Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-17 / 111. szám
m 1942. M A J U S 17 Palóczi Edgár riportja Egy erdélyi mágnás burmai utazása Ha erdélyi szemmel járjuk végig' a magyar fővárosnak kulturális és történelmi emlékeit, lépfoen-nyomon annak tudatára ébredünk hogy-Erdély nagy történelmi érdemű nemzetségeinek jelesei mily gyakorta emlékeztetnek bennünket a magyar fővárossal való bennsöscgteljes kapcsolataikra. Most, hogy e sorokat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának dunaparti olvasótermében Írom, a falról Teleki József grófnak (1790—1855) érdekes arcképe tekint le rám, A Teleki-ház e nagy fia, Széchenyi István gróf első elnöktársával együtt a Magyar Tudományos Akadémiának nemcsak megteremtője, hanem a szabadságharc után bekövetkezett veszélyek között fcnnSZÉKI - GROF - TELEKI - IOZSEF. S - TESTVÉREI - ADAM - SAMUEL - LÁSZLÓ. GROF - TELEKI - LÁSZLÓ - FIAI ÉS - ENNEK - ÖZVEGYE - BARO - MÉSZÁROS - IOHANNA. EMLÉKÉNEK. KIK - XXX — EZER KÖTETTEL. S’ - EHHEZ - CSATOLT - ALAPÍTVÁNYAIKKAL. EZ - AKADÉMIAI - KÖNYVTÁRÁNAK. ALAPI AT - MEGVETETTÉK. olvasom az erdélyi márványból készült táb- I kitűnő Ferenczy István alkotása az 1814. tán, Marschalkó Béla szobrász müvén. I évből. Első gypszmodellje éppen száz éve Előtte áll az Akadémia nemes kegyeletéből I készült el és az Akadémia fötikári hivatalát nagy jótevőjének márvány mellszobra: a | disziti. Erdélyi emlékek közöfl... tartója s megteremtője volt* A könyvekkel dúsan megrakott kézikönyvtár szekrényei felett elhelyezett arckép, amely férfikora delén ábrázolja az Akadémia egyik legnagyobb jótevőjét, sok rokon vonást mutat fel a Teleki-nemzetségnek most egy éve elköltözött nagy fiával: Teleki Tál gróffal, akiben hazánk nemcsak egyik legnagyobb államférfiát, hanem a könyvek egyik legnagyobb megbecsülöjét is elvesztette, ősét is könyvei között örökítette meg a művész ecsetje. Nyolc magas kitüntetés keresztje disziti mellét és mellette márvány emléktábla, a Telekiek címerével ékes van a falba eresztve. A pesti Belváros hajdanvalő Teleki-palotájának első emeleti sarokszobája a Szervi- ták-terén ma is emlékeztet Teleki László grófnak ugyancsak tragikus körülmények között történt földi elmúlására 1861-ben. Az ö emlékét hirdeti a fővárosnak egyik tere is a Rerepesi-uti Köztemető szomszédságában. Idővel bizonyára park és emlékmű kerül ide és, akad majd szobrász, aki e nagymultu nemzetség két nagy fiának közös szobrával fogja megajándékozni a magyar művészetet.. Ők, akik egyek voltak a sirig való hazaszeretetben; igy lesznek majd egyek emlékükben is. Miért jutnak mindezek éppen mostan, 1942 tavaszán emlékezetembe, itt a Dunára, a nagy magyar sors folyóra néző könyvtárteremben, ahová Budáról átragyog Európa légszebb tündérvárosa: a budai királyi várpalota? Középső fökupoláján az első igazi tavaszi napnak sugarai vakító fénysugárba fürösztik a Szent-korona remekbe készült mását. Azért, mert ép most van centenáriuma annak, hogy az uralkodó bizalma Teleki József grófot ruházta fel Erdély kormányzói tisztével. Azt a földet bízták rá, amely any- nyi; jelesünk között Kó'rösi Csorna Sándort adta a magyarságnak. „Habent sua fata libelli!" Valóban, a könyveknek csodálatos sorsuk van. íme, a könyvtárterem szomszédos falán áll a Csorna emlékének szentelt ereklyegyüjtöszerü könyvtárszekrény. Benne őrzik a nagy székely utazóra, a világhírű tudósra, a tibetkutatás megalapítójára vonatkozó könyveket, leveleket és képeket: valamennyi a jó Duka Tivadar nemes ajándéka, amelyeket még Indiából küldött az Akadémiának. Itt e teremben, ahová egy emberöltő óta járok ihletet meríteni, vannak a Bolyaiak ereklyéi is. A két nagy erdélyi tudós kéziratai, Farkas halotti képe és ceruzával rajzolt önarcképe. Itt áll Bolyai Farkas glóbusa és hogy a teremnek Erdélyre emlékeztető levegője teljes legyen, itt látjuk Hunyadi Mátyás király arcképét: XV. századbeli miniatűr- festmény régi másolatát. Olasz munka: „Mattia re d’Ungheria“ jelzéssel . . . Ilyen erdélyi emlékek között jól esik Erdélyről emlékezni és Erdély nagy fiairól, akiknek hosszú sorából ma tulajdonképen egy nagyon elfelejtett férfiúról akarok e hasábokon szólani. EGY ELFELEJTETT. FÉRFIÚ/ E férfiú Bethlen Ödön gróf. Ha más nemzet fiának születik, ma, Burmának világak- tüalitása az ö emlékét is a világérdeklödés középpontjába állítaná, mert e földnek geopolitikai jelentőségét nem az angolok, hanem a Bcthlen-nemzetség ez elfelejtett fia ismerte fel elsőnek! Bethlen gróf 1852-ben született Erdélyben. Tanulmányainak befejeztével, ö a hegyes- völgyes ország fia a tengerészeti pályára lépett. Eleinte kapitányi minőségben szolgált á kereskedelmi tengerészet.iél. később révkapitány lett Fiúméban. Töviről-hegyére akarta megismerni a tengert és világát. 1872-ben a Monarchia gazdasági vezetői a Távol-Kelet gazdasági kapcsolatainak fontosságára kezdtek ébredni. Széles látókörű, nagymüveltségii, vérbeli tengerészeti szakértőre volt szükség, aki először tárja majd fel Hátsó-Indiával való kereskedelmi és világgazdasági összeköttetéseink lehetőségeit. A választás 1872 nyarán Triestben Bethlen Ödön grófra esett. 1872 aug. 28.-án indult Bethlen gróf a szicíliai Trapaniból útnak az „Alber“ nevű osztrák-magyar vitorlással és 148 napos utazás után szerencsésen Rangun-ba ért. Küldetése felkeltette Andrássy Gyula grófnak, az akkori külügyminiszternek is figyelmét, aki nagyra értékelte a fiatal tengerésztiszt képességeit, amelyekről erdélyi ismerősei révén értesült, olyannyira, hogy küldtése érdekében Londonban felhasználva hatalmas összeköttetéseit. így szerezte meg a legmelegebb ajánlóleveleket pártfogoltja számára a burmai angol szolgálat vezetőihez. Ran- gunba érve, ott a politikai és gazdasági élet vezetői tárt karokkal fogadták a daliás erdélyi magyar grófot, aki több mint egy hónapig időzött e nagyjövőjü városban és ezalatt alapos tájékozottságra tett szert a helyi gazdasági viszonyok tekintetében. Ran- gunból Mulmeniba ment és itt határozta el magát arra, hogy Burma belsejét is felkeresi és Bhamóig e ma oly sokat említett városig vezet expedíciót Burma földjének és népének megismerésére. Egy forró nyári napon ünnepi díszt öltött Mandalay, a birmai király ekzotikus rezidenciája, amely akkor még csak Angliával és Olaszországgal kötött volt kereskedelmi szerződést. Moung-lu, a birmai uralkodó, az ünnepélyes audiencián annyira kegyeibe fogadta az Osztrák-magyar monarchia rendkívüli megbízottját, hogy legott meg akarta kötni Ausztria-Magyarországgal a kereskedelmi szerződést. Ennek megkötésére Bethlen grófnak azonban nem volt felhatalmazása. Maga Anglia is csak 14 évvel előbb kezdte meg Burma gazdasági kincseinek kiaknázását. így a magyar explorator csak arra szorítkozhatott, hogy a barátságra hajlandó fejedelmet egy hazájába küldendő kereskedelmi küldöttség elindítására beszélje rá. Egy fényes kerti ünnep a királyi palotában fejezte be ezt az érdekes napot. A bun- hista papot sárga ruhája, a szép burmai lányok sötét hajában diszitö vérpiros virágok, az udvari táncosnők fantasztikus táncai, a palota kupoláinak csillogása egy csodálatos szinpompás képpé olvadtak egybe, amelynek emléke élete végéig elkísérte a nemes grófot. 1873 május 26-án „Tegethoff“ nevű hazai hajóval indult Bethlen gróf hazafelé és meg kerülve Afrikát, Szent-Ilona szigetének érintésével ért haza. Munkájának gazdaságpolitikai és tudományos eredményeit három nyelven tette közzé: Un viaggio a Rangoon (Trieste, 1874) — Eine Reis© nach Rangoon (U. u. 1874) és Kirándulás Rangunba (Budapest, 1875) címmel. Most előttem fekszik nagy quart alakú müvének ma már ritka magyar nyelvű kiadása. Ez a jelentésszerüen szerkesztett munka szerzőjét a régi Monarchia egyik legkitűnőbb távol-keleti szakértőjévé avatta. Az erdélyi utazó figyelme — akárcsak XVII. századi elődjéé: Schuller Györggyé, akinek regényes életútját a közelmúltban e hasábokon méltattam — mindenre kiterjedt. A szállítási és üzleti eljárások az alig ismert távoli földdel és néppel, a selyem és gyapjuáruk, a teak-fakivitel, Burma gya- | potja, a kőolajkitermelés kezdetleges volta, amely akkor még a burmai uralkodó monopóliuma volt, a földnek ékkövekben, való gazdagsága élesszemü megfigyelőre találtak Bethlen grófban. Munkájának azonban eddig felnemismert és épp azért nem is mél tatott érdemét és jelentőségét abban látom, hogy- szerzője volt az — aki a korabeli angol szakértőkkel ellentétben — e föld geopolitikai jelentőségét abban ismerte fel, hogy nemcsak India keleti védőbástyájának szerepét látta benne, hanem a. Kínával való szárazföldi összekötő útjainak csak napjaink harcaiban felismert végtelenül fontos szerepét ö ismerte fel először és ennek az összeköttetésnek felkarolására munkájában nem kevesebb mint diát útvonalat tartott megvalósíthatónak, amelyek között megtaláljuk a mai burmai- és assami útnak első nyomtatásban lefektetett elgondolását. Csak mellesleg mutatok rá arra is, hogy Burma népe is hivatott leíróra talált Bethlenben. Amikor ö e tropikus szépségekben oly gazdag és a békének még minden áldását élvező földre ért, már elmúltak azok az idők. amikor Burma az aranynak irigyelt hazája volt és az Irravady vidékét „az aranyország földjének" nevezték. E föld akkor már a rizs honává lett, a folyó hátán ,,a teak-fa hordozójává“ süllyedt. A népélet ekkor még rendkívül sok régi eredetiséget őrzött meg. Bethlen ezek érdekes leírását is ránk hagyta, most váratlanul Időszerűvé lett munkájában. Később idehaza mint országgyűlési képviselő 14 éven át a bethleni kerületet képviselte Bethlen Ödön gróf. A delegációban ö volt a. tengerészeti albizottság előadója. Közgazdasági Ismeretei a Házban nagy.- te-, kintélyt és súlyt adtak szavainak. így lett a közgazdasági bizottságnak is ...előadója. Nagy szerepe volt az ipartörvény 1884. évi revíziójában is. Tisza István gróf bizalmából a világháború előtt ö lett Kolozsmegye és Kolozsvár főispánja, majd 1914-ben a király valóságos belső titkos tanácsossággai jutalmazta nagy érdemeit. A világháború alatt fáradhatatlan munkásságot fejtett ki Erdélyben az élelmiszerekkel űzött uzsora letörésére és az altruista alapokon létesült szövetkezetek felvirágoztatására. 1918 után visszavonulva, már csak emlékeinek élhetett e. tevékeny férfiú. ■ 1927 det cemberének elején, 75 éves.korában fogadta be földi maradványait, az imádott erdélyi föld, amellyé volt minden szívverése. Temetése 1927 dec. 11.-én, vasárnap Kor lozsvárott ment végbe és a kincses város legjobb fiainak volt csendes: seregszemléje, Utolsó életéveit bearanyozta az a tudat: hogy fiában: Bethlen György grófban, az. Erdélyi Országos Magyar Párt elnökében méltó utódot adott hazájának: Erdélynek; , . Gyárak, üzemek, gazdaságos legelőnyösebb gépszijbeszerzési forrása ifj, sz@mergai Szász Endre gép szíj és műszaki bőrcikkek nagykereskedése,. . Budapest, V. Visegrádi-u. 2. — Igénylési ügyekben dijtalan felvilágosítás .. UJ rend a fiivar!kölfsé«jeic Kolozsvár, május 16. Azok az árszabályozó rendelkezések, amelyek a cikkeknek fix fogyasztói árát határozzák meg, az áruk szállítási költségének kiszámításánál rendszerint csak a vasúti fuvarköltséget vették tekintetbe. Emiatt azok a helységek, amelyeknek vasútállomásuk nincs, illetőleg a vasútállomástól nagyobb távolságban vannak és igy az áruszállításnál tengelyfuvart kénytelenek igénybevenni, hátrányos helyzetbe kerültek, mert a fix fogyasztói árral bíró cikkeknél e külön tengelyfuvar költségét a kereskedelemnek nincs módjában áthárítani a fogyasztókra, ami természetszerűleg a kereskedelmi tevékenységre csökken- töleg hat és a helység közellátását veszélyezteti. Ennek a helyzetnek orvoslására a köz- ellátásügyi miniszter az 54.800—1942. számú körrendeletében felhatalmazta a közellátási felügyelőségeket, hogy Illetékességi területükön lévő ama községek részére, amelyek a legközelebbi vasútállomástól 10 km-nél távolabb esnek, az alábbi táblázat szerinti legmagasabb határon belül a fuvarköltségek áthárítását az ugyancsak alább felsorolt cikkek eddigi fogyasztói árához engedjék meg. Illetőleg engedélyezzék, hogy ezeó cikkeknek a hatósági árjegyzékeken feltüntetett fogyasztói árai a megfelelő összeggel magasabban írassanak ki. Áru kg-kén* " 10—20 km. távolságig 20—30 km. távolságig 30—40 km. távolságig 40—60 km. távolságig 60—§0 km. távolságig 2 fillér 3 fillér 4 fillér 5 fillér 6 fillér A cikkek, amelyekhez tengelyfuvar címén térítési dij engedélyezhető a következők» ■ lisztek (buza, tengeri, rozs, stb.), borsó, árpakása, hajdina, köles, dara (gríz); kenyér, morzsa; burgonya (nem helyi' termésű.), váj (csak üzemi és csomagolt), konzervek, tészták (nem helyi készítésű), ételolaj (nem helyi készítésű). A cukor és só tengelyfuvarköltségénck áthárításáról később külön fog intézkedni k közellátásügyi miniszter. ........... .' Mi!fen lese az egységes pipereszappan ? Kolozsvár, május 16. A Közellátásügyi Minisztérium megbízásából hosszabb ideje folynak a szappangyárak laboratóriumaiban a kísérletek ara nézve, hogy a takarékoskodás elveit szem előtt tartva jóminöségü, illatos pipereszappant állítsanak elő. A háború előtt ugyanis a szappanok zsirsavtartalma igen bőséges, szinte fölös volt és a békebeli pipereszappan abszolút szappananyaga meghaladta a nyolcvan százalékot. Az eddigi kísérletek bebizonyították, hogy a rendeletben megállapított 49—51 százalék ssirsavtartalom elegendő s ezen a határon belül igen jó, majdnem békebeli minőségű pipereszappant lehet előállítani. A rendelet értelmében a kormány szabad kezet biztosított a gyáraknak, hogy az egységes pipereszappan előállításánál a szabad verseny érvényesülhessen és a színezés, valamint az illatositás terén a lehetőségeket bőségesen kihasználhassák. Az egységes pipereszappan első példányai már el is készültek és a különbség csak az, hogy színe sötétebb, mint a régi szappannak, de illatuk és formájuk nem marad a békebeli szappanok mögött. Az egységes szappannak többféle alakja, színe és illata lesz. A szappan egyik oldalán a gyár neve olvasható, másik oldalán pedig ez a jelzés: ljlO kg. Egységes piper e- szappaiii Az egységes pipereszappant a gyárak 1 és 3 tucatos'csomagolásban rövidesen kereskedelmi forgalomba hozzák. Újabb háromszázezer pár nyári cipő készítésére adott megbízást a Lábbeli Központ Kolozsvár, május 16. A Lábbeli Központ a nyári munkaszandálok gyártásán kívül programjába vette, hogy a fogyasztóközönség részére könnyebb felsőbőrből nyári cipőket gyártasson, bőrtalp felhasználása nélkül. A Lábbeli Központ fontos feladatának tartja — irja a Közellátási Értesítő *—, hogy a: dolgozó tömegeket nagyobb mennyiségű lábbelifajtával lássa el. A tervbevett 350.000 pár tipus-lábbeli előállításán kívül újabb 300:000 par mütalpu lábbeli készítésére ad megbízást nyári munkaprogramjának keretében. A gyártandó lábbelik készítési módjára nézve a Központ szabad kezet biztosit- á lábbelikészitöknek árra, hogy a Központ,'által megállapított anyaghányadok figyelembe • vételével kiutalt börféleségekből férfi, női, vagy gyermekcipőt gyártsanak. A Lábbeli Központ kötelezi a termelőket arra, hogy a rekik kiutalt böranyag felhasználásával elszámoljanak. Be kell jelenteni azt is, hogy mely cégeknek kívánják eladni a kész árút. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
