Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-09 / 105. szám
194 2. MÁJUS 9 Keleti tlrsifíG. Ma tartja közgyűlését Kolozsvárott a Tanitóképző-lntézeti Tanárok Országos Egyesülete Az 53 évvel eie’őtt alapított egyesület mindig hiven őrizte az erdélyi szellemet és hagyományokat Kolosi cár. május 8. Nagyjelentőségű tanügyi eseményben lesz része Erdély fővárosának: az 53 év óta fennálló Tanitóképzö- Intézeti Tanárok Országos Egyesülete ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartja meg 32-ik rendes közgyűlését az Eperjes-utea 25. szám alatti állami tanítóképző intézet dísztermébe« Az esemény jelentősége annál nagyobb, mert az egyesületet — noha Budapesten alakult meg — erdélyi kezdeményezés hívta életre 1889-ben. Megalakulása gondolatát a Déván megjelenő Magyar Tanítóképző cimü szaklap szerkesztője: Hetyey Gábor vetette föL Első elnökké a székely származású Pé- lerffy Sándort választották meg, akinek családját, a, Bukov-féle veretig*és űzte el annakidején a Kárpátok és Hargita medencéjéből a Duna mentére. De erdélyi volt az egyesület következő két elnöke lólö székely- keresztúri Kovács János dr. és nagybaczonl Baló János dr. is. Ezek a vezetők erdélyi szellemet, plántáltak az egyesület minden megnyilvánulásába és az általuk fejlesztett irány tovább fit utódaik alatt is. Ennek a különleges nemzeti érzületének következménye volt a kommün alatt ,az egyesület működésének beszüntetése, ami azonban a rövid magyar proletárforradalomnial együttesen véget ért és a vörös uralom bukása napján 1919 augusztus 7-én az egyesület újjáéledhetett. Az egyesület működési tere a csonka országban azonban szűk kőire szorítkozott. Az ország kormányzata azonban rövidesen átlátta a jövő fejlődés útját és a csonka haza felemelkedését a széles népi alapokra helyezett közoktatásügyön keresztül kereste. Ehhez anzonban nemcsak népiskolák, hanem tanerők is kellettek. Egymásután alakultak újabb és újabb tanítóképzők és a fejlődés e lendületének köszönhető, hogy a felszabadulás előtt már ötvenötté emelkedett ff tavit óképzőin tézetek száma, ma pedig a nyolcvanhetediknél tartanak, tehát közel a szentistváni haza intézeteinek számához. Annakidején kilencvenöt tanítóképző működött. Az anyaországhoz viaszukét ült peremvidéken. Munkácson. XJngváron és Máraiua- rosszigten létesültek újra tanítóképzők. Erdélyben pedig Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Sepsiszeutgyörgyön, Székelykereszturon és Székelyudvarhelyen, továbbá Szatmárnémetiben és Nagyváradon, eltel háromirányu a tanítóké pás A tovább működő volt katolikus tanítóképző mellett állami tanítóképző is alakult, most pedig római katolikus óvónőképző intézet megszervezésén buzgólkodnak. Besztercén koe- dukációs nevelésen alapuló németnyelvű tagozat áll fenn. Délmagyarországgal szintén növekedett ez intézetek száma. Csáktornya, Szabadka, Újvidék és Zotnbor egy-egy állomása a délvidéki magyar tanítóképzésnek. Az örvendetes fejlődés ellenére is mind több és több képzőre van még szükségünk. Az uj népoktatási törvény értelmében ugyanis országszerte főijük a népiskolák nyolc osztályra való kiegészítése. A felső osztályokhoz tehát megint tanszemélyzet kell. A Tanitóképzöintézeli Tanárok Országos Egyesülete az oktató személyzet képzésére háruló feladatokkal közgyűlésein különös gonddal foglalkozik. Eredeti alapszabályai értelmében az egyesület csak kétévenként tartotta közgyűléseit. A megalakulás első 10 évében ezeket a közgyűléseket mindig az ország fővárosában tartották. Érdekesnek tartjuk megemlíteni. hogy ti legelső vidéki közgyűlés az egyesület életében a hatodik — 1900-ban éppen Kolozsvárott volt az akkori állami tanítóképző intézet dísztermében. A két és félnapon keresztül tartó közgyűlés résztvevőit annakidején ünnepélyes külsőségek között, zsázlódiszben fogadta a város és a saját vendégeinek tartott. A gyűlés megnyitásán a főispántól kezdve az összes közigazgatási előkelőségek Is megjelentek. Égjük este hangversenyt adtak az akkor tervbevett Hur.yadi Mátyás Tanitókház.i javára, amelynek megalapítója az egyesület első elnöke. Péterffy Sándor volt. ö alapította a Ferenc József nevét viselő budapesti Szent király-uti háromemeletes tanitökházát Is. Ez az intézet azóta már többezer népoktatót nevelt. Kolozsvár után még Temesváron, a háború előtt, legutoljára pedig 1912-ben Kiskunfélegyházán tartottak vidéki közgyűléseket. Erre Ráday Gedeon gróf, Festmegye akkori főispánja is leutazott. A háború alatt évenként rendezték meg közgyűléseiket de valamennjüt az ország fővárosában. Eppenugy & trianoni béke után is. Később azután megint felkarolták a vidéket. Szegeden, Esztergomban, Győrött és 1 Székesfehérváron voltak közgyűléseik, Erdély felszabadulása után — a régi hagyományok tiszteletében — megragadták az első alkalmat, hogy az ismét magyarrá lett Kolozsvárt tisztelhessék meg összejövetelükkel. A szombati XXXIX, közgyűlés tárgysorozatában Padányi Frank Antal dr. tanügjű főtanácsos, a budapesti Állami Tanítóképző Neumann fi. oíöűa Rost it<>» 0€za ruhakereskedése átköltözött Szentlélek-utca 1. szám alá (Mátyás-utca sarok. Óvár) Intézet igazgatja mond elnöki megnyitó beszédet az akadémiai tanítóképzés lénj-egéröl és annak megvalósításáról, a tanitóhiány kiküszöbölése érdekében. Masterházy Jenő, a budapesti tanítóképző intézet címzetes igazgatója az egyesület működésétől és állapotáról terjeszti elő főtitkári évi jelentését. Domokos Pál Péter Erdélynek az ellenséges megszállás ideje alatti tanítóképzését Ismerteti. Végül különböző adminisztrációs kérdések kerülnek szőnyegre. A kétségtelenül nagyjelentőségű közgyűlés elé várakozással tekint Kolozsvár pedagógus társadalma. UjbSl kihallgatták ItnrécTy Béla volt miniszterelnököt az Imréd?"—Halász sajtóperben Budapest, május S. (MOT.) A budapesti büntetőtörvény szék pé-iteki tárgyalásán az Imrédy—Halász sajtóperben folytatták ' a kihallgatásokat. Először iratokat ismertettek, majd ismét kihallgatták vitéz Imrédy Béla volt miniszterelnököt. Bethlen István grófnak csütörtökön elhangzott tanúvallomásával kapcsolatban az elnök felvilágosítást kért Imrédy Bélától tervezett széleskörű felhatalmazási javaslatáról. Imrédy kijelentette, hogy a Bethlen-féle vallomásban említett dolgok konkrétumok. A javaslat szerinte beilleszthető alkotmánj- jogunk keretébe és nem jelenti a parlamenti ellenőrzés kikapcsolását. Szükséges az államfő bizalma és a minisztérium tagjai közötti egyetértés ilyen javaslatok kivitelénél. Maga Bethlen István gróf is elismerte, hogy lehetséges generális felhatalmazás kérése is. Vitatta Bethlen István felfogásának helyességét. amely szerint azért kért volna széleskörű felhatalmazast, mert az akkori parlament gátolta volna a megoldást. Hangoztatta, hogy a parlament többsége egyetértett a Reformok szükséges voltával, átérezte azoknak nagj’ fontosságát, tehát arról volt szó, hogy a törvényhozási formaságok meg kerülésével felhatalmazzák öt több nagyfon- tosságu kérdés rendezésére, amelyekkel a parlament többsége amúgy ls: egyetértett. Hangoztatta, hogy a parlamentnek még mindig megmaradt volna a joga. hogy bizalmatlanságot szavazzon meg és kénysze- rithette volna a miniszterelnököt, hogy olyan újabb törvényt hozzon, amely az előbb megadott felhatalmazást hatálytalanítja. — Egy érzem — mondotta — semmi eluntét nincs az én felfogásom és Bethlen felfogása között, de mégis mindketten más síkon mozgunk. Kihallgatás után a vád és a védelem bizonyítékok kiegészítését indítványozta. A per tárgyalását hétfőn délelőtt folytatják. Hogyan fordult Oroszország Európa ellen? Oroszország csak Nagy Péter óta európai hatalmi tényező és csak azóta avatkozik bele Európa történelmi fejlődésébe. Az orosz birodalom tulajdonképeui megalapítója III. Iván, aki 1480-ban az ..Arany Horda" hatalmas mongol királyságát széttörte, majd Moszkva nagyhercegeként függetlenítette magát és a legtöbb kis fejedelmet leigázta. Az ö unokája volt Rettenetes (IV.) Iván, aki cárrá koronáztatta magát. Rettenetes Iván uralkodása alatt foglalta el Jermak az egykori rablóvezér, 500 emberrel egész Szibériát a Csendes óceánig. A földet a cárnak ajándékozta, aki öt hálából Szibéria hercegének méltóságára emelte. Rettenetes Iván felesége az utolsó bizánci császár unokahuga volt. Innen ered Oroszország örökösödési igénye Iyoustantinápolj-ia. Ez a tömeggyilkos fejedelem egyébként számos külföldi művészt és mesterembert hivott meg országába. Oroszországot tehát ö hozta először összeköttetésbe az európai kultúrával. Európa kultúrájának átültetése Nagy Péter alatt még erőteljesebben folj’tatóclott, bár még a mai napig sem tudta az egész orosz népet elérni. Péter császári címet vett fel és megalapította az orosz befolyást Európa politikájára, mert külpolitikáját nj'ugat felé irányította. Oroszország az 1700—1721. közti északi háborúban avatkozott he először döntöe.n Európa történetébe, amikor XIT. Károly legyőzésével Svédországot kiszorította nagyhatalmi állásából. Ugyanekkor nj’erte el Oroszország a balti területeket, amelyeket 1918-lg meg is tartott és 1940-ben ismét elfoglalt. A bqlti államok legészakibb vészén alapított üj fővárossal Oroszország kaput nyitott nyugat felé. A hétéves háborúban Oroszország először Ausztria szövetségese volt, de 1762-ben, II. Péter alatt Poroszország oldalára lepett, hogy Péter meggyilkolása után ismét Ausztriával szövetkezzék, bál ezután már nem avatkozott bele többé a harcba. Az elkorbadt Lrngj’elor- szág széthullását orosz aknamunka segítette elő. Lengyelország három részre osztásával Oroszország több mint felét megkapta az országnak s ezt a területet 1918-ig tartotta birtokában. A napoleoni háborúkban Oroszország mindig a szövetségesek oldalán volt. A Napoleon és I. Sándor között rövid ideig tattó barátság után 1812-ben háború töri ki kettőjük között, mert Oroszország nem egyezett bele a szárazföldi zárba. Napoleon nagy hadserege Oroszországban teljesen megsemmisült. Ez a kudaje készítette elő Napoleon bukását Ez volt a harmadik és utolsó alkalom a világtörténelemben Oárinsz perzsa király és XII. Károly svéd király óta, hogy egy nagy ellenséges hadsereget Oroszországban nem annyira az orosz ügyesség, mint inkább a természeti erők, rettentő távolságok és az éghajlat legyőztek. Ezek a „szövetségesek" persze jelentéktelenné zsugorodtak össze a légierő és a motorizált katonaság mai korszakában. Kaluuhlrâli) kalan és uridivat üzlete Mátyás k rály ‘ér 5 szám, az udvarban. Napoleon bukása után Ausztria. Poroszország és Oroszország uralkodót ,.Szent-Szö- vetség"-et kötöttek egymással és két évtizedre megállapították Európa sorsát az abszolút uralkodói hatalom fenntartásának értelmében. Oroszországnak a török tengerszorosokra emelt igénye miatt ütött ki a krimi háború (ISII—1856), Amelyben Oroszországot Törökország szövetségesei. Franciaország és Anglia legyőzték. Oroszországnak ki kellett engednie kezéből a Duna melletti hercegségeket. amelyekből később Románia fejlődött ki és le kellett mondania a keresztények fölötti védnökségről a Balkánon. 1848-ban Oroszország az abszolutizmus érdekében segített Ausztriának a magyar szabadságharc leverésében. Amikor azonban Ausztria a krimi háborúban — bár beavatkozás nélkül — de mégis a nyugati hatalmak mellé állott. felháborította Oroszországot. Ez és az osztrák Balkán-politika, amely séi tette az orosz érdekeket, egyre ellenségesebb hangulatot teremtett Ausztria ellen, ami egyik legalaposabb indoka volt a cári birodalom világháborúba való belépésébe. Az Európában ért károkéit Oroszország a századfordulón nagy területek megszerzésével kárpótolta magát Középázsiában. A Csendes óceáni helyzet kiszélesítésére irányuló törekvés háborúba keverte Japánnal Ebben -lupán Oroszországot szárazon és vizen úgy megverte, hogy az sürgősen ismét Európa felé fordította figyelmét. A Német Birodalommal és Olaszországgal szövetkezett Ausztria elleni cseh és szerb bizalmatlanság Franciaország malmára hajtotta a vizet, 'amely szövetségeseket keresett „revans"-vágyai kielégítésére. így keletkezett az orosz-francia katonai szövetség, amely röviddel a világháború előtt Anglia belépésével— „antant" néven — szövetséggé bővült. A világháborút Oroszország azzal kezdte, hogy Kelet-Poroszországot és Galíciát irtózatos tömeg katonával lepte el. Mégis sikerült az. ellenséget saját földjére visszaszorítani és ott megverni, mert régi szövetségese, a természet cserbenhagyta. A vereség következménye a eárizmtis bukása, Lengyelország, Finnország és a balti tartományok elvesztése, valamint a véres polgárháborúk zűrzavara volt. Az utóbbiból született a hol- seviznius, amely Ooroszország helyébe s Szovjet Köztársaságok C'nióját állította. Az a bolsevizmus, anielj’nek célja a világ- forradalom és amely állandó fenyegetés volt Európa számára. Az Európát, sőt az egész világot fenyegető veszéllyel való összekülön- bözés nem is sokáig váratott magára. Európa országai ma vállvetve küzdenek Szov- jetoroszország ellen. CsekefaJvi Tamás Béláné nagysikerű eladást tartott Györgyfalváról Kolozsvár, május 8. C-ekefalvi Tamás Bc- láué, akinek nevét n Kolozsvárra menekült és itt letelepedett derék györgy falviak felkarolása révén jól ismeri nemcsak Erdély, hanem az -anyaország- közönsége is, „Kirándu_ Iá- György falcára“ címmel, az. Erdélyi Kárpát Egyesület rendezésében, mindvégig nagy figyelemmel kísért előadást tartott a rácéi katolikus gimnázium dísztermében. „A gvöigyfalviak édesanyja“. — így nevezik a há ás györgj falviak a nemeslelkii magyar nrias-zonyt —. színes és vonzó szavakkal ismertette a Györgyin! váig vezető' utat, azután pedig a falut. Szavai nyomán valósággal látni lehetett a határon túl maradt falut. Több érdekes számadat felsorolása utón a kitűnő előadó lelke- szavaikat emlékezett, meg a györgyfalviak művészi készségéiről. majd az ottani, szín pont pás népviselettől beszélt és előadását mindjárt Illusztrálta is: népviseletbe öltözött györgy falvi férfiakkal és menyecskékkel. Megemlítette, li-.gy György falván ismeretlen fogalom n ' •Xiyke, majd a falu szokásait, az esküvői, ke .részidői és temetési szertartásokat sorolta fei. .Megindult szavakkal emlékezeti ineg a fiatalon elhunyt Czakó János teológusról, akire mindig nagy -ze re tét tel fog gondolni az egész falu népe, mert ő gyűjtötte össze a györgy- falvi lakodalmi szokásokat s azokból pompás népi játékot állított össze, amelyet nemcsak Kolozsvárott, hanem Budapesten is nagy sikerrel' mutattak bis Amikor kiderült, hogy Gvorgvfalva a bée-i döntés által megvont határon túl marad, valóságos népvándorlás indult Kolozsvár felé 5 a falu lakosságánál' mintegy harmada telepedett le Erdély fővárosában, vállalva a legsic- Jtczebb munkát és, hagy szabad magyar lehessen. Kolozsvárott jelképes falut alkottak, később egyesületbe tömörültek és kultnrházuk is van. — Ezt u népet meg kelt becsülni, fel kelj emelni — mondotta végül csekefa'vi Tárná - Béláné. — meri e: tud szenvedni és leémé- ' nyen dolgozni a magyar f diri máriásért. A nagyszerű előadási a derék gvörgyfal- \iak táncokkal, ncphalladák elmondásává! élénkítették. TexlithuHadék- és ronţiyţifiijlo napol rendeznek Szeneden Budapest. május 8. (MTI). Honvédelmi és közellátási szempontból rendkívül nagy- jelentőséggel bír a textilhulladék és háztartási rongy. Ezért már a mult év júniusában életre hivta az iparügyi kormányzat a fennhatósága alatt működő textilhuHadékbeszer- zö részvénytársaságot. Ez az altruista szerv az egész országra kiterjedően végzi a textilhulladék és háztartási rongy gyűjtését. A gyűjtéshez fűződő érdekekre való tekintettel a gyűjtést rendszeres gyüjtönapokkal Is előmozdítani kívánják. Az első ilyen textilhulladék- is rongyyyüHónapot Szegeden rendezik május 12-töl 16-ig bezárólag, ahol az iparügyi kormányzat illetékes szervének a tcxtilhulla- dékbeszerző részvénytársaságnak vezetősége is megjelenik. A textilhulladék és rongy gyűjtésével megbízottak a gyűjtési nap sikere érdekében már Szegeden tevékenykednek.
