Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-21 / 89. szám

Jifexam iirsMi Törvényjavaslat a közélet tisztaságának biztosításáról-4 ’kormányául legnagyobb feladata as ár­drágítás letörése. Az árdrágítók és áruhalmo- zók elleni megtorlásul, semmiféle büntetést nem tart eléggé szigorúnak. ■— A lelkiismeretlen árdrágító, áruhalmozó elemiekkel szemben a pénzbüntetéstől as akasz­tófáig a legszigorúbb büntetésen et mind le- kétségesnek tartami. A gazdasági életnek ezek a sötétbeit bujkáló és hajtogató elemei haza- árulók és 17 hadsereg merénylői. Tevékenysé­gük megakadályozása lehat a legehörendii ál­lami feladat. Bejelentette a. miniszterelnök, hogy az ál­jaim munkaközvetítésről szóló törvényjavaslat is készen van & azt még tavasszal a törvény- hezáa elé terjeszti. A miniszterelnök ezután Nádor László dr. kerületi elnök felszólalására adott választ. Hangoztatta, hogy nincs különbség vidék és főváros, sem fővárosi, sem vidéki ember kö­zött. Rámutatott arra, hogy a rend fenntar­tásának kérdése nőm okoz gondol, és utalt a esendó’rség és rendőrség feladatára, amelyet az áílamrencinek ez a két szerve zökkenésmente­sen megold. Nem szeretné, ha a mai nehéz időkben mértéken felül igénybe kellene vonni ix ország nyugalma és rendje felett őrködő szerveket. Meggyőződése, hogy erre nem is kerülhet sor ebben az országban, ahol min­denki érzi, hogy részese a nagy nemzeti fel­adatnak. — Uj pártot szeretnék látói, — fejezte be beszédét a miniszterelnök — olyan egységes szellemben kialakult pártot, amely át, van hat­va attól a gondolattól, hogy hadviselő állam ■vagyunk. Kis kérdések ne válasszanak el egy­mástól. Kérek mindenkit, aki velem egyfor­mán, gondolkodik, gondoljon az egyetemes nemzeti célokra, és álljon helyt a feladatok, vállalásában. Nem azért beszélek igy, mert választásra készülők; én a háborúhoz készü­lődöm, ezért az egyetemes magyarság szolgá­latában állok és hirdetem a nemzeti összefo­gást, hirdetem éhben a háborúban, amelyben hazánk, nemzetünk sorsa dől el, mert ha nem: győzünk, nem les:: ország, magyar nép, val­lás, Miatyánk, mert. hiányozni fog belőle a mindennapi kenyerünk és a gonosz fog ural­kodni a földön. Ehhez a nemzeti összefogáshoz kérem mun­katársaimat, a párt vezetőit, tisztségviselőit és mindenegyes tagját, akiket a r.agy nemzeti (élők szolgálatában szeretnék látni. Hiszem-, hagy ezt a feladatot diadalra visszük. A miniszterelnök beszédét szűnni nem akaró kitörő lelkesedéssel, viharos tapssal fogadta a tanácsülés közönsége. Lukács Béla országos pártelnök meleg köszönetét mondott a párt nevében a párt vezérének beszédéért. Felhívta a nagytanács tagjait, kövessék híven vezérüket. Ezután Kállay Miklós miniszterelnököt, biztosította a párt törhetetlen ragaszkodásáról és bizalmáról. A nagytanács tagjai helyükről felállva lel­kesen megéljenezték a- miniszterelnököt. Az országos elnök végül azt a határozati ja­vaslatot terjesztette elő, hogy az országos tanács most, a döntő események küszöbén juttassa kifejezésre a nemzetnek, a nemzeti összefogás gondolatát, mert az egyetemes céljainkat csak igy érhetjük el. A javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Ugyan­csak nagy lelkesedéssel tették magukévá a másik határozati javaslatot, hogy a, nagy­tanács üléséről táviratilag üdvözöljék a né­met nemzeti szocialista és a fasiszta pártol. ülés után a megjelentek a Magyar Siet Pártja Akadémia-utcai .párthelyiségőbe men­tek, ahol közös ebéden vettek részt. 'Az ebéden F. Rácz Géza vidéki kerületi elnök köszöntötte Kállay Miklós miniszterelnököt, aki a pohárköszöntöre adott válaszában me­leg szeretettel üdvözölte vitéz Lukács Béla és Antal István tárcanélküli minisztereket, akiknek további támogatását kérte a közös munkában. Több pohárköszöntö hangzott még el. A résztvevők hosszan és lelkesen ünnepelték a Kormányzó Urat nevének em­lítésekor. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Ciori»«» Sâbornagţ S 19 4 2. APU l C t'S 21 S oh ásom volf ©qysécjeselib » német nép összetartása a Vezérrel, mini most Hit'er vezér főhadiszálláson, munkában töltöfie ölvenhatmacfik születésnapját Berlin, április 20. (MTI.) A Nemét Táv­irati Iroda jellenti: Mint beavatott helyen közük, a Führer 53-ilí születésnapját főhadiszállásán töltötte és semmiféle ünnepség sem volt. A Führer kifejezett óhaja volt, hogy az évforduló éppen vey teljen, el, mint más munkanapja. Egész : ap csak azok a személyiségek voltak körü­lötte, akik közvetlen munkatársai. Csupán az eleden bővült ki a létszám. Résztvett az ebé­den Goring birodalmi tábornagy, Raeder fő- tengernagy. Holder vezérezredes, a hadsereg- vezérkarának főnöke, Milch vezértábornagy éc , több katonai személyiség. Megjelentek Ribbcntrap birodalmi külügyminiszter, Himm­ler SS. birodalmi vezető is és több más ismert személyiség. A Führer kifejezett kívánságára semmiféle születésnapi ajándéké« sem adtak at neki. Coring tábornagy szózata a néniét néphez A Führer születésnapjára Coring birodalmi tábornagy 'szózatot intézett a német néphez. A többek között a kővetkezőket mondja szó­zatában : — Hitler Adolf néhány békeév alatt olyan bundáimat teremtett, amely belfő népi. egy­ségével és összehasonlíthatatlan politikai ha­talmával kivívta a világ csodála'át. .4 német múlt egyetlen évszázada nem mutathat fel o,yan eredményeket, amilyenek':: a békés tö­rekvések rövid időszakában, hála összehasou- IvhatatUm államférfim képességének elért és néppolitikai teljesítményekké fokozott. Ezek az eredmények a világtörténetemben egyedül áilócLk és azok is maradnak. — Okszerű lett volna, ha azok a népek, amelyek ma szemben állnak Velünk, vágj' szemben állottak ezzel az erős Németország­gá!., egyetlen közös táborba tömörültek volna, hogy felsorakozzanak Európa védelmére, a mindent egyenlővé tevő és mindent megsem­misítő bejlscvista-kommiaiisla. gőz ken g er tel szemben. — -4 Führer számtalanszor felhívta ezeket a népeket a békés együtt működésre. Csodálat­, ram & tó türelemmel igyekezett meggyőzni eket és nem törődve azzal, hogy egyesek mire magyarázzák, valósággal konyörgött, megérté­sükért. A béke volt a célja, de a gyűlölet el­lenséges érzülete a .háborút, hoz'a. Hitler a hadvezér zseniális vezetésével .< német kurd könyörtelenül lesújtott. Dicsőséges diadalokat alattunk messze a néniét határtól, keleten és nyugaton, északon és délen, olyan diadalokat,- i amelyeket inég nem jegyzett fel u világtörté­nelem. A német nép mégsem érezte annyira es oly mélyrehatóan Hitler rézcső egyénisé­gét, kimagasló nagyságát és történelmi párat­lanságát,, midi a legutóbbi évin» a Szovjet el,ein harcban. Kéme forszéig és Európa meg­mentéséért. A mult esztendőben a bolsevista hadsereg!öa-cgrkkcl megvívott óriási mogsenr- nn-itő ősalak történelmi szempontból párat!»-* i.ok és merészségükben kizáróan a Führer a-lived. A Führer vasal, urat a és ha jti> ólalián eréli/e ennek a borzalmas telnem kemény vé­delmi harcaiban merész, makacs kitartásban, jutott kifejezésre. Mennyi fáradhatatlan- mun­ka, gond és ezerszeres gondoskodás töltötte cl. esztendejét. Egész lokiere.jével harcolt óriási korszakalkotó elhatározásainak érvény- rtjuttatásáért és mint az események igazolták, In Ívesen határozott. Napjainkban is beigazol lódott a történelem tanulsága, hogy n vezető egyéniség sorsformáló ereje egész jelentőségé­ben csak akkor válik láthatóvá., ha a legna­gyobb _ veszedelmek fenyegetnek, ha n. legsú­lyosabb megpróbáltatások következnek és ami- kor olyan feladatokat kel] megoldani, amelyek sfinte emberfeletti erőfeszítést kívánnák. Ép­pen ezért sohasem, volt egységesebb és benső­ségesebb a német nép összetartozása a Führer- rel, mini most. Ha bennünket ebben az esz­tendőben újabb elhatározások é- győzelmek felé vezet, na arc-vonalat éppen úgy, tuiul az otthont, mindig készen fogja találni, hogy teljesítse akaratát. Ebben a tudatban a mai napon hálás szívvel újítjuk meg, eskünket; bátrak leszünk, semmiféle áldozattól nem, ri­adunk vissza, fáradhatatlanak ’eszünk minden, erőnk megfeszítésével, amíg ki. nem vívjuk n, végső győzelmet és nem biztosit juh a nagy A éráét Birodalom hatalmát és dicsőségét. Méltóképpen meci kell örökíteni oz uj világháború hősi halottjainak emlékét BUDAPEST, április 20. (MTI.). A belügy­miniszter körrendeletét intézett valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és Budapest, székesfőváros polgármesteréhez a hősi halottak emlékének megörökítése ügyében, A körrendelet ezeket mondja: Már az elmúlt világháború folyamán tör­vény gondoskodott arról, hogy a nemzetnek hősi halottal iránt érzett hálája, kegyelettel­jes tisztelete és elismerése megfelelő formá­lván kifejezésre jusson és meg legyen örökil- ve az utókor számára Is. Az 1938 óta folyt hadműveletekben uj hősök áldozták fel éle­tüket a haza oltalmában. Drága emléküket ugyanaz a hálás kegyelet, tisztelet és szere­tet övezi, mint az elmúlt, világháború hősei­nek emlékét. Haladéktalanul intézkedni kell tehát, hogy az 1938. év óta történt hadműve­letekben hősi halált halt honvédