Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-16 / 110. szám

1942. H A J O S IS fl Műim. Vflltf kersíerü vezetésit! if IfBIm A \ IM1 zenekara közremüködé I«gW I III IV szombat este 9 órakor FVUtlill, R OllVil sévei megnyílik. A magvar állameszme és a magyar élettér alapvető kérdései A Magyar Nemzeti Szövetség kiküldöttjeinek előadásai Kolozsvár, május 15. Kevésszámú, de vá­logatott hallgatóság előtt tartották meg elő­adásaikat csütörtökön este a városháza ta­nácstermében a magyar Nemzeti Szövetség Kolozsvárott megjelent képviselői: Ferdi- náridy László dr. ügyvéd. Pest vármegye tb. tiszti ügyésze, a Magyar Nemzeti Szövetség Társadalomtudományi Szakosztályának elnö ke, Kemény Boldizsár báró és Pajzs Ödön szerkesztő, szövetségi főtitkár, aki Parragi György értekezését olvasta fel. A tanácsterem falaira ez alkalomból érde­kes színes grafikonokat függesztettek ki a szentistváni Magyarországról annak Trianon után bekövetkezett területi változásairól, amelyekén szemléltetően ábrázolták az elve- fiiitett és megmaradt ősi magyar értékeket. Jelen Gyula dr. megnyitó beszéde A Magyar Nemzeti Szövetség megbízásá­ból az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület által megrendezett előadásokat Jelen Gyula dr., az EMKE alelnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelent előadókat és a budapesti vendégeket: Ferdimndy Mihály dr. egyetemi tanár, történészt, Ajt.ay József dr.-t, a Nemzeti Szövetség alelnökét, Pajzs Ödön szerkesztő-főtitkárt és Hazai Árpád miniszteri tanácsost, a Szövetség kulturszak- osztályának elnökét. Megnyitójában Jelen Gyula dr. megemlékezett a már 5S-ik éve mű­ködő EMKE feladatáról a magyar nemzeti öntudat fejlesztése szolgálatában, amely a Magyar Nemzeti Szövetséggel egybekapcsol­ja. Ez a Szövetség a Területigénylő Liga ölökébe lépett, mely beleolvadt a Szövet­ségbe, amelynek elnöke Perényi Z-igmond báró koronaőr. Ismertette ezután a Szövetség magasabb céljait az ország felépítésére és fel­említette az idegen uralom. alatt Erdélyben hasonló céllal létesült Magyar Szövetségei szellemi, kulturális és anyagi értékeink meg­óvására. E Szövetség keretében Jósika Sá­muel báró, I. Ferenc József egykori személy- körüli minisztere fogta össze elsőiében a szét­eső elszakadt magyarságot, ám a hatóságok működését betiltották. — Ereztük, hogy sokan és sokat lesznek érettünk, — mondotta a kettészakadt ma­gyarság e két azonos alakulata között vont párhuzama után az EMKE a'eLnöke és arra kérte az előadókat, hogy illetékes helyen há­lánkat tolmácsolják. e A Szent Korona állameszméje Ezután Ferdinándy László dr. tartotta meg „A magyar állameszme“ oimü előadását. A más magyar. állam a Szent Korona ál- la<m'esztnéjén áll, — fejtegette ennek során. Helytelen azonban saentistváni állame-zméről beszélni, mert a magyar állameszme, bár an- nak gyökerei ősibb keletűek, jóval később alakult ki. A'magyar politikai gondolkozást rnár a honfoglalás előtti elveink visszatükrö­zik a fejedelem^ hűsége a nemzethez é.~ a nemze^^zabad»ágához s népünknek a feje- delem®Kzemélyéhez való ragaszkodásában. Amikor engedtünk az eredeti magyar politi­kai gondolkozásból, abból mindig romlás származót/ az országra. Tgy volt ez 191%-ban. amikor a francia forradalom eszméinek egy­oldalú érvény esi tébéi-e az ország úgyszólván napok alatt széthullott. A Szent Korona állameszméje magában hordozza az államhatalom, egészséges megosz­lását, nemzetnek és királynak egymásrautalt­ságát, a közhatalmak eredetének kölcsönössé­gét. A Szent Korona azonban nemcsak szim­bólum. A magyar nemzet vallásos milhosza veszi körül ezt a koronázási ékszert, amely­nek királlyá avató ereje van, amit semmi más nem; pótolhat. A népi mithosznak t fel­fogásával már ázsiai kultúránkban találko­zunk. A Szent Korona gondolata ezenkívül az egész Dumamedencére kisugárzó és azt egységbe tartó államalkotó szimbólum. n ţjM »ny»\ w *■<» X« \ 4 \ * iby* »G-.S.V iXttr.v vk>>..ttyo IKv, v»v* *• vv*V.*7 pţ'Utf, V.v 'tvvrii ft (vet'fSt'i *%K> VoVirr, u. Ez az ösztémszerü örök magyar törekvés szintén hozzátartozik a Szent Korona misztikumához, óriási bioló­giai erő van nemzetünk történelmében, me­lyet racionális okoskodással nem tudunk meg­magyarázni. Korunkban különben is a pusztán racioná­lis állameszmék bukását tapasztaljuk. Ma minden állam mithoszokhoz folyamodik, igy a mai Németország a vér mithoszához. Az Isten kegyelméből való királyság is mithikns államrendszer volt és az utóbbi másfél év­század katasztrofális megrázkódtatásai nagy­részben tulajdoníthatók annak, honit as eu­rópai államok szakítottak régi mUhikus ál­lameszméikkel és pusztán racionalista állam- eszméket próbáltak megvalósítani. A magyar Szent Korona mithikus eszméje már kiállotta, az idők próbáját. -Jelentősége abban van, hogy múltúnk fejlődése ebből sarjadt, jövőnk sem képzelhető el tehát enélkül, rugalmasabb, mint az anyanyelven, vagy származáson fel­épülő nyugat-európai nemzeti eszme. A Szent Korona tagságának alapja turáni gondolat: az érdemszerzés kapcsolata. Annak, hogy valaki ebben a közösségben résztrehes- sen, előfeltétele az érdemszerző, odaadó hiiség ehhez az államhoz, mely azonban mindenki számára egyenjogúságot biztosit. Aki azon­ban nem teszi magáévá ezt az állameszmét, az itt idegen, az nem kívánhat a maga szá­mára egyenjogúságot, még kevésbé különle­ges jogokat, hanem tartsa szerencséjének, hogy egyáltalán megtűrik ebben az ország­ban. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kemény Boldizsár báró „A magyar jövő és a nemzetiségek“ címmel beszélt az ország ezeréves feladatáról és a jövő alakulásának kérdéséről. E sorsdöntő kérdések megoldását fel világosit ó munkával érhetjük el. A nem­zetiségi kérdésben nem szabad, hatalmi, vagy presztízs-kérdést látnunk, mert. az ,,ma már társadalmi kérdéssé vált“ — ahogyan Teleki Pál a maga globális vonatkozásában megálla­pította. Ennek a kérdésnek igen nagy az állambomiíisztó ereje, de mi nem fogjuk so­viniszta alapon megoldani. Visszakell térnünk az Eötvös-féle törvényre, hogy közös erővel munkálkodjunk a szebb jövő érdekében. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy ma már történelmileg megállapított tény: a Középdunamedence államalkotó népe a ma­gyar, ez az államfenntartó elem, amely ere­jéről már bizonyságot tett, a többiek csak vendég jogon bekérezkedett népek az Őslakos­sággal szemben. Éppen ezért mindeniküknek alkalmazkodniok kell állainesz.méiukheZ. Ma­gyarország és különösen Erdély már nem egy példát mutatott a múltban arra, hogy nem gyenge ennek elérésében. Magyar élettér a Dunamedencében Parragi György előadását, amely a lluna- medence magyar életteréről szólott, Pajzs Ödön olvasta fel. Az előadás ismertette az élettér igazi értel­mezését, majd a térnek a nemzetek élete szempontjából való jelentősége felismerésére tért rá. Friedrich Ratzel néonet földrajztudós nevéhez fűződnek ezek . a geopolitika néven összefoglalt földrajzi politikai nézetek, melyek a népek életében a nép életterének tulajdo­nítanak legnagyobb jetentő-éget. „Politische Geografie“ oimü hires munkájában d jelölte meg a geopolitika alapdogmáját. Ezt a köny­A Kolozsvári Művészeti Hetek keretében a Végh-vonósnégy es Dohnányi Ernő közre­működésével áldozócsütörtökön este tartotta ka'marazenehangversenyét a Vármegyeház dísztermében. A kitűnő együttes, élén a fia­tal zeneakadémiai tanárral, az európai vi­szonylatban is kiváló Végh Sándorral, to­vábbá tagjai sorában Zöldy Sándorral, Jan- zer Györggyel és Szabó Pállal, reprezentativ magyar műsorát Bartók, Kodály és Dohná- nyi egy-egy kamaramüvéböl állította össze. Minden vonósegyüttes, mely Bartók vala­melyik vonósnégyesét tűzi műsorára, rend­kívüli feladatokat vállal magára. Bartók Béla 1921-ben komponált II. vonósnégyese (op. 17) a tiszta polifónia legvarázsosabb hangzásaihoz jut el. A bartóki „harmadik alkotókorszak“ eme kiemelkedő és korszak- alkotó müve már szigorú zene! koncentrá­ciót s a szólamok tematikájának legtömö­rebb egységét mutatja. A kifejezőeszközök nagyarányú, szinte végsőkig fokozott ki­bővítése, a bartóki vonóshangszer-használó eszközök felsorakoztatása, a külvilágtól való teljes elvonatkozás s csak a belső „expresz- sziv“ élet kutatása: ezek főjellemvonásal a teljes bartóki érettség eme „harmadik" vet a l&ndesbergi várfogház kis könyvtárá­ban 1924-ben a vár egyik foglya igen sokat forgatta. Ezt a foglyot, Hitler Adolfnak hív­ták. Hitler, mint ismeretes, a landsbergi várban diktálta Mein Kampf eimü müvét, melynek politikai vonalvezetésén lehetetlen észre nem venni a térnek s német nép jövő­jében tulajdonított szerepét. Az előadó itt közbevetőieg megjegyezte, hogy Teleki gróf, a nagy magyar földrajz­tudós 1940 elején élesen szembeszállt a geo­politikával, mint tudománnyal, mert szerinte a geopolitikából hiányzik a. geográfiának és igy a geopolitikai földrajznak legfontosabb sajátsága: a szintézis. „Neon a geopolitika, hanem a politikai földrajz az. amely az em­berek és dolgok megértésére, minden cseleke­det egyetlen helyes alapjára vezethet bennün­ket“, — állította Teleid Pál gróf. Az előadás ezután a szűk térség kiterjesz­tésére irányuló dinamikus politikát ismer­teti, amelynek követői Németország, Olasz­ország és Japán. E politika tanait Haus- hoffer foglalta egybe, mig Alfred Rosen­berg, a német nemzeti szocialista párt ideo­lógiai vezetője, konkréten megjelölte, a Né­metország életterének tartott területeket. Ezek: Kcleteurópo, s Baltikum és Ukrajna. Az élettérről szóló német, tanítás egyre fej­lődött, mostani formájában megkülönbözte­tünk népi, gazdasági, honvédelmi és a ma­gyar szempontból legfontosabb történelmi életteret. A történelmi élettér doktrínája — mely a magyarság dunavölgyi élettere integrációjá­nak biztosítéka — 1939 március 15-én ala­kult ki, amidon Hitler elindította csapatait Prága felé. Ez bizonyítja, hogy az ezeréves Dunamedencei magyar élettér helyreállítása nem ütközik bele az uj euró piai rendet for­máló erőkbe, még kevésbé az uj európai rendbe. A német példa igazolja, herrv egy nép életterének határát nem, szabhatja meg az illető nép etnikai kiterjedése, a duna- medencei magyar élettér helyreállításánál is érvényesül»lók kell. tehát a népi, gazdasági, stratégiai és történelmi tényezőknek. Ha ezek bármelyikéi elhanyagolják, a Duna medence nem nyerheti vissza egyensúlyát. A magyar élettér teljességének bizonyítá­sára ezután történelmi példákat sorol fel, hangsúlyozva, hogy a magyar élettérnek nem­csak materiális előfeltételei vaunak megadva, hanem az eszmei előfeltételei is. Ez az eszme a szentistváni gondolat, amely befelé békét, együttműködést, kifelé pedig a magyar füg­getlenséget, a magyar szvverénitást jelenti. A magyar élettér teljessége nem képzelhető el a szentistváni gondolat nélkül. A szent- istváni gondolat gyakorlati megvalósítása első lépés a magyar élettér teljes megcalósi- iása felé. Az előadások elhangzásával Szathmáry La­jos dr.. az EMKE ügyvezető igazgatója mondott köszönetét az előadóknak és kérte Kolozsvár, szellemi vezetőit, akik az utóbbi két esztendőben ezt a várost öntudatositják, hogy a továbbiakban tekintsék feladatuknak a vidék öntudatositásáf is. alkotókorszakának. A föld, a természet és az elemi emberi indulatok erői már szabadon törnek itt utat a zene és a hangzás minden eszközével. Az első tétel pontos szonátafor­mája már a mü elején megmutatja annak szigorú, szinte klasszikus célkitűzését, az pzt követő Scherzo-allegro pedig a bartóki őstermészeti és ősemberi indulatok szmte alig fékezhető erejét szűkítik egyetlen gyors tételbe. A befejező adagio-tétel „misztikus", | éjszakai hangulata, melyet olykor egy-egy szekvencia féktelen gesztusa, majd az egy­másmellé lépő pianisszimó kismásodok hang- szerentuli hangjai és a hangszereken at- átfutó apró dallamtöredékek felsorakozta­tása teszik teljessé, különös, felfoghatatlan lelki mélységeket és indulatokat önt zenei hangokba és csodálatos vallomásokat tesz. A kitűnő vonósegyüttes, a legmagasabb ze­nei kultúra birtokában, minden tekintetben kitünően oldotta meg feládatát s a bartóki polifónia áttetsző szépségét hiánytalanul ér­vényesítette. A szólisztikus lehetőségekre alkalmat adó mü az együttes minden egyes tagjának komoly művészi készültségéről tett tanúságot. Művészi érettségnek ily magas fokát csuk a legkisebb aprólékosságig ki-. terjedő munka és abszolút hangszerben tudás produkálhat. A további müsorszámok: Kodály: II. vonósnégyes és Dohnányi: c-moll zongoraötös előadása a kitűnő együttesnek már nem jelenthetett különösebb erőpróbát. Az ifjúkori hatásokat elvető és önálló népi hangját végleg megtaláló Kodály II. vonós­négyese (op. 10.) a népdal és a magyaros „impresszió" indulatainak és dinamikájának sajátos kettősségén épül föl. Sóhajok és kiáltások hangzanak itt, egy nép lélekzetét (érezzük, olykor felvillanó táncrészletek, majd egy magyar népballada hegedűre illő különös siralma jár a hangszerek fölött. Mindezek a sajátságok a magyar népiélek­nek igazi keresztmetszetét adják. Dohnányi Ernő ifjúkori (17 éves korában irt) c-moll zongoraötötes (op. 1.) az utóromantíka rap- szódikus világában fogant, de szigorú klassc- szikus formákban irt rendkívüli wormaérzék- röl tanúskodó alkotás. A zongora és a vonóshangszerek szinte a zenekar hanghatá­sáig fokozott crcscendóinak és eséseinek váltakozása egészen más feladatok elé állí­tották itt az előadó együttest. A mü elő­adása valóban tökéletes élményt nyújtott; szerzője részvételével, ki lelket é.s áradó éle­tet teremtett abban. Dohnányi Ernő, aki nemcsak a ma élő legkiválóbb előadóknak, de legkiválóbb kamarazenészekn is egyike, hangszerével csodálatos Ízléssel és dinamikai arányossággal illeszkedett bele a kamara­együttes keretébe. Az utolsó rondo-tétel egyik, epizódjaként szereplő fuge is úgy olvad bele a homofon dallamárudaiha. akár a fiatal érzelembe a gondolat. Dohnányi Ernő páratlan kocentráltságának és művészt átélésének ezúttal is — bár egei zen más művészi téréi. — tökéletes példáját nyúj­totta. A hangversenyen megjelenő előkelő közönség — Kolozsvár társadalmának színe* java — lelkes tapsokkal jutalmazta és nősz* szasan ünnepelte Dohnányi Ernőt és az együttes minőén egyes tagját. C. A agy Belet Állami vásárlások a VI, Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon A vallás- és közoktatásügyi miniszter a VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon az Országos Szépművészeti Muzeum számára megvásárolta Jobbágyi Gatger Miklós „ön­arckép“, Heintz Henrik „Szent László harca a kunokkal", F. Ferenczy Julia „Akt", Andrássy Zoltán „Akt" és Gy. Szabó Béla „Kicsi szoros Bözödön" cimü müveit. A to­vábbi állami vásárlások későbbi időpontban fognak megtörténni. Az állami vásárlásokkal egyidejűleg a nagyközönség részéről Is nagy érdeklődés nyilvánul meg és a magánvásárlások sorát Jánossy József igazgató nyitotta meg, aki Boldizsár Istvánnak Magyarország Kor­mányzójáról készített rézkarc portréját vá­sárolta meg. Több képet vásárolt Hoffmann Ferenc budapesti műkereskedő. A Népművelési Bizottság is bekapcsolódik a Művészeti Hetek eseményeibe A Művészeti Hetek kiállításai és művészi vonatkozású előadásai nagyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy a Népművelési Bizott­ság hallgatói a kiállításokat tanulmányi ki­rándulásokon, szakszerű vezetés mellett, megtekinthessék és a művészeti előadásokat látogassák. A Népművelési Bizottság ezért csoportos látogatások megrendezését vette tervbe s azokra a résztvevők kedvezményes belépési jegyet válthatnak. A színházi előadásokra érvényben vannak a 12 iskolai körzet igazgatóinál igényel­hető, féláru erkélyjegy váltására jogosító igazolványok. Ilyen igazolványokat a va.sár- nap délutáni és hétfő esti előadások kivéte­lével bármely előadásra lehet kérni, A Mátyás Király Diákházban hirdetett összes előadásokra népművelési csoportok részére az 50 filléres belépési jegy szemé­lyenként 30 fillér, a 20 filléres jegy pedig 10 fillér. A képzőművészeti, könyv-, fényképészeti és építőművészet! kiállítások megtekinté­sére szóló 50 filléres jegyek helyett a Nép­művelési Bizottság csoportjainak résztvevői személyenként 20 fillérért mind a négy ki­állítást megtekinthetik. A Népművelést Bizottság a csoportos láto­gatások időpontját a hírlapokban közli. Tárlatvezetés A Népművelési Bizottság ma délután 4 órakor csoportos látogatást rendez a Bás­tya-utcai régiségtárban lévő szépművészeti kiállítás megtekintésére. A tárlaton Szopos Sándor festőművész vezeti végig a részt­vevőket. Belépési dij 20 fillér (Ez az összeg a többi kiállításokra is érvényes). Gyüleke­zés háromnegyed négykor a Bástya-utcai Erdélyi Muzeum udvarán. olöppon mmmeíi mm v A Véqh-vonósnégyes hangversenye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom