Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

1942. J V H 1 V S 14

A vezetői képesség és elhivatottság csak a magyarságban van meg a Duna völgyében

A felszabadult északkeleti vidék magyarságának és Kárpátalja népének tízezrei részvételével folyt le Beregszász város Országzászlójának felavatása, melyen megjelentek a honvédelmi miniszter képviselője, a hatóságok, hivatalok, bíróságok vezetői és sok más vezető személyiség. A lélekemelő ünnepséget dr. P o 1 c h y István szavai vezették be, majd Kisvárda főjegyzője adta át a felajánlott lobogót, melynek félárbőcra felvonása után az EONB. neyében P a- t a k y Tibor miniszterelnökségi állam- tikár mondott nagyhatású és figyelemreméltó avatóbeszédet, amelyet nagy fontosságára való tekintettel alább teljes egészében közlünk:

, Alint szabad magyarok vagyunk itt, mint njra urai e szent földnek, szabadok és testvérek. Országzászlót avatunk, de talán itt a Tiszaliáton helyesebben fejezzük ki magunkat, ha azt mondjuk, hogy kibontjuk itt az ország zászlaját, mert itt bontotta ki először a Tiszahát szolgaságot nem ismerő, erőszakosságot nem tűrő szabadságszerető népe, az Esze Tamásoknak és Papp Mihályoknak szabadságot hirdető, életet kívánó és követelő zászlaját. Történelmi levegő lengi át ma is ezt a tájat; honfoglaló magyarok útjáról, Rákóczi, Bercsényi hősi küzdelméről, magyar katonák, magyar hősök világháborús szörnyű harcairól, káiiváriás magyar dicsőségről, pusztulásról, sok szörnyű csapásról, de egyben magyar erőről, magyar helytállásról, chxiaka- rásról és feltámadásról hoz üzenetet. De üzen ide ma az egész ezeréves Magyarország.

Az Országzászló külsőleg, fizikailag jelképezi a közösségi érzést, minden magyar összetartásának és összefogásának szükségességéi. Az Országzászló azt hirdette a trianoni nehéz évek alatt, hogy szegény, megtépázott társtalan magyarok sorsa innen és. túl az u.

n. határokon csak akkor borzasztó, csak akkor reménytelen, ka mindenki egyedül hordozza a maga kálváriái terhét. De ha egyek lelkileg, akkor csak idő kérdése, hogy a lelkileg egybeforrott tagok fizikailag is együtt legyenek.

Késő nemzedékek nehezen hiszik el majd, mennyi méltatlan megalázást volt kénytelen eltűrni a trianoni hivatalos Magyarország. Milyen rettentő nehézségek közt tudta csak ész nélkül agyonszabdalt csonka testében az élet, a gazdasági és a szellemi fejlődés alapjait újra megteremteni. És még kevésbé fog- jáSk megjeleníteni tudni, hogy az akarata ellenére idegen uralom alá kényszeritett magyarság milyen példátlan üldöztetésnek, gazdasági és politikai kisenumízesnek volt szenvedő alanya.

Elsősorban tehát összefogásra int az Or- szágzászló. Ennek előfeltétele egymás megbecsülése, embertársainknak magasról jövő, de a mélybe, a lélek mélyéig alászállani tudó, igaz szeretete. Bátor, erélyes kézzel félre kel! tolni mindent, ami az egybefőrrás akadálya és ami a társadalmat egymással szembenálló csoportokra, vagy osztályokra bonthatja. Nem hihetjük, hogy az élethivatások természetes különbségeit el lehet tüntetni, de el kell tűnnie felfogásunkból és cselekvésünkből r rideg önzésnek, a me-terséges különbségeknek. Keretem 'nélkül kell magyarnak a magyaron segíteni.

Hirdeti az Országzászló és figyelmeztet arra- is, hogy csak józan és a való élet talaján álló világ- és életszemlélettel) tudjuk magyarságunkat. nemzetünket és államunkat fenntartani. Helyzetünk reális meglátása átütött bennünket a mostani világégésben is élet-haláíharcba. Hazánk létéért, a mi Magyarországunkért kell küzdemink. ezért kell véreznie a harctereken fiainknak kint és ezért kell nekünk dolgozni, ha kell nélkülözni az országban idebent. Nemzeti életünket védjük, amikor minden erőnkkel részfveszünk abban a küzdelemben, melynek a mi szempontunkból és Európa, de egyben a civilizált világ szempontjából) is legfőbb ételme:, végleg megszüntetni a holsevizmus veszedelmét.

A honvédelem érdekei mindent megelőznek. Honvédelmi feladat, egyben a magyar becsület parancsa: hódbanomrft fiaink családtagjairól mindenben gondoskodni.

Józanoknak és reális gondolkozásunknak kell lennünk a helyzet megítélésében és Ítéletünk kialakításában, de a cselekvésben ás

ONALLOAN

dolgozó gázszerelőket azonnali munkára felveszünk. Jelentkezni: Dézsma nies 34 Gézm&fett

munkában idealistáknak kell lennünk. Egész lélekkel, teljes erővel, nem nézve saját önös érdekeinket — kell küzdenünk annak megvalósításáért, amit reális szemlélettel helyesnek, igaznak ismertünk fel.

Magyar sors, keserű sors, hogy a magyart a maga belső problémáinak megoldó'ábar szinte végzetszeriileg akadályozta, legalább is erősen befolyásolta, hogy építeni nem ért rá úgy, ahogy szerette volna. Mert nemcsak egyik kezével, hanem sokszor mindkét kezével harcolni, küzdeni kellett, ahelyett, hogy mindkét kezével, vagy legalább is az egyikkel/ tartósan építeni tudott volna. így van sajnos most is. De ha igy is van, el kell végeznünk a magunk belső dolgaiban és ujjáé.pitésében annyit, amennyit a honvédelem mindennél előbb való érdekeinek sérelme nélkül csak elvégezni tudunk.

Hirdeti még az Országzászló, hogy minden dolgunkban, amit cselekszünk, ami a zászló alatt, vagy körülötte történik, vagy amit tenni elmulasztunk, arról számot kell adnunk és felelnünk kell a hazának, az országnak, a nemzetnek. És elkötelezést jelent arra. hogy mindenkor esak azt tesszük, és mindannyian mindig azt megtesszük, amit a nemzet érdeke tőlünk megkíván. Nem tehettünk meg még sajnos az irányban sem mindent, amit a most felszabadult, busz éven át itt szenvedett magyarság joggal elvárhatott. Ennek is az az oka. hogy közben egy világháború szakadt ránk. A trianoni országrészből ide Átjött magyar testvéreink értsék meg itt szenvedett honfitársainknak épp a hosszantartó 1nyomásból kialakult erősebb érzékenységét. Ezek a keménykötésü magyarok nem hajoltak meg, elszegényedtek, elvesztették kenyerüket, munkahelyüket, az Íróasztalt, sokszor az ősi birtokot, tűzhelyet, de egyet nem vesztettek el, egvet nem tudtak tőlük elvenni: a magyar öntudatot, ügy jártak itt az idegen hódítók között is emelt fővel, hogy azok érezhették: nem ők e föld urai, hanem azok a kopofl- gűnyáju, kisemmizett, de egyenes tartásit, bátor tekintetű magyarok. A felszabadult magyarság viszont érezze át a trianoni magyarságnak szivéből jövő szeretetét és ha egvszer-másszor nem is egy a nézetünk ebben, vagy abban, feledtesse el és hidalja át a lényegéin egyébként nem fontos véleménykülönbségeket annak tudata és felismerése, hogy egy anyának gyermekei vagyunk és hogy az összefogás nemzeti kötelesség.

