Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

t 1942. J VN IV S 14 Ä Veresieedel©m képesifiésliet kötése Irtó : ér. Torda Balázs kereskedelmi és iparkamarai ügyv, titkár A kereskedelem képesítéshez kötnének a kérdése 1907 óta fog'aikoztaf ja a magyar hi­vatalos és szakköröket. Ennek oka abban ke­resendő, lwgy a volt Ausztriában a fűszer-, gyarmatáru-, anyagáru- és vegyeskiskereske­dést az 1907. évi február hó ő-iki ipartörvény képesítéshez kötötte. A volt Ausztriában a képesítési rendszert az 1934. ovi október hó 19-iki ipartörvény-novella épitetto tovább, amely a kereskedői foglalkozásokat két nagy csoportra osztotta s mig az egyik csoportban szakmánkénti elhatárolással az u. n. nagy- képesítést, a másik csoportban szakmánkénti elhatárolás nélkül általában az u. n. ki-képe- sitést irta elő. Az 1907. évi rendszert vette át aztán a két utódállam.: a volt Csehszlo­vákia és a volt Jugoszlávia, A képesítésre vonatkozplag vannak bizonyos előírások Bulgáriában és Hollandiában is, -ót Romá­niában is találhatók ennek nyomai. A Német Birodalomban már Brüning kancellár idejé­ben .szükségrendelet tiltotta meg újabb egy- ségái-uüzietek létesítését, majd az 1933. évi május 12-iki törvény, mint a Harmadik Birodalom első ily irányú intézkedése, egy­előre újabb kiskereskedő üzletek nyitását be­tiltotta, illetve a- szükséglettől tette függővé- Később az 1934. évi június 27-iki törvény és julius 23-iki végrehajtási rendelet a személyi megbízhatóságon (Persönliehe Zuverlässig­keit) felüli az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara által bizonyított szakmai arra valóság (Nachweis der erforderlichen Sachkunde) igazolását is előírta. A in. kir. kereskedelemügyi miniszter 1907-ben ipartörvénytervezetet dolgoztatott ki, amelyet véleméuyes javaslattételre a ke­reskedelmi és iparkamaráknak, valamint az érdekelt üzleti szakköröknek küldött le. Az ez alkalommal megjelent részleges anyag- gyűjteményben (1X1.. XII. kötet) a kereske­delemnek mint ipari foglalkozásnak képesí­téshez kötésére vonatkozólag a következő óhajok jutottak kifejezésre: „Mondassák ki, hogy mindenki, aki keres­kedéssel foglalkozni akar, kimutatni köteles .erre való képesítését vagy oly üzletvezető tar­tására legyen köteles, aki okmányilag tudja az illető kereskedői szakmában való kellő tu­dását s gyakorlottságát igazolni.“ A felterjesztésekben nagyon megoszlottak a vélemények, a kolozsvári kereskedelmi é- iparkamara azonban már akkor- a kereskede­lem képesítése mellett nyilatkozott. Az 1908. évi Bodnár-féle javaslat már ha­tározott formában tanonci és segédi időt kí­ván meg. A. világháború idejében kibocsátott 3678—1917. M. E. sz. rendelet, amely a közszükségleti cikkek íórgalombaliozataláv«) foglalkozó üzletek hatósági engedélyezését szabályozta, a kereskedelem képesítéshez kö­tésének kérdését nem érintette. Az 1922 :XII. te. törvényhozási előkészítése idején csak elszórt felszólalások történtek a kereskedelem képesítéshez kötése érdekében. Ez a törvény a kereskedelmi foglalkozások közül a drogériaipart, továbbá a gyógyszer­félékkel és mérgekkel való kiskereskedést, valamint a robbantószerekkel folytatott ke­reskedést sorozta a képesítéshez és engedély­hez kötött iparok közé. A 21.000—1936. K. K. M. sz. rendelet a gyógyárunagykereske­dést is képesítéshez és engedélyhez kötötte. A kereskedők már 1937-ben kérték a képesítés bevezetését A kereskedelmi és iparkamarákat termé- 3*etszerüleg szintén foglalkoztatta ez a kér­dés, ezek között legélénkebben a debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamarát, amely Becsenyánszky Sándor javaslata alapján köz­gyűlésein többizben is foglalkozott a keres­kedelem képesítéshez kötésének problémájá­val, a7, 1936 április 6-iki közgyűlésen pedig a debreceni kamara elnök-égé bejelentette, hogy a 'kereskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztériumban tartani szokott kamarai napon a kereskedelem képesítéshez kötésének el­hangzott kívánságát a miniszter elé terjesz­tette, aki kijelentette, hogy pontokban fel­sorolt kérdéseket fog intézni az érdekelt, szakkörökhöz .« az ezen kérdésekre beérkező feleletek alapján kivan majd állásfoglalni. Az 1937. évi szolnoki kereskedői Országos Értekezlet külön bizottsága a következő ha­tározati javaslatot fogadta el: „A vidéki Kereskedelmi Testületek 1*7. Országos Szolnoki 'Értekezletének Végrehajtó Bizottsága keresse meg a nagíjm-éltáságu m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­tériumot, hogy sürgősen nevezzen ki egy mi­niszteriális szol;férfinkből és érdekképviseleti vezetőkből álló vegyes szakbizottságul azzal íj megbízatással, hogy a kereskedelem képe­sítéshez- kötésének t‘égleges rendezését ci'zó törvényjavaslatot készítsék elő és azt rövid záros határidőn belül terjesszék a miniszté­rium elé.“ A kérdés tehát állandóan napirenden voit, amelynek hatása abban mutatkozott meg, hogy a m. kir. kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium 1937—38. évi költségve­téseinek indokolása szerint „a belkereskede­lemben két probléma áll előtérben. Az, egyik n gyárak detail árusítása, a másik a keres­kedelem, képesítéshez kötése. A tárgyalások mindkét irányban folyamatban vannak.“ A kereskedelem képesítéshez kötésévé! kap­csolatban a minisztérium 1937-ben 17 kérdést adott fel a szakköröknek, amelyekre azok a kamarákon keresztül juttatták el válaszaikat és javaslataikat a minisztériumhoz, A vála­szok hatásai alapján 1939-ben 3S.882/1.1939. K. K. M. szám- alatt, készült el az, első rész­letes magyar törvényjavaslat ebben a kérdés­ben, ebből azonban a közbejött események következtében nem lett törvény. Röviden ennyiben vázolhatom azokat az előzményeket, amelyek után ez, év tavaszán újabb törvény­tervezet készült, amelyeket a minisztérium 160.078/1. b. 1941. K. K. M. szám alatt kül­dött le a kereskedelmi és iparkamarákhoz ve­teményes javaslattétel céljából. Igen tanulságos lenne ismertetni az 1907 ote eltelt, több mint három évtized során a kereskedelem képesítéshez kötése elten és mel­lett felsorakoztatott, különböző szempontokat és észrevételeket, Sajnos c cikk keretében erre mód nem jut. A képesitésellenesek alap­dogmája egyrészt a kereskedelem szabadságá­nak általuk sűrűn hangoztatott eive, másrészt |>edig az. az örökösen visszatérő szólam volt, hogy a kereskedelmi képesítésnek voltaképen a kéz.miivesiparokban tapasztalható tartalma nincsen is meg, mert hiszen a kereskedelem­ben az Istentől adományozott ..képesség“ és nem pedig a tanonekodás-segédeskedés utján elnyert képesítés a fontos. A képesitésellene- sek egyik legmarkánsabb vezető egyénisége: Székács Antal, volt budapesti kereskedelmi és iparkamarai alclnök a képesítési mozgalom­ban voltaképen nem látott egyebet, mint a versenytársak számának csökkentésével a meglevő kereskedők forgalmát emelni. A képesítés mellett állástfoglalők ezzel szemben azt hangoztatták, hogy egy jó ke­reskedőnek nemcsak rátermett-éggel, mozgé­konysággal, élelmességgel, szóval veleszületett tulajdonságokkal', „képességgel" kell bírnia, hanem igen sok, csakis' gyakorlatilag elsajá­títható ismeretet is kell szereznie (áruisme­ret, üzleti szokások, könyvek vezetése, raktár- kezelés, lieszerzési források, vevőkkel való bánásmód, kötések módja, kiszolgálás, csoma­golás, reklám, stb.). Aki azt mondja, hogy a képesség a fontos és nem a képesítés, az nin­csen arra tekintettel, hogy a képesség min­den hivatáskörben egyformán fontos, a jó ügyvédnek jó jogi érzékkel, a jó tanárnak jó tani tói, képességgel stb. kell bírnia. A lóri pesitcshez kötés nemi tévesztendő össze a pá­lyaválasztási tanácsadással és a képesítés melletti állásfoglalás nem jelent garanciá­vá lla’ást abban a tekintetben, hogy a jövő kereskedői egytől-egyig kiválók tesznek és senki sem fog közülük az. üzleti tisztességgel és jóerkölccsel szembekerülni. Ilyen irányú garanciát, senki sem vállalhat. Be az bizo­nyos. hogy az átlagos tudás emelkedik és a kezdő kereskedő többet fog tudni, mintha nem kell előzetes gyakorlatot szereznie. Nemcsak képesség, hanem megbízható- , ság is A képesítés iránti 'mozgalom legmélyebben rejlő oka az volt, hogy a szakképzettség ut­ján önállósult kereskedők a szakképzettség nélküliek korlátlan lehetőségű önállósulását s a folytonos létszám szaporodást különösen az 1930-as évek gazdasági dekonjunktúrája fo­lyamán magukra nézve mind el visel betel te- írebbnek éreztek. Ezért a képesítésen felül sűrűn hangzottak el túlzó kívánságok a kü­lönös megbízhatóság megkivánása érdekében is. Ez csak élesebbé tette a Harcot és mind zavarosabbá a vitákat, amelyet különös mér­tékben fokozott a zsidóság mindjobban erő­södő aggodalma, amely minden 'újabb intéz­kedésben már a zsidótörvények előtt is ellene irányuló tendenciát sejtett. A zóta külön képesítési törvény nélkül is egyéb törvényes intézkedések révén' egyrészt folyamatban van a zsidóság kiszorítása, más­részt pedig az erkölcsi megbízhatóság tekin­tetében is megfelelő intézkedések vannak ér­vényben. Az. átállítással kapcsolatban to­vábbá annak szükségessége is fennforog, hogy minél több keresztény ember különö­sebb akadályoztatás nélkül kereskedői pá­lyára mehessen. Hogy ennek ellenére a ke­reskedelem képesítéshez kötése iránti óhaj a meglévő keresztény kereskedők részéről ál­landóan fokozódott, amelyet az újabb tör­vénytervezette! a minisztérium is honorálni látszik, annak, legfőbb oka az, hogy a kije­lölési rendszerrel kapcsolatban különösen el­szaporodott, az előzetes szakképzettségnelkiili konjunkturakereskedők és áliparosok (stró­manok) száma. Az. ilyenfajta uj kereskedők­től alig lehet remélni, hogy a maguk töme­gében hivatásérzettől áthatva egészséges gyö­keret tudjanak verni az uj keresztény, ma­gyar kereskedelem tetevényében. Állam- szempontból is aggodalomra ad okot a mai helyzet, mert jelentős számban hivatástérz.ő uj keresztény kereskedők sem' támadhatnak addig, áruig a kereskedői paiya iránt híva tástérzők azt látják, hogy máról-holnapra szakképzettséggel és hivatásérzettel nem birók is kereskedőkké válhatnak. A kereskedelem képesítéshez kötésétől tehát mindenekelőtt azt lehet remélni, hogy azok. akik a kereskedői pálya iránt kedvet és hivatást, éreznek, még a társadalom komolyabb értelmiségi rétegei közül is az eddigi előítélet nélkül szívesen fognak ezekre a pályákra özönleni, mert vé­detteknek érezhetik magukat a szakképzett­séggel és hivatásérzettel nem bíró kívülállók­ká!) szemben, akik most már előzetes szakkép­zettség szerzése 'nélkül nem fognak önálló­sulhatni. , E rendkívül nagyjelentőségű ok ellenére sem szabad azonban elfelejtkezni az átállí­tással kapcsolatos átmeneti időszak nehézsé­geiről. A keresztény elemek minél gyorsabb beáradását a kereskedelembe nem szabad át­hidalhatatlan kötöttségi rencbzerrol akadá­lyozni. Gyakorlatilag igen nehéz összeegyeztetni ezt az egymással ellentétben álló két főszempon­tot, t. i.. azt, hogy egyrészt, a kereskedelem képesítéshez kötésével komoly és értékes ke­resztény elemek árasszák el a kereskedői pá­lyákat, másrészt pedig, liogv7 ez, minél előbb történhessék meg. A legújabb törvényterve­zet, igyekszik ezt n két főszempontot valami- képen összeegyeztetni s a gyakorlati végre­hajtáson fog múlni ennek eredménye és si­kere. A kolozsvári kamara írásban és külön értekezleten vitatta meg a törvénytervezetet s felterjesztésével igyekszik hozzájárulni ah­hoz, hogy a kiadandó törvény a gyakorlati életben beválthassa azt a hozzáfűzött re­ményt. amelynek végcélja: egészségesen mű­ködő, keresztény üzleti erkölcs alapján ál!ó keresztény magyar kereskedelem megterem­tése. Mswáeti cséplőgép Baselié c&éplési elfeiscifS »HifÄiiöilc A közellátásié miniszter «fásításé* a termesrenJelet végreisajfásár» Kolozsvár, junius 13. A közellátásügyi miniszter a hivatalos lap pénzteki számú­ban utasítást adott ki a községi elöljárósá­goknak az 1942. évi gabonatermés számba­vételére vonatkozóan. Az idei gabonater­mést a cséplés alkalmával kell számba- venni és ugyanakkoz' kell előirni azokat a gabonamennyiségeket, amelyeket a terme­lőnek a Hombárhoz be kell szolgáltatnia. Az 50 holdas vagy annál nagyobb terme­lőktől a községi elöljáróság írásbeli bejelentést követethet, az 50 holdon aluliakat csak szóbeli bejelen­tésre lehet kötelezni. A gabonsszükségletek megállapításánál úgy kell eljárni, hogy vetőmagszükséglet­re az 1942 43. évben bevetni szándékon terület nagysága szerint katasztrális hol­danként búzából 120, rozsból 110, árpából 100, zabból pedig 80 kilót kelt számítani. A kukorica- és burgonyávetömagszükségle- tet a nyilvántartásban nem kell feltüntetni. A háztartási szükségletet kenyér gaboná­ban kell megállapítani és pedig a nehéz testi munkát végző 16—60 éves férfiak szá­mára évi 240 kg-ban, mindenki másnak, aki a 6. életévét 1942-ben betölti .vagy en­nél idősebb, 180 kg-ban. az 1937. évben vagy azután született gyermekek számára évi 120 kg-ban. A konvenciós gazdasági cselédek kc- nyérgabonaszükségletét a háztartási szük­séglet mintája szerint kell megállapítani. Mivel a konvenciósok havi 5 kg-os pótje­gyet is kapnak, ezeknél a 16— 60 éves fér­fiak évi szükséglete nem 240, hanem 300 kiló kenyérgabona. Az időszaki munkások részére csak az élelmezésükhöz szükséges gabonát kell számításba venni s ezt a havi fejadagjuk alapján kell kiszámítani. Ha­szonbérlet esetén természetbeni haszonbér elmén csak annyi kenyérgabonát szabad a bérlőnél szükségletnek, amennyi a ha­szonbéradót fejadag szerint megilleti. Az állatok takarmányozására szükséges árpa- és zabmennyiséget nem kell megál­lapítani, mert a takarmánygabonáknál százalékos kivetési rendszert állapítottak meg. Árpából az összes termés 22%-át, rabból pedig 30%-át, azonfelül az arató- és cséplörészt kell beszolgáltatni. Zabnál az arató- és cséplömunkások a termelőtől készpénzben kapják meg részük ellenérté­két. Gabonalapot csak az kaphat,, akinek bu­za-, rozs-, árpa-, vagy zabvetése van. Aki vámörlcsrc jogosult, annak az elöljáróság kenyérgabonajegyet ad. Ezek közül azok a birtokosok és bérlők, akik összesen leg­feljebb öt holdon gazdálkodnak és kizá­rólag mezőgazdaságból élnek, valamint a mezőgazdasági munkások, a vámőrlöma!- mok tulajdonosai, bérlői és alkalmazottai, a háztartásukhoz tartozókkal együtt, kék- szinü jegyet kapnak. Minden más vámőr- lésre jogosultnak piroeszintl kenyérgabona­jegyet kell adni. A rendelet intézkedik 4 kenyér- és lisztjegyre jogosultak összeírá­sáról is. Különös fejezet foglalkozik a cséplés ellenőrzésével. Minden cséplőgép mellé cséplési ellen­őrt állítanak. A cséplési ellenőrök cséplés ellenőrzésé­re és a beszolgáltatandó mennyiségek elő­írására külön utasítást kapnak. A cséplési ellenőr kenyérgabonából az arató- és csép- lörészt, valamint a háztartási szükségletet csak kenyérgabonaszelvények ellenében ad­hatja ki, illetve hagyhatja vissza. Rész­letes utasításokat tartalmaz a rendelet a gabonabeszolgáltatás ellenőrzéséről. Á köz­ellátásügyi miniszter utasítása ezután a termelőnél visszahagyott kenyérgabona el­számolását, a kenyérgabonapótjegyek ki­szolgáltatását és a keríyérgabonuváltóözel- vények kezelését ismerteti. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Junius 14. Vasárnap d. u. fél 4 órakor! Száz piros rózsa. (Rendes helyár.) Junius 14. Vasárnap este 8 órakor: Száz pi­ros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 15. Hétfő este 8 órakor: Aida. (Tur­ján Vilma fellépésével. (A Tizes Szer­vezet előadása. Bevezetőt mond: Vértes Andor lelkész fölizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Junius 16. Kedd este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 17. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 18. Csütörtök este S órakor: Boldog­gá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 19. Péntek este 8 órakor: .Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 20. Szombat este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 21. Vasárnap d. e. 11 órakor: Az a huncut kéményseprő. (Gyermek előadás olcsó helyárakkal.) Junius 21. d. ti, fél 4 órakor: Száz piros rózsa, (Rendes helyárakkal.) Junius 21. Vasárnap este 8 érakor: Boldog­gá teszlek. (Rendes hely árak.) Junius 22. Hétfő este 8 órakor: A nagy ur. (Évzáró előadás. A Tizes szervezet elő­adása. Jegyeket a pcnztái nem árusít,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom