Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

I

I

16! vacsorázik es kellemesen szórakozik

if}. Ssékely János éttermében

Puskás Béla muzsikál. Mátyás király tér 24. szám. „ÉfiCÍÖ“ Étterem.

I

—• Atjegyzések az erdélyi orvosi kamarához. Az orvosi kamarákhoz erdélyi vonatkozásban a következő árjegyzések történtek: Dr. Horváth Lászlót Debrecenből Kolozsvárra, dr. Odor Bélát Szegedről Kolozsvárra, dr. Ferievara Jánost Debrecenből Kolozsvárra, dr. Graczy Lászlót a marosvá- sárhelyi kamarához Debrecenből Szászré- agenbe és dr, Leőwey Klárát Jászberényből Székelyudyarhelyre.

* A cséplőgép- és vetőmagtisztitó gépkezelő tanfolyam folyó hó 31-én kezdődik reggel 8 órakor az áll. gépipari középiskolán (Malom-u. 28.).

— ítélet a felsóT)ányai halálos áramütés ügyében. Nagybányai tudósítónk jelenti: Annakidején megemlékeztünk arról a halálos szerencsétlenségről, amelynek Dombi Rudolf kisfiú esett áldozatául. Dombi Rudolf a Petro zsényi bányavállalat munkástelepén egy munkáslakásban játszadozott. A munkáslakást annakidején istállóból alakították át és annak egyik padláserkélye előtt magasfeszültségű árammal telitett drótok húzódtak végig. A gyermek játszadozás közben véletlenül megfogta a magasfeszültségű áramot vivő drótot s az áram halálra- sujtotta. Az ügyészség vizsgálatot indított a halálos szerencsétlenség ügyében s Krausz Andor építészmérnököt, valamint Virág Sándor felügyelőt vád alá helyezték. A tárgyaláson Krausz mérnök azzal védekezett, hogy ő csak az építkezéseket vezette és a villanyszerelés nem tartozott a hatáskörébe, a munkástelep felügyelője viszont kijelentette, hogy egyáltalában nem ért a technikai dolgokhoz és igy a villanydrót veszélyes- gégét sem ismerte fel. A tárgyalást akkor elhalasztották, de a tanuk kihallgatásából megállapították, hogy a villanyszerelés után építették az erkélyes padlásfeljárót s igy az, az építést végző mérnök gondatlansága következtében került a lakók veszélyes közelségébe. Ezzel az indokolással a legutóbbi tárgyaláson a szatmári törvényszék Kráusz Andor építészmérnököt, gondatlánságból okozott emberölés címén ezer pengő pénzbírságra Ítélte, a másik vádlottat pedig felmentette.

* Tasnády Mária római levele a magyar filmszínészek olaszországi munkájáról a Színházi Magazin legújabb számának szenzációja. Bókay János cikke, interjú Ueden budapesti svéd követtel, bucsulátogatás Murát! Lilinél berlini útja előtt, tudósítás a leg újabb szinész nemzedékről, sok érdekes riport a nyári szinházujdonságokról, divat, mozi, vicc-rovat és Marnitz magazin gazdagítják az uj számot, melynek melléklete a gyermekek kedvence a Kis Magazin.

* A „Társadalom“ Elnökségétől és Igazgatóválasztmányától, Kolozsvár, Majális u.

48. sz. Meghívó. A „Társadalom“ f. évi június hó 13-án (szombaton) este fél 8 órai kezdettel a Majális utca 48. sz. alatti szék- házában évi rendes közgyűlést tart, amelyre úgy a rendes, mint az alapitó, törzsökös, tiszteletbeli és állandó vendégtagokat tiszte lettél meghívjuk. Az évi rendes közgyűlés napirendje: 1. A megjelentek igazolása. 2. Elnöki megnyitó. 3. A mult ülés aláirt é3 hitelesített jegyzőkönyvének bemutatása. 4. Titkári jelentés. 5. Pénztári jelentés az 1941. évről. Vagyonmérleg és eredmányszámla bemutatása. 6. A számvizsgáló bizottság jelentése és javaslata a felmentvény megadása tárgyában. 7. Az 1942. évi költségvetés jóváhagyása. 8. A számvizsgáló bizottságba 3 rendes és 2 póttag választása egy évre. 9. Indítványok. A közgyűlés bezárása. 10. A tekeverseny eredményének kihirdetése, a nyereménytárgyak és oklevelek szétosztása. Megjegyzések. Indítványok az alapszabályok értelmében a közgyűlés előtt legalább 8 nappal nyújtandók be az igazgatóválasztmányhoz a titkár utján. A közgyűlésen szavazati joggal csak azon rendes tagok bírnak, akik az előző évi tagsági dijakat a közgyűlés napjáig kiegyenlítették. Az alapitó, törzsökös, tiszteletbeli és vendégtagok, amennyiben rendes tagsággal nem bírnak, csak tanácskozási jogot élveznek. Az előzőleg tervbevett jubiláns díszközgyűlés és mű soros majális későbbi időre clhalasztatott. Társas vacsorát sem tartunk. Kolozsvár, 1942. évi május hó 27-én. Xántus János elnök. Lőrinezy Zoltán, titkár.

EDISON MOZGÓ

Ma premieri

Jöjjön

else'én

Főszerepben: Turay, Jávor, Páger, Rózsahegyi

Jön 6-tól Jön

Arizonai vadmacska

— Bikfalvy István dr. tb. tanácsnok. KeIedy Tibor dr. polgármester előterjesztésére Inczédy-Joksman Ödön dr., főispán Bikfalvy István dr. aljegyzőt tiszteletbeli tanácsnokká nevezte ki. Bikfalvy István dr., aki eddig a város gazdasági ügyosztályánál dolgozott, Hegedűs Sándor dr. tanácsnoknak, a köz- élelmezési ügyosztály jelenlegi vezetőjének tiszti ügyészi kinevezése után, átveszi a közélelmezési ügyosztály vezetését.

— Szamosfalván Is megiinneplik a Hősök IN apját. A község elöljáróságának megrendezésében Szamosfalva is megünnepli május 31-én a Hősök Napját. Az ünnepség délelőtt 9 órakor, a különböző felekezetek templomaiban, istentisztelettel kezdődik. Tizenegy órakor diszünnepély lesz a hősök emléktáblája előtt. Az ünnepi beszédet Balogh Gábor községi' jegyző mondja. Molnár Ferenc levente elszavalja az ,,1848-ban“ cimtl verset, majd az emlékművet megkoszorúzzák. Az ünnepség a hősök emléktáblája és a zászló előtti tisztelgéssel zárul. Délután 3 órakor elzarándokolnak a falu határában lévő 1848 —49-es vértanuk emlékoszlopához. Az emlékoszlopnál Löfi Béla igazgató-tanitó idézi a vértanuk emlékét, amit Zrinyi fohászának elszavalása követ. Este 9 órakor tábortüzes ünnepséget tartanak, a hősök emléktáblájánál. A tűz meggyújtását, — amit a leventeparancsnok végez -— ima előzi meg és a hősök hívása követi. Végül a leventék vitézi énekeket énekelnek.

— Sita valóverseny keretében számol be évi működéséről a kolozsvári római katolikus gimnázium szavalóköre. A kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen róm. kát. gimnázium erdélyi Károly-szavalóköre ma, szombaton délután félhat órakor beszámol ezévi működéséről. A számadás két részből áll: szá* valóversenyböl és az évközben legjobban szerepeltek jutalomjátékából. A bensőséges ünnepségre n szülőket és az intézet barátait szívesen látja az Igazgatóság. * S

Mi a kommunizmus és mi a bolsevizmús az élet valóságában? Erre a kérdésre ád választ Marjay Frigyes nagyszerű könyve.

S ez a válasz megdöbbentő kiábrándulást hoz azokra a legendákra, amelyeket a kommunista-kollektiv társadalmi rend világot megváltó gyönyörűségeiről hirdettek a bolsevista propaganda hivatásos és titkos kortesei. Mert ha igaz az, hogy a régi világrendben megmutatkozó társadalmi és gazdasági igazságtalanságokat orvosolni kellett, az is igaz, hogy erre a társadalmi és gazdasági, azaz szociális jóvátételre a . kommunista tanokat a gyakorlatban megvalósító bolsevizmús nemcsak alkalmatlannak, hanem teljesen képtelennek mutatkozott s a régi szociális bajoknál sokkal nagyobb, sokkal katasztrófálisabb szerencsétlenséget zúdított népekre és nemzetekre.

Marjay Frigyes könyve ennek a tragikus szerencsétlenségnek történetét tárja fel tárgyilagos ridegséggel, az anyag fölényes ismeretével, megmutatván a bolsevista uralom rémségeit, borzalmait, amelyet ma a keleti hadszíntéren küzdő magyar honvédek szemükkel láthatnak. Ez a könyv egy jól megvívott csata erkölcsi sikerével ér fel, amikor megmutatja a világboldogitó tanítások melegágyából kikelt irtózatos nyomort, amely — vitéz honvédeink erről már gazdag tapasztala tokát szereztek — elsorvaszt testet, lelket- s emberi méltóságot, hitet és reményt öl ki a bolsevista „menyország'1 áldozataiból.

Marjay Frigyes könyve a bolsevizmús egész fejlődéstörténetét tárja fel, kezdve Marx tanításaitól, Lenin, Trockij és Sztálin szovjetköztársaságáig.

Ebben a hatalmas körképben fontos fejezetet jelent a magyar kommün történetének megírása. A magyar kommün, Kun Béla vörös terrorcsapatainak véres rémuralma csak nagy vonásokban ismert az összeomlás után idegen megszállás alá jutott erdélyi magyarok előtt. De nemcsak a magyar történelem e gyászban és rémségekben gazdag szakaszának eseményei szempontjából figyelemreméltó munka számúnkra Marjay Frigyes hézagpótló müve. Fontos azért is, mert rámutat azokra a körülményekre és tényekre, amelyek a megcsonkított hazában, a zsidókérdést már akkor kérdéssé tették, amikor ez a probléma

— Május 31-én nyílik meg a kolozsvári strandfürdő. Tegnapi számunkban már jelentettük, hogy a város kezelésében lévő partfürdő (strand) 3Í-én, vasárnap reggel 7 órákor uj medencével kibővítve és kicsinosítva niegnyilik. A közönség körében az a hir terjedt el, hogy a strandfürdő megnyitását a hatóságok nem engedélyezték s emiatt a megnyitás elmarad. Ez a hir nem felel meg a valóságnak, mert mint tegnap jeleztük, a fürdőt május 31-én adják át a közhasználatnak. Egyben közöljük, hogy a beléptidij nem 80, hanem 70 fillér lesz.

* Örökértéket szerez, ha könyvnapi könyvet rendel nyomban kedvezményes áron. Kérjen könyvnapi jegyzéket Le- pagetól Kolozsvár.

* A kolozsvári kir. törvényszéktől. P.

4341/9. sz. 1941. Hirdetmény. A kolozsvári kir. törvényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Dr. zilahi Kiss Bálint kolozsvári ügyvéd által képviselt Magyar Acélárugyár r. t. fiókteleoe kolozsvári cég kisa-> játitást kérőnek Energia Rt. (Energia

S. A. pentru întreprinderi Electrocbimice, Electroteehnice si Mecanice sub lichidare Bucureşti) Kolozsvár, bukaresti cég elleni kisajátítási ügyében, a kisajátítást kérőnek 1942. évi április hó 29. napján beadott kérése folytán, az 1881. évi XLI. t. c. 46. . §-ában foglalt rendelkezések alapján a kisajátítási ár birói megállapítása végett a tárgyalást a helyszínére: a Gutenberg-utca, kenyérmezei és Corvin- tér közötti ingatlan gyárának irodahelyiségébe 1942. évi junius hó 9. napjának d. e. 9 órájára tűzte ki. Az érdekelteket azzal idézi, hogy elmaradásuk a kártalanítás fölött hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. Kolozsvár, 1942. évi május hó 18. napján. Dr. Botskor Árpád s. k. kir. törvényszéki t. elnök. A kiadmány hiteléül: Hlavathny irodatiszt.

Európa egyik államában sem jutott szóhoz. Marjay Frigyes hiteles források,; adatok, fényképek és okmányok tömkelegének ismeretében és felhasználásával mutatja meg a zsidóság szerepét a Magyarországot végig- tizedelö bolsevizmús legundoritóbb függvényében: a vörös terrorban. Marjay könyve nem vádol, csak ténj’eket sorol fel s éppen ez a szenvtelen tárgyilagosság a legkiáltóbb vád a magyarországi bolsevizmús rémségeit kiprovokáló zsidó terrorfiuk és a fokozott felelősség révén az egész zsidóság ellen. Ha zsidókérdés volt is a múltban Magyarországon, Kun Béláék esztelen rémuralma megalapozta azt az akaratot, hogy a magyar- országi zsidókérdés egyszersmintfenkorra megoldáshoz jusson.

Marjay Frigyes hatalmas könyve a továbbiakban ismerteti az egész világot behálózó bolsevista propaganda szervezetét, működését s a „vörös lidérc“ európai próbálkozásait s a rém ellen küzdő európai államok erőfeszítéseit, majd a mostani német-szovjet hadjárat előzményeit és a mult év végéig megtörtént eseményeit: a keresztes hadjáratban egyesült Európa hősies erőfeszítéseit á hazát, hitet, erkölcsöt és emberséget megsemmisüléssel fenyegető bolsevizmús legyőzésére.

Ez a könyv lenyűgözően érdekes és mélységes hatású. Bár még a mult év végén jelent meg, most a magyar könyvek közelgő ünnepnapjain az erdélyi olvasók figyelmét nyomatékosan hívjuk fel erre a hatalmas műre. Azok, akik a télen rendezett antibolsevista kiállítás anyagát nem tekinthették meg, Marjay Frigyes könyve pótolja a mulasztást, nemcsak szövegrészével, hanem rendkiyül gazdag és pompásan megválogatott képanyagával is.

A vaskos, albumszerü kötet remek kiállításáért a Stádium Sajtóvállalatot illeti meg elismerés és köszönet.

— Cser László: Pekingi séták. Az útleírások sorában egészen különleges hely illeti meg Cser László könyvét. A szerző: fiatal magyar jezsuita szerzetes. Misszionáriusnak ment Kínába' és a pekingi jezsuita rendházban készült fel. arra a nemes és nagy feladatra, hogy a mennyel birodalom gyermekeivel megismertesse és megszerettesse a

1942. MÁJUS 30

krisztusi eszményeket. Pekingi sétái alatt ismerte meg a régi Kina fővárosának életét s ebből a bensőséges ismerkedésből születtek meg a „Pekingi séták“. Cser Lászlónak az a legjellemzőbb sajátossága, hogy nem a szemével s fülével érzékeli az idegen, ismeretlen világ lényegét, hanem a szivével. Ezért jut olyan különös, meleg, szeretettel teljes kapcsolatba Peking életével és a kínaiakkal. Az európai és a keleti ember szemlélete, életérzése között mutatkozó s talán soha át nem hidalható szakadék rejtélyét ő sem oldja, meg, de ennek ellenében egészen uj, soha észre nem vett oldalról látja és mutatja meg a kínai embert. Érezzük, hogy mennyire átfűti és elönti egész lényét az idegen világ élménye s ezzel a bensöségességgel oly közel jut olvasójához Is, mintha kezét fogná s vezetné, vinné, annak is megmutatni Peking utcáinak és a kínai ember életének, lelkének felfedezett titkait. Stílusa friss és eleven, nyelvezete egyszerű és szemléletes. Egészében véve pedig könyve az újabb magyar könyvtermés egyik legvonzóbb újdonsága. Megjelent a 1 Franklin Társulat kiadásában.

— Major Róbert: Két világháború között, A páriskörnyéki békék nem pontot, hanem csak vesszőt tettek az 1914—18. évi világháború után. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy az első világháborút kirobbantó gazdasági. politikai és társadalmi kérdéseket s az Európára ráerőszakolt béke még csak nem is fegyverszünet, hanem újabb fegyverkezési átmenet volt a végső leszámoláshoz. Major Róbert „Két világháború között“ e, könyvében az 1918 óta eltelt huszonegy esztendő közgazdasági, társadalmi és szociológiai fejlődésének történetét irta meg. Hatalmas anyagot kellett összehoznia, csoportosítania és rendszerbe hoznia, hogy hü és szemléltető képet kapjon az elmúlt 21 év mozgató erőiről s azok hatásáról és a kölcsönhatások bonyolult rendszeréről. A könyv nemcsak a vezető nagyhatalmak kérdéseit ismerteti, hanem nagy figyelmet szentel a kisállamok sorsába mélyen belenyúló problémáknak is. Természetes, hogy igen nagy súlyt helyezett annak az áldatlan helyzetnek ismertetésére is, amely a páriskörnyéki békediktátumok következtében felforgatta egész Közép- és Keleteurópa természetes gazdasági és politikai egyensúlyát. A békeparancsok bosszumüve a megsemmisitettnek vélt régi egyensúly helyébe nem adhatott tartós eredményt és el kellett jönnie az uj világháborúnak a természetes földrajzi, gazdasági és politikai egyensúlyt helyreállító uj Európa megteremtésért. Major Róbert okos, világos könyve e nagy történelmi folyamat kialakulását elemzi végig és szemléletesen magyarázza meg a felszínre került és megoldásra váró nagy sorskérdéseket. A kiváló szerző könyve nagy hiányt pótol a magyar gazdaságpolitikai irodalomban s az az érzésünk, hogy a rövid és mégis minden részlet- kérdésre alaposan rávilágító mii nemcsak szakemberekhez, de minden olyan olvasóhoz szól, aki látókörét újabb és újabb ismeretekkel szereti tágitani.

KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Május 30. Szombat d. u. fél 4 órakor: Bohémélet. (Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusit.)

Május 30. Szombat este 8 órakor: Jémsfa- ragó ember. (Napibérlet B. 19. szám.

Rendes helyárak.)

Május 31. Vasárnap d. u. fél 4 órakor: Bohémélet. (Opera előadás. Olcsó helyárakkal.)

Május 31. Vasárnap este 8 órakor: Minden jő, ha jó a vége. (Napi bérlet C. 19. sz.

Rendes helyárak.)

Junius 1. Hétfő este 8 órakor: Jézusfaragó ember. (Bérletszünet. Rendes helyárak.) Junius 2. Kedd este 8 órakor: Háry János. Bemutató bérlet 30. szám. Bemutató helyárak.)

MOZIMPIOglOK

CAPITOL-mozgó: Leányvásár. Fősz,: Sze- Ieczky, Latabár, Sárdy, Tompa Pufi, Kiss Manyi, Vaszary, Makláry, Biliesi. Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. Műsor előtt a legújabb magyar és Ufa háborús híradók.

EDISON-mozgó: Jöjjön elsején. Fősz.: Turay Ida, Jávor Pál, Páger Antal. Előadások: 5, 7.10, 9.10.

EGYETEM-mozgó: Trenk báró kalandjai, Fősz.: Hans Albers. Vasárnap d. e. 11 órakor: Trenk báró kalandjai.

RIO-mozgó: Kölcsönkért férjek. Fősz.: Si- mor, Szilassy, Vaszary, Biliesi, Pethes. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné.

ROYAL-mozgó: Repülő kalózok. Fősz.? Kent Taylor, Röchele Hudson, Regis Too- mey és Marion Martin

URANIA-mozgó: Kár volt hazudni... Fősz. Irene Dunne és Cary Grant. Vasárnap d. e fél 12 órakor: Matiné.

Marjay Frigyes: Keresztes hadjárat, 1941.

— A Stádium kiadása —