, mint ameny nyi arány-számához képest megilletné. Mi mindig csak adtunk az erdélyi románságnak. Adtunk az 1848. évi földosztáskor másfél- millió hold mezőgazdasági területet. Adtunk a parcellázási mozgalmak során legalább ugyanannyit. S. amikor máris több föld volt a kezükben, mint amennyi arányszámuknál fogva lehetett volna, akkor 1922-ben — elvettek tőlünk újabb hárommillió, holdat, teljesen leszegényitve az erdélyi magyarságot, felborítva ezzel' gazdasági rendünket, fosztogatva a közvagyonokat. Közben a szé- kelység nem tudott s ma sem tud földhöz jutni s népfeleslege tízezres rajokban hagyja el szülőföldjét, megy idegenbe cselédnek, napszámosnak, csellengő szegény- embernek. — Az öncélú magyar nemzetpolitika in- dulhat-e el más utón, mint azon, hogy a magyar ember megkapja a maga jussát? Azt, ami minket megillet. Gróf Teleki Béla hangoztatta ezután, hogy az erdélyi problémák megoldásának alapja a birtokrendezés, majd kijelentette, hogy az erdélyi helyzetet nemcsak a földkérdés szem pontjából tartja mérvadónak, hanem mert az Igen tanulságos és jövőt formáló az egyesület teiveiben is. Ezért sem téveszthetjük egy percre sem szem elöl az erdélyi helyzetet — mondotta. ----Népünk megujhodott öntudatát most az ország javára akarjuk gyümölcsöz- telni. Azt akarjuk, hogy az erdélyi történeti jóvátétel úgy menjen végbe, hogy ez az öntudat ne veszítsen lendületéből. A jóvátétel tehát ne legyen jótékony beavatkozás, amely lustává és tespedövé teszi a javakban részesülőt, hanem ebben a jóvátételben népünk is tevékenyen vegyen részt, éppen Olyan megbízatással, mint amilyennel a kisebbségi esztendőkben a mentő munkát végezte. El akarjuk kerülni azt, hogy népünk egysége újból széttöredezzék. Hangoztatta végül, hogy az EMGE népi szervezet és az is akar maradni, majd valamennyi gaáda segítségét kérte az EMGE szervezetének legtökéletesebb kiépítéséhez. A nagy tetszéssel fogai^ptt beszéd után, Rállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra; a legteljesebh szociális alapon szolgálja a nép érdekeit, a magyar nemzeti érdekeket. A nemzetiségi politikában az egyenlő elbánás alapján állok. Sohasem erőszakoskodtunk és nem is fogunk erőszakoskodni, mért döre felfogás azt hinni, hogy ezzel a magyar Ságot erősítjük. Természetes, hogy a magyarságot eny- nvi szenvedés, nélkülözés után jogaihoz juttatva erősítjük, de mindig mások sémimé nélkül. a Székely-földön, elsősorbán a Székelyföld kérdéseivel akarok foglalkozni, — Erdély magyar népének sok-rok panasza van-. A magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. A székelységnek terjeszkednie keli, de n terjeszkedés útja nem Amerika és nem Bukarest, hanem maga Erdély. Itt fekszenek előttem az egyes tárcák által kidolgozott részletes tervek Erdély, és benne a Székelyföld újjáépítésére. — A belügyminiszteri tárca középületek építését, kórházak, szülőotthonok építését és fejlesztését tervezi. A pénzügyi tárca keretében is több építkezés vár megvalósításra. Kulturális téren rengeteg a tennivalónk, mert itt is nagy az 1918 előtti hiány és sok a 22 év alatt meg nem történt - vagy nem jól történt. Ái egyházok áldásos munkája — Elismeréssel és köszönettel hajolok meg egyházaink előtt, amelyek az elmúlt, id ók ben testvérekként fogtak össze és gondoskodtak arról, hogy a magyar lelkeket megőrizzék. — Erdélynek és a Székelyföldnek nagy tervei, céljai vannak. A munkaprogramban megfelelő gondoskodás történt megfelelő ti-, mogatásra. Többet kell termelnünk, több ember számára biztosabb kenyeret kell adnunk. Ennek előfeltétele a többi között a jobb és olcsóbb közlekedés biztosítása. A dé- da—széretfalvai vasúttal a Székelyföld vasút ügyi problémái~ninesenek kimentve, jól tudják ezt az udvarhelyiek, mert az ő helyzetük talán a legnehezebb. A munkaprogramban megfelelően gondoskodtunk a távbeszéiöhá- lózat megfelelő kiépítéséről és általában & postával kapcsolatos beruházásoki ól. „A mogyar kormány kivételes gondoskodással fordul a vissza* tért erdélyi részek és ozok népe felé" , A földművelésügyi tárcával kapcsolatban a miniszterelnök hangoztatta-, hogy a Székely-földön minél többet kell termelni. Emel nünk kell a termelés minőségét és mennyiségét — mondotta. — Nagy figy-elemmel voltunk programunk elkészítésénél arra, hogy milyen nagy' lehetőségei vannak a Székely-földön az állattenyésztés fejlesztésének./ A magyar kormány egészén kivételes gondoskodással fordul a visszatért erdélyi részek és azok népe felé. Erre mutat az, hogy az elmúlt 22 hónap alatt a közigazgatási kiadásokon felül, ame lyek évenként 600 millió pengőt, tesznek ki, ruházott be. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezt az ütemet megtartsuk, Kötelességem azonban rámutatni arra, hogy az átfogó nagy munkaprogramban felölelt fontos teendők megoldását természetszerűleg korlátozza az, hogy ma mindenekelőtt egy dologra kell a pénz: ez a magyar katonaság, a magy ar hadsereg. — Ennek az országnak jövője és- lété a magyar katonán nyugszik. Ennek felismerő- ■ se mögé hívom most Erdély népének fiait. Mindent honvédségünknek, arai pedig megmarad, azt á szociális jólétre kell fordíts nunk, az egyenlő jólétre, magyar népünk megélhetésére, mert magyar embert sze-. génységböl nevelni nem tudok, magyar katonát a szegénységből sorozni nem tudok, magy-ar élniakarást fáradt magyar lclkek- böl fakasztani nem lehet. A beszédet többször megszakította a tetszésnyilvánítás és a végén perceken át ünnepelték a miniszterelnököt. _ ’ Kiss Kálmán országgyűlési képviselő, síé-- kely kisgazda és még több felszólaló felhívták a figyelmet a Székelyföld legégetőbb problémáira, egyben valamennyien szeretőtöket és teljes bizalmukat fejezték ki Kál- lay Miklós miniszterelnök iránt. A tninisz- etnök válaszában megköszönte a bizalmat és ígéretet tett a bajok és hibák orvoslására. A miniszterelnök beszédét a gazdaparlament szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta. Több felszólalás hangzott el ezután, majd a miniszterelnök röviden válaszolt a felszólalásokra: — Meg kell külön köszönnöm art a kedvességet, — mondotta — növel a felszólalók úgyszólván tapintatosan kerülték a nagy b«-: jókat. De viszont megnyugtatom az itt ős?- , szegyült gazdaközönséget, hogy ismerem azokat a bajokat, amelyeket a felszólalók elhallgattak. Ismerem bajait a közellátásnak, a gazdasági életnek, árpolitikánknak és árkérdéseinknek. Ismerem mindazokat, a lényeket. amelyek a hadisegélyektöl ezer mái vonalon, egészen az OTI-ig más-más problé- mák körül felmerülnek. Ne méltórtassék azt hinni, hogy tájékozatlanul jöttem ide, —- mondottá. . „Népünk megujhodott öntudatát az ország: javára akarjuk gyümölcsöztetai!“ — mondotta gróf Teleki Béla a miniszterelnököt és a kormány tagjait üdvözlő beszédében „A székelységnek terjeszkednie kell!" A kormányfő isesízédc több vezérszempontot kellett figyelembe venni. Mindenekelőtt szemügyre kellett vennünk, melyek azok a hibák és hiányok, amelveket röviden 1013 előtti hibáknak és A tisztujitás után néhány perecel vonult be a terembe Kállay Miklós miniszterelnök, Varga József iparügyi miniszter, Lukács Béla tárcanélküli és Antal István nemzetvédelmi miniszter, továbbá Zsindely Ferenc és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárok, Szász Lajos pénzügyi államtitkár és Fáy István kultuszminiszteri államtitkár, Pásint Ödön dr. és Incze Péter dr. miniszter- elnökségi miniszteri tanácsosok, A miniszterelnököt Miké László EMGE alel nők, Marostorda vármegye és Maros- vásárhely főispánja vezette fel az elnöki emelvényre. A. közönség percekig állva éljenezve - köszöntötte a miniszterelnököt, aki személyes jelenlétével tisztelte meg az erdélyi gazdaparlamentet. A miniszterelnököt és a kormány tagjait gr. Teleki Béla üdvözölte. Beszédében mindenkelött üdvözölte a miniszterelnököt, mint a magyar gazdák őszinte támaszát és barátját, akinek jóindulatával megoldják majd a gazdák legfontosabb kérdéseit, majd a maga és az uj tisztikar nevébetn köszönetét mondott a bizalomért, ■üdvözölte alelnök munkatársait, az újból megválasztott Miké Lászlót, báró Brau- nrcker Antalt és a két kisgazda alelnököt: Ei-ss Kálmánt és Lovady Lajost. Hálás köszönetét mondott a két leköszönt alelnök- nek: Cs Károly Istvánnak és Kádár Istvánnak. .j; A továbbiak során Teleki Béla gr. felvá'jfól ti» nm <rra »w i á f— Beszédemet szomorú bejelentéssel kell kezdenem. Gyászhirt hozok, Győri ív ®®b£5'el Sándor közellatásügyi miniszter meghalt. Meghalt, mint katona a harctéren, a munka mezején. Nap, mint nap láttuk, mint roskad össze. Kértük, könyörögtünk neki, kímélje magát. Az utóbbi Időben már nem volt minisztertanács, amelyről ne kellett volna hazavinni. De másnap katonás jókedvvel már ott volt hivatalában, ott dolgozott késő estig és mi tudtuk: a halálba megye Ez a halál ma bekövetkezett : A miniszterelnök ezután igy folytatta: — Amikor legutóbb Kolozsvárott jártam, mondottam, hogy átfogó, hosszabb időre szóló erdélyi munkaprogramon dolgozik a kormány. Ma már. túl vagyunk az első nehézségeken, most módom van, hogy egységes munka- tervbe foglaljam a teendőket. Hogy milyen nehézségeket kellett leküzdenünk itt, s visszatért erdélyi részen, elegendő egy adatot megemlítenem: 2.200 kilométer vasútvonalat kaptunk viasza., egyharmadát az egész trianoni vasúthálózatnak, de nem kaptunk hozzá egyetlen mozdonyt, vasúti kocsit sem. Ez 600 mozdony, hiányát jelenti és mégis tudunk közlekedni, mert hatalmas munkával, és energiával pótoltuk ezt a hiányt. Az erdélyi program kialakításánál I hiányoknak jelölhetek mag Gondolnunk kellett arra, mi minden történt és mi minden nem történt, mennyi mulasztás és hiba történt itt 1Ó18 után. „A nemzet Kóláját és elismerését küldöm azoknak, akik a huszonnegyedik év szenvedéseit még rettenetesebben érzik !"
