Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

Hőman miniszter a sportegyesulelekre vonatkozó rendelet kapcsán visszautasította a törvényellenesség: vádját

Több jaras'alot fogadói! el » Felsőfiáz

1942. J V S 1 U S 10

 református leánygimnázium gyűjtött legtöbbet a kolozsvári Magyar Napon

Az egyéni versengésben az állami leány- líceum növendékei vezetnek

Kolozsvár, junius 9. A Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltségének megállapítása szerint Kolozsvár elemi iskolát a honvédekért való gyűjtésben igen derekasan kivették részüket.

A Honvéd-utcai elemi iskola növendékei 258 pengd 75 fillért gyűjtöttek. Közöttük Fehér Erzsébet 19 pengő 14 fillért, Fiilöp Rózsi 19 pengd 94 fillért.

A Csokonai-utcai elemi iskolában Kopándi Péter igazgató a kis körzet ellenére olyan eredményesen vezette a gyűjtés munkáját, hogy iskolája 151 pengő 73 fillérrel dicsekedhetik. Hortobágyi Olivia 12 pengő 40 fillért, Vinterfeld Irén 15 pengő 87 fillért gyűjtött.

A Téglás-utcai elemi iskolában a szegény körzet ellenére Ma gyári Mária és Diószegi Mária 11 pengő 8 fillért, Szász András és Tóbiá,s Rezső 11 pengőt gyűjtöttek. Az iskola gyűjtésének végeredménye 105 pengő 19 fillér. A gyűjtés eredményét nagyrészben •Jjénárt László igazgató buzgó közreműködésének lehet köszönni.

A belvárosi elemi iskolában Csöreghy András igazgató vezetésével kitűnő „vadász- területen" 640 pengő 7 fillért gyűjtöttek. Rasmann Lili és Herczeg Helén 64 pengő 30 fillért, Csikós Klára 54 pengő 73 fillért, Korcsé József 49 pengő 6 fillért gyűjtött.

A Horthy Miklós-uti iskolában Bedó Sándor igazgató egész vasárnap ügyeletet tartott irodájában és onnan irányította növen- idékei gyűjtését. Ebben az iskolában egyesült «róvel, felváltva gyűjtöttek a perselyekkel. Összesen 455 pengő 82 fillért szereztek a nemes célra. Morar Ilbolya, Krutyecun Mária és Klein Róza 50 pengőt, Dengyel Ilona, Balogh Anna, Csúcsúj Margit és Zsigmond Î. 74 pengő 72 fillért, Nagy Mária, Máthc Róza és Máni Margit 54 pengő 85 fillért, Böjle Erzsébet, Kertész Rózsika, Taxier ®va és Víg Ida 42 pengő 10 fillért gyűjtöttek.

Kolozsvár ifjúsága körében nagy érdeklődéssel kisérték a lelkes kolozsvári közép- iskolás leányok gyűjtését. Aki a főtéren áthaladt, attól bájos mosolygásukkal egy-egy ipengöt szereztek perselyükbe.

Az állami líceumban és tanítóképzőben Kandray Géza igazgató éppen a vizsgák 'előtt engedte el növendékeit,, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a gyűjtés eredményéhez. A Magyar Nap gyűjtésében a legnagyobb egyéni eredményt Mezei Rozália és Balogh Magda érte el 145 pengő 71 fillérrel. Nem messze maradt mögöttük Tóth Irén és Eakcsi Ilona gyűjtése 133 pengő 63 fillérrel. Fiilöp Mária és Rancz Olga 56 pengő 85 fillért, Szabó Ibolya és Nagy Ilona 49 pengő 56 fillért, Balogh Ilona és Incze Julia 62 pengő 60 fillért, Nóth Sári és Ádám Katalin 48 pengő 66 fillért gyűjtöttek. Az iskola összes gyűjtése 1194 pengő 61 fillér. A lelkes diáklányok megmutatták, hogy a nemzetért folytatott küzdelemben méltó küzdötársai harcoló honvédőinknek.

A legtöbbet a református leánygimnázium gyűjtötte, amely aránylag kevés persellyel J.203 pengő 28 fillérrel gyarapította a végösszeget. Nyirő Ildikó 94 pengő 16 fillért, Venczel Ibolya 92 pengő 88 fillért. Deák Judit 76 pengőt, Sorbán Ilona 73 pengőt, Beőcs Mária 63 pengő 98 fillért, Kelemen Ibolya 59 pengő 66 fillért, báró Bánffy Katalin 58 pengő 62 fillért gyűjtött. Székely János igazgató egész nap készenlétben volt és késő este maga segített a gyűjtési bizottságnak a persely számolásában.

Az állami leánygimnázium 832 pengő 4 fillért gyűjtött. Farkas Róza 62 pengő 8 fillért, Simon Julianna 53 pengő 90 fillért, Földes Jolán 52 pengő 12 fillért gyűjtött. Császár Károly igazgató lelkes pártfogása és buzdító irányítása nagy és megérdemelt sikert eredményezett.

Nagyszerű eredménnyel járult a gyűjtéshez a hires Marianum-intézet, ahonnan Gyöngyössy Aurelia dr., az intézet igazgató- fönöknöje a bájos, legkisebb növendékeket küldötte a kijelölt gyűjtési helyekre. Összesen 653 pengő 21 fillért gyűjtöttek, közöttük Rusvay Rozália 49 pengő 36 fillért és Szász Gizella 31 pengő 65 fillért.

Az állami kereskedelmi leányközépiskola növendékei vasárnap más ünnepségeken voltak elfoglalva s így csak néhány leány vett részt a gyűjtésben, de ők megmutatták, hogy nem maradnak el a többiektől. Nemes Nagy Klára 35 pengő 60 fillért, Hoch Katalin 32 pengő 34 fillért gyűjtött. Az iskola gyűjtésének végeredménye 199 pengő 33 fillér.

A gyűjtés eredményének végleges megállapítása még folyik, mert néhány elírni iskola perselyének felbontására csak ezután kerül sor.

JÖ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS aALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEE.

Budapest, junius 9. (MTI.) A Felsőház ülését gróf Széchenyi Bertalan 10 óra után pár perccel nyitotta meg. A kormány részéről Hóman Bálint, Varga József, Radocsay László és Antal István miniszterek jelentek meg az ülésen.

Az elnök jelentette, hogy XII. Plus pápa 25 éves püspöki jubileuma alkalmából a Fel- só'ház nevében szerenesekivánatát fejezte ki. Ezután a Felsöház legutóbbi ülése óta elhunyt Sztranyavszkv Sándor és Weisz Fü- löpöt, a Felsőház volt tagját, továbbá Kuprecht Olivér, Visnya Ernő és gróf Széchenyi Gyula kalocsai érsek, felsőházi tagokat parentálta el s méltatta pályafutásukat. Az elhunytak emlékét jegyzőkönyvben örökít rtték meg. Benyújtotta az elnök ezután a miniszterelnök átiratát arról, hogy a Kormányzó Ur Lamotte Károlyt, a pesti Kereskedelmi Bank vezérigazgatóját és vitéz Kár- páthy Kamilló nyugalmazott vezérezredest a Felsöház életfogytiglani tagjává nevezte ki,

Esterházy János gróf interpellált ezután napirend előtt a kultuszminiszterhez a 239.090/1942. V. k. m. számú rendelet ügyében. Hangoztatta, hogy a kultuszminiszternek a. sportszövetségi szervezetek tárgyában kibocsátott rendeletét alkotmányellenesnek tartja. Szerinte nem lehet kétség aziránt, hogy a magyar alkotmánynak alapvető tétele az, hogy a magyar állampolgárok ösz- szes állampolgári és politikai jogukat gyakorolhatják, és a kormány rendelete sem térítheti el őket ettől a szabálytól. Törvényellenesnek látja a kultuszminiszter rendeletét azért is, mert kiterjeszti olyan személyekre, akik a korábbi zsidótörvény szerint nem tekinthetők zsidóknak. Hatáskörű túllépést lát abban a rendelkezésben is, hogy a kultuszminiszter egyes sportegyesületeket feloszlatott. Hangoztatta, hogy nem zsidó érdekek védelméről van szó, hanem a magyar alkotmány és jogrend érdekében szólal fel. Idézte Deák Ferenc mondását: „Jobban kell szeretnünk hazánkat, mint gyűlölni ellenségeinket."

Hóman Bálint miniszter válaszában kifejtette. hogy a kultuszminisztérium rendeletével az ifjúság honvédelmi nevelésének és a ' "»»nevelésnek egységes vezetése tárgyában rendelkezett és a rendeletben a kultuszminisztérium a társadalmi és sportegyesületek megalakulásának és működésének szabályait, továbbá a sportszövetségek szervezetét állapítja meg. A kultuszminiszternek törvényes joga van azt Is megállapítani, hogy ki lehet és ki nem lehet valamely sportegyesft- Iet tagja, A legnagyobb határozottsággal

Budapest, iun. 9. (MTI) A képviselöház ülését 10 óra után nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelnök. Napirend szerint folytatták a zsidók erdő'- és mezőgazdasági ingatlanairól szóló javaslat tárgyalását. Lázár Imre és Gosztonyi Sándor felszólalásaikban javasolták, hogy olyan törvényt hozzanak, amely a zsidók házi ingatlan vásárlását meggátolja. Padányi Gulyás -Jenő szerint felmerül az a gondolat, vájjon külföldi állampolgár egyáltalán birtokolhat-e magyar földet?

A felszólalásokra Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter vá'aszolt.

— Ez'a javaslat — mondotta többek között — az eddigi jogszabályoknál sokkal súlyosabb és szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Szigorítása, hogy fajvédelmi alapon állapítja meg a zsidó fogalmát és igy minden zsidót érint, de szigorítás az is, hogy az

vissza utasít ja azt a feltevést, mintha a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényellenesen cselekedett volna és törvényszegő lenne e rendelet kibocsátásával. Sem a múltban, sem a .jelenben, sem a jövőben nem hajlandó törvénytelen cselekvésekre és ezért miniszteri működése alatt a hozott határozatokat mindig a jogszerűség és a jogi formaságok keretében és azok betartásával gyakorolja. A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy rendelkezéseit a sporttársadalom meghallgatása után hozta meg. A sporttársadalom óhaja pedig az volt, hogy a sportegyesületeknek csak olyan tagjai lehetnek, akik zsidóknak nem tekinthetők, Illetve zsidónak tekintendő házas társuk nincs. Ezt a kívánságot ő maga is megfontolandónak találta, de elhagyta a házastársra vonatkozó rendelkezést fenntartva az egyesületek szabad elhatározásának. Az interpelláló állal kifogásolt rendelkezéseket néni tartja törvényelleneseknek és tiltakozik is Uyeu beállítás ellen. A kifogásolt rendelkezés nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek törvé- nyeink alapeiveivel és szellemével ellentétben állanának. Ezért a rendelkezést, amelyre szükség volt, nem hajlandó módositanl.

Gróf Esterházy János viszontválaszában kijelentette, hogy a rendeletet, ha azt az összkormány hozta volna és nem egyedül a kultuszminiszte'r, akkor is alkotmányellenesnek tartaná. Szerinte a kérdést másképpen is meg lehetett volna oldani, mert nem a testnevelés fontossága áll szemben a törvénnyel, hanem a megoldás módja, amely alkotmányellenesen nyilvánul meg. A miniszter válaszát nem veszt tudomásul.

Hóman Bálint második válaszában hangoztatta, nem kivan alkotmányos vitába bocsátkozni és ismételten kijelentette, hogy az általa kllrocsátott rendelkezésben nem látja az alkotmány megsértését, s törvényszegést sem lát, kéri tehát a Felsöházat, szívlelje meg és mérlegelje a válaszában elmondottakat és ennek alapján vegye tudomásul.

Az elnök kérdésére a Felsőház túlnyomó többsége felállással jelezte, hogy a miniszter válaszát tudomásul veszi. Ezután áttértek a napirend tárgyalására.

A Felsöház elfogadta az 1941. évi zárszámadásról szóló bizottsági jelentést, az 1940- ben Berlinben kötött magyar-német konzuli egyezményről szóló, a mértékek és azok használatáról szóló, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról, szóló, és az 1914-^18, évi világháborús hadikölcsönök valorizálásáról szóló javaslatokat, úgyszintén az egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.

eddigi jogszabályok csak lehetőséget adtak zsidó birtokok elvételére, a mostani javaslat már kötelezően előirja az összes zsidó birtokok elvételét. A régebbi jogszabály lehetővé tette azt, hogy a zsidók kifogással élhettek és megtámadhatták a határozatot, a javaslat alapján pedig ezt már nem tehetik meg a birtokon belül, hanem csak a birtokon kívül, ami szintén az eljárás gyorsítását teszi lehetővé. Az eddigi jogszabályok értelmében ki kellett készpénzzel fizetni a zsidóknak birtokaikat, most pedig már kötvényekkel elégítik ki őket és ezeket a kötvényeket is zárolják. Lehetővé vált ezzel az is, hogy az ingatlanokat azonnal birtokba lehessen venni. A jogszabály megalkotásánál rendkívül ügyelnie kell arra, hogy ne akadályozzuk és ne csökkentsük a termelést. A jövőben erdő- és mezőgazdasági ingatlant

EGYETEM-MOZGÓ

SZEGÉNY GAZDAGOK

Jókat FT or regénye. Főszereplők:

Szeleczkij Zita, Lukács rcargif, Urau Tivadar, SzKasso László*

ffály GerO

 jövőben zsidó még árverés utján sem szerezhet ingatlant

Bánffy föíJmiveléáüqyi vnínSszler fiossiasnn válaszol) a képvrseFnliéxban e Eiancfzoif feüszóFalásoEira

LIKŐRT TÖLT MACINAK ! ’ W

csak a földművelésügyi miniszter engedélyével lehet bérbeadni és az ő engedélye szükséges a fakitermeléshez is. A jövőben zsidó még árverés utján sem szerezhet ingatlant. Kis- és nagyközségben nem esak erdő- és mezőgazdasági ingatlan szerzését akadályozzák meg a zsidók részére, hanem egyéb ingatlanét is. A javasiat általános kivételezést senki javára sem tartalmaz. Korlátolt mérvű és átmeneti mentességet is csak a hábora és a forradalom alatt kivételes érdemeket szerzett zsidó részére biztosit. A kivételezéssel kapcsolatban felvetették azt a kérdést — folytatta a miniszter — hogy meg kellene vizsgálni az elmúlt 22 év alatti magatartást is a kivételezett egyéneknek. Erre már gondolt a javaslat és ez benne is van. Nem tudja osztani azt a felfogást, hogy a kivételezést a gyermekekre és feleségre is kiterjesszék. A végrehajtás során azok a célkitűzések és elgondolások fognak érvénye sülni, amelyek a javaslat megszerkesztésénél irányadók voltak. A termelés a mai idők ben legfontosabb kötelességünk.

Az ingatlanok felhasználása kérdésében az az álláspontja, hogy mindenekelőtt a köz érdekeit és a nemzeti szempontokat kell szenielött tartanunk. Különös gondot fordít, a házhelyszerzés előmozdítására, ezenfelül az életképtelen törpebirtokoknak életképes kisbirtokokká való kikerekitését is. Osztja azt a nézetet, hogy azé legyen a föld, aki a földet megtartani és művelni tudja. Ezek a szempontok lesznek irányadók az elvett zsidó ingatlanok felhasználásánál. A házhely kérdést a legsürgősebb megoldandó feladatnak tekinti. Ingyen földet senkinek sem fognak adni, protekcióban senkinek sem lesz része és strómanredszer sem lesz. Az állam a kisemberek részére kedvező fizetési feltételeket biztosit, sőt kölcsönöket is nyújt a szükséges gazdasági eszközök beszerzésére. A javaslatba nem tudott beállitr-i olyan rendelkezést, hogy a. zsidók ezután földet egyáltalában ne bérelhessenek. Lehetnek olyan esetek is, amikor a tulajdonos semmi körülmények között nem kezelheti birtokát és keresztény haszonbérlő sem akad. A felszólalók között többen hangoztatták, hogy az ötszáz holdas minimális határt nem szabadna általánosan megállapítani, mert vannak országrészek, ahol az ötszáz holdat csők kenten! lehet. Az erre vonatkozó javaslatokat a bizottságban fogják megtárgyalni.

A miniszter végül hangoztatta, hogy a javaslat nem birtokpolitikái javaslat, hanem a nemzet érdekét szolgáló fajvédelmi javaslat, amelyre a nemzetet a zsidóságnak magyar földön jelentkező mohó térhódítása kényszeritette. A miniszter ezután az összes határozati javaslatok elutasítását és a javaslat elfogadását kérte.

A miniszter felszólalása után folytatták a javaslat vitáját, amelynek során Vájná Gábor, Endrey József és Nagy Ferenc szólaltak fel.

A Ház szerdán délelőtt folytatja a javaslat vitáját.

I

— Árdrágítók felett ítélkezett a kolozsvári uzsorabirőság. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróságának egyesbirája, Vitos Pál dr., kedden Ítélkezett Lázárovits Hermann kolozsvári zsidó hentessegéd és mestere, Dénes Gyula árdrágítást ügyében. Dénes Gyula eredetileg Lázá- rovics alkalmazottja volt és csak az idők változása juttatta „főnöke“ helyébe. Ezzel egyidejűleg azonban ugylátszik, a tegi gazda szellemét is örökölte. így történt, hogy a libacombot jóval magasabban mérte ki a hatóságilag megállapított árnál. A bíró Kynsburg Béla dr. ügyész vádbeszédére Dénes Gyulát 100, Lázárovitsot pedig 400 pengő pénzbüntetésre Ítélte el. — Becsky Márton apahidai és Szabó János fejérdi földművesek a tej árának mértéktelen emelése miatt jutottak az uzsorabirőság elé, Becskyt 50 pengő, Szabó Jánost 60 pengő pénzbüntetésre ítélték.