Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

1942. J V S I V S 20

ICezüts Ht&jxg

Y>

A képviseloház

kitörő lelkesedéssel ünnepelte a Főméítóságu Kormányzó Urat

Folytatták a felhatalmazási javaslat vitáját 1

Budapest, .június 19. A képviselőház pénteki ülését tiz óra ntán nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelnök. Meleg szavakkal; emlékezett meg a Kormányzó Ur Őföméltósága születésnapjáról.

— Vitánk megkezdése előtt mindnyájunk bensőséges érzésének kifejezése hé p en emlékezzünk meg mélységes tisztelettel a tegnapi ünnepről, mint, olyanról, amelyet az egész nom- zet gondolata és ragaszkodása valamennyiünk számára tett ünneppé. Az ország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós most töltötte be hetvennegyedik életévét.

— Huszonkét év óta szakadatlan munkában, a felelősség súlyos terhével vállán viseli tisztjét az a férfiú, akivel ennek a hazának minden rendű és rangú polgára mint reménye valóraváltójára tekint és hódolattal nézi azt a lelki-testi frisseséget, amellyel Isten kegyelméből nemzetünk sorsát intézi. Történelmi megpróbáltatásainkban talán soha olyan nehéz időket nem éltünk, mint az elmúlt kék évtizedben. Az ö bölesásége, erétye, megfontolása azonban megszAfita utunkat. A legválságosabb pillanatokból biztos kézzel vezetett a szebb és jobb jövő felé, amelynek elérése annyi sok reménytelenség után nem puszta álomkép csupán. Ezen az évfordulón különös melegséggel fordulunk Kormányzó Urunk felé. Az ezeréves Magyarország létéért, boldogulásáért és tökéletes kiépítéséért messze keleti távolságokban folyik a hatalmas küzdelem. A honvéd ebben az élet-halál harcban Isten nevével ajkán legfelsőbb Hadurának parancsa szerint, hősi erények csillogtatásával szerez világszerte újra és újra

becsülést a magyarnak. A szellem, amely ezt a dicsőséges magyar hadsereget eltölti, Kormányzó Urunkban testesül meg teljes tökéletességgel és a törvényalkotás termében kötelességünk, hogs/ ezen a napon az országkormányzó Horthy Miklóssal együtt emlékezzünk meg a magyar katonáról is. Hisszük, hogy amikor ezt tesszük, az ő magyar szive szerint is cselekszünk. Biztosan vele együtt érzünk, amikor születésnapján kérjük fegyvereinkre a Mindenható áldásál. Kívánjuk itt a legszebb és legnagyobb ajándékot számára: erőben és egészségben érje meg a harctereket megjárt lobogók dicsőséges visszatérését, hogy az igazság győzelmével ■lankadatlanul tovább folytathassa országépilö, áldásos munkásságát.

Az elnök szavait sokszor szakította meg a lelkes éljenzés és taps. A Ház tagjai az elnök beszédét állva hallgatták végig és lelkesen, ünnepelték a Kormányzó Ur ÖfÖméltóságát.

Áttérve a napirendre, a gazdasági és hitelélet rendjének biztosításáról alkotott 1931 évi XXVI. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás, további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában elsőnek Német, Andor szólalt fel, aki a kormány gazdasági politikáját birátta.

Szóvátette a közellátásban mutatkozó ellentéteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb eltérések mutatkoznak az ármegállapításban Budapest és a vidék között. Kérte a kormányt, intézkedjék a sertés- és marhaállomány védelmében. A javaslatot nem fogadta el.

„Pártkülunbség nélkül arra kell törekednünk, hogy a nemzeti erőkifejtést teljessé tegyük!"

Bencs Zoltán (MÉP) védelmébe vette a kormányt. Hangoztatta, hogy a felmerült kérdések megoldásában Igen nagy, nehézségekkel állunk szemközt. Ha akadnak esetleg panaszok, hibák a gazdasági életben és a közellátásban, azok csak egyéniek lehetnek, de nem szolgálhatnak okul általános bizalmatlanságra. Pártkülönbség nélkül ar~a kell törekednünk, hogy a nemzeti erők fejtést teljessé tegyük. Ez csak úgy lehetséges, hogy ott, ahol közös erővel kell cselekedni, cselekszünk, ahol pedig lemondásra van szükségünk, ott lemondunk. A nemzetiségi és társadalmi szervezési kérdésekről beszélt ezután. Utóbbival kapcsolatban különösen az Olasz Birodalomban elért hatalmas eredményekre hívta fel a figyelmet. Visszatért, erdélyi testvéreinktől azt kéri, hogy Erdélyt is az egyetemes magyar érdekeken itercsr.- tül lássák és ne Erdélyen keresztül az egyetemes magyar kédést. A közellátásinak az az első feladata, hogy a harctér megkapjon mindent, amire szüksége van, a többi pedig igazságosan jusson mindenlri- nek, aki rászorult. A kormánynak, hogy ezt a célt elérhesse, támogatásra van szüksége.

Ezért a javaslatot elfogadja.

Horváth Ferenc foglalkozott a kormány munkásépitési akciójával. Sokallta a munkásoknak nyújtott kölcsönök 5 és fél százalékos kamatját. A javaslatot asm fogadta el.

Meskó Zoltán sürgős Intézkedéseket kért a falunak orvosokkal és egészséges ivóvízzel való ellátására.

Ezután Kállay Miklós miniszterelnök beterjesztette a magyar állam 1939—19)0. évi zárszámadását az Állami Számvevő Szék elnökének arravonatkozó jelenésével együtt.

Papp Mihály hangoztatta, hogy össze kell húzódnunk. Elsősorban mindent a hal- seregnek kell adnunk, hogy eredményesen tudjon harcolni a bolsevisták ellen.

A legközelebbi ülést a jövő hét keddjén délelőtt 10 órakor tartják s annak napirendjén a kormánynak a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot és a honvédelmi törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. A Ház pénteki ülése két órakorért véget.-! mmmmumm (•

ma és holnap 3, 5, 7 és 9 órakor:

Csathó Kálmán pompás vigjátéka. — Főszereplők: Szörényi É., Jávor P., Somlay

Műsoron kivül: U,i magyar és Ufa hiradók, valamint:

FERDINAND, A Bl

(Walt Disney.)

an

Hiányelőirányzat mellett hatalmas felesleggel zaru’t az 1939 - 40. ál ami zárszámadás

Budapest, junius 19. (MTI.) Kállaii Miklós miniszterelnök a képviselőház pénteki ülésén nyújtotta .be az 1939 július 1 napjától 1940 december 31-i napjáig terjedő, az 1939— 1940 számadási időszakról szóló állami zárszámadást. Ez a zárszámadás a Felvidék egy részével és Kárpátul jár ni megnagyobbodott ország államháztartásáról számol be és eredményeire a keleti- és az erdélyi országrészek, visszacsatolása is kihatással volt. A zárszámadás eredményeit egybevetve, az előirányzatban a következő képet kapjuk:

A költségvetési törvény mérlege, szerint 172.8 millió pengő hiánnyal kellett számolni. Ezzel szemben az idßszaki kezelés tényleges pénztári eredménye 283.2 millióval kedvezői)- faen aíakuéL mert eUárinyzat szentet taur, 2

tatkozó 172.8 millió pengő hiánnyal szemben a kezelés 112.4 millió felesleget- mutat. Az. előirányzattal szemben mutatkozó és a kedvezőbb tényleges, eredményt főleg a közszolgáltatási bevételek kedvező alakulásának következménye. Az országos adósságok netto 1108.2 millió pengővel, a közigazgatási és üzemi adósságok pedig 39.4 millióval gyarapodtak. Az államadósságok 1940 december 31-én együttvéve 3411 millió pengőt tettek ki.

A közölt kezelési eredményeket illetően meg kell jegyezni egyfelől azt, hogy a szóba »forgó zárszámadás nem 12, hanem 18 hónap kezelését öleli fel, másfelől azt, hogy a területvisszacsatolás során előállott több szükségletet is állandóan szem előtt. kellett tartani.

A képviselőház bizottsága részleteiben is elfogadta a zsidó birtokokról

szóló javaslatot

Budapest, junius 19. (MTI.) A képviselőház földművelésügyi-, pénzügyi- és igazságügyi egyesitett bizottságai pénteken délelőtt Bárczay Ferenc elnöklésével befejezték a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

szóló törvényjavaslat részletes1 tárgyalását. A

törvényjavaslatot az egyesitett bizottság több lényegtelen, legnagyobbrészt stiláris módosításokkal részleteiben is elfogadta.

A bolgár rádió megünnepelte Hcrthy kormányzó születésnapját

Szófia, junius 19. (MTI). A Horthy Miklós kormányzó születénapja alkalmából rendezett rádiómüsorrészt 22 órakor a bolgár rádió csütörtök este 10 órakor kezdte kisugározni. Először előadás hangzott él a Kormányzó Ur életművéről és államfői tulajdonságairól. Utána magyar népdalokat, majd magyar zeneszerzők alkotásait játszották, végül a Rákóczi-indulót.

A Dny esz cimü bolgár lap közölte a kormányzó arcképét. Megirta, hogy a születésnapot Magyarországon hagyományos ünnepélyességgel teszik emlékezetessé. . Minden magyar várost fellobogóztak és a lapek vezércikkekben méltatják Horthy Miklós pályafutását.

Egymillió pár bőrtalpú cipő kerül ősszel forgalomba

Budapest, junius 19. A nyári hónapokban | készíttetnek, hogy az ősszel a cipőkiszolgál- az illetékesek egymillió pár bőrtalpú cipőt | tatásban ne legyen akadály. (MTI.)

Öt peic időszerű földrajz

Mongolikuo, egy japánbarát állam Csungkingkinától északra

Kolozsvár, junius 19. Röviddel azután, hogy Mandzsukuo miniszteretoöke a közelmúltban hivatalos tokiói látogatáson tett hitet Mandzsukuo és Japán szoros politikai érdekközössége mellett, Teh 1Yang, Belső- Mongólia államfője rövid tartózkodásra Hszinkingbe, Mandzsukuo fővárosába érkezett. A diplomáciai szokások nyelvén ez a látogatás azt jelenti, hogy Belsö-Mongólia is szolidárisnak vallja magát Mandzsukuo politikai felfogásával. Csím kin gkina északi szomszédságában Mandzsuimon kivül tehát még egy állam támogatja Japánt a tartós kelet- ázsiai béke megteremtésére irányuló törekvéseiben.

Mandzsúria és Mongólia baráti kapcsolatai már régi keleti 'közös hagyományokra tekinthetnek vissza. Földrajzi szempontból mindketten Kma északi peremállamai közé tartoznak és hosszú ideig kínai uralom alatt állottak. Szabadságukat a kínai birodalom gyengesége és Japán barátsága adta vissza nekik. Belső-Mongólia, mongolok lakta Ázsia kisebb, de értékesebb része, volt a nagymongol mozgalom felújítója is. Északi szomszédja Külső-Mongólia árulása folytán már a huszas évek elején bolsevista fennhatóság alá

% Sikeres tiszfoaató munka után ism«M csend és rend van Veiévé környékén

Belgrád, junius 19. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli:

A lapok jelentik a nyugatszerbiai Val- jevóból, hogy a város környékén, amelyet a kommunista erőszak különösen súlyosan zaklatott, a sikeres tisztogató munka után újra teljesen rendes az élet. Valjevó környékének lakossága teljesen a hatóság rendelkezésére áll, úgyhogy a béke és rend fenntartásában feltétlenül lehet rá számítani.

került. A Szovjet azonban nem elégedett meg bitorlásával és még a legutóbbi években is azt hirdette, hogy Belső-Mongólia „felszabadítása“ is a bolsevizmus feladata.

A kínai fennhatóság alól felszabadult- Belső-Mongólia Mandzsukuo nevéhez alkalmazkodva 1937 óta a „Mongolikuo“ nevet viseli. Területe körülbelül megfelel Franciaországénak, lakóinak száma meghaladja az öt milliót. Természeti kincsei még feltáratlanok, jelentősége azonban így is nagy, mert rajta vonul át a Peking—Urga-Bajkal-tó karavánul. Amikor a vidék egyetlen vasútvonalát; a Peking—Ka Igán—Paotau vonalat Japán 1937 őszén egész terjedelmében elfoglalta, más mongol fejedelmekkel és Li mongol tábornokkal együtt Teh Wmg herceg nyomban felismerte, hogy melyik oldalra szólítják országa nemzeti érdekei. Amint 1935-ben, amikor Mangkou néven akart független államot alapítani, nem. tudott megvalósítani, Japán támogatásával most elérte. Hét ék- százados álom után 1937 novemberében a történelmi jelentőségű suiyanai nemzetgyűlésen újból megalakult a mongol állam. Azóta Teh Wang Mongolikuo élén változatlanul Japán oldalán áll.

IVénielorszÁq a főrpelólenYészlés feP- lendílésén f»raiíozi^

Berlin, junius 19. A ponny- és a még kisebb törpelovat kicsisége miatt sokáig félreismerték és elhanyagolták. A törpelovak azonban nemcsak luksziis- és cirkuszi lovaknak alkalmas, hanem számos kitűnő tulajdonságuknál fogva kertészetekben, kisebb gazdaságokban stb., mint igavonók is kitűnően megfelelnek. Legértékesebb faji sajátságaik a viszonylagosán nagy teljesítőképesség, szívósság, igénytelenség, kitartás és okosság. Megfigyelték, hogy a legelőn a nap elöl a nagy lovak árnyékába menekülnek és — velük mennek. Ezekhez a tulajdonságokhoz járul még, hogy általában a 35—40 éves kort is elérik, eltartásuk úgyszólván semmibe sem kerül. Ellátásukra sok esetben a növényi konyhahulladékok is elegendőnek bizonyultak.

Tenyésztésükre most Németországban külön egyesület alakult, amely különösen a keleti telepítésekkel kapcsolatban nagy jjrogagaadát fejt ki megkedvelte tés ükre.

Serédí hercegprímás mecylálofjatta a bíboros áílamlífbárl

Vatikánváros, junius 19. (MTI.) Az OFT.

jelenti:

Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás, akit a pápa külön kihallgatáson fogadott, csütörtökön meglátogatta Maglione bíboros államtitkárt.

Fehér egér ynint életmentő

Paris, junius 19. Egy Lyon melletti faluban Jean Loubet francia állatfestö nemrég olyan izgalmas pillanatokat élt át, hogy azokat aligha fogja valamikor is elfelejteni. A festő munkaszobájában egy kalitkában nehány mérgeskigyót tartott, amelyekre egy nagy állattani munka illusztrálásához volt szüksége. Egy alkalommal délutáni szunyókálásából hirtelen nyirkos, hideg érintésére ébredt fel. Amint szemeit kiüyitotta, megdöbbenve látta, hogy két elszabadult vipera mászik rajta. Eszébe jutott, hogy a kigyók általában, csak akkor szoktak támadni, ha fenyegetve ■ érzik magukat és a legnagyobb erőfeszítéssel nyugalmat erőltetett magára. A halálos harapás azonban természetesen minden pillanatban bekövetkezhetett és idegei már majdnem felmondták a szolgálatot, amikor a kigyók hirtelen lecsúsztak róla és a szoba sarkába kúsztak, ahonnan gyenge nesz hallatszott. A neszt a festő kedvenc fehér egere okozta, amely éppen a legvégső pillanatban bujt elő vackából. Az egér á^veszedelmes hüllők zsákmánya lett, a Ici- gyók elcsalásával azonban megmentette Loubet életét