A nagy világégés után ujjárendezésnek kell következnie. Az ujjárendezésnek Európa e részét illetően, — ahova a történelem bennünket ezer évvel ezelőtt állatott, — pillére nem lehet más. mint az erős» befelé és kifelé egyaránt szilárd magyar középé Ham.' Ennek legbiztosabb fundamentuma a megfelelő katonai erő és munka. Csak a munkás, dolgo' kéznek van joga az életre és esak az ilyen

tagokból álló nemzetnek lesz helye és súlya a jövő Európájában. A hazaszeretet a légin agaíztosabb érzés. Szeretettel és hittel kell szivünkben hordozni a szent érzést, amelynek neve hazaszeretet. De nemcsak ünnepnapokon, nemcsak akkor, amikor együtt vagyunk; az az igazi hazaszeretet, amelynek nincsen ünnepe. A munkában a köz érdekében való buzgalmat, ennek kiemelhető, alapvető jelentőséget hirdeti az Országzászló. Ne legyünk csüggedt csodavárók és ne várjuk mindig mástól sorsunk jobbrafordulását. Higyjnnk és bizzunk a magunk és hazánk jobb jövőjében. Nyíltan és hidegen nézzünk szembe a magamr élet fáját, fenyegető veszedelmekkel. Nem könnyű feladat ilyennek lenni, de ilyeneknek kell lennünk és ebhez segít bennünket a hit, az Istenben való erős, szilárd bi- zodalom.

Nem vagyunk magunkban magyarok áz állam területén belül. De esak mi rendelkezünk azzal a képességgel, hogy a velünk együttéiő másajku honfitársainknak meg tudjuk teremteni az együttélés biztos bázisait. E részben, mint eddig is, az egyenlő elbánás elvének kell érvényesülnie az élet minden viszonylatában. Nem magyarajku honfitársainknak biztosítjuk kulturális, gazdasági erőik szabad fejlődését és azt, hogy amit modern szóval népiségnek neveznek, épségben megtarthatják és szabadon fejleszthetik. Ezzel szemben egyet, kiváltunk, sőt követetünk: a feltétlen hűséget, a feltétlen ragaszkodást és abszolút lojalitást a. magyar állam, annak hatóságai cs annak minden fia iránt. Ez feltétlen és olyan követelmény, amelyből nem engedhetünk. Mi nemcsak hisszük, és nemcsak hirdetjük, hogy itt a Kárpátok medencéjében csak mi tudjuk ezt biztosítani, hanem a történelem tanúsága is e tétel igazságát igazolja. A vezetői képesség, az elhivatottság csak bennünk van meg itt a Duna völgyében ; erősek vagyunk, de erőnk ellenére, vagy talán éppen ezért nem vagyunk és sohse voltunk és nem leszünk erőszakosak.

Az Országzászló alatt azt is meg kell állapítanunk, hogy az abban jelképezett megnagyobbodott Magyarországnak megváltozott közjogi helyzete folytán is úgy mennyiségileg, mint minőségileg mások a feladatai, mint voltak az 1918. év előtt Magyarország feladatai. Nem folytathatjuk azt a centraliszti- kus berendezkedést, mint azelőtt, nem szabad minden erőt felszívnunk a főváros felé, ha azt akarjuk, hogy a visszatért és visszaszerzett területek egészsége«, magyar erőktől duzzadó életet éljeuek, harmonikus egybe- ’Ifófrottságban teljes fejlődési lehetőséget nyújtva az ott élő nemzetiségek számára is

Elhullott vérünket, hófehér becsületünket hirdeti az Országzászló és azt, hogy addig maradunk erős magyarok szabad államban, amíg megtartjuk katonai erényeinket, amíg összetartunk, amíg józanok maradunk, amíg hazaszeretetünk szorgos munkában nyilvánul, amíg Istenben való hitünk erős és öntudatunk erőnkben és vezetői elhivatottságunkban él. Igazi ünnepünk pedig akkor lesz, ha ez a zászló, amely az árbocon félúton most megáldott, az árboc csúcsáig felszökhetik és minden magyarok együtt lehetünk.

Az öreg templom árnyékában készül az uj éleire a református kollégium ifjúsága

Végia a koüéciumi napok éidekes és értékes kiállításain

Kolozsvár, junius 13. A Farkas-utca öreg harsainak illata már bomladozni kezd. Mint üde, lehelletnyi párföm borul az öreg házakra s az öreg Kollégium s a bástyás falu templom, amely immár sok század óta fürdik ebben az, illatban, mintha megfiatalodna az illattól és az áldott napsütéstől.

Alig egy-két járókelő kopog a forró aszfalton. Csak a Református Kollégiumból árad a diákok zsivaja. A sok gyerekhang egyetlen hatalmas zenekarrá olvad, amely mintha az élet dalát énekelné.

A diákok persze minderről keveset tudnak. ök csak épen erősek, fiatalok, magukban bizók. Acélos lábbal kergetik a labdát a nagy kúrián, vagy a szorgalmasabb ja könyvekbe hajolva üldögél a kert vén gesztenyéi alatt.

Az iskolában mindenütt szines falragaszok. Hirdetik a Kollégiumi Napokat. Ezt jöttem megnézni. Egyformán vonzott az ujságiró érdeklődése és a régi diák szeretete.

Mostanában másként nevelik a diákokat, mint a mi időnkben. A latin deklinációt, algebrát és a középkor történetét ök is éppen úgy megtanulják, mint ml, de nekik ezen felül még más is jut. Egész életüket kezében tartja az iskola. Érdeklődésük, hajlamaik szerint fejleszti képességeiket. Ennek a sokrétű munkának eredményeit mutatja be a kollégium kiállítása.

Elsőnek a rajzkör kiállítását látogattuk meg. A magyar tanterv szerint ugyanis a

rajz csak az alsó osztályokban kőtelező tantárgy. A felsősök közül csak az tanul rajzolni, festeni, aki hajlamot érez hozzá. Ezeket a rajzolni kivánó diákokat szervezte meg a „Rajzkör“ keretében András László rajztanár, a kitűnő fiatal festőművész. A rajzok között egész sereg tehetséges munka van. Látszik, hogy a fiuk igazi szeretettel és nem kötelességszerüen dolgoznak. Népi alakok, klasszikus fejek, tájképek váltakoznak. Különösen tetszett egy kis harmadikos diák rajza, aki máris jeles tehetségről tett tanúságot.

N. P. —4)9 „Ildikó“

A kiállítási terem közepén hosszú asztalokon állanak, mint valami könnyű szitakötők, a repülögépmodellek. A sok kis repülőgép a kollégium „Repülő modellező Kör“-ének munkája. Ennek a csoportnak az élén Tulogdy János tanár áll.

Az asztal közepén pihen a kollégiumi modellezők sztárja, az NP —09 „Ildikó“. A vörös-fehér szinü Ildikó már közel három percet keringett a levegőben. A repülögép- modellt Nagy Pál VII. osztályos készítette s ö maga tervezte is a kecses, karcsú modellt. Ki tudja, valamikor hires repülőgép- épitő lesz belőle? Az asztalon ott hevernek kiteregetve az Midikő“ mérnöki pontossággal készült rajzai Is.

A többi gépek is szebbnél-szebbek. Karcsú kis gepminta hever a nagy vörös gép

MCßZßvxürsMG

Kerékpárok Si

■Alkatrészek nagy választékban, Kérjen ingyen képes árjegyzéket. niiOAL, Budapest, Thökölv-ut 26

mellett. Az egyik gép szárnyán apró gyöngy- betükkel ez a szöveg áll:

„Kérem a becsületes megtalálót, hogy a modellt épségben őrizze meg és engem azonnal értesítsen. Benedek K. István, Dohánygyár“.

A minta készítője azért irta fel ezt a szó veget a gép szárnyára, hogy abban az esetben, ha a kis repülőgép meg találna ,,bokrosodéi“ és túlságosan messze repülne, ismét visszakaphassa.

A vörös vonni mentén

A 147. számú „Apáczai Cseri János" cserkészcsapat, a kollégium csapata, amit még az idegen uralom idején, 1930-ban szervezett Zilahy Sebess József tanár, ugyancsak szép anyaggal képviselteti magát a kiállításon. A falon Magyarország térképe. Vékony vörös tusvonal mutatja az utat, amit az Apáczai Cseri János cserkészcsapat tágjai tettek meg az utóbbi időben. A vörös vonal elkanyarodik egészen a Dunántúlra, körülhálózza az egész Balatont, majd Pécsre és Szabadkára szalad. Cserkészeink természetesen minden lehető alkaloínmal útba ejtették a fővárost is, úgy, hogy ilyenformán lassanként, cserkészutjaikon megismerkednek az egész országgal. Egészen természetes, hogy a „vörös pókháló“ Erdélyben még sűrűbb. A fiuk szorgalmasan járják a felszabadult Erdély földjét. Elbarangolnak a Kárpátok fenyörengetegeiben s felkusznak egészen az ünökö csúcsáig. Útjaikon nemcsak a természet szépségeit csodálják, hapcin igyekeznek minél közelebbi kapcsolatba kerülni az ottlakókkal is, hogy igy minél bővebb ismereteket szerezhessenek a magyar életről.

Pompás, népi díszítésű örsiszekrény, remek fényképgyüjtemény s régi táborok emlékei teszik változatossá a kiállítást.

A kisdiákok remekbe készült mértani testekkel bizonyítják ügyességüket és tudásukat. Ennek a csoportnak Bartalis József tanár a vezetője.

Az egyik falat remek fényképgyüjtemény díszíti. Ez a kollégiumi „Fényképező Kör" kiállítása. Itt már valóságos fotográfus művészeket találunk. Egy-egy kép akármelyik fényképészeti kiállításon megállaná a helyét. Külön dicséretet érdemel az is, a kitűnő technikai kivitel mellett, hogy rengeteg ötlet, friss szin, eredeti meglátás van a képeikben. Vezetőjük Bereczky Tibor dr., tanár. A fényképező körnek körülbelül 35 dolgozó tagja van, akik valamennyien hagy buzgósággal dolgoznak.

A kollégium napok keretében szombaton délután repülömodell-bemutatót rendeztek a nagy kúrián, este pedig a cserkészek tartották meg pompás tábortüzükét Horváth József tanár, cserkészparancsnok vezetésével. Népdalok, tréfák, mesék tették változat tossá a rendkívül ügyesen összeállított műsort.

Vasárnap délelőtt fél 12-kor a Gyulai Pál önképzőkör tartja meg záróünnepélyét a köí- légium dísztermében. Nagy Géza Önképzőkör! vezető tanár megnyitó beszéde -után Dáné Tibor önképzőköri elnök számol be az elmúlt év munkájáról. Szavalatok és az- év legsikerültebb előadásának felolvasása után a kollégiumi munkaközösségek munkájáről számolnak be. A -kollégiumi napok kiállításaira, bemutatóira és ünnepélyeire a kollégium tanári kara és ifjúsága szívesen látja a családtagokat, valamint azokat, akik érdeklődnek az iskola munkája iránt.

(n. é.)

Eq^előre u jl>ól megnyílik a jogakadémiálc harmadik és neqyedik éve

Budapest, junius 13. (MTI) Az 1940. XXVIII, t. c. 3-tk szakasza úgy rendelkezik, hogy a jogakadémiákon két évfolyam működhet és csupán az első és második alapvizsgát lehet letenni. Ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtását a háborús helyzettel kapcsolatban bekövetkezett rendkívüli események megnehezítették. Ezért a vallás- és közoktatásügyi miniszter e rendelkezés végrehajtását az 1941—42. tanévben a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletével elhalasztotta. A jogakadémiák harmadik és negyedik évfolyamára azonban csak az a hallgató iratkozhat be, aki az előző tanévben ugyanannak a jogakadémiának a második, illetve a harmadik évfolyamát végezte. A harmadik alapvizsgát a jogakadémiákon csak az teheti le, aki a másodikat is ugyanazon a jogakadémián tette le. A vallás- és. közoktatásügyi miniszter rendeletét a Hivatalos Lap legközelebbi száma közliI

J