Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-07 / 127. szám

JSaggf'iUrSJta 1942. JU S I U S 7 A most megnyílt Pusztay Drogériában Wesselényi Miklós-utca 2. szám alatt külföldi és belföldi különiegeségek szolid árak mellett szerezhetők be. A belgrádi „Donau Zeitung" Magyarországnak a nagy európai tér­gazdaságban betöltendő szerepéről A kormány áldozatkészségéi méltatta az Erdélyi Párt megalakulása évfordulóján Kolozsvár, junius 6. Május 28-án volt egy esztendeje annak, hogy az Erdélyi Párt Ivo- Iozstárott megalakult. Az évforduló alkalmából az Erdélyi Párt országos elnöki tanácsa és képviselői cso­portja junius 2—3—5-én Budapesten gróf Teleki Béla elnökletével folytatólagos ülése­ken foglalkozott a párt egyéves szerepével, felállította munkásságának mérlegét és tanul­ságait s megtárgyalta az időszerű bel- és kül­politikai helyzetet. Az Erdélyi Párt változatlanul az 3041 május 28-án kinyilatkoztatott programját követi és ennek keretében kereste az építő együttműködést az ország sorsáért minden­ben felelős kormányzattal. Kezdettől fogva azt hirdette, hogy az erdélyi kérdést ki kell emelni a napi politikai élet pártküzdehnei- ből és az erdélyi társadalmi erők latbaveté- sével kell az újjáépítés súlyos feladatát vál­lalni. Az. értekezlet örömmel állapítja meg. hogy el visszatérés óta eltelt időben a kormányzat «délig is sokat tett Erdély felemeléséért és a magyar államiság intézményes és teljes hely­reállításáért és sokban tüntette el és pótolta «r idegen kártevők nyomait. A háborút vi­selő ország már eddig is többet áldozott Er­délyért, mint a megszálló hatalom mindkét évtized alatt. Éppen ezért, amikor a nagymértékű áldo­zatkészségért a Párt elismerő köszönetét mond, kötelessége újólag is nyomatékosan emlékeztetni a még hátralevő s a mostani viszonyok között is megoldható égető problé­mákra, amelyek iutézóse az eddiginél közvet­lenebb és gyorsabb ütemet kíván. A Déda- sserrtfalvi vasútépítés elsmerisreméltó muh- kairánya mutatta meg azt a ntunkaütemet, amely Erdély más kérdéseiben is kívánatos volna. . Erdélyt a Párt az ország nemzeti közvéle­ményével egyetemben a magyarság tengely- kérdésének Ítéli s ezért múlhatatlan egy nagyvonalú gazdasági kormányzati munka­terv elkészítése. Megnyugvással hallották Ko- loasváron Kállay miniszterelnök ur bejelen­tését, hogy az újjáépítés pénzügyi tervezete munkában van. Erdély talpraárlitása azonban nemcsak egyoldalú gazdasági kérdés, hanem Erdélyt éppen szelleme és erkölcsi értékei tették al­kalmassá történelmi hivatásának betöltésére, •ugyancsak ezek a tulajdonságok tartották ébren ár. erdélyi magyarság társadalom- nemzeti felelősségtudatát, teremtették meg egységét, indították őt állandó belső épitó munkára. Ezek az erkölcsi tényezők jelzik a gazdasági újjáépítés útját s ezeknek az er­kölcsi tényezőknek a további ápolásával és fejlesztésével kivan Erdély hozzájárulni a szociális és népi Magyarország gondolatának beteljesüléséhez. G»»}asá<|í lairelc Romániából Temesvár, junius 6. A Déli Hírlap közli az alábbi három délerdélyi gazdasági hirt: HAHÓM MAMALIGANAF HETENKÉNT HUNYADMEGYÉBEN A dévai prefektura rendelete értelmében Junius 1-töl kezdődően Hunyadmegye egész területén, kivéve a megye székhelyét, Déva városát, a vendéglőkben s a magánháztartá­sokban ezentúl hetenként három napon — hétfőn, szerdán és pénteken — mamaliga- nap tartandó, amikor is kenyér árusítása, felszolgálása és fogyasztása tilos. • KIFLIT StiTNEK BRASSÓBAN A brassómegyei és városi együttműködési bizottság ülést tartott