Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

_L 1942. J V N M V S 10 EDISON MOZGÓ Ma premier! Sok hOhó Emmyárt Főszerepekben: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Petii es Jön Junius 13-tól Jön Mária két éjszakája * Beiratkozás a Kolozsvár városi szak­irányú leányiparos- és kereskedötanonc­iskoiába. A Kolozsvár városi szakirányú íeányiparostanonciskola Igazgatósága tisztelettel felhívja minden munkaadó — iparos és kereskedő — figyelmét, hogy a fent jelzett iskolában az Í942—43.-ik is­kolai tanévre a beiratást folyó hó 15-én és 16-án délelőtt 9 -12-ig és d. u. 4—7-ig a Petőfi-utcai 78 sz. alatti III. sz. állami népiskola épületében tartja meg. Köteles minden munkaadó iparos tanszerződéssel vagy anélkül foglalkoztatott leány alkal­mazottait 24 éves korig beiratni az isko­lába. Köteles minden kereskedő az üzle­tében bármilyen címen foglalkoztatott (kifutó, gyakornok, elárusító, kiárusító, segédkiárusitó stb.) 18 évet még be nem töltött leány alkalmazottait a fentne ve­zeti iskolába beiratni. Továbbá kötelesek- beiratni a 18 évnél idősebb, tanoncszerzö- déssel biró leánytanoncokat is, akiknek tanoncidejük még nem telt le és még nin­csenek felszabadulva. Ezenkívül kötele­sek beiratkozni még, a férjezett, vagy 24 évnél idősebb azon ipari és kereskedelmi alkalmazottak, — kik mint tanoncok sze­repelnek, — nyilvántartás végett, hogy felszabadulásukkor innen megkaphassák a felmentésüket igazoló bizonyítványt. A 24 évet betöltött, vagy férjezettek a be­iratkozáskor hozzák magukkal felmenté­sük iránti kérésüket, igazoló okmányai­kat, hogy az igazgatóság a felmentésüket megadhassa, A beiratáskor mindenki hoz­za magával: 1. keresztlevelét, 2. iskolai bizonyítványát, (ha van ujraoltási bizo­nyítványt is), 3. tanoncszerződését, és 4. tanszerdijra 14 pengőt. A beiratás után Szerződtetett, vagy alkalmazott iparos és kereskedő tanoncok szeptember 1—-4-ig a pótbeirás alkalmával kötelesek beiratkoz­ni. A beiratás idejének leteltével az inté­zet Igazgatósága személyesen felkeresi az összes üzemeket, kereskedőket és az Országos Társadalombiztosító Intézettől beszerzett nyilvántartási kimutatással el­lenőrzést végez. Ezért szigorúan felhívja az Igazgatóság minden munkaadó és ke­reskedő figyelmét a beirattatás pontos és lelkiismeretes betartására, mert minden mulasztás szigorú büntetést von maga után. Leányiparostanoneiskola Igazgató­sága. * Középlaki körjegyzőségtől. Szám 1416—1942. Árverési hirdetmény. Közép­lak község 2893 kát. holdat kitevő va­dászterületének vadászati jogát 120 pen­gő kikiáltási ár mellett, 1942 julius 28-án délelőtt 8 órakor a középlaki körjegyző­ségen megtartandó nyilvános szóbeli ár­verésen 1942 augusztus 1-én kezdődő 10 egymásután következő évre, a legtöbbet Ígérőnek bérbe adja. Bánatpénz 10%. Vadállomány: nyúl, róka, őz, vaddisznó. Az árverési, feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők a körjegyzőségen. Középlak, 1942 junius 6. lbrányi Károly községi biró. Fekete hjegyző. — -4 KOLOZSVÁRI ZÂGON! MIKES KELEMEN FŐGIMNÁ­ZIUM NYOLCADIKOSAINAK NEMES ÁLDOZATHOZATAL A A NEMZETISÉGI VIDÉKEN ÉLŐ MAGY ÁROKÉRT. Az érettségi vizsga előtt a kolozsvári piarista gim­názium nyolcadikos növendékei nemes elhatározással lemondtak az érettségi bankettről és annak költségeit [elaján­lották az erdélyi nemzetiségi vidéke, ken élő magyarság céljaira. Ezek a fiuk megérezték, hogy nagy idők szü­löttjei és ezért az áldozat tényével lép­nek ki az életbe. Azokra a derék ma­gyarokra akarják sugározni a testvéri szív melegét, akik mostoha körülmé­nyek között, elszigetelten élnek. A fia. tál fiuk jóleső érzéssel léphetnek ki az életbe s nemes tettük példaképpen áll­hat minden magyar ifjú előtt! KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Junius 10. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Bemutató előadás. Bemutató helyárak.) Junius 11. Csütörtök este 8 órakor: Pillangó kisasszony. (Bemutató helyárak.) Junius 12. Péntek este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 13. Szombat este 8 órakor: Boldog­gá teszlek. (Bemutató előadás. Bemu­tató helyárak.) Junius 14. Vasárnap <1. u. fél 4 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyár.) Junius 14. Vasárnap este 8 órakor: Száz pi­ros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 15. Hétfő este 8 órakor: Aida. (Túr ján Vilma fellépésével. (A Tizes Szer vezet előadása. Bevezetőt mond: Vértan Andor lelkész fötizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít.) Junius 16. Kedd este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 17. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) — MAGTAB KÖXYVNAP BESZTEB- CÉN. Besztercéről jelenti n Magyar Távirati Iroda: Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Besztercén az első ma­gyar könyvnapot. Szmolenszky J rísz lő alis­pán megnyitó beszéde után a gimnázium énekkara dalokat adott elő. A németség veze­tői Kuales Norbert polgármesterrel az élü­kön testületileg vettek részt a megnyitó ün­nepségen. * Meghívó! Az Albina Közraktár keres­kedelmi részvénytársaság Kolozsvár t. c. részvényesei az alapszabályok 5-ik stb. §*$-ainak előírásai szerint meghivatnak a részvénytársaság székhelyén, Kolozsvár, Baross tér 4—£ sz. 1942 évi junius hó 22-én d. e. 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Határozat- hozatal az 1940. XII. 31-vel zárt üzleti év mérlegének hatálytalanítása tárgyában. 2. Az 1940 XII. 31-vel zárt üzleti év he­lyesbített mérlegének megállapitása. 3. Az 1940 üzleti évre vonatkozó felment­vény megadása az Igazgatóság és a fel­ügyelőbizottság számára. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csak azon részvényesek gyakorolhatják szavazati jogukat, akik részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a részvénytársa­ság pénztárához, vagy az Albina takarék és hitelintézet Sibiu, vagy ezen hitelinté­zet kolozsvári fiókjához letétbe helyezik. Az igazgatóság. Albina Közraktár keres­kedelmi r. t. Kolozsvár Baross tér 4—5 sz. helyesbített MÉRLEGSZ ÁMLÁJ A 1940 december hó 31-én. VAGYON: Pénz­tár-készpénz pgő 29.068.64. Adósok áru­ért 167.370.86. adósok, előlegezések áru­zálogra 638.830.71 P. Adósok raktárbér­ért 4.810.74. Értékpapírok (részvények) 55.360.— Nyugdíjalap értékpapírjai 32.833.84. — 1.289.38 = 31.544.46. Nyug­díjalap betétjei 3.371.71. Áruk 728.221.65 Ingatlanok 413.333.33 — 9.507.99 leírás = 403.825.34. Saját iparvágány 666.66. Bútorzat 33.33 Összesen 2.063.104.10 Pgö. TEHER: Tőkeszámla 200.000.— Pgő. Általános tartalékalap 28.349.86. Kétes követelések tartalékalapja 40.000. — Munkaadói nyugdíjalap 34.916.17. Erték- külömbözeti tartalékalap 185.027.37. Ár­folyam külömbözeti tartalékalap 3.460.— pgő. Hitelezők folyószámlán 1.531.133.92. Tiszta nyereség 40.216.78 P. összesen 2.063.104.10 pgő. Kolozsvár, 1942 junius hó 2-án. Az igazgatóság. Van szerencsénk jelenteni, hogy az igazgatóság által a te­kintetes rendkívüli közgyűlés elé terjesz­tett 1940 december hó 31-én lezárt he­lyesbített mérleget a részvénytársaság könyveivel összehasonlítottuk és azt ugy a könyveknek mint az érvényben levő jogszabályoknak megfelelőnek találtuk. Kolozsvár, 1942. junius 2-án. A felügyelő­bizottság. készruha, kalap, festék, tej- és tejtermék, cipő, kárpitoskellékek, bútorszövet és sző­nyeg, élelmiszer, műszaki, cikk, tojás, dro- guista és illatszertár, épületanyag, kézi­munka- és fonal, üveg, edény és porceilán, bor, sör és szeszesital, sportcikkek, díszmű­áru. Fiuk részére alkalmas kisipari pályák: Arany- és ezüstmüves, ékszerész, aranyozó, asztalos, ácsmester, ácsiparos, bádogos, bo- röndös, bőrdíszműves, bronzmüves, csillár- készitö, cég- és cimfestö, cipész, csizmadia, cukrász, cukorkafőzö, droguista és gyógy­áru, építőmester, épületburkoló (betonozó), faesztergályos, fazekas, fémnyomó, fény­képész, férfiszabó, fiuruhakészitö, fésü- készitö, fodrász, fogműves, gépihurkoló, gép- kocsijavitó és szerelő, gipsz- és terrakotta­szobrász, gombkészitö, gumijavitó, hangszer- készítő, kádár, kalapos, kaptafakészitö, kár­pitos, kazánkovács, kályhás, kávés, kefe- kötő, kelmefestő, fonalfestő, vegytisztító, kéményseprő, késes, köszörűs, kesztyü- készitő, kocsigyártó, kerékgyártó, kocsi- fényező, kosárfonó, kovács, kozmetikus, kő­művesmester, kőfaragó, könyvkötő, kötél- verő, kövező, lakatos, látszerész, magyar­szabó, mázoló és szobafestő, mérlegkészitő, mészáros és hentes, mézeskalácskészitö és viaszöntö, molnár, mű- és aranyhimző, mű­szerész, nöidivatkalapkészitö, niöszabó és leánykaruhakészitö, nyomdaipar, litográfus, cinkografus, órás, orvosi műszerész, paplan- készítő, paszománykészitö, puskamüves, re­szelővágó, rézműves, rézöntő, sütő, szappan­főző (gyertyamártó), szíjgyártó, szitakészitó, szűcs, takács, tetőfedő, timár, üvegező, kép­keretező, vas- és fémesztergályos, vasönío, vendéglős, vésömüves, bélyegkészitö. villa - mosárami szerelő, vízvezeték-, gáz- és csa- tornaszereiö, központifűtés-szerelő, szállodás. Leányok részére alkalmas kereskedői pá­lyák: Fűszer, textil, férfidivat, nóidivat, rövidáru, könyv- és papír, készruha, kalap, cipő, kárpitoskellék, bútorszövet, szőnyeg, élelmiszer, tojás, droguista-illatszer, kézi­munka- és fonal. Leányok részére alkalmas kisipari pályák.: Böröndös, bördiszmüves, cukrász, cukorka­főző, fehérnemükészitö, fényképész, fogmű­ves, füzőkészitö, gépihurkoló, gombkészitö, kelmefestő, fonalfestö és vegytisztító, kesztyükészitő, kosárfonó, kozmetikus, lát­szerész, mézeskalácskészitö és vlaszöutő, mű- és aranyhimző, nap- és esernyökészitö, nöidivatkalapkészitö, nőiszabó és leányka- ruhakészítő, paplankészitö, paszomány-. készítő. Á háború és oz ipari racionalizálás Kolozsvár, jun. 9. Kelemen Móric gépész- mérnök, a magyar kormány ipari racionali­zálási szervének, a Magyar Racionalizálási Bizottságnak igazgatója, a kolozsvári Ke­reskedelmi és Iparkamara és az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége felkérésére a Ke­reskedelmi és Iparkamara dísztermében elő­adást tartott „A háború és a racionalizálás“ címmel. Az ülést Rimanóezy Kálmán, az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Hivatkozott arra, hogy Erdély gazda­sági életében milyen számos nagyíontosságu kérdés vár megoldásra. Ezek a kérdések túlnyomórészt összefüggenek az ipari racio­nalizálás kérdéseivel s ezért nagy örömmel üdvözli az előadót, aki az ipari racionalizá­lás kérdéseinek európai hirü szakembere. Kelemen Móric nagy örömének adott kife­jezést afelett, hogy a Magyar Racionalizá­lási Bizottság nevében Kolozsvárott, a várrvj gazdasági életének vezetői előtt ismertetheti a magyar racionalizálás célkitűzéseit, esz­közeit és eddigi eredményeit. Racionalizálás alatt általában a gazdaságosság emelésére irányuló törekvést értjük. Magyar szakki­fejezést nem tudunk erre a szóra: az éss- szerüsités, a eélszerüsités, a hatásfokomé és mind megközelíti ezt s mindegyik benne van a racionalizálás fogalmában, de azt egyik sem meríti ki teljesen. A gazdaságosság emelésére irányuló törekvés bár olyan rég», mint az emberiség gazdasági élete, tudatossá csak a jelen század első évtizede óta va.it az amerikai Taylor mérnök kezdeményezem« folytán. Valóságos tudománnyá és ezzel együtt minden korszerű gazdaságpolitikai reformgondolat zászlóvivőjévé csak az el­múlt világháború következményei folytán fejlődött ki. Ma, amikor a totális háború korszakát éljük, a racionalizálás eszméinek gyakorlati megvalósítására még nagyobb szükség van, mint valaha. A háború alatt egy-egy nemzet teljesítőképessége annál nagyobb, imáéi gazdaságosabban tudja az emberi munka­erőket felhasználni, minél gazdaságosabban bánik a rendelkezésére álló nyersanyagok­kal, minél jobban tudja kihasználni közleke­dési eszközeit és minél gyorsabban tud át­térni a békebeli termelésről a hadianyag­gyártásra. E négy tényező hatásfokának emelését a racionalizálás nagymértékben előmozdítja, igy kapcsolódik tehát össze a racionalizálás a háború fogalmával. Németország világszerte megcsodált sike­rei részben annak tudhatók be, hogy Német­ország kellő időben felismerte a racionali­zálás nagy jelentőségét és ipari termelésé­ben ezeket gyakorlatilag meg is valósította. Franciaország ezen a téren messze elmaradt és részben ez volt az oka Franciaország gyors tragédiájának, mert iparának rac.r- nalizálásaval és a háborús termelésre va 6 áttérésével nagy mértékben elkésett. Orosz­országban — igaz, hogy a terror eszközeivel — az ipari termelést erőteljesen racionali­zálták és ennek tudható be az az Igen nagy­mértékű hadianyaggyártás, amely szinte meglepetésül szolgált az egész világ számá­ra. Olaszország a fasizmus korszakában ugyancsak messzemenő eredményeket ért el ezen a téren és az olasz hadsereg kitűnő fel­szerelése részben ennek köszönhető. Az elmúlt világháború után külföldön rendre felállították a különböző nevek alatt működő racionalizálási szerveket. Ezek kö­zül a legnagyobb a német Reichskuratorinm túr Wirtschaftlichkeit, amely egymagában akkora, mint egy magyar minisztérium. A külföldi szervek mintájára a magyar kor­mány kezdeményezésére tiz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Racionalizálási Bi­zottság azzal a rendeltetéssel, hogy elsősor­ban az Ipari termelés területén népszerűsítse ezt a gondolatot, ismertesse a racionalizálás különböző eszközeit és tartsa fenn az össze­köttetést a külföldi hasonló szervezetekkel. Az előadó részletesen ismertette ezután a racionalizálás különböző munkaterületeit az w FERENCJOZSEF KESERŰ VIZ CAPITOL-mozgó: Lesz, ami lesz. Fősz.: Ania Suli, Hajmássy, Mály, Vaszary, Kü- váry, Pethes. Az előadások hétköznap 5 órakor, szombat, vasár- és ünnepnap 3 órakor kezdődnek. Vasárnap d. e. 11 óra­kor: Matiné. EDISON-mozgó: Sok hűhó Emmyért. Fősz.: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Pethes. Előadások kezdete 5, 7, 9.10 órakor. BGYETEM-mozgó: Szegény gazdagok. Fősz. Szeleczky Zita, Lukács Margit, Uray Ti­vadar, Szilassy László, Mály Gerö. RIO-mozgó: Beáta és az ördög. Fősz.: Szö­rényi Éva, Páger Antal, Vaszary Piri. Mű­sor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Fráter Lóránd. Fősz.: Pá- I ger, Szilassy, Tőkés Anna, Mály Gerö, Tompa Pufi, Makláry Zoltán, Ajtay An­dor, Kökény Ilona. URANIA-mozgó: A férfi mind örült. Fősz.: Páger, Lázár Mária, Jávor, Vaszary, Mály, Pethes stb. Előadások kezdete: szombat, vasár- és ünnepnapokon 3-órától, hétköz­napokon 5 órától. Á kolozsvári kereskedelmi és iparkamara erőteljes mozgalomban kelti fel a diákság érdeklődését a gazdasági pályák iránt Kolozsvár, junius 9. A gazdasági elet át­állítása javában folyik. A távozó zsidó kereskedők és iparosok helyébe becsületes magyar szakemberek kerülnek. Minél gyor­sabban történik az „őrségváltás", annál több képzett keresztény kereskedőre és ipa­rosra van szükség. Sajnos, az ifjúság még ma sem értékeli igazán a gazadsági pályák­ban rejlő nagy fontosságot. Holott az át­állítás nemzetgazdasági érdekei megkövete­lik, hogy a fiatalság arányos része a gazda­sági pályákat tüntesse ki érdeklődésével s ne forduljon előszeretettel csakis a nyugdíjas közszolgálati pályák felé s ne törekedjék minden egyéb szempontot mellőzve, főisko­lákra, hiszen az oklevél nem nyújthat min­den embernek kenyeret. Az áldatlan és egy­oldalú felfogás kiküszöbölésére a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara most egészséges és erőteljes mozgalmat kezdeményezett. Célja, hogy az ifjúság érdeklődését már e; iskolák padjaiban felkeltse a gazdasági szakmák iránt. Ezért körlevélben fordult a középiskolák igazgatóságaihoz, kérve, hogy szülök bevonásával rendezendő értekezlete­ken népszerűsítsék az ifjúság előtt a gazda­sági pályákat. A kamara mindjárt fel is sorolja azokat a szakmákat, amelyek közép­iskolai végzettségű, vagy legalább közép­iskolákban tanult ifjaknak leginkább meg­felelnek: Fiuk részére alkalmas kereskedői vályúk: fűszer, textil, férfidivat, nöidivat, bőr, vas, fakereskedés, tüzelőanyag, könyv- és papír,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom