Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-31 / 122. szám
9 r-.Ts.ftsg 194&, M A J V & 3í MTmumOtrautíB Viráygftl és bizakodással búcsúzta 11a Kolozsvár társadalma t a hadszíntérre induló tüzéreket A Baross Hői Tábor leikos asszonyai harminckétezer cigarettát adományoztak a hadbayonuló honvédeknek Kolozsvár, május 30. Ha az ember pillanatra elgondolkozik, akkor igazat kell adnia annak az érzésének, amely azt mondja: — Kolozsvár magyar társadalma, szegények és gazdagok egyaránt, szombaton délben kapcsolódott bele egész valójában a mindegyre növekedő Magyarország uj magyar életébe és sorsába ... Szombaton délben 12 órakor, amikor a Baross-téren, a pályaudvar előtti térségen bizakodással és virággal búcsúztatta a „valahova Oroszországba,"a harctérre induló kolozsvári tüzérek elvonuló ütegét. Meg kellett ereznünk mindannyiunknak, hogy ez az „ügy" nemcsak a mi ügyünk s nemcsak a magyarság ügye, hanem európai ügy s ez az érzés még magasrtosabbá s még ünncpicbbé avatta a búcsú perceit. Ezrek sereglettek egybe a Baross-térre, minden hívás vagy parancs nélkül, kezükben virággal, szemükben izzó lelkesedéssel, hogy tanúi és részesei legyenek ennek a felejthetetlen magyar ünnepségnek. Délelőtt 11 órakor már megindult a hatalmas tömeg a pályaudvar irányába. A. harcba Induló tüzérség már ott állott a térségen teljes harci felszerelésében, élén vezénylő parancsnokával és a búcsúztatására kivonult tisztikarral. Ott sorakoztak fel négyes sorokban a még egyelőre itthonmaradó tüzér- bajtársak is. A vármegye képviseletében megjelent Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Dalnoki Gaal Elemér alispán, a várost pedig Kélcdy Tibor dr. polgármester és Múth Mihály tanácsnok képviselték. Ott voltak a Vöröskereszt kolozsvári vezetői is: Vclits Zoltánná, özv. báró Banff y Ferencné, báró Bornemisza Adél, báró Bánffy Róza. A Vöröskereszt egyébként többezer darab cigarettát osztott ki a frontra induló honvédek között. „A viszontlátásig!" Pontosan 12 órakor érkezett az ünnepségre a vezénylő tábornok, akinek a hadba- vonuló tüzérüteg parancsnoka megtette jelentését, majd az „Imához!" vezényszó után a Hiszekegyet játszotta a zenekar. Ezután a kolozsvári tüzérosztály parancsnoka lépett a menetkész tüzérüteg elé és harsány, lelkes szavakban búcsúzott el fiaitól. — Tüzérek! Bajtársak! — A haza hivő szavára útra készen áJlo- Tok, hogy a biztos győzelem reményében felvegyétek a harcot az Istent tagadó orosz bolsevszmussal szemben. Ezeréves fennállásunk alatt a magyar nemzet valahányszor kibontotta zászlaját, valahányszor a magyar nemzet fegyvert fogott, küzdelmének mindenkori végcélja: hazájának, szabadságának megvédése volt. Ez a mostani harc életre- halálra szól! Ebből a kiizdolemböl mi csak győztesen kerülhetünk ki! Ne feledkezzetek még arról, hogy bárhol, bármerre kiizdetek, mindenütt az ezeréves magyar haza régi határaiért harcoltok. Ne feledkezzetek meg arról, hogy „A honvédséggel áll vagy bukik Magyarország!" Jelszavatok: „Becsülettel mindent és mindig a hazáért!" — Kötelcsségérzet, fegyelem, hősiesség, bátorság legyen a vezércsillagotok! Begy. n köztiletek mindegyik a maga helyén fény- esepp, amely felissza és besugározza a sötét magyar éjszakát. Lüktessen szivetekből a hazáért mindent merő hősiesség és bátorság ! így élve és cselekedve dicsősége, disze lesztek a honvédségnek, a tüzéreknek és áldott Hal a magyar hazának! — Hősiességgel, a magyar hazához való •törhetetlen ragaszkodással, legfelsőbb Hadúrunk iránt halálig hűséggel előre a megkezdett utón és akkor eljön az Idő, hisszük, hogy rövidesen, amikor kiálthatjuk: Mienk a Kárpátoktól koszoruzott és az Adriától csókolt nagy Magyarország! — Az Isten áldjon, az Isten vezessen es az Isten hozzon vissza titeket győztesen minél hamarabb közénk I — Úgy búcsúzom Tőletek, mint fiaimtól: Isten veletek! A viszontlátásig, Az osztályparancsnok búcsúszavai után felhangzott az egybegyűltek lelkes, mindfent elnyomó, kitörő éljenzése: — fii jen a magyar hadsereg! — fiijen a magyar hadsereg'... köszönteni szeretnélek benneteket egytől- egyig, lélekkel, leiektől lélekig! Mielőtt elindulnátok őseitek, atyáitok útjára, azt szeretnem megmondani néktek, ne aggódjatok az itthonmaradottakért, mert az ő aggodalmuk a mi aggodalmunk és az 6 dolgaik a 'i dolgaink! Mi gondját viseljük, amíg dicsőségesen újból hazatértek, mindannyiotok itthonmaradott jónak s hogy ez igy is less, úgy segéljen minket az Isten! A főispán szavait, amelyek mintegy fogadalomtcvésnek hangzottak, lelkes éljenzés követte. „Győzni akarunk és győzni fogunk!" A hadbavonulö tüzérüteg parancsnoka fordult ezután az ünneplőkhöz: — Bajtársi szeretettel köszönöm meg mindannyiunk nevében azt a szeretetet és ragaszkodást, amit vélünk szemben ezekben a percekben ennek a, városnak lakossága tanúsított. ígérjük, hogy ehhez a szerctcthez és ragaszkodáshoz soha nem leszünk méltatlanok. Győzni akarunk és győzni fogunk, mert hiszünk Istenben, hiszünk hazánkban f a magunk bátorságában. Oda megyünk, ahova a magyar kötelességtőljesités liir s Isten minket úgy segéljen, ahogyan ott i* meg fogjuk állani a helyünket! Az ütegparancsnok ezután újból „Imához!" vezényelt, utána pedig elvonulás kö- vetkezett. A harcba induló tüzérüteg a esrekremcnö lelkes, éljenző, virágesőt feléje szóró ünneplő tömeg sorfala között dübörgőit végig a pályaudvar irányába, a ,.berakodáshoz" — a biztos magyar győzelem felé...-*• Pénteken, a déli órákban jutott a nagy- közönség tudomására, bog;.' szombaton délben búcsúznak a frontra induló tüzérek. A Baross Női Tábor tagjai nyomban iveket osztottak ki egymás között s ezek a lelkes, derék magyar asszonyok, a keresztény kereskedők áldozatkészsége folytán, pénteken délután, alig 3 óra leforgása alatt 727 pen- nöt gyűjtöttek s ebből az összegből 32.000 darab cigarettát vásároltak a hadbavonulö hős honvédeknek. A Baross Női Tábor vezetősége ezúttal mond köszönetét azoknak, akik nemes adományaikkal hozzájárultak az ajándékozás lehetőségéhez. Kémkedés és hűtlenség büntette miatt tebb ítéletet hozott a honvédtörvényszék BUDAPEST, május 30. (MTI.) A m. kh. honvédtörvenyszék idegen államok javára elkövetett hűtlenség, illetve kémkedés büntette miatt: 1. Kovács Kálmánt 15 évi fegy- házra, 10 évi hivatal és politikai jogvesztésre és a határsávból való kitiltásra. 2. Sommer Jenőt 12 évi fogyházra, 10 évi hivatal és politikai jogvesztésre, az országból való kiutasításra és a visszatéréstől örök időre való eltiltásra. S. Lévl Oszkár jugoszláv állampolgárt 10 évi feg> házra, 10 éli hivatal és politikai jogvesztésre, hz országból való kiutasításra és a visszatéréstől örök időre, való eltiltásra. 4 Magyarosi Istvánt 8 évi fegyházra. 8 évi hivatal és politikai jogvesztésre, Budapestről és a határsávból való kitiltásra. 6. Horvát Lászlót 6 évi fegyházra, 8 éli hivatal és politikai jogvesztésre, Budapestről es a határsávból való Kitiltásra. 7. Ficza Józsefet 6 éli fegyházra, 6 éli hivatal és politikai jogvesztésre, Budapestről, Munkácsról és a határsávból való kitiltásra, Fried Györgyöt 6 évi fegyházra, 4 évi hivatal es politikai jogvesztésre, Budapestről és a határsálból való kitiltásra. 9. Berger Hugót 3 évi fegyházra, 8 évi hivatal és politikai jogvesztésre ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. Fejés derékfájás, idegasseq, émelygés, tisztátalan temt gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye. Ilyenkor r «a,ri » i, is kell a Ünnepélyesen megkoszorúzlak védőszentjük: Szent György szobrát a kolozsvári huszárok Kolo;srdt\ május 30. A kolozsvári liuszár- század, mint már említettük, szombaton ünnepélyesen megkoszorúzta védűskentjé: Szent György szobrát. Beretvíis Endre alezredes a kolozsvári huszárszázad parancsnoka az alábbi beszéd kíséretében koszoruzla meg a szobrot: — A kolozsvári önálló huszárszázad természetes kötelessé gének tesz eleget, amikor lovai ünnepségének megkezdése előtt eljött, hegy tisztelettel adózzék a lovasok és a lovasság itdösicnljénfk Szent Györgynél; emléke előtt és annak szobrát megkoszorúzza. — A kolozsvári huszárezred büszke arra, hogy tisztelgését olyan szobor elölt teljesítheti, melynek eredetijei e város szülöttei készítették és az nekik világhírt szerzett. Ennek a szobornak eredetije 1373-ban készült, alkotói Kolozsvári Miklós festőművész két fia; Márton és György szobrászok. A szobrot Nagy Lajos király Prága városának ajándékozta, ahol az ma is a Ilradzsin legszebb ékessége. Világhírűvé lett a szobor azáltal, hogy az olasz mestereket is megelőzve a rínaisance korszak első lovasszobra. — De a kolozsvári hu,zárszazad számára a szobor vxiáyhirüségénél is jelentősebb az a tény, hogy a szobor alkotói Kolozsvár szülöttei és magyar szobrászok Voltak, akik a sár- kahyölö Szent Györgyöt a lovag világ nchéz- fegyverzetii korszakában a könnyű lovasság felszerelésével örökítettél; meg. Igy a magyar huszárság mint a könnyű lovasság megtestesítője méltán tekintheti Szent Györgyöt saját védöszentjének. — Amidőn a kolozsvári huszárszálad nevében védöszenlünknek Szent Györgynek szobrát megkoszorúzom, arra kérem öt: óv ja és oltalmazza meg a messze keleten Európa kultúrájáért harcoló huszárbajtársáinkat — a keleti sárkány legyőzésével szerezzenek elődeinkhez a vörösördögökéhez hasonló hírnevet és dicsőséget. Egy legyen! A magyar könyv ünnepe Kolozsváron Künyvnopok : junius 5, 6 és 8 án A főispán búcsúszavai Ezután Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán lépett a hadbavonulö tüzérüteg elé, hogy Kolozs vármegye és Kolozsvár város búcsúját tolmácsolja: — Kolozs vármegye és Kolozsvár városa Közönsége nevében áltok előttetek, de nem ízért, hogy búcsút vegyek fölélik, hanem ..Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a szív égő romja mellett, Hogu tévedt, sújtott embertársainak hányt adjon, s erőt, vigasztalást..." (Vörösmarty) Junius 3-én, (3-án és S-án uj színnel, uj tartalommal telik meg a kolozsvári Mátyás király-tér: ltédves, meghitt, müvészi-izlcsü sátrakban városunk szép asszonyai, gyönyörű leányai a magyar szellemiség ébren- tartó-erőinek: magyar Íróknak, költőknek, tudósoknak, művészeknek könyveit kínálja a szomjuhozóknak. Mlntahogyan a karácsony ünnepen a szeretetet, s a husvét ünnepén a Miel hirdetjük és ajándékozzuk egymásnak: akként ajándékozzunk önmagunk- mk es mindazoknak, akiket szeretünk: e / _ I igazságot, tudást, becsületet, szereteti' 4e hitet a könyvnapok ünnepén. Legyen fokmérője magyar szellemlsé;íűT*k erejének a közelgő három könyvnap. Necsak jelképe legyen magyar művelődésünknek » kolozsvári három könyvnap, de váljék gyakorlati valósággá: szomjúsággá, leik- paranccsá, kenyérért sóvárgó éhséggé, életet tápláló levegővé, termékenyítő napsugőirrrá a szivünkben! Mintahogyan órákon ált — sokszor reggeltől estig tartó robotos álldogál ássál várunk a hentesek, pékek, fűszeresek előtt húsra, kenyérre, lisztre: olyan állhatatos várakozással csoportosuljunk — egymást lökdösve, taszítva, könyöklő érvé- nyesülni-vágyással, olyan törtető elszántsággal a könyvessátrak előtt is! Mert bizony mondom Néktek, hogy az írott, kimondott gondolat nélkül, a költők Írok, művészek, tudósok igét nélkül elsorvad a lélek, mintahogyan elsorvad a test, ha nem tápláljuk hússal, kenyérrel, gyümölccsel — s mintahogyan elsorvad, elpusztul a hétéi és az erdő, ha nem süti napsugár! Tartsuk ki tehát megfáradt arcunkat az édes, melegitö napsugárnak fénye féld: a magyar írók lelkének szép napsugara felé! Meglátod, testvérem, hogy könnyebben -rise- led majd a napi huszdekás kenyér elégtelenségét, ha lelkedet ezer dekányi tarta lommal; szépséggel, hittel, építő erővel és egy szebb, igazabb, jobb jövőnek reménysége évei töltőd meg a felédnyujtott könyvből! Hogy boldogan érezhessék költőink, Íróink, művészeink, tudósaink: nem hiába virrasztottak hosszú éjszakákon s egy egész életen át fölöttünk, minden magyarok fölött s az egész világ fölött, — mert íme: sóvár szivek, forró lelkek és szomjas ajgyak nyúlnak feléjük „erőért" és „vigasztalásért" s az igazi igazságért. * Felszabadulásunk óta már a második esztendőnek könyvnapjait érjük meg Kolozsváron. Bensőséges melegség önti el szivünket, ha rágondolunk, hogy tavaly nyáron milyen égylelkü lelkesedéssel álltak meg munkások, tanárok, kereskedők, Iparosok, diá.kok, diáklányok, tisztviselők osztálykülönbség nélkül a könyvessátrak előtt, — hogy Vásároljanak. Ezek a könyvessátrak, amelyek ezidén is felmérik szellemiségünk kincseit: váljanak ezidén is templomokká, ahova szegény és gazdag egyforma áhítattal lép be. Éppen ez az osztálykülönbség nélküli egyetemes egybekapcsolódás teszi széppé, megindítóvá a könyvnapok hangulatát, jelentőségét. Olvasó nélkül ntnes irodalom! íróinknak — az európai művelődés fáklya- vivőinek élcsapatához az olvasónak is hasonló lelkesedéssel kell csatlakoznia. Az alkotó-iró az élet aktiv művésze, — az olvasó pedig: befogadó-művésze ugyanannak az eszmetartalomnak. Meghal az a nemzet, amely nyelvében nem él, s amely lemarad a hatalmas nemzetközi szellemi versenyről. Az a könyvtömeg, amely a júniusi három könyvnapon megtölti a sátrak pultjait, polcait: tükre, sugara szellemi magasrendűségünknek. De igazi küldetését csak akkor tölti be, ha a kölcsönösség szüksége és ereje kapcsolja egybe az alkotó- és a befogadó- művészt; az Írót és az olvasót. (k.) Ászerbeidzsánban tovább terjed a lázadás Ankara, május 30. (MTI). Az OFI jelenti: Teheránl hirek szerint Kelet-Asserbeii- zsánba újabb erősítéseket küldtek a lázadók leverésére. A teheráni rádió szerint a lázadás elfojtásában szovjet csapatok is közreműködnek. Teheránba naponta nagyszámú sebesültcsoporlok érkeznek. A hadműveleti terület környékén újabb hat kórházat nyitottak meg a sebesültek befogadására. ‘