s úgy határozott, hogy a pékek húsz százalékban rozsliszttel kevert ötdekás kifliket is készíthetnek. JÚNIUSBAN TEMESVAROTT A ZSIDÓK NEM KAPNAK CUKROT Temesvár közellátási hivatala rendeletet kapott a minisztériumtól, amely szerint má­jus elsejétől kezdődően a zsidók számára a cukor fejadagját havi 200 gramban állapí­tották meg. A májusra szóló cukrot azon­ban a rendelet megérkezése előtt már ki­osztották, ennélfogva a közellátási hivatal úgy intézkedett, hogy a zsidók számára a május hónapban kiosztott cukormennyiseg erre a hónapra is szóljon. Júniusban tehát a zsidó lakosok nem kapnak cukrot. A keresz­tények cukorfejadagja júniusban is félkilót tesz ki. FERENCJŐZSEF KESERUVIZ Belgrád, junius 6. A legjelentősebb délke­leteurópai napilap, a belgrádi „Donau Zei­tung" május 31-i kiadásához mellékelt kü- lönszámában rendkívül tartalmas, pompás fényképfelvételekkel kiegészített beszámolót közöl Magyarország ipari, gazdasági, pénz­ügyi és társadalmi helyzetéről, valamint arról a szerepéről is, amelyre Magyarország a nagy térgazdaságban hivatott. A „Donau Zeitung" magyar különszámá- ban mindenekelőtt Kormányzó Urunk kép­mását közli, az államfőét, aki nemzetét fel­szabadította a vörös rémuralom alól. Ma­gyarországnak a nagy térgazdaságban be­töltött szerepéről a Donau Zeitung vezércik­ként közli Varga József miniszternek összefoglaló Ismertetését, amelyben a ma­gyar gazdasági termelésnek, valamint az egyre fejlődő magyar ipari és kereskedelmi életnek a nagy térgazdaságban történő fo­kozott bekapcsolódása jelentőségét hangoz­tatja. Schürmann, a kiváló német köziró törté­nelmi visszapillantásban Ismerteti Magyar­A természet törvényeihez hasonló, áthág­hatatlan és megmásíthatatlan törvényszerű­ségek fűzik egységes egészbe azt a nagy­szerű láncolatot, amelynek annyiszor han­goztatott gyűjtőfogalmat jelentő neve: a nemzetgazdaság, a legtöbb ember tudatá­ban csak homályos képzetet kelt. óriási, egymásbakapcsolódó körforgáshoz hasonló folyamat ez, amelynek legfőbb szabályozó törvénye, hogy semmiféle megszakítást nem tűr s bármely pontján keletkezik akadály vagy zavar, annak hatása végigrezeg az egész láncolaton. íme egy példa e tétel iga­zolására : Megjelenik egy hitvány féreg a legelők fűszálain s a legelésző juhok szer­vezetébe jutva, betegséget idéz elő, aminek következtében — amint hivatalosan megál­lapították — Szolnokdoboka-, Szilágy-, Ko- lozs- és Marostorda-vámiegyék egyes járá­saiban a juhállomány 30—80 százaléka el­pusztult. A megmaradottak lesoványodtak, sulyveszteségük átlagban darabonként öt kilogram, tejhozamuk leapadt csaknem fe­lére, gyapjú termelésük alig számbavehető, kevés és silány minőségű. Az anyaállatok elvetélnek s bekövetkezik az állomány csök­kenése. Kevesebb hús kerül a piacra, zavarok ke­letkeznek a városok húsellátásában. A gyap- jufeldolgozó üzemek nem kaphatnak nyers­anyagot, csökkenteni kell a gyártást, el kell bocsátani a munkásokat. A gyár nem tudja posztóval ellátni kereskedőket és a szabókat. Az emberek nem tudnak ruhához jutni, rosszul öltözködnek, nem tudnak az időjárás ellen védekezni, megbetegszenek. Ennek a folyamatnak leírását és minden vonatkozásban való feltárását oldalakon keresztül lehetne folytatni, de a felhozott példából is kiviláglik, milyen súlyos követ­kezménye v#n annak, ha akár a termelés, országnak a helsevizmus elleni küzdelemben —' mint mind a múltban, mind pzidőszerint is — hősiesen vállalt szerepét. A lap ezután a magyar mezőgazdaság tervszerű munká­járól az 1933—1939. évek délkeleteurópai termelési eredményeinek és állatállománya fejlődésének adatszerű kimutatásával szá­mol be. Különösen érdekes a magyar lótenyésztés­ről szóló Ismertetés, amely megállapítja, hogy ez valóságos történelmi küldetés a ma­gyarságnak. Részletesen foglalkozik a „Donau Zeitung" különszáma Magyarország ipari és pénzügyi helyzetével. A magyar ipar százéves múlt­járól szóló szakszerű összefoglalás ismerteti azt a fokozatos fejlődést, amely a méltán hires magyar háziipar pompás teremtőere­jétől a jelenlegi nívós magyar gyáriparnak a kialakulásáig vezetett, valamint az alumi- niumkérdós tervszerű megoldását és a ne­mesfémek kutatására irányuló nagy felké­szültséggel folyó munkát. akár a javak kicserélésének szigorú tör­vényszerűséggel megszabott útjába akadá­lyok kerülnek és azokat idejébe nem sike­rül elfojtani. Amin segíteni kell! A földművelésügyi minisztérium rendkí­vül nagy összegű pénzsegéllyel és a legki­válóbb szakemberek kirendelésével sietett az erdélyi állattenyésztés ügyét kimenteni abból a rendkívül leromlott állapotból, amelyben a felszabadulás idejében volt és minden erővel támogatni, hogy a megfelelő színvonalra emelkedhessen. Erdélyben ki­váló minőségű füveket termelő, nagy kiter­jedésű legelők vannak. A juhtenyésztés egyik legfőbb feltételének, az értékesitési lehetőségnek is megvannak a legjobb lehe­tőségei, a magyar nemzetgazdaságnak első­rangú érdeke megakadályozni azt a sajná­latos tényt, hogy az erdélyi juhállományt a mételykor évenként megtizedeli. Fáradtságos, kitartó munkát igényel ez a törekvés, hiszen két évtized nemtörődöm­ségének, bűnös hanyagságának és a min­dent zsákmányolni akaró rablógazdálkodá­sának nyomait kell nemcsak eltüntetni, ha­nem egészen uj rendszert kell kiépíteni és életképes működésre alkalmassá tenni. Kö­zel százezer adag métely elleni orvosságot osztott szét a tenyésztők között a kormány­zat, részben ingyenes, részben fél és ked­vezményes áron. Erdély mező- és állatgaz­dálkodásának irányítását és ellenőrzését — külön gazdasági kirendeltség felállításával tervszerűen és a magyar közgazdaság egy­séges irányelvei szerint végezteti. Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a kirendeltség vezetője és munkatársa! a leg­nagyobb eréllyel s fáradhatatlanul dolgoz­nak azon, hogy a jelenlegi rendkívüli vi­szonyok között is minden tekintetben meg­valósítsák azt a nagyszabású tervezetet, amelyet a földmlvelésügyi minisztérium, as erdélyi gazdaszervezetek bevonásával meg­állapított. „Küzdelem a mételykor eilen** Mindnyájunk életére kiható ténykedésük segítségére örömmel ragadjuk meg az al­kalmat, hogy a nagy nyilvánosság figyel­mét ráirányítsuk azokra a nagyszerűen megírt tájékoztató füzetekre, amelyeket a kirendeltség megbízásából Solthy Ernő dr. miniszteri titkár szerkeszt és amelyeket a legkiválóbb szakemberek Írtak. A napok- ben jelent meg Kollonay Endre dr. állat­egészségügyi felügyelő: „Küzdelem a mé­telykor ellen" cimü Írása. Ennek a füzetnek el kell jutnia minden magyar gazdához, minden tanítóhoz és a nép vezetőihez. A rettenetes veszedelem leküzdéséhez minden nemzetvédő munkát vállaló magyar ember­nek hozzá kell járulnia. Fel kell világosí­tani különösen a kisgazdákat arról, hogy a járványos állatbetegségek leküzdése nem csak egyéni érdekük, hanem legnagyobb közérdek. Tudniok kell, hogy a védekezést egységesen és közös törekvéssel valósít­hatják meg legkönnyebben s azt is, hogy a, hatóságok részéről a legmesszebbmenő és a legkészségesebb támogatásra számíthat­nak. Bár a füzeteket teljesén ingyen adják a gazdáknak, ez még mindég nem elégsé­ges, meg kell azok tartalmát is magyarázni számukra. E tekintetben nagy szolgálatot tehetnek a tanitók és jegyzők, akik legjob­ban értenek a nép nyelvén, ismerik gondol­kodási formáikat és körülményeiket. Szívós, kitartó és tervszerű munkával csodával határos eredményeket lehet elérni. Fodor Donát dr. a törvényhatóság föállat- orvosa érdekes tényeket említett meg ennek igazolásául. Két évvel ezelőtt rettenetes pusztítást vitt végbe a takonykor és a rii- liösség a lovak és az egypatás állatok kö­zött. Ma már megszűnt. Ezt az eredményt a különleges diagnosztikai eljárással és a beteg vagy fertőzött takonykóros állatok állami kártalanítása mellett történt kiirtá­sával érték el. A Rivoka-kór ■— A Rivoka-kór, amely a kérődző álla­tok tüdejét, máját támadja meg, a kutyák galandférge utján terjed — mondja a főor­vos. Ha a juhászkutyákat ellenőrzés alá vesszük és a galandíérgeket azokból kiirt­juk, akkor megszüntetjük a betegségeket is, Ilyen radikális eredménnyel járt például » veszettség elleni beavatkozás. Az elrendelt kötelező veszettségclleni oltás következté­ben ezévben már csak négy eset fordult elő. Tessék elgondolni végig minden következ­ményét ennek a nagy eredménynek, azt, hogy ném kellett százakat messzeföldröl elszállítani, kórházban ápolni, élelmezni, nem ment veszendőbe annyi sok munkanap. Az anyaországban, hat év óta egyetlen eset sem fordult elő. — A tüdöféreg ugyancsak a kérődzők járványos betegsége, ennek a bajnak, mint a többinek is a megakadályozására az a legelső feltétele, hogy a nép bizalommal és azonnal az illetékes és szakemberhez, tehát az állatorvoshoz, vagy ha az nincsen lakó­helyén, akkor a hatóságok utján a hivatal­hoz forduljon. Minden esetben teljesen in­gyen kiszállanak a veszélyeztetett helyre és foganatosítják a járvány terjedését meg­akadályozó intézkedéseket. — A legfőbb az állatállomány erőbeli állapotának feljavítása, — mondja a főor­vos -—, ez pedig takarmánykérdés és e* egészen más hatásterületre tartozik. — Ami Kolozsvár állati hússal és ter­mékkel való ellátását illeti — folytatódik az érdekes nyilatkozat — a környék való­színűleg még a jövő évben is csak a szarvas- marha, bivaly és aprójószággal való ellátá­sát biztosítja. Sertés- és zsirellátást ezentúl is az anyaországból kap Kolozsvár. — A vármegye és város állategészség­ügyének állásáról havonként a közigazga­tási bizottsági üléseken előterjesztett jelen­téseim alapján az illetékes közigazgatási szervek foganatosítanak intézkedéseket, vagy fölterjesztéseket intéznek a kormány­zathoz. Ezeknek az intézkedéseknek kö­szönhető, hogy az állapotok aránytalanul megjavultak és nem Is hasonlíthatók azok­hoz a viszonyokhoz, amelyeket a szömöm mult emlékeként itt találtunk. Megtudjuk még Fodor dr. főállatorvostól,, többek között, hogy a kutya bolhája 1« bi­zonyos gilisztafajtát idézhet elő a gyerme­keknél. Figyelmeztetjük tehát az édesanya-* kát, ne engedjék gyermekeiket, különöse« akkor, amikor esznek, a kutya közelébe . . . TURAN LAJOS Paris el Vezési msmkála* fokai jutányoson vállal LőrídClí megrendelések a SE BÖK cukrdszda 5zenteg\jhdz-u. 1 és Zdpolja-utca 6 Tavasai dUvalKülönleocssé^elc LŐRINCZ BÉLA női divatüzletében Mátyás király tér 16. sz. Plébánia épület. 5T3S Minden nemzetvédő munkái vállaló magvar embernek hozzá kell járulnia az állatállományt tizedelő betegségek leküzdéséhez Tájékoztató füzetekkel vette fel a haicot a mételykór ellen a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom