Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-14 / 109. szám

Csütörtök 1942. május 14 /líópviso 1 öhis könyvtára > BUDAPSJÎ 7 PABLAMENT EXTERN Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.7«, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKAKÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. nUSAUWUlUlilh IÁD JA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: N Y I R Ö J Ó Z S E F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-C. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NEMETEK MEGNYERTÉK A KERCSI ÁTTÖRŐ CSATÁT IVegyTenezer foglyod 19^ páncéllcocsit, 598 ágyút és 260 repülőgépet veszteit a Szovjet Wawell a Btahunapuita-vonalon kísérli meg az ellenállást A francia gyarmatok sorsát pecsételik meg a washingtoni tárgyalások Németország nem marad tétlen az angol részről tervezett gázbáboruban A keresi győzelem A német véderő főparancsnoksága szer­dai jelentésében már közölhette, hogy el­dőlt az a nagy támadás, amelyet a német és szövetséges erők a Keres félszigeten az ott kiépített és rendkívül megerősített szovjet állások ellen indított s a hadmű­veletek a megrohant és bekerített ellensé­ges erők megsemmisítésével végződtek. A bolsevisták 10.000 foglyot, 197 páncélos harckocsit, 598 löveget és 260 repülőgé­pet vesztettek. A megvert ellenséget a német csapatok Rercs irányában üldözik. Keres félszigetét a szovjet hadvezető­ség ugró-deszkának szánta Krím felé, a Krim-félszigetet pedig újabb ugródeszká­nak a német haderő déli szárnyának fel­göngyölítésére. Éppen ezért a tél folyamán azt a mintegy 20 kilométer széles föld­szorost, amely Parpacsnál a Kercs-félszi- getet a Krímmel összeköti, a modern hadi technika minden .eszközével megerősítet­ték. Széles páncélelháritó árokrendszer mögött erős, mélyen tagozott állás és erődtömeget építettek ki, a harci álláso­kat pedig friss hadosztályokkal töltötték meg. Hatalmas mennyiségű löszért, sok ágyút és páncélost helyeztek készenlétbe és megerősítették a légi haderőt is. A német csapatok az ellen a keleti arc­vonal többi részéhez képest rendkívüli mértékben megerősített szovjet támasz­pont ellen indították meg első tavaszi nagy támadásukat mintegy azért is, hogy kipróbálják az átütőerejü uj fegyvereket, de kétségtelenül a Kercs-félsziget hadá­szati fontosságától is indíttatva. A vállalkozás négy nap alatt már tel­jes sikerrel járt és megmutatta a bolse­vistáknak és szövetségeseinek azt, hogy mire várhatnak, ha nemcsak a Kercs-fél- szigeten, hanem majd a keleti arcvona! többi arcvonalain is „elszabadul a pokol“. Az uj német támadó fegyverek hatá­sossága a legnagyobb mértékben meglep­te és megdöbbentette a bolsevistákat és ennek a megdöbbenésnek következménye volt Churchill beszédének az a része is, amelyben arról beszélt, hogy a németek a keleti arcvonalon mérges gázokat hasz­nálnak s Anglia részéről ugyancsak gáz- háboruval fenyegetőzött. Német részről a leghatározottabban hangoztatják, hogy az uj harci eszközök valóban rendkívül hatásosak, de egyáltalában nem gázról, vagy más olyan harci anyagról van szó, amelynek alkalmazását az érvényben lé­vő nemzetközi egyezmények megtiltanák. A szovjetet azonban annyira megrémítet­ték az uj német harci eszközök, hogy úgy látszik, mind ők, mind angolszász szövet­ségeseik tehetetlenül állanak velük szem­ben és csak a gázháboruban látják a me­nekülést. A „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz“, a német külügyminisz­térium félhivatalosa élesen állástfoglal Churchill fenyegetéseivel szemben és han­goztatja, hogy Churchill olyan forrásra — szovjet jelentésekre támaszkodik — amely megrögzötten ad ki hazug közlése­ket. A szovjet hiriroda már egy hónap­pal ezelőtt azt jelentette, hogy a németek állítólag gázt használnak, ügy látszik, Churchill megállapodott a vörösökkel, hogy arról beszéljenek, hogy Németor­szág a kezdeményező a gázháboruban. Valahányszor Churchill gaztetteket akart elkövetni, mindig megkísérelte, hogy a felelősséget a másik oldalra hárítsa. Be­széde mindenesetre arra mutat, hogy ál­lítólagos figyelmeztetése mögött ember­telen elhatározás van. Úgy látszik, hogy ez a gázzal való fenyegetőzés az a máso­dik harctér, amelyet a szovjetnek Ígértek. A német lap azzal fejezi be fejtegetéseit, hogy Németország mindig figyelemmel Budapest, május 13. (MTI). Szerdán dél­előtt fényes katonai ünnepség keretében bú­csúztattak Budapesten egy újabb, frontra induló csapatrészt, benne egy magasabb pa­rancsnokságot. A búcsúztatáson megjelent Kállay Miklós miniszterelnök is, aki a nemzet nevében szólott a keleti harctérre induló katonákhoz. A Déli Pályaudvar indulási oldalán álló katonavonat előtt sorakozott fel a hadba- szálló csapatrész és itt történt az ünnepé­lyes bucsuvétel. Megjelent az ünnepségen vitéz Bartha Károly vezérezredes honvédelmi miniszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, Vitéz Szombathelyi Ferenc vezér- ezredes, a honvédvezérkar főnöke, ott vol­tak a tábornoki kar tagjai közül sokan és a budapesti helyőrség tisztjei. Megjelentek a pályaudvaron a hadbaszállók hozzátarto­zói és kivonultak egy fővárosi fiú- és leány­iskola növendékei. A katonazenekar a Nemzeti Hiszekegyet játszotta, majd Kállay Miklós miniszterelnök az alábbi búcsúztató beszédet mondotta: — Magyar katonák! A magyar Hiszekegy hangjai után most elindultok egy uj nagy magyar útra, egy nagy magyar feladat felé. Olyan feladat előtt álltok, amilyen a magyar történelemben még alig volt, vagy egyálta­lában még elő sem fordult. Ezer éven át sok ellenséggel kellett szembeszállnunk, de talán megvolt az a magyar hibánk, mulasztásunk, hogy mindig csak akkor akartunk szembe­szállni vele, amikor már küszöbünkön ko­pogtatott és az otthonunkat fenyegette. Ma talán először fordul elő történelmünkben, hogy elébe megyünk az ellenségnek. Nem volt a lovagias harcmodorra, viszont a német fegyvert semmi sem éri készület- lenül és Németország, amelynek vegyi­ipara kétségtelenül első a világon, a gáz- háboruval való fenyegetéssel szemben Is rcsen áll. .ó,et illetékasr- körökben a. -Kercs-fél- szigeti csatával kapcsolatban megállapít­ják, hogy kétségtelenül téves volna ezt a nagy tavaszi támadás kezdetének tekin­teni. Inkább az a föltevés jogosult, hogy egy önmagában jelentős, de azért részle­tes hadműveletről van szó és beletartozik abba a hadmüveletsorozatba, amellyel a német vezetőség kedvező kiindulási pon­tokat teremt a későbbi nagy támadás számára. Az igazi nagy hadműveletek azonban nem ilyen korlátolt helyi terek­ben fognak lejátszódni, hanem az egész otthonaink kapujában, nem az otthoni ke­servek előidézésének lehetőségét megadva, hanem saját hazájában akarjuk a magyarok ellenségét megállítani, legyőzni. Ez az új­szerű magyar vállalkozás, amelyre indultok, az uj időknek, az uj magyar szellemnek, uj hitnek megnyilatkozása, annak a magyar erőnek uj felragyogása, amely alkalmasnak érzi magát, hogy messze elébe menjen az ellenségnek, otthonainkat messze idegenben védje meg. — Köszöntelek benneteket minden szerete- temmel, minden megbecsülésemmel és min­den tiszteletemmel. Ezt a szeretetet, meg­becsülést és tiszteletet kötelességévé teszem minden itthonmaradottnak. Ennek a szere­tetnek, amelyet ti irántatok érzünk, akik a kötelességteljesités példaképei lesztek, a- itthonmaradottaitokról való gondoskodásban és abban kell megnyilvánulnia, hogy itthon úgy dolgozzunk, hogy ha ti visszajöttök, boldogabb, jobb hazába térhessetek hazá. Arra kérlek benneteket, bár nem is kell k ír- nem, mert tudom, hogy úgy is lesz, a régi magyar katonavirtusokat uj fénnyel övezve mutassátok meg az egész világnak. Legye­tek olyan magyar katonák, amilyenek lehet­tek azzal a felszereléssel, azzal a felkészült­séggel és azzal a kitűnő vezetéssel, amellyel a harctérre indultok. Segítsen benneteket az Ur Isten. A tártkaru szeretetteljes viszont- lását vágyában és reményében búcsúzom tőletek. Isten áldjon meg benneteket! A miniszterelnök nagy lelkesedéssel foga­dott szavai után Budapest székesfőváros ve­zetői a város közönsége nevében megvendé­gelték a hadbaszáliő katonákat, óriási arcvonal nagy részeit hozzák majd mozgásba. Az is kétségtelen, hogy a né­met hadvezetőség nem mutatta meg még az igazi uj fegyvereket az ellenségnek és az elkövetkező idők újabb és újabb meg­lepetéseket tartogatnak. A törökországi lapok első helyen közlik a török távirati iroda berlini jelentését, amely szerint a német főváros jólértesült köreiben úgy tudják, hogy a tengelyha­talmak most fejezik be. azokat a politikai és katonai előkészületeket, amelyek a há­ború kimenetelére döntő eseményeket ve­zetnek be. A hadműveletek a legkülönbö­zőbb irányokban villámgyorsan és várat­lanul fognak bekövetkezni. A török sajtó az angolszászok részéről annyit hangoz­tatott második arcvonallal kapcsolatban megvan győződve arról, hogy a tengely gyorsabban fog cselekedni ellenfeleinél és nem ad időt arra, hogy ezt a második arcvonalat valahol is megkíséreljék. Az angol sajtó hirci szerint egyébként most már a szovjethadvezetöség is kény­telen bevallani, hogy borzalmas ember­es anyagveszteségbe került téli támadá­sainak célját nem tudta elérni. A néme­tek szilárdan kezükben tartották a Nov­gorod, Rhew, Orel, Kurszk, Charkov, Taganpog-vonalat és ezeket a városokat úgy megerősítették, hogy a szovjet légi haderőnek ezekre a pontokra kellett vol­na összpontosítania támadásait s nem tudta volna ellátni a német utánpótlás el­leni harcot is. Ezenkívül a szovjet hadi­anyagtermelés sem volt elegendő nagyobb méretű támadó hadműveletek keresztülvi­teléhez. Mindezt a szovjet főparancsnok­ságon tartott beszámolóikban mondták el a szovjet közép- és déli haderő főparancs­nokai, — amint az „Exchange Telegraph" Moszkvából jelenti. Sztálin a megbeszélé­sen végeredményben megállapította, hogy haderejének komoly gyöngesége az, hogy a bolsevista csapatok nem tudják eléggé kihasználni a korszerű fegyvereket és ez­ért nagy tömegek haszon nélkül pusztul­nak el. > Uj harcok várhatók Eszakafrikában A közelebbre várható nagy hadművele­teknél kétségtelenül elsőrendű szerepet fog játszani a Földközi-tenger vidéke is. Rom­mel tábornok legutóbbi előretörése óta Mál­ta szigete ellen napról-napra megújultak a pusztító erejű támadások, a szigetet teljesen kikapcsolták az angol védelmi rendszerből és ezzel is biztosították az északafrikai ten­gelycsapatok utánpótlását és megerősítését. Rommel tábornok csak a parancsra vár, hogy folytassa immár legendáshírű hadmű­veleteit. Az egyiptomi angol csapatok láza­san készülődnek a védekezésre. Tudják azt. hogy a németek itt is uj és jobb fegyvereket fognak harcba vetni. Kairóból azt jelentik, hogy Rommel had­seregét sokszáz gépkocsival látták el, olyan egészen kicsi kocsikkal, amelyeket különle­gesen éppen a sivatagi háborúra készítettek és rendkívüli hatású gyors tüzelöfegyverek- kel láttak el. Ezzel Rommel hadseregét tel­jesen gépesítették. Buvárhajók Kanada eló'tt! A német tengaralattjárók pedig most már igazán ott vannak a világ minden részén. MacDonald kanadai tengerészeti miniszter bejelentette, hogy a Szent Lőrinc folyón tor- pedoztak meg egy kereskedelmi hajót. Az ellenfél tehát behatolt magába Kanadába. A megtorpedózott kereskedelmi hajót hétfőn érte a támadás. A megtorpedózás pontos he­lyét nem közölték a nyilvánossággal, nyil­ván azért, nehogy ezzel még nagyobb rémür letet keltsenek. Az amerikai partvidékek lakói anélkül is állandóan a légitámadástól való félelemben cinek. Washingtoni jelentés szerint az Egye­sült Államok kormánya a japán légi táma­dások elleni védekezésül elrendelte az egész nyugati partvidék teljes elsötétítését. A burmai vereség felér Szingapúr elvesztésével A burmai hadjárat lényegében már befe­jeződött és tulajdonkeppen csak a tisztogat Ujnagy magyar feladat n egoldására a magyar katonáik elébe mennek , az e!?ensé*>nek Kállay Miklós miniszterelnök lelkes beszéddel búcsúztatott egy frontra indu’ó csapatrészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom