Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-29 / 120. szám

1942. M A J C? S 29 A százarcú Indiát, mint a kiapadhatatlan gazdagság forrását, az elképzelhetetlen nyomor hazá­ját, a megfejthetetlen titkok világát és az érthetetlen különcségek birodalmát ismeri a müveit világ. Nem hiába, mert India ma­radéktalanul rászolgál erre az ,,elismerésre“. Az angol uralom nem tűnhet el nyomta­lanul Indiából. Bármennyire jogosan is veti Európa a britek szemére az indiai nép év­százados kizsákmányolását, van egy alkotá­suk, amellyel kitörölhetetlenül beírták ne­vüket India viszontagságos, tarka történel­mébe. Körülbelül száz évvel ezelőtt indult el a brit sziget valamelyik ködös városából egy szerény kis hivatalnok, névazerint Francis I>ay és .mint az East India Company tiszt­viselője letelepedett a Bengáli-öböl partján, az áthatolhatatlan közép-indiai dzsungel ke­leti részén. Épitett magának, természetesen bambuszból egy szerény kis kunyhót s cse­rekereskedelmet folytatott a környéken lakó bennszülöttekkel. A település lassan-lassan- gyarapodott; talajtvesztett európaiak hú­zódtak meg a polgárainak múltjával nem sokat törődő fejlődő városkában, majd őfel­sége, vámszedői is, az angol kereskedők, al­kalmasnak találták a „feldolgozásra“. Meg­indult az export Anglia felé s szüntelenül érkeztek a csecsebecsék a kielégíthetetlen bennszülötteknek. Alig nehány évtized alatt megszületett Madras, Dél-India ma legjelen­tősebb városa. • Ma Madrasban szé’es körutakon zajos for galom jelzi a nyugati civilizáció „jótétemé- nyeit:‘. A hindu építkezési stílus összekeve­redik ultramodorn beton-épitményekkel. Bu­ja parkjaitól néhány száz méterre párolgó őserdő veti rá árnyékát a félmillió lakosú városra; kábitó trópusi virág-illat hömpö­lyög a fényűzően berendezett angol hivatal­noki villák között. Esténként a Mount Boá­don kigyulnak a fényreklámok és a mula­tókból kiáradó rikoltozó jazz-zenével elve­gyül a dzsungel nagy ragadozóinak féktelen ordítása. Kényelmes szállodák, világvárosi áruházak, bankok, hajóstársaságok székha­zai alatt mezítlábas százszlnü tömeg festői zür-zavarban kiabál India háromszázötven tájszólásán. Az egész kép egy megszelídített egzotikum. öt városa van Indiának, amelyek a nyu­gati utazó figyelmét leginkább megragad­ják: Madras délen, Kalkutta keleten, Bom­bay és Karachi nyugaton és Bcnárcsz a Gangesz partjainál. Az öt közül négy,» Be- náresz a kivétel, amerikai értelemben vett üzleti város. A négy kereskedelmi város évi forgalma mesébe illő számokat mutat fel: szinte 1400 millió rúpia a behozatni, a kivitel pedig meghaladja az 1600 millió rú­piát. A kétszáz millió különbözet természe­tesen az Indiában „izzadó angolok" zsebébe vándorol.-JS Egész Indiát áthatja egy megmagyaráz­hatatlan szag. amely az első szippantásokra majd kicsavarja a fehér ember orrát. Mint a leghűségesebb barát végigkíséri az euró­pai utast a legképtelenebb helyekre is. Nem hasonlít ehhez a szaghoz semmi más illat a földön. Keserű, pikáns ize beleöli magát a bőr pólusaiba, ruhákba, csomagokba. Las­san-lassan megbarátkozik vele a legfinnyá- sabb európai is. Talán az őserdők szüntelen kipárolgása okozza vagy pedig a benszülöt- tek bőséges izzadtságának termelvénye ? PL szabadon bolyongó állatok hordják maguk­kal mint hozzájuk nőtt láthatatlan uszályt? A „curry“ és az indiai konyha többi más re­mekének fanyar illata? Méteres átmérőjű rózsák árasztják? Senki sem tudja. Mint sok más dolog Indiában, ez is megoldhatat­lan rejtély marad. Bizonyos, hogy nem hul­laszag, mert a hinduk a hullákat, mint Is­meretes, elégetik. A legfélelmetesebb indiai különlegesség, amit egy ropogó máglya, a sercegö emberi testtel, európai szemlélő szá­mára nyújthat. Az erkölcsök annyira szelí­dültek, hogy ma már nem égetik el élve az özvegyet férje halála után, de Ranchipur felett ma is ott lebeg annak a 150 husz-hu- szonötéves fiatal lánynak a szelleme, akiket harmincéwcl ezelőtt összekötözve égettek el a város főterén maharadzsa férjük halála után. A legutóbbi időkig, ha egy brahmanra, > tehát a hindu nemesre, egy pária árnyéka vetődött, a brahman jogában állott a pária leö^etése. A jog mára megszűnt, de a páriák állhatatosan kerülik a brahmanok árnyékát. Benáresz, valóban a titkok városa. Ré­gebbi, mint az egyiptomi piramisok. Város, melyben megszabadulnak a hívók a halálos bűnöktől és megtisztult lélekket távozhat­nak el piszkos falai közül. Több mint két­millió zarándok keresi fel évenként; szaka­datlanul kering az ima-malom a Gangesz két partján három kilométer hosszúságban elterülő templomokban; sötét testek lubic­kolnak az Isteni Bölcsesség, a „Gyan Bapi“ vizében. Egészségesek, bénák, haldoklók tes­te fonódik egybe egy nagy testvériességben, gazdag betegek szállíttatják tehetetlen tes­tüket Benáreszbe, hogy India huszonhét szent folyója közül a legszentebb mellett le­helhessék ki lelkűket a hívogató Nirvána felé. Éjszaka, mintha folytonosan grandió­zus tüzjátckokkal szórakoztatnák az egybe- gyült pellerinokat, végtelen hosszúságban kigyulnak a máglyák a Gangesz partján, hogy reggel felé az elhamvadtak hozzátar­tozói beleszórják a megmaradt maréknyi hamut a szent folyóba. Kilométerekkel lej­jebb. a kielégíthetetlen hívek önfeledten fü- rödnek és isszák a magasztos vizet. Kiplingnek csak ki kellett nyitnia a sze­mét, s mindaz, amit látott, egy-eg'y külön regény, érthetetlen titok. N. J. TÁVIRAT Junius elsején érkezem __ RODOLF o;? Titkos szappangyórra bukkantak egy kolozsvári zsidó magánzó lakásán Meakoszoruzza a Széni Győrg\ szobrot és nagyszabású lovas- bemutató ünnepélyt tender a kolozsvári huszárszázadi Kolozsvár, május 28. A m. kir. , hon­véd önálló huszárszázad május 30 án délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megkoszorúzza a lo­vasság Védöszentjének, Szent Györgynek szobrát, majd a koszoruzási ünnepség után a huszárszázad fellegvárt laktanyájában fél 11 órai kezdettel lovasbemutató ünnepélyt ren­dez. I. A Szent György-téri ünnepség lefolyása: 1. Hiszekegy. Játsza a ■ gyalogezred katonazenekara. 2. A , önálló huszárszázad parancsnoka rövid beszéd kíséretében megkoszorúzza a Szent György szobrot. 3. Himnusz. Játsza a ' gy. e. fcatonazene- kara. 4. A huszárszázad lovas fél diszszázada diszmenetet hajt végre a hadtestparancsnok és a megjelent polgári vezetöszemélyek elölt. n. A fellegvárt huszárlaktanyában fél ÍJ. órakor kezdődő lovasbemutató ünnepély mű­sora a következő: 1. Lovas Cams sei. Bemutatja a , ö. hu szd. i, . osztályán a szd. tiszthelyettesi és tisztesi kara. 2. Szalagtépö verseny három csoportban. Bemutatják a szd. tartalékos tisztjelöltjei, hivatásos tiszthelyettesei és továbbszolgáló tisztesek. 3. Lovas gimkána (lovas ügyességi mutat­ványok). Bemutatják a szd. újoncai. 4. Pinerolka változatos terepen a fellegvár! laktanya ősparkjában. Bemutatják a huszár­század tisztjei, tiszthelyettesei és legénysége, ■Az egyes számok alatt a honvéd gya­logezred zenekara szolgáltatja a zenét. MéiséEtelils « vizsiíjloila ierttfeieSc földadóját másodszori bevetés esetén BUDAPEST, május 38. (MTI) Ha a blr- tokos, vagy bérlő az árvíz, vagy a belvíz által elpusztított első termést (vetés) leg­később május hó közepéig kiszántja es a szántóföld siker reményében másodszor is bevethető, a földadó része engedhető cl. Ha a károsultak az első termést (vetést) legkésőbb május közepéig nem szántottak ki, a kárt úgy bírálják el, hogy a szántó­föld másodszor már nem vethető be, ilyen­kor tehát, ha a kár teljes, a földadót és já­rulékait egészen törlik. Ha a be nem mun­kált (be nem vetett) szántóföldet viz bo­rítja s ezt oly időben vezetik le, amikor a szántóföld ebben a gazdasági évben még sikerrel hasznosítható, a vetés első' termés­nek számit. Ha elemi csapás éri és azt a birtokos vagy bérlő rendes időben bejelenti, a termés teljes megsemmisülése esetén az egész földadó és járulékai elengedésének van helye. Tehát ha a birtokos, vagy bérlő a viz által borított és be nem munkálható földjét adóelengedés szempontjából bejelenti és a kárfelvételi eljárás során a kárbecslő bizottság- bevetve találja és megállapítja azt is, hogy a vetés oly időben történt (május vége előtt), amikor még megfelelő termés várható, akkor az ilyen szántóföldre a kár­becslő bizottság kárt nem állapHhat meg. Ha az Ilyen vetést (termést) betakarítás előtt elemi csapás éri, jogában áll azt bir­tokosának, vagy bérlőjének az elemi csapás esetére megállapított határidőn belül beje­lenteni, amely esetben a kárbecslés meg fog történni és a földadó és járulékai megállapí­tását a kár mértékéhez képest töröltetni fognak. Bíniifiyi lronyo«I«!m»!i eţjy teEiénrásár körül Kolozsvár, május 25. Megbízott ellenőrök Friedmann István zsidó magánzó Agoston- utca 30. szám alatti lakásán titkos szappan- gyárra bukkantak. Az esetről nyomban ér­tesítették a közellátási hivatalt és más ille­tékes hatóságot. A kiszállott hivatalos köze­gek közel egy és fél mázsa kész mosó-szap­pant és oagymennységn szappankészítéshez szükséges nyersanyagot találtak felhalmoz­va. A zárolt anyagot, a kész szappant, a zsiradékot és marószodát a hatóság elko­bozta, Friedmann ellen pedig megindult az éljárás. Angiiéban leszállítják a textilárukból kiszolgáltatható mennyiséget Amszterdam, május 28. (MTT) A Német Távirati Iroda közli: Mint a brit hírszolgá­lat jelenti, június 1 -töl kezdve leszállítják a ruházati cikkekből és textilárukból eddig kiszolgáltatható mennyiséget. A jövőben a szállításokat a kereskedelmi kamara fogja ellenőrizni. Junius végétől kezdve megtilt­ják minden célszerűtlen kötöttáru gyártásét. A nem gyapjúból készült ruházati cikkek szállítását a következő három hónap folya­mán a jelenlegi mennyiség i/1Q-éveI korlá­tozzák. A .jövőben a cipőáru forgalmát is korlátozzák. Nagykárolyt napló SERÉDI JUSZTINJÁN DK. hercegprímás, aki püspökszentelésre Szat­márnémetibe utazott, Nagykárolyban fo­gadta az előkelőségek tisztelgését és örö­mét fejezte, ki afölött, hogy átlépte a szat mari egyházmegye határát. Beszéde vé­gén áldást osztott az egybegyűlteknek. ANYÁK NAPJAT ünnepelték a Keresztény Ifjúsági Egyesület tagjai a Szent János-teiepen. Az ünnepsé­get a Hiszekegy vezette be, majd Bartha Ferenc szavalata következett. Ezután Ko­vács Károly református lelkész mondo í ünnepi beszédet. Marosán István hazafias nótákat énekelt, majd egy szavalat követ­kezett s azután a Himnusz eléneklésével végződött a népes ünnepély, * KISS FERENC vezetésével fővárosi színészek indulnak erdélyi vendégszereplésre. Az erdélyi kör­út edső állomása Nagykároly lesz. ahol jú­nius hetedikén lép fel az együttes Bego- vics Milán „Ki a harmadik“ cimü színmü­vében. A darab másik női főszereplője Fé­nyes Aliz és Fitlöp Kató. A ritka művészi esemény iránt általános az érdeklődés. * GAZDASÁGI ISKOLA épül még ez évben Nagykárolyban. A város vezetőségének régi tetve, hogy — mint ag­rárvidék-központ — a város gazdasági isk >- lát kapjon. Erre vonatkozólag kérést adtak be a földművelésügyi minisztériumhoz s ab- han engedélyt kértek egy téli gazdasági is­kola felépítésére, A minisztérium Károlyi Gyula gróf gióf, ny. miniszterelnök, felső­házi tag közbenjárására átiratot intézett a városhoz s abban kijelentette, hogy a. téli gazdasági iskola felállításának első feltétele, hogy a város az épületek céljaira két holi. a tangazdaság részére pedig mintegy ötven hold földet adjon át méltányos áron az ál­lamnak, továbbá szavazzon meg évi tizenöt­ezer pengő hozzájárulást, fűtést világítást és a szegénysorsu tanulók részére megfelelő ösztöndíjat. A város tárgyalásokat kezdett a feltételekre vonatkozólag a minisztérium­mal. Az eredmény biztató, amennyiben a téli gazdasági iskola — a tervek szerint — még ezévben megnyílik, egyelőre a Szent Lász'ó intézet épületében. * KERESKEDÖATKEPZo TANFOLYAM nyílik meg közelebbről Nagykárolyban, A tanfolyamét a Nagykároly! Keresztény Kereskedő Társulat kezdeményezte azzal a céllal, hogy a kereskedői adásokra szak­képzett fiatal keresztény kereskedőket ál­líthassanak, akii? minden vonalon fel tud­ják venni a versenyt a kereskedelem eddigi uraival. A tanfolyamon szakelőadásokat tartanak a kereskedelemben használatos jogi, adóügyi, kereskedelmi és társadalom biztosítási műveletekről, * CSEMETEFAREAL ültették he a aagykárolyl országutat A nagyszabású munkára az útjavítások alkal­mával került sor, amikor Is hatezer darab csemetefát ültettek el az országút két ol­dalán. # AZ IVÓVÍZ KÉRDÉSE Kolozsvár, május 28. Keines László kolozs megyei gazdálkodó az elmúlt esztendei ko­lozsvári vásáron tehenét látatlanba eladta egyik helybeli mészárosnak 650 pengőért, amit ki is fizettetett magának. Az állatot a vásár megkötése ellenére sem szállította le, sőt amikor utóbb az Ismerős mészáros ezért felelősségre vonta, kijelentette, hogy a tehe­net nem is hajlandó vágásra átadni, ellen­ben eladja másnak és az árából megtéríti a felvett összeget. ígéretéhez híven túl is adott tehenén, de árát újabb jószágvásárlásba fek­tette bele. Az ismét hoppon maradt mészáros ezért bűnvádi feljelentést tett a gazdálkodó ellen. Keines Lászlót a törvényszék annak idején egyhónapi fogházbüntetésre, 50 pengő pénzbírságra és az összeg megtérítésére Ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítá­sért, a vádlott viszont enyhítésért fellebbe­zett és igy az ügy a közelmúltban az Ítélő­tábla fellebbviteh tanácsa elé került. A tábla fondorlatos csalás vétségében találta bűnös­nek a vádlottat, a minősítés alkotó elemeit abban látva, hogy uemesak kßtizben adta el a vétel tárgyát, de még annak árát sem fizette ki, noha a pénzzel ténylegesen rendel­kezett. Ezen az alapon hagyta helyben a törvényszék ttélg&Éfc §iCöveT«s©«jí»© 3ömorlí?fft©lc •feSsöertléTy* ©sí £» szék©Íy földe áI!a3Ser»Y©szVőlc egyesuSeles fe’soetdélyi szövetség vasárnap Kolozsvárott, a széke’yföldi intézmény unius 4-án Marosvásárhe yen ctia u’ meg Kolozsvár, május 28. Az erdélyi állatte­nyésztés fejlesztése szempontjából a közel­jövőben két fontos esemény zajlik le Kolozs­várott, illetve Marosvásárhelyen. Áz állatte­nyésztés érdekei megkívánják, hogy az ál­lattenyésztők érdekvédelmi testületbe lomő- füljenek, ez a körülmény hívja életre a I-'el- söerdélyi Állattenyésztő Egyesületek Szövet­ségét, valamint a Székelyföldi Állattenyész­tő Egyesületek Szövetségét. Mindkét intéz­mény közelebbről megalakul. A Fclsöerdélyl Állattenyésztő Egyesületek Szövetsége má­jus 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a vármegyeháza dísztermében alakuló köz­gyűlését a következő tárgysorozattal: 1. A szövetség megalakulásának kimondása. 2. Alapszabályok megalkotása. 3. Tisztségek betöltése. 4. Költségvetési tervezet bemuta­tása. 5. Esetleges indítványok. Hasonló tárgysorozattal ül össze alakuló közgyűlésé­re junius 4-én, csütörtökön, délelőtt ti óra­kor a maros vásárhelyi városháza dísztermé­ben a Székelyföldi Állattenyésztő Egyesüle­tek Szövetsége. Mindkét, a'akulő közgyűlésre gróf Teleki Béla, az Eraélyi Magyar Gazdaság) Egye­sület vezető alelnöke és géresi Balogh Vil­mos dr. miniszteri tanácsos, a m. kir. föld­művelésügyi minisztérium erdélyi kirendelt­ségének vezetője írták alá a kibocsátott meghívókat, JÓ ÁRU ÉS JÖ HIRDETÉS ALAPJ A a JÓ ÜZLETMENETNEK Nagykárolyban egyelőre megoldatlan prohié.ma volt. Schusteritsch Béla dr. pnl gsrmester közbenjárására most a Kft*- egészségügyi Intézet közkutakat fog fő­ni Ini, Terv szerint még ezév folyamán ti* uj közkutat fúrnak. Két közkút furräa» már folyamatban is van. Az egyik kát fúrása — a jelek szerint — mély furi» esetén artézi vizet ad. Ezért a fúrást ogó- szén kétszázötven méterig folytatják. A fúrók már kétszáz méter körül járnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom