Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-16 / 134. szám

* J LV A Kedd 1942. iun iu a ÎS BUDAPEST, Ora zásháza 4ra 12 fillér ELGFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE- GFFD ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK É KIADJA A LAPKIADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: V F O L T A M, 134. SZÁM. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG nyíró József SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Kállay sniniszlerelnőfc a tízéves erdélyi mii nka programról beszélt «1 szélcely fővárosit sin Huszonkét Hónap alatt a közigazgatási kiadásokon felül 400 millió pengőt fordított Erdélyre a kormány. „Mindent honvédségünknek, ami pedig megmarad, azt a szociális jólétre kell fordítanunk!" Hatalmas tömeg veit részt az EMGE közgyűlésén Kitörő lelkesedéssel köszöntötte a kormányfőt a székely falvak ünneplőbe öltözött népe Marosvásárhely, junius 15. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap délelőtt él­vezett meg Marosvásárhelyre, három apos székelyföldi kőrútjának első állomásara. A miniszterelnökkel együtt érkeztek Varga Jó­zsef kereskedelem- és ipar-ügyi miniszter, báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisz­ter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, Antal István nemzetvédelmi propagând-mi­niszter, továbbá Zsindely Ferenc, Fáy Ist­ván, Szász Lajos és Pataky Tibor államtit­károk. Marosvásárhely főterén' ünnepélyesen fo­Káűay Miklós miniszterelnök és a kor­mány tagjai ezután a Teleki Théka Erdély legrégibb történelmi emlékű könyvtárépüle­tébe mentek, hogy résztvegyenek az ott rén dezett ünnepségen. Kállay miniszterelnök «alkalommal adta át ünnepélyesen a Te- leld-théka alapítványt az Erdélyi Reformá­tus Egyházkerületnek. A nagyhírű könyvtár az első világháború alatt is az egyházkerület kezelésében volt s az alapítvány akkori kezelője csak a háború alatt ruházta át az államra. Vásárhelyi János református püspök köz­benjárására megállapodás jött létre az ügy­ben s az állam most visszaadta a thekát az egyházkerületnek. Az átadással kapcsolato­san különben már szombaton este ünnepsé­get rendeztek a kollégiumban. Bánffy Mik­lós gróf, egyházkerületi fögondnok megnyitó beszéde után Vásárhelyi püspök mondott em lékbeszénet a könyvtáralapitJ Teleki Sa- tnue! grófról, majd Tavaszi Sándor püspök Délelőtt 11 órakor a miniszterelnök kísé­retével együtt résztvett az F,rdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésén, a Köz­művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagyter­mében Az 1200 személyt befogadó teremből kínrekedt gazdatömegek részére hangszórók közvetítették a gyűlés lefolyását. A közgyűlés résztvevői Az elnöki emelvényen Teleki Béla gr., az EMGE vezető alelnöke, C. Károly István kisgazda alelnök. Szíts* István és Török Bálint igazgatók, Balogh László központi felügyelő és Jaross Béla marosvásárhelyi - pápai prelátus foglaltak helyet. A következő széksorban az EMGE főtisztviselői, Asztalos Sándor dr. jogtanácsos, Demeter Béla, Nagy Miklós, Sigmond Ákos, Vita Sándor ország­gyűlési képviselő és Vertesei József dr. osz­tályvezető helyezkedett el. A terembe Delépö Bánffy Dániel br. föld­művelésügyi minisztert, aki Balogh, Vilmos Ör. miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium erdélyrészi kirendeltségének vezetője kíséretében érkezett, az egybegyúrt gadták a miniszterelnököt, üdvözlésére, meg jelentek a székely vármegyék főispánjai és alispánjai és a székely városok polgármes­terei, az erdélyi képviselők igen nagy szám­ban, valamint az egyházi és katonai ható­ságok vezetői. A miniszterelnököl az egybe­gyúrt hatalmas tömeg igen melég és szere­tetteljes fogadtatásban részésitette. A város lakossága nevében Májay Ferenc polgármes tér mondott üdvözlő beszédet, nurjJ utána megkezdődött a környező falvak lakosságá­nak és Marosvásárhely gazdáinak tisztelgő felvonulása a miniszterelnök előtt. helyettes előadása rekesztette be az ünnep­séget. A m rrsiteie'nök beszéde a nagyhírű könyvtárban lezajlott ünnepségen A vasárnap délelőtt lezajlott ünnepségen Vásárhelyi János református püspök üd- vözlöbeszéde után felszólalt Kállay Miklós miniszterelnök és beszédében többek közt ezeket mondotta: — Nekünk áldozatkészséget kell mutat­nunk a jövőben is. Történelmünk azt mu­tatja, hogy katonai erényekben és kultú­rában mindig egyaránt gazdagok voltunk. Ehhez a két nagy erényhez most hozzá kell kapcsolnunk a gazdasági képességeket 1». mert csak Így leszünk erősek és csak Így lesz egészen miénk az ország. Mert a gaz­dasági élet terén még sok a hődltanivalónk. A gazdasági élet tényezőinek a magyar kultúra védelmében, terjesztésében és tá­mogatásában is méltó helyet kell elfog­lalniuk. gazdaközönség meleg ünneplésben részesí­tette. A földszint első soraiban, a vendégek szá­mára fenntartott páholyokban többek között ott voltak: Vásárhelyt János erdélyi refor­mátus püspök, Inczédy-Joksmnn Ödön Ko­lozsvár és Kolozsmegye, Jósika János br. Szüágyvármegye, Bethlen Béla Beszterce-Na- szód és Szolnokdohoka vármegye, Sebessy Ákos dr. Udvarhely vármegye és lAszló Dezső Cslk vármegye főispánja, Bánffy Miklós gróf, Béldí Kálmán gróf, az Erdély- részi Gazdasági Tanács elnöke, Teleki Arctur gr. és vitéz Biró István felsőházi tagok, Nyiredy Géza dr. miniszteri osztály- tanácsos, az erdélyi birtokpolitikái főosztály vezetője, Albrecht Dezső, gr. Bethlen László dr., a Hitelszövetkezet központi elnöke, Anghi István, Ember Géza. Domahidy Ist­ván, Bodnár Sándor, Kiss Kálmán, Szilágyi Olivér dr. és Venczel Antal országgyűlési képviselők, Páll György dr., az Erdélyi Párt főtitkára, Dióssy Géza dr.. az Országos Föld­hitelintézet Erdélyrészi Fiókjának igazga­tója, Tolnay-Kiefgly ödön, az Oszágos llezö­gazdasági Kamara, br. Mirbach Antal, az alsódünántuli mezőgazdasági kamara elnöke, Korparich Ede, az erdélyrészi Hangya el­nöke, Jánky Endre, a Hangya vezérigazga­tója, Pálffy József gr., a Serf or elnöke, Du­dás Gyula Futura-igazgató (Budapest), vitéz Biró Gyula dr. gazdasági akadémiai igazgató. Farkas Árpád és Máriássy Béla dr. akadémiai tanárok, Kimanóczy Kálmán Ezután Teleki Béia gróf, az EMGE vezető alelnöke■ mondotta el megnyitó beszédét. Beszéde bevezető részében hangoztatta, hogy a mostani közgyűlésnek négy dolog ad különös fontosságot: első, hogy háborúban állunk, a másik, hogy a felszabadult erdélyi részek történelmi jóvátétele még távolról sem történt meg, a harmadik, hogy a köz­gyűlést Marosvásárhelyen, a székelység fő­városában tartják, végül pedig az a megtisz­teltetés, hogy a kormányfőn kívül a kor­mány számos tagja megjelent a közgyűlésen és a. helyszínen ismeri meg Erdély gazdatár- sadalmának kérdéseit. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy mialatt a honvédség az arcvonaton vivjá nap-nap után küzdelmes csatáit, a belső fronton is meg kell tenni mindent, mert aki nem teljesíti kötelességét, hogy többet és jobbat termeljen, aki szabotál, rejteget, vagy csalárdul üzérkedik, az nem más, mint ha­zaáruló. — Erdély mezőgazdáinak azonban •— han­goztatta ezután Teleki Béla gróf — nemcsak a háborús idők írnak elő nagy kötelessége­ket, hanem az a körülmény is, amelyről má­sodsorban szólottunk. Közel két esztendeje, hogy honvédségünk diadalmasan bevonult a felszabadult erdélyi részek városaiba és fal­vaiba Ezalatt a két esztendő alatt, lázas munka folyt Erdélyben, hogy pótolja azokat a hiányokat, amelyek itt a román uralom következtében állottak elő és Jóvátegye azo­kat a mulasztásokat, amelyeknek Erdély és az erdélyi magyarság háttérbe«Tarifása volt a céljuk. Ez a munka egyfelől az állam és szerveinek a munkája volt; minden egyes minisztérium kivette a maga részét Erdély újjáépítéséből, másfelől azonban ez a munka népünk munkája volt, mert minden erdélyi magyarnak elsőrangú kötelességévé lett a felszabadulás tényével, hogy a maga 1 gye ke­retét, szorgalmát és munkaerejét felajánlja ehhez a munkához. Ez a munka Erdély nagy történeti jóvátétele, amelynek az a kimon­dott és természetes célja, hogy Erdélyben helyreállítsa a társadalmi egyensúlyt,, újból lendületet adjon a gazdasági és művelődési életnek s visszaállítsa Erdély hagyományos rendjét, amelyben történeti hivatásánál, mű­veltségénél és intézményeinél fogva a ma­gyarságé a vezető szerep, sőt — miként Er­dély egész történeti élete bizonyltja: Erdély és az erdélyi magyarság egyet jelentenek, — ha bukik az erdélyi magyarság, bukik vele együtt Erdély Is, ha fejlődik az erdélyi magyarság, vele együtt fejlődik Erdély 1». Teleki Béla gróf ezután kijelentette, hogy ebben a munkában az erdélyi szász népcso­port Is a magyarság mellett áll s a vele való és Böszörményi Sándor dr., Szolneky Gyula, Varga András, Kompanek János és Zudor Sándor, az erdélyi gyáriparosok képviseleté­ben és még igen sokan mások, A gazdanagygyülés a Magyar Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd a Közművelő­dési Ház orgonáján felcsendült a Székely Himnusz. egységet soha semmi n-m bonthatja meg. A továbbiak során hangoztatta, hogy as EMGE szervezett tömeget és szervezett munkát jelent, majd lelkes szavakkal üdvö­zölte a legelső magyar gazdát, Horthy Mik­lós Kormányzó Urat. Megemlékezett azok­ról a magyar gazdákról, akik még nem ör­vendezhetnek együtt a többiekkel, üdvözölte a vendégeket s köszönetét mondott azoknak, akik az egyesület és az egyetemes magyar gazdatársadalom ügyét szolgálják. Beszéde végén kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg az EMGE halottairól. Szász István EMGE-igaigató jelentése ez egyesület egyéves munkájától A nagy tetszéssel fogadott beszéd után, £zá*z István, ügyvezető alelnöki teendőkkel megbízott EMGE igazgató jelentése hang­zott el az EMGE 1941—42. évben folytatott munkájáról. A jelentés mindenekelőtt megemlítette, hogy az egyesületnek ma 34.008 központi és 37.334 gazdasági, vagyis összesen 7S.422 tagja van. Részletesen beszámolt az EMGE által rendezett különböző gazdasági tanfo­lyamokról, a gép-, vetőmag- és tenyészállat­akcióról. Megemlékezett a földmivelésügyl minisztérium és az egyesület kapcsolatának elmélyüléséről, majd az egyesület elmúlt évi halottal felett tartott seregszemlét, különös­képpen kiemelve Telegdy László, EMGE ügyyezető-alelnök és Korompay Tivadar szi- Iágyvármegyei kirendeltségi vezető halálát. Gróf Teleki Bélát kiáltották ki az EMGE e'nökévé Az elhangzott beszédhez vitéz dr. Bíró Gyula szólt hozzá, majd gróf Teleld Béla be­jelentette, hogy az EMGE elnökségének, igazgatóválasztmányának, felügyelő- és fe­gyelmi bizottságának lejárt a mandátuma. Az alapszabályok értelmében tehát három esztendőre uj tisztikart kell választani. Kor­elnöknek Szakát# Péter bikfalvi földbirto­kost, az erdélyi magyar gazdatársadalom nesztorát kérte fel. Gróf Teleki Béla még jóformán át sem adta elnöki székét a korelnöknek, amikor a közgyűlés tagjai állva, hosszasan éljenezte gróf Teleki Bélát, egyhangúan az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület országos elnö­kévé kiáltották ki. Szakáts Péter nyomban kihirdette az elnökválasztás eredményét. Az­után felkérte Markovits Kálmánt, vitéz dr. Bíró Gyulát, Kovásznay Jánost, Márk Samu és Biró Péter tagokat, hogy ejtsék meg a többi tisztségek jelöléseit. Az állam visszaadta a Teleki-fhéka alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerületnek A miniszterelnök és kisérete résztvett az ENGE hatalmas érdeklődéssel kisért közgyűlésén Ciróf Te!el&2 Béla megnyíló heszédíe

Next

/
Oldalképek
Tartalom