Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-17 / 111. szám

I Tar» i fóti I «i «y Albrecht kir. f(»hercegné, az egyik fővá­rosi napilapban Irt cikkében, mint volt ma­gyar néptanító szólott ahhoz a sorsdöntőén fontos és nagyon is időszerű magyar prob­lémához: lesz-e elég megfelelő ember, akik­re rálehessen bizni a magyar nép gyerme­keinek nevelését, tanítását? Lesz-e elég hit­ben, tudásban, akaratban emberebb-ember, akiket a most kialakuló magyar jövendő sürgeti akik nélkül uj magyar életet nem lehet felépíteni, lesz-e elég magyar tanitó! A főhercegnő — bár Írását „csak vissza­emlékezés régi életkörülményeimre, kínlódá­saimra és félbenmaradt munkámra“ megje­löléssel tárta a nyilvánosság elé, minden szavával súlyos igazságokat mond. A kér­dést a váló élet nyers közelségéből nézi, a nevelő-tanitó munka értékelését korszerű meggondolások s elvek alapján állítja a ma­gyar közélet elé: Szavával azonban azzal emelkedik ki azok közül, akik ebben a kér­désben eddig a nyilvánossághoz szólották, amikor világos és egyszerű összefoglalás­ban javaslatokat tesz és elmondja, milyen feltételeket tart alkalmasnak arra, hogy „a tanítóság a nemzet közösségében arra a helyre jusson, amely munkateljesítménye értékének megfelel.“ „... mondjuk meg nyíltan, — írja a fő­hercegné — ez a pálya (a tanítói) nemcsak hivatás, hanem megélhetés is.“ Igen! Megélhetés! Itt kezdődik minden. Meddő dolog minden szépitgetés és a nagy szavak hangoztatása az élet nyers, kímélet­len igazságával szemben. Emberek, akikre szent és nagy közös érdekeket szolgáló fel­adatok: elvégzését bizzák és tőlük a legtöbb­ször mindenben munkatöbbletet követelnek, joggal elvárhatják, hogy a nemzet közössé­gében munkateljesítményük értékének meg­felelő erkölcsi és anyagi elismeréshez jus­sanak, A leglángolóbb lelkesedést is elfojtják az anyagi gondok és nagyon sok életsors bi- csaklott el s lerdült veszélyes irányban, mert nem kapott megérdemelt elismerést s megbecsülést a társadalomtól. Tanítónak nem való akárki! Különös lelki és testi adottságok, veleszületett és kifej­lesztett készségek szükségesek ahhoz, hogy' valaki „igazi“ tanitó lehessen. A tanitó lelki alkata a művészé. Élőnek kell lennie benne a próféták s rajongó hívők érzésvilágának. Efre a pály ára csak szabad elhatározásból, meggyőződésből s hittel eltelten léphetnek emberek és csak az ilyenektől lehet joggal elvárni, hogy a reájuk bízott kincset! amely egy nép reménysége, lelkileg s testileg gon­dozni fogják s belőlük jobb s nemesebb em­bereket nevelnek. A néptanító munkájának hatása felmér­hetetlen és visszaható ereje végigrezeg egy nép egész életén. Az egyén lelki életében döntően és eredményesen csak a tiz-tizen- kétéves életkorig lehet beleavatkozni. Azok a-z értelmi és érzelmi hatások, amelyeket a gyermek a népiskolákban a tanitó munkája folytán kapott, végigkísérik s döntően be­folyásolják egész életén keresztül. Ebben a tényben sűrűsödik a népnevelés ügyének lényege. Ebből a tényből indult ki az a korszakalkotó nagy tudományos munka, amelyet a németek fejlesztettek ki az utolsó húsz esztendő alatt és amely'nek nyo­mán egészen uj tudományágak keletkeztek. Ez alkalommal csak az Alkatkutató intézet < Konstitutions-forschung) és a Néplélek­tani intézetek munkájára keli utalni s meg­említeni azt, hogy ezeknek az intézmények­nek tudományos eredményei adták a tudást és erőt a német nevelő tanítóknak ahhoz, hogy „a népi lényeg felismerésével a népi egységet megteremthessék és az uj mai német néptipust kifejleszthessék“. Ma sorsdöntőbb versengés van a népek között abból a szempontból, hogy melyik­nek van jobb és megfelelőbb népnevelése, azaz kltünőbb tanítója, mint — mondjuk — melyiknek van több aranya, gazdagsága. Sokkal fontosabb s nagyobb dolgok dőlnek el az oktatók kérdésén, a jövőt illetőleg, mint a múltban. A ma embere előtt állan­dóan hangoztatják az uj élet, uj ember, uj 30 perc rnarosvásdrhelvj perc nagyvárad perc Budapest REPÜLŐ GÉPPEL. A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT $ Iégijdratai vasárnap is közlekednek Sóelőre gondoskodjék h elfoglalásról Mátyás I* irály-tér 7 sz. Telefon: 35—96 V. •; ’ iafsádálöm Jelszavait, de annál hevesebb szó esik arról, kik is legyenek azok, akik az uj élethez hozzáérett embert kialakítják. Megváltoztatunk berendezkedéseket, intéz­ményeket, kicserélünk régi. meggyőződése­ket, de nem gondolunk kellő mértékben arra, hogy ehhez az uj átalakuláshoz hozzá kell nevelnünk gyermekeinket. A gyermek­ről feledkezik meg legkönnyebben a társa­dalom. Csak amikor rikítóan s fenyegetően mutatkoznak a bajok, csak akkor kapnak észhez és kapkodnak a mentőkötelekért. Nekünk, erdélyieknek, kegyetlen és véres ieckét adott az élet s megtanított a nagy igazságra: egy nép élete azon dől el, hogy miképpen neveli gyermekeit. Ha valaha ebből a szempontból próbát állott ki vala­mely nép, akkor Erdély népe kiállotta azt. Nekünk külön-kiilön, egyénenként kellett harcolnunk gyermekeinkért, elsősorban gyermekeink leikéért. Mi tudjuk, mit jelent a tanító-névelő munka és mit jelent a magyar iskola. De tudjuk, hogy a magyar iskolára, az erdélyi magyar tanítóra milyen rettenetesen nagy és emberfeletti erőt. igénylő különleges feladatok hárultak és há­rulnak ma Is. Ml tudjuk, hogy fennmaradá­sunk s létünk milyen nagymértékben függ az ő áldozatos munkájuktól. Erre a mun­kára a legderekabb, legtisztább s legjobban képezett emberekre van szükségünk. S most legjobbjainkat gyötri annak a gondja, honnan s hogyan verbuváljuk össze azt a tömeget, a fiatal tanitó erők légióját, akikre föltétlenül szükségünk van. Mondjuk meg nyiltan: nincsen elég taní­tónk jelenleg és nincsenek jelentkezők sem kellő számban. Most az iskolaévek végén, az ifjúság pá­lyaválasztásának idején, kiált fel a legdrá­gább életek, a kis magyarok érdekébe, az uj magyar élet szent reménységének nevé­ben minden magyar édesanya, tisztalelkü, becsületes, igaz magyar embereket keresek, embereket, akikre rábízzam szülötteimet, gyertek, vigyázzatok reájuk, neveljétek és tanítsátok, hogy legyen belőlük becsületes, okos, szorgalmas, boldog magyar. Sok-sok derék magyar tanítóra van szük­sége a magyar,hazának és Erdélynek... ITJKAN LAJOS // MEGNYÍLT LORINCZ BÉLA női divatüzlete Mátyás király tér 16. sz. Tavaszi divat újdonságok nagy választékban. Á legszigorúbban be kell tartani a magángépkocsik forgalmára vonatkozó korlátozásokat < ■ • Visszaélés esetén azonnal visszavonják az „E“ belül BUDAPEST, május 16. (MTI.) Az üzemi anyagokkal való takarékoskodás kényszerű­sége miatt az elmúlt évben többször csök­kenteni kellett a magángép kocsiknak kiutal ­ható motalkóménnyiséget, azonkívül a sze­mélygépkocsik legnagyobb részét ki kellett vonni a forgalomból. Minden egyes korlátozáskor illetékes hely figyelmeztette a gépkocsitulajdonosokat, akiknek gépkocsiját termelési'érdekből, vagy más közérdek szempontjából a háborús ne­hézségek ellenére is forgalomba hagyták, hogy a gépkocsit kizárólag arra a célra ve­gyék igényire, amelyre engedélyt kaptak. Az említett kocsik használatát állandóan ellen­őrzik s visszaélés esetén visszavonják a for- ‘ galomra jogosító engedélyt. Tavasszal, különösen a közeli ünnepekre való tekintettel illetékesek újra a legnyoma­tékosabban figyelmeztetik a gépkocsitulaj­donosokat, hogy a kocsik használatára vo­natkozó rendelkezést a legpontosabban tart­sák be. A kocsit kizárólag az engedélyhez kötött célra használják és semmi esetre sem magántermészetű útra — például kirándu­lásra. A hatósági szervek a legszigorúbban ellenőrzik a kocsikat és visszaélés esetén azonnal visszavonják az „E“ betűt. Vajdrágitás miatt a nagybányai uzsorabíróság is elítélte Gacsi László Jánost Két másik árdrágítót internáltak Nagybánya, május 16. A nagybányái élel­mezési hivatal1 emberei állandó harcot foly­tatnak az árurejtegetők és áruuzsorások el­len, akik talán az ország egy városában sem üzérkednek olyan nyilt merészséggel, mint Nagybányán. Az élelmezési hivatal ellenőrei legutóbb a Kolozsvăroţt is jólismert Gacsi László János füszerkereskedöt érték tetten, amint a vaj kilóját két pengővel drágábban árulta vevőinek a megengedett árnál. A tör­vényszék uzsorabirósága a kereskedőt, akit egyébként már elitéltek egyszer árdrágítás miatt, háromszáz pengő pénzbírságra és po­litikai jogainak egyévi felfüggesztésére Ítélte. Ugyancsak tettenérték Izsák Miklósné nagybányai péket, aki a falusiak kenyérje- gyével üzérkedett. A rendőrség megállapí­totta, hogy Izsák Miklósné többizben tör­vényellenes kihágást követett el. A rendőr­ség eljárást indított Hub Dávid kereskedő el­len is, aki árpát árult vetőmagnak a falusiak részére, de jóval a megengedett áron felül. A rendőrség mindkét esetben internálási határozatot hozott. 3unius végén nagy ünnepséggel avatják fel a kolozsvári egyetemi sportparkban épülő kispuska- és pisztoly-lőteret Lelkes hangulatban alakult meg a Nagyszalontai Lövészegyesület Kolozsvár, május 16. Verböczi Kálmán al­ezredes, az Országos Magyar Lövész Szö­vetség ügyvezetője, a magyar lövészsport megszervezője és felvirágoztatója jelenlété­ben a napokban alakult meg a Nagyszalon­tai Lövészegyesület. A lelkeshangulatu köz­gyűlésen, amelyet, mint korelnök Szalonta város főjegyzője vezetett le, fővédnökké egy hangulag Hadady Imre dr. polgármestert, védnökökké Arday Aladárt, Balogh Feren­cet, Bálnás László dr.-t, Hornya Sándort. Székely Miklós dr-t és Zelk Gusztávot, el­nökké Balaton Zoltán dr-t, ügyvezető elnök­ké Zsadányi Nagy Árpádot, alelnökké Szabó Zoltánt, Zlinszky Béla dr-t, Pétery Lajost, Simonfay Lászlót és Buhaia Máriát, fótit* kárrá Tóth Lászlót, titkárrá Wagner Feren­cet, a céllövö szakosztály intézőjévé Bordás Lászlót, ügyészszé Mérész Ignác dr-t, orvos­sá Szemes Péter dr-t választották. A választások után Verböczi alezredes nagyhatású beszédet mondott, melynek so­rán a svájci szolgálaton kivüli lövészetet ismertette, majd a finn győzelmek titkára mutatott rá. Ezután Soltész Kálmán dr., a nagyváradi Árpád Lövészegyesület nemzet- védelmi feladatairól beszélt, majd Balaton Zoltán dr. bezárta a közgyűlést. A közgyűlés után a megjelentek kivonultak a városi sportpályára s ott az Ideiglenes lőtér kiépí­tését és biztonsági berendezését tárgyalták meg. 1942. M A J Wt S 17 Verböczi alezredes Nagyszalontáról Ko­lozsvárra látogatott el. Megtekintette a Wesselényi Lövészegyesület fedett löterén folyó edző munkát Lénárd Eduár erdélyi lövész csapatkapitány kíséretében és kiváló oktató előadást rögtönzött. Meglátogatta a Gábor Áron Lövészegyesületet is. Verböczi alezredes kolozsvári látogatásának tulajdon­képpeni célja az egyetemi sportparkban épü­lő 24 lőállásos kispuska és pisztolylötér meg­tekintése volt. Egyidejűleg megbeszélést- folytatott vitéz Berde Károly professzorral, a KEAC elnökével a junius 27-, 28. és 29. -rs tervezett nagyszabású avatási ünnepségek rendezéséről. Kik kérhetnek utalványt cipővásárlásra és Vafpalásra V A kolozsvári közellátási hivatal cipőt»**- táljának figyelmeztetése a közönséghez Kolozsvár, május 16. A közellátási mi- nisztérium mellett müködö Lábbeli Központ, a Kolozsvár részére kiutalható készeipö- mennyiséget 50, a talpkvótát pedig 75 száza­lékkal csökkentette. Ennek ellenére a város közellátási ügyosztályában több cipő- és talpigénylést adtak be, mint eddig. A közel­látási hivatal cipöosztálya természetesen az igénylések legnagyobb részét elutasítja, mert a megengedettnél nagyobb cipő- éa; talpmennyiséget ném utalhat ki. Tekintettel arra, hogy a sok igénylés fe­lülvizsgálása, elbírálása igen megnehezíti a cipőosztály munkáját, a város közellátási hivatala arra kéri az igénylőket, hogy csak abban az esetben kérjenek cipövásárlásra, vagy talpalásra jogósitő utalványt, ha köz- tisztviselők, közforgalmi alkalmazottak, ipari, vagy mezőgazdasági munkások, vagy pedig iskolásgyermekeik számára igényel­nek. Más foglalkozású igénylők kérését a ci­pőosztály nem veszi figyelemoe. György Lajos dr. kolozsvári egyetemi tanárt tagjává választotta a Tudományos Akadémia Budapest, május 16. (MOT) József királyi herceg tábornok élnöklésével pénteken dél­után tartotta a Tudományos Akadémia tag­választó nagygyűlését az akadémiai tagok igen nagyszámú részvételével. Már az előző­leg megtett jelölések alapján a következőket választották meg: Az I. osztály rendes tagjai lettek a B. al­osztályban György Lajos dr., a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára és Zsigmond Ferenc. Levelező tag lett az I. osztály A. alosztá­lyában Gáldy László, a báró Eötvös József Kollégium tanára. Az I. osztály B. alosztá­lyában levelező tag lett Eckhardt Sándor budapesti egyetemi tanár és Kerecsényi Dezső dr, egyetemi magántanár, valamint Márai Sándor iró. A II. osztály rendes tagja lett az A. alosztályban Moor Gyula buda­pesti egyetemi tanár. Levelező tagok a II. osztály A. alosztályában Gajzágó László dr, rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, Molnár Kálmán dr., a pécsi Erzsébet Tudo­mányegyetem rendes tanára. A III. osztály A. alosztályának rendes tagjaivá választották Marek József igazgatóiilési rendes tagot, Moritz Béla igazgatóiilési rendes tagót, Limermann Ágoston egyetemi tanárt és Mi- kóla Sándort. A- III. osztály B. alosztályában rendes taggá választották Dudutz Endre ed­digi levelezőtagot, az ismert élettaniról. Le­velezőtag lett az A. alosztályban Jáky József dr. egyetemi tanár, a B. alosztályban nemes Borbáth Ernő dr. egyetemi tanár, Johann Béla dr. államtitkár, Soós Lajos dr., a Ma­gyar Nemzeti Muzeum állattárának nyugal­mazott igazgatója. Vitézi eskütétel Kolozsvárott Kolozsvár, május 16. Szombaton, májúé 16-án délben 12 órakor újabb vitézek tették le az esküt a vármegyei Vitézi Széknél. Gtrsey (Gerstenbrein) Arthur épitész, tar­talékos főhadnagy és ifj. Szabó Lajos tanitó várományos tettek esküt. Vitéz Benkö Béla ezredes, vitézi törzskapitány megnyitó sza­vai után felhangzott az „Eskühöz!“ vezény­szó és a vármegyei vitézi széktartó által fel­olvasott esküt, annak minden szavát mélyé» átérezve mondta el a két jelölt, akiket ez­után a vitézi törzskapitány a vitézi jelvény­nyel diszitett fel. Majd vitéz Kun Iván tá­bori esperes üdvözölte az uj vitézeket, ki­emelve beszédében azt, hogy a vitézség nemcsak jogokat, hanem igen súlyos kötele­zettséget is jelent és kétszeres munkát kö­vetel az ország és a nemzet érdekében. A* eskütétel a Kormányzó Uf őfőméltóságA éltetésével ért yéget, T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom