Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-19 / 137. szám

1342* J tJ N i V $ m Aa Egyesüli ICerwsaléoy Memzeti Kiqa kisebbségi naltoszSályá* nak pályázala Kolozsvár, június 18. Az Egyesült Keresz­tény Nemzeti Liga Kisebbségi Szakosztálya önkéntes szellemi munkaszolgálatra faunja a magyar ifjúságot és újabb pályázatot hirdet. A pályázaton résztvehetnek a magyaror­szági tudományegyetemekre és a műegyetem - tv beiratkozott rendes és szigorló évüket töltő végzett hallgatók, valamint & többi fő­iskola hallgatói is. A pályamunkák terjedelme nyomtatásban számítva 214—3. ívnél kevesebb nem lehet. A használt forrásmunkák megnevezése kötelező. A pályadijak: 5 pályád íj egyenkint 300 P, S pályadij egyenkint 200 P, 9 pályadij egyenkint 100 P. A pályadijjal nem jutalmazható, de egyéb­ként értékes munkák szorgaknudijban része­sülnek. A munka megkönnyítésére a Bizottság minden egyes pályadijra több pályatételt je­lölt ki. A gépírásos pályamunkákat a borítékon ,.Pályázat“ jelizóssel, jeligés levéllel ellátva -1942 november l’ig bezárólag az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Kisebbségi Szak­osztályának eimére (IV., Gróf Károlyi-utca 22. sz.) kell beküldeni. A pályázat eredményének közzétételéről, úgyszintén az egyetemeken történő kihirdeté­séről a Liga Kisebbségi Szakosztálya gondos­kodik. A Liga Kisebbségi Szakosztálya fenntartja magának azt a jogot, hogy bárhol közölhesse, vagy kiadja a pályadijat nyert munkákat. Pályatételek: A romániai magyar kisebbség és Románia ismertetésére vonatkozó tételek 1. A magyarság helyzete Dét-Erdélyben és * Bánságban. 2. Az erdélyi magyar szór* ványgondozás gyakorlati rendszere. 3. A ro­mán egyetemi ifjúság 1930—1940 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 4. A román görögkeleti és román görögkatolikus egyház Erdélyben a román nemzetiségi eszme szolgálatában. 5. A románok< telepítései, kü­lönös tekintettel az erdélyi telepítésekre. A felvidéki magyarság és Szlovákia ismertetésére vonatkozó tételek 1. A magyarság helyzete Szlovákiában. 2. Szórványmagyarság a visszatért Felvidéken és e szórványok • gondozásának gyakorlati rendszere kulturális, gazdasági és társadalmi téren. 3. A szlovák egyetemi ifjúság 1930— 1940 között. Szervezetei, szellemi élete, moz­galmai. 4. A szlovák keresztény egyházak a szlovák nemzeti eszme szolgálatában. A horvátországi magyarság, valamint Horvátország és Szerbia ismertetésére vonatkozó tételek i. Á magyarság helyzete Horvátországban. 2. A horvát egyetemi ifjúság 1930—1940 kö­zött, Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 3. A szerb egyetemi ifjúság 1930—1940 kö­zött. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 4. A szerb görögkeleti egyház a szerb nemzeti eszme szolgálatában. 5. A jugoszláv földre­form a visszatért Délvidéken és annak fel* számolása. Gazdasági tételek: 1. A Duna gazdaságpolitikai jelentősége, a délkeleteurópai államokkal kapcsolatban. 2. Ipari együttműködés lehetősége és szükséges­sége a, Dunamedeneében. 3. A magyar közle­kedés fejlesztése a Balkán-államokkal való gazdasági kapcsolat érdekében. 4. Budapest, mint Délkeleteurópa közlekedésének vasúti- és hajózási természetes központja. Műszaki tételek: 1. Műszaki alkotások Erdélyben 1920— 1940. között (vagy műszaki alkotások a Felvidéken vagy a Délvidéken). 2. Erdély vizienergiái s azok célszerű felhasználási mód­ja, ideértve a megszállott területeket is. Egyéb tételek: 1. «1 bolgár egyetemi ifjúság 1930—1941 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 2. A magyar egyetemi ifjúság szervezetei és mozgalmai az utóbbi években. A jövőre irá­nyuló feladatai. 3. A román ifjúság szerepe és propagandája a külföldi egyetemeken. 4. A magyar ifjúság szerepe és feladatai a kül­földi egrtefemelten. 5. Ate ufodälamok értelmi­ségi ifjúságának szerepe a katonai előképzés­ben. 6. Testnevelés és sport az utódállamok­ban 1— a nemzetnevelés szolgálatában. 7, A magyarországi nemzetiségek egészségügyi in­tézményei (feldolgozhatók külön is. egy nem­zetiség egészségügyi intézményei). 8. A ki­sebbségi magyarság egészségügye és egészség­védelme (feldolgozhatok a határon tuli ma­gyarság bármely «wpörtiirfck egészségügye). 9. A nép szaporodás alakulásának tanulságai különös tekintettel a magyarságra és a kör­nyező népekre. 10. Az idegenforgalom jelen­tősége a Székelyföld gazdasági élete szem­pontjából. 11. Az 1938. évtől bekövetkezett események hatása a kisebbségvédelemre, kü­lönös tekintetteil a határon tuli magyarság helyzetére. Folyó ügyeket tárgyalt a szerdal minisztertanács Budapest, június 18. (MTI.) A kormány­tagjai szerdán délután 6 órakor Kállay Mik­lós miniszterelnök elnöklésével miniszterta­nácsra ültek össze. A minisztertanács folyó kormányzati ügyeket tárgyalt és a kéeő eetí órákban ért véget. Külföldi lapok — Magyarországról Budapest, június 18. Petäjäniemi kiváló finn közíró az egyik tekintélyes helsinki: lap­ban ,,Horthy kormányzó, Magyarország meg­alapítója és népének nagy kedvence“ címmel hosszú tanulmányban ismerteti Magyarország belső helyzetét. A Kormányzó Ur Öfőméltó- ságáról szólva a cikkíró leszögezi, hogy Ma­gyarország kormányzója széles látókörű ál­lamférfidnak, reális politikusnak, cselekvőké­pes férfiúnak és mindemkeiött nagy hazafi­nak bizonyult. Az egész nemzet szivébe zárta. Képe még a legkisebb kunyhó falát is díszíti. Országlása mind külpolitikai, mind belpoliti­kai, valamint gazdasági szempontból igen sze­rencsés és gyümölcsöző volt. _A cikk ismerteti a Kormányzóhelyettes L'r őfó'méltósága életrajzát is és megállapítja, hogy a légi erők kifejlesztését tűzte ki cél­jául. A cikk a továbbiakban ismerteti a ma­gyar belpolitikai viszonyokat, a földbirtok- megoszlás kérdését, kiemelve a kormány ered­ményes munkáját az ármentesités terén. Rész­BBSBBJ letesen foglalkozik a magyar nép politikai fejlődésével és a pengőt, mint Európa egyik legjobb valutáját dicséri. A „La Suisse“ tekintélyes svájci napilap egyik legutóbbi számában Banme hosszabb cikkben foglalkozik Magyarországnak a Szov­jet elleni háborúban való részvéteiével, — Magyarország — írja a lap — elsőnek ismerte a bolsevizmus szörnyűségeit és vette fel a harcot ellene. Magyarország tudatában van annak, hogy a kereszténység védője volt mindig rt most is ott küzd a Szovjet ellen. Magyarország ezt a harcot európai köteles­ségének tekinti és éppen ezért most, amikor egyesült erővel kell szembeszállni a keleti barbársággal, senkinek sem szabad a fegyver­társak közül olyan kérdéseket felvetnie, ame­lyeket a küzdelem után barátságosan is el le­het intézni. mmmsmmmmmii ErcI©Syi mrasasilcaferv Az erdélyi ut nem ünneplésnek és fő­ként ne.m ünnepeltetésnek készült. Káliay Miklós a fáradhatatlan aktivitás embere és nem az ünnepel te tésé. Mégis örömmel kellett tapasztalnunk azt a kirobbanó, < lel­kes székely hangulatot, ami végigkísérte a miniszterelnököt székelyföldi utján. En­nek az utazásnak legfőbb célja az volt, hogy Kállay Miklós közvetlen érintkezésbe jutva a székelyföld népével, előttük ismer­tesse azt a munkatervet, amely a lehető­ségek határain belül az ország anyagi tel­jesítőképességének megfeszítésé mellett pő tolni fogja azt a sok mulasztást és hibát, amelynek keserű poharát Erdély népe fe­nékig ürítette. Amikor a Királyhágón in­neni magyarság székely testvéreivel sze­mélyes érintkezésbe jut, úgy érzi, hogy olyan e.rös lelki hatás alá került, amit so­ha senki sem hagyott szó nélkül. A szé­kely nép rendkívüli vitalitása, szaporodása, a családi hagyományok gondos és puritán őrzése, az egyszerűségnek, az igénytelen­ségnek, a leleményes munkával, a fáradha­tatlan delgozniíikarással való párosítása biz­tosítja ennek a népnek a sorsát a. keleti grá­nitok tövében. A székely nép történelmi jo­gok alapján a maga egységében nemes iva­dék. Mégis, ha Székelyföldön járunk, soha nem tapasztaljuk a népi osztályok között az elhatároló társadalmi különbséget, mert ha. magasan hordja is a székely ember a fejét, ezt nem társadalmi gőgből, nem bűnös büsz­keségből, nem embert-embertől elválasztó fenn héjázásból teszi, hanem, mert székely öntudata van, eszes, leleményes, ügyes, — életre való. De a Királyhágón inneni ma­gyarság mást is tapasztalhat Székely!öldön; összetartást. Sokan hallottuk, akik a felsza­badulás után Székelyföldön jártunk, azt a keserű panaszukat, hogy politikai agitáto­rok akarták megbontani a huszonkét esz­tendős rabság alatt oly mintaszerűen létre­hozott székely összetartást és közös egybe­olvadást. Rövid az idő, ami eltelt azóta, de máris látjuk, hogy nincs ott talaja se a túl­zó jobb, se a túlzó bal irányzatnak, mert a székely ember, ha meg is hallgatja ráérő idejében a lelkét kívánó agitátorok szavát, nem ugrik be a szólamoknak, hanem megy a maga hiú,:«, nagy viharokban súlyos el­nyomatást átélt időkben kialakított józan esze után. S ez a józan ész egységbe ková­csolta és egységben tartja őket. Ezért hasz­nos az egész magyar nemzetre nézve, ha minél többen megfordulnak a székely nép so­rai között s e felismerés után mifelénk is el­hozzák azt a szellemet, amelyet ebben a ki­fejezésben lehet összpontosítani: magyar összetartás. Erdély ügyeinek rendbehozása természe­tesen egy-két év leforgása alatt nem történ­het meg. Oly nagyfoka az elmaradottság, a koz vagyona 4» a köz értékei oty-tereaggoMt­dottak, hogy azokat hosszú esztendők mun­kaprogramjával lehet csak tökéletes hely­zetbe juttatni. Ezért a kormány tiz eszten­dőre programot állított össze, Ennek a pro­gramnak főbb pontjait ismertette Kállay Miklós miniszterelnök marosvásárhelyi be­szédében. Ebből csupán néhányat ragadunk ki, ezeket is csak mint irányelveket. Nem lehet mindent Budapesten összpontosítani. A jövő feladatai közé tartozik az okszerű decentralizálás. A munkaprogram kiemelke­dő jellegzetessége a népi érdekek védelme és a nemzeti érdekek teljes kielégítése, mind ez szociális alapon. A nemzetiségi kérdés­ben nincs szükségünk korrekcióra. E téren érvényesülnie kell a régi magyar álláspont­nak: az egyenlő elbánásnak. A magyar köz- igazgatás és általában a magyar politika so­hasem fog erőszakoskodni, mint ahogy ezt a múltban sem tette. Természetesen a ma­gyarság kárára, veszélyére és pusztulásá­nak lehetővététclére nem engedhetünk meg dolgokat. A magyarságot annyi szenvedés és nélkülözés érte, hogy első feladataink kö­zé tartozik őt megillető jogaiba helyezni. Ezt Is természetesen mások sérelme nélkül hajtjuk végre. A magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. Tűrhetetlen lenne a jövő magyarsága számára, hogy Erdély székely népe a maga egészséges szaporodá­sát nem tudja saját földjén biztosítani. A székelység terjeszkedésének útja a jövőbeli nem lehet Amerika és Bukarest. Az édes anyaföid elegendő területet biztosit arm nézve, hogy a székely erő kisugárzása meg­találja Erdély területén a helyét. Erdélynek oly mérhetetlen sok természeti kincse van, hogy ezek feltárása és megfelelő felhaszná- | lása messzi idők generációinak boldogulását tuda biztosítani. Kállay miniszterelnök meg is mondotta, hogy a kormány etekintetben milyen ipari és gazdasági munkaterületekre gondol. Gázfurrásokat végzünk a Székely­föld iparosításának üzemanyaggal való ellá­tása érdekében. A gázt villamos energiára állítjuk át és távvezetékeken eljuttatjuk a villamos erőt a Székelyföld minden részébe. De ott áll kiaknázatlanul a vizierö is. Ez is a köz javát fogja szolgálni a tízéves erdélyi munkatervben. Természetesen, amikor eb­ben a munkaprogramban elmélyedünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Erdély biz­tosítottsága, nyugalma és békéje legyen irányelvünk mindenekföJött. Ezért a magyar hadsereg fejlesztése ütőerejének fenntartása és kifejlesztése, mindennél fontosabb érde­künk. Kállay Miklós miniszterelnök erdélyi útja óriási eredményt ért el nemcsak azért, mert feltárta a székely nép előtt az elközel­gő tiz esztendő muukaprogramját, hanem megerősítette a lelkeket a biztonságérzetben, hogy Erdélyben nem ismétlődhetik meg töb­bé 1316 és 1318, tííSsts TRAGIKUS HALÁLESET keltett részvétet vámiegyeszerte. Komoró - rzy Zoltán körorvos Nagy öcsédén, ragá­lyos betegségek csiráival telitett cigányo­kat fertőtlenített és ápolt, hogy azok a cigány-vándorlás kövekeztében amúgy is gyakori ragályos betegségeket ne hurcol­ják a vármegye többi községeibe. A kör- orvos ápolás közben, fertőzés következté­ben megbetegedett és váratlanul elhunyt. A vármegyei közigazgatási gyűlés most. mint a kötelességteljesités hősi halottjáról emlékezett meg róla. TEHETSfiGKUTATÖ VIZSGÁK kezdődtek a városban. A vizsgákon az ele­mi iskolát jő eredménnyel végzett falusi gyerekek szellemi képességeit vizsgálják meg. A tehetségkutató vizsgáknak azért van különös jelentősége, mert a vallás- és közok tatásügyi minisztérium jóvoltából hatszáz arra érdemes falusi gyermek folytathatja középiskolai tanulmányait a tehetségkutató vizsgák