Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-13 / 132. szám
í Keleti ílrsjtfa A moldvai magyarok múltja és jelene A Pécsi Kisebbségi Intézet kiadványainak XIV. köteteként jelent meg a moldvai magyarok problémáival foglalkozó uj munka, amelynek címe: „A moldvai magyarok ős- telepüiése, történet«', és mai helyzete.“ A magyar élet kérdéskomplcxumából alig ragadhattak volna ki érdekesebb és időszerűbb anyagot. ■ A kiadvány értéke, hogy könnyed és áttekinthető feldolgozással világítja meg azokat a kérdéseket, amelyek a moldvai magyarságnak, mint népcsoportnak, múltjában és jelenében döntő jelentőségűek és amelyeknek az összmagyarság szempontjából font«« kihatásuk volt a múltban és van a jelenben. Nyugatmoldva hegy- és vízrendszere tulajdonképen szerves tartozéka a Kárpátmedence földrajzi egységének. A szerző eredeti anyaggyűjtésének feltárásával és a már ismert érvek felsorakoztatásával bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarok tényleg megtelepedtek e területen. 260 helységnév, azonfelül számos hegy- és pataknév, amelyek nemcsak a magyarok között maradtak meg, hanem azokat a románok is átvették, azonfelül a helységnevek a Dunamedence magyar ősfoglaíó- helyein mindenütt fellelhetők, még a legnyugatibb részeken is, továbbá a magyar helységnevek ősi jellege, nagy kiterjedése és az ősfoglaló területen való szereplése, mind olyan bizonyíték, amely az említett tételt nemcsak elfogadhatóvá, hanem bizonyossá is teszi. A legrégibb román kútfő és a néprajzi tudósok tanúbizonysága pedig csak megerősíti azt, amit a tárgyilagos bizonyítékok megállapítanak. A mii második részében a moldvai magyarság küzdelmes történetét és őrtálló szerepét ismerteti. Megdöbbentő, hogy mások, akiknek ugyanaz lett volna a küldetésük, mint a magyarságé, nagy mértékben hozzájárultak a magyarság kipusztitásához. Különösen a mohácsi vész után, amikor a Dunamedence politikai egysége összeroppant, csaptak össze a moldvai magyarság megsemmisítésére törekvő ellenséges áramlatok'. A szerző egykorú statisztikai adatok alapján világit rá arra a példátlanul nagy elro- mánosodási folyamatra, amelynek a moldvai s általában az óromániai magyarság ki volt téve. Számadatai lenyűgözően és meg- döbhentően hatnak, mert olyan folyamat részleteit tárja fel, amelyről eddig szinte fogalmunk sem volt. Az ozmán támadás alkalmával a moldvai magyarság éppúgy kivette részét Európa védelméből, mint a dunavöl- gyi magyarság. A törökverő Nagy István. Moldva fejedelme, Mátyás királyunk kor- társa, élcsapataiban magyarok voltak. Mikor a Kárpátokon túli vajdaságok behódoltak a töröknek és az Európa elleni harcok során a török csapatok élelmezéséről gondoskodtak, a moldvai magyarság az üldözés és elnyomatás legnagyobb súlyát volt kénytelen elviselni. Míg a mohácsi vész elölt a magyarság Moldva lakosságának egyharma- dát alkotta, a török hódoltság Ideje alatt már szinte teljesen kiveszett. A mii harmadik részében a szerző a moldvai magyarság jelenlegi helyzetét részletezi. Fontos statisztikai adatokkal és a szerző eredeti összeállítása alapján készült térképanyagokkal beszámol minden egyes magyarlakta falu helyzetéről, az ottani magyarok számáról, elhelyezkedéséről és nyelvi körülményeiről. A térképek, statisztikai adatok és a néprajzi kutatók feljegyzései, mintegy reflektorként világítanak rá minden falura s kitűnik, hogy SO-et Is megközelítő, tiszta magyar falu található Moldva területén, sőt bárom olyan kerület Is akad, amelyben magyar a lakosság abszolút többsége.. A cletireceni Ifjúság n (ilákegységérl Debrecen, junius 12. Stolpa József kultuszállamtitkár Debrenecenben járt, ahol fogadta az egyetemi ifjúsági egyesü'etek bizottságának küldöttségét, akik előadták az ifjúság álláspontját a diákegyesületek országos átszervezésével kapcsolatban. Elmondották, hogy Debrecenben a diákság szellemi együttműködése már meg van. Rövidesen megalakul a megfelelő szervezet is, amelyben a vezetés ténylegesen az ifjúság kezében lesz. Az uj szervezet pártpolitikától mentesen fog működni úgy, hogy magában foglalja az egész egyetemi ifjúságot. Alapszabályszerűen kívánják kikötni, hogy vezető csak minőségileg kitűnő diák lehet. Az államtitkár felszólítására az ifjúság az előadottakat emlékiratba foglalta, amelyet átnyújtottak az egyetem rektorának, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa a kultuszminiszterhez. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAKJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Í Szenfegyház utca 3. szám alól jtinillS 15,»töl Barabás József éttermét áthelyezi volt Barcza, Kossuth Laios ulca 10. szám alá. Marosvásárhely lelki arca MA1ÎOSVASARHELT, junius 12. Erdély sorsfoluója, a Maros melleit terül el Maros- vásárhely, a székely főváros. a ,,hegyen ‘pült Debrecen“. Aki egyszer jól megnézte Debrecent és Vásárhelyt, tudja, milyen a magyar város. .4 háttérben kétezer méter magas hegyek kékló ormai, köröskörül kies szőlőkkel és erdőkkel színezett dombok, majd konyhakertek és liadtápja legalább tíz falucska, közepén meg templom és iskola. A lelke nemzedékek alatt kisgazda és kisiparos jelleget! öltött s a középkori céh erkölcseiben élő mester maga is kertész, van egy l.is műhelye, nyárára meg egy darabka földje. Maga építi templomát, bástyáját és gondoskodik a kultúra otthonáról is. Ha visszagondolunk a román megszállás két évtizedére, a sok szenvedés mellett egy tekintetben előnyét is látjuk. Az idegen uralom rávezette Vásárhelyt belső értékei felfedezésére, h ‘S.bőség? harcunk belső mozgalom volt, erőink felméréséből indult ki, megbizonyosodtunk arról, hogy egyedüli támaszunk, nemzeti öntudatunk ki nem apadó forrása hatalmas történelmi múltúnk és ennék ajándékai, mikben csodálatosan gazdag ez a város. A gazdag múlt sokrétegű társadalmat származtatott a! a jelenbe. Kicsiben együtt az egész országot. Bocskai, hajdúinak házancpét, a zárt. életű, de kocsmázó kisgazda, kisütcabelteket, akik — bár jól eső, de kissé „lapas“ „maros- menti“ tájszólással beszélnek, Az ősi céhek hagyományai élnek a gyökeres kézmüiparos- ságban, a kereskedelmet sók százados boltos családok leszármazottai őrzik, őstöl-utádok megszakithatatlan sorok dolgoznak a tisztvi- selővilág minden ágazatában és az intelligenciában s a történelmi neveket viselő erdélyi arisztokrácia sok családjának van háza Vásárhelyt. A városnak van egy sajátságosán nyugdíjas jellege, a vidék kiöregedett tisztviselői ide telepednek le nyugdíjas napjaikban, mert olcsó és kellemes város és a régi viliig f lékké nézéséinek és mulatozásainak emléke vonzó. Ma is létezik még egy rétege a társadalomnak, amelyik a légnemű semmiség iskoláját kijárva a gyakorlati örömök hívévé szegődött. Számukra létesültek a történeim' patinától ékes flekkenezők, ahonnan pirkadatkor szállíthatja csak hgza őket az ilyenKOr tökéletesebb tájékozódó képességgel rendelkező komótos konflisló. Talán csak egy van, ami még nem tényezője a város életének: a nagyipar és nagykereskedelem. Ez is Vásárhely jellegéhez tartozik, nem a gyárak és áruházak büszkeségei, hanem ükotátíiak gazdag rendszere, a városunkból magyar Göttingrit teremteni akaró Teleki Sámuel gróf felbecsülhetetlen könyvtára, a Bátyaiak híres kollégiumi múzeuma, a Közművelődési- ház Vásárhely irodalmi, képzőművészeti és zenei életének egy épületbe tömörített szimbóluma, a száz éves kaszinó, a Tolnai Li'jós és Petéiéi István által alapított Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság s erről a városról mondotta Németh László, „annyi könyve van, hogy hat alföldi várost el lehetne vele látni kultúrával'1. Szelleme hatalmával vonzotta magához Erdély szellemi embereit és ifjúságát, a székely fenyvesek legtávö'abbi zugából is. Kincset őrzött és osztogatott; a -magyar műveltség élő kenyerét. Ha Vásárhely kézi Larousse-a a magyar lexikonok szokása szerint a kefe, cipó, hajtii, fogas stb. gyárak helyett a város nagy szülöttjeit sorolná fel, a címszónál Vásárhely mögött nagyszerű nevek ragyognának csak a „B“ betűnél: Borsos Tamás, a várépítő főbíró. Erdély portai követe ; Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki szabod, királyi városi rangra emelte a várost; a polihisztor Bolyai Farkas és fia Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikai zseni; az országszerte csodált zenélő kút szerkesztője. Bodor Péter; Érdélu kiváló püspöke, Bőd,óla Sámuel; Vásárhely újjáépítő je, Bernády György polgármester, mai regényírásunk büszkesége, Bcrde Mária; a kiváló nyelvtudós, Btichler Pál; a festőművész Bordy András, Bene József, stb. Nádé nézzük a többi betűket is. Az első nyelvművelő társaság alapítója. Aranka György; az első emberszereteti intézet megteremtője, Gecse Dániel orvos; a Dósak kiváló jogászcsaládja; Teleki Sámuel Afrika-utazó; Mentőéit: Ferenc, Arany János barátja és az „Unió-dalok“ szerzője, a filozófus Kötetes Sámuel; a történész Dékáni. Kálmán s az élőknek milyen serege; a kiváló kritikus és irodalmár Malter Károly, a tudós Antalffy Endete, Szigyárhy. Gábor, Farczádi Elek, Kábdebó Erna s nyomukban a bátran törtető ifjak nemzedéke. Ebből a felületes névsorból is látszik, hogy Vásárhely a székelyek szellemi városa, Titokba zárkózó hallgatag őrzője évszázadok alvó emlékeinek, a dolgai csak reá tartoznak, azt akarja, hogy a világ csak annyit lásson belőle, remi mindenkihez szól. Á régi utcákban sok az uj ház, mégis mintegy fátyol alól elövillan mindenünnen a régi Vásárhely, a történelem súlyos kezeit hordozó emlékezetes házak, bástyák, a tudomány hajlékai, a politika színhelyei, emlékkövek, az egykori hires professzoroknak, jellegzetes városi polgároknak házai s az igazsághoz és lelkimegnyugváshoz vezető templomok. Egyszerre csak megszólalnak a kövek. A mult kezdi magyarázni a jelent s megértetni azt a különös illatú szellemi légkört, melyben a gyönyörű fasorok között megbújó történelmi épületek e kedves városa lélegzett. Ezek az épületek és fényes elmék, melyek eddig csak hideg szimbólumok voltak, az uj időkben élő valósággá válva, nap-nap után beleszóltak küzdelmeinkbe, sugalmazóinkká, irányítóinkká váltak. Ha az ember bel éji a várbeli templomba, együtt imádkozik János /.sighxonddal s áthatja a vallásszabadság légköre. Lelki emelkedettséggel hallgatja az ember a plébánia, a barátok és a minoriták templomában a misét ti. Rákóczi Férenccel, 0 katolicizmus diadaláért harcoló jezsuitánkul és Szent Ferenc igénytelen szerzeteseivel. -4 megrongált bástyák, a bárok, empire, bieder- meyer paloták, a közéjük ékelt szerény polgári házak s a modern elgondolás kockaszerii palotái mint változatos korok arculatai meghitten simulnak egymáshoz s egykori lakóik titokzatos élete a legendáktól megszépítve, örökre foglalkoztatni fogja a város polgárait. A Teleki-ház ma is úgy áll mint 1148 júliusában. Önkéntelenül bepillant a kapun az ember, hogy nem látja-e, meg Bem tábornokot, aki itt hált az. éjjel és innen indult a segesvári csatába a szinten Vásárhelyről induló lánglelkiz Petőfivel A temetőkben pedig a Bólyaiakt Borsos, Bodola, Gec.se, Mentovich, Pitéiéi, Bernédy s a többi nagyok szellemei együtt őrködnek a városon, pus-ta magyar nevükkel riasztották a.i élőket sa. nyargalta idegent. ,.A székely fővárosból tt a magyar szeilem a lényeg. A verhetetlen magyar nyelv és műveltség, mely még a goes gyereket is magyar szóró készteti és nem egy regátit tanított meg székelyül.“ Ezt a székely jellegét vette észre Móricz Zsigmond is mindjárt'a felszabadulás után városunkban < nem győzte eleget magasztalni különböző cikkeiben. „Mi is tudjuk, mi a széken'1 "ja Móricz Zsigmond — „hogy az furfangos és agyafúrt, azt mondják csavart eszű. de itt Marosvásárhelyen a székely azt jelentig én magom, mindenki saját macára ismer s büszke ré,’hogy igen, műnk ilyenek vagyunk. Ezek mi vagyunk s ilyen nincs több a rtla- go».“ „Itt az urak és parasztok annyira egyek, hogy azt a karcagiak, sem az urak, sem a parasztok meg nem értik“ — folytatja Móricz Zsigmond. „Karcagon az urak úgy élnek a nép között, mintha angol kolónia vénának az indiai gyarmatokon. Itt az urak oly közel vannak a székelyhez, mintha öli is székelyek volnának, csak álruhában. Azt mondja a főisoán. csak jobb. hogy év ülök itt, mint a: Oláh prefektust és csapkodja a szék karját s kacag, kocán leujonul székelyül. Me.ny- nyit ültem ott nála azon a széken, most jöjjön ö és üljön oda nekem. Ez is székely, gróf, főispán s harisnyában szólal meg. Azért gondolom, hogy Erdély Erdély marna, mert tetötöl-t alpin homogén. Egyszerű, ezek értik egymást minden kimagyaráskoéjds nélkül.“ Kl FF VA1 EDISON MOZGO Ma premier Mária két éjszakája Főszerepben: Szilágyi Szabó Eszter, Uray Tivadar, Gregus Zoltán Előadások kezdete szombat és vasárnap 3, «5, 7. 9M0, hétköznapokon ő, 7 és 9 órakor. Jön Junius lö- tói Jön Écfes mostoha Pécsi G'zivel 1942. J t) N I ti $ 13 Á magyar repülés vezetői megtekintették a harmashatár- hegyi vitoilázó telepet Budapest, junius 12. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap vezetősége csütörtökön délután mutatta be a magyar repülés vezetőinek a Hármashatárhegyen működő szervének, a Horthy István Vitorlázó Telepnek eddig elkészült teljesítményeit és tájékozást adót a jövö terveiről. A bemutatón megjelent vitéz Rákosi Béla altábornagy, a légierők parancsnoka, vitéz FarlMS Ferenc vezérőrnagy, országos fő- cserkész, Szcndy Károly polgármester és igen sok más előkelőség. A vendégeket vitéz Laborczffy Rezső ezredes, a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap ügyvezető elnöke kalauzolta Európa második legnagyobb és legjobb vitorlázórepülőterén, hangoztatva, hogy a telepen képezik tovább a külföldi viszonylatban is elsőrendű versenyzőket és itt rendezik meg a nemzetközi és nemzeti versenyeket. Ezután a magyar repülés vezető személyiségei megtekintették a pilóta otthont, három repülögépszint, valamint azokat a berendezéseket, amelyek biztosítják, hogy a magyar ifjúság vitorlázórepülöinek kiképzése a nemzeti és honvédelmi szempontok figyelembevételével maradéktalanul megvalósul. A helyszíni szemléi repülőbe muta tó követte. Mennyi a kéményseprés dija Kolozsváron ? Szabálytalanul számlázzák egyes kéményseprők az idei első ne* gyedévre szóló dijakat Kolozsvár, junius 12. Egyre több panaş» hangzik fel a közönség soraiban a kéményseprők ellen s ezért szeretnénk rámutatni, hogy a háztulajdonosokat milyen jogok, a kéményseprőmestereket pedig milyen kötelességek illetik meg. A panaszok főleg azokra kéményseprési dijakra vonatkoznak, amelyeket a mesterek az 1942 január 1. és március 31. közötti időkre szednek. A dijakat maguk a mesterek úgy részletezik, hogy „az utolsó román szabályrendelet szerinti tarifát" veszik alapul. 1942 április 1. óta uj jogszabály és dijak vannak érvényben, ezt megelőzően azonban tényleg a még román időkből fennmaradt szabályozások irányadók és mert a románok az utóbbi években többször is megváltoztatták a kéményseprés módszerét és szabályrendeletét, könnyen zavar támadhat a dijak felszámítása körül. A tényállás és szakszerű tanácsadás végett a Háztulajdonosok Egyesületéhez fordultunk, ahol a kéményseprés szabálj'ozására nézve a következő felvilágosítást kaptuk: — 1940 és 1941-ben a román módszer szerinti városi kéménysepröüzem látta el ezt a szolgálatot és dijait az 1940 február 26-án életbelépett szabályrendelet állapította meg. Az 1941. évre szóló kéményseprődijakat ezen szabályrendelet szerint számította fel a városi adóhivatal és bevételezte a háztulajdonosoktól. A városi kéményseprőüzem ez év elején megszűnt és a munkálatokat azóta az ideiglenesen mégbizott kerületi kéményseprőmesterek végzik, tehát ők is számlázzák a munkálatok dijait. Sokszor hibásan, mert nem tartják be a szabályrendelet rendelkezéseit. A román szabályrendelet' szerint az elsöosztályu kéményseprés évi dija 2.66 pengő (80 lej), havi dija tehát 22 fillér és ennél többet a kéményseprömesterek sem számíthatnak fel. Az évi dij havi egyszeri köteles seprésre volt megállapítva, á kéményseprömesterek tehát nem kérhetnek havi kétszeri seprés utáni dijakat — mint az nagyon gyakran megtörtént. A elsöosa- tályu kémény seprési dija 2.66, a másodosztályú 4, a harmadosztályú 5.33, stb., ezt az évi dijat kell tehát alapul vennie a kéményseprőmestereknek. Ha ennél többet kér, szabálytalanul jár el. — Viszont 1942. április 1. óta uj szabályrendelet van és ez 18, 21, 24, stb. fillérben állapítja meg osztályok szerint a kémény- seprési dijakat. A télen-nyáron használt kéményekért évi 12-szer, a csak télen használt kéményeknél 6-szor kell az egységárakat feszámltani. Eszerint tehát a kéményseprés havonta végzendő kötelezőleg és a kéményseprömesternek havonta csak egyszer van joga az egységdijat felszámítani — feltéve természetesen, ha nem feltétlenül szükséges a havonta többszöri seprés, amelyre nézve a szabályrendelet külön intézkedik. — Az uj szabályrendeletnek igen sok különleges intézkedése van még, amelyek azonban csak szórványos esetekre vonatkoznak.