alapján. BETEG ÁPOLÓ TANFOLYAMOT nyitott Nagysomkuton a Magyar Vörös- kereszt kirendeltsége. A tanfolyam vezető- orvosa felvinci Takáts Sándor dr,, míg elöadónője Juha Adolf dr. egyetemi tanár neje, vöröskeresztes oktatónövér. A* elő­adásokat, amelyeknek már harminc hall­gatója van, a községháza nagytermében tartják. A SZATMÁRI UTCÁK KIMUTATÁSÁT most készítették el Szatmáron a városren­dezési mozgalommal kapcsolatban. A kimu­tatásból kitűnik, hogy a városnak — a te­reket is beleértve —- összesen kétszáznegy­vennégy utcája van s ezek hossza összesen 85 ezer 544 méter. Az utcák között valósá­gos idegenforgalmi látványosság lesz az uj Sugárút, amelyet közelebbről nyitnak meg, LEVENTEEGYESULET alakult Szatmáron. Az alakuló közgy űlést Csóka lősz.ló dr. polgármester nyitotta meg, majd a következő tisztikart válasz­tották meg: Elnök: Ráez Károly dr. tör­vényszéki tanácselnök, titkár: Acs István, jegyző: Glatz László, pénztáros: Mogyorós dános, ellenőrök: Dobos Ernő, .Todál Ká­roly, gazda: Farkas Ferenc, könyvtáros: Olajos Béla. A tisztikar megválasztása után Rácz Károly dr. nagy hatású beszédet mondott s az egyesület céljainak elérésére a város vezetőségének és társadalmának hathatós támogatását kérte. A VÁROS ZÁSZLAJÁNAK hivatalos, helyesebben eredeti színei köri)! már régóta vita forog. A vita a visszacsa­toláskor kezdődött s annak eredményeként megállapították, hogy a város hivatalos szí­ne a kék-ph-os, vagy a piros-kék. A döntő­nek látszó bizonyítékok súlya alatt a város a piros-kék összeállitást fogadta el s ezt a színösszetételt használja már évek óta hiva­talos városzászióján. Kiss Ernő a város fő­levéltárnoka most. a polgármester megbízá­sából folytatott kutatásai eredményeként meglepő felfedezésre jutott, és pedig arra, hogy a város sziDe sem kék-piros, sem pi­ros-kék, hanem fehér-piros-kék. Ezt az állí­tást látszik bizonyítani az a tény is, hogy a város ősrégi hivatalos iratainak összetűzé­sénél és lepecsételésénél fehér-piros-kék sód rótt zsinórt használtak. A városi hivatalos iratok összetűzésénél abban az időben ugyanis mindén yáros a saját színeiből öez- szeállitott sodrott fonalat használt. A SZATMÁRI SZÍNJÁTSZÁS az erdélyi színjátszás eredetéig nyúlik vissza. Azóta is, egészen a megszállás ide­jéig a vármegye és a város mindig jönevü színészeket látott a falai között. A város színházépülete, az ugynevezett Kölcsey színház azonban, amely most ünnepli öt­venéves fennállását, jelenlegi mivoltában nrni felel meg a korszerű követelmények­nek. Az épületet most korszerűsítik. Az építkezésekbe kereken százötvenezer pen­gőt fektetnek, A KÖLCSEY-TARSASAG nagyarányú munkát fejt ki Szatmárnémeti­ben. Legutóbbi ülésükön nehány fontos ha­tározatot hoztak, így elsősorban azt, hogy a magyar helyesírás és irodalomtörténet apó lásának céljából pénzjutalmakat ajánlanak fel az említett tantárgyakból legjobb elő­menetelt tanúsító gimnáziumi tanulóknak. A továbbiakban elhatározták, hogy értékes előadásaikat ez ősszel is változatlanul meg­rendezik. Az egyesület valószínűleg bekap­csolódik abba a már régebbi mozgalomba, amely Kölcsey szülőházának román kezek­ből való visszavásárlására irányul. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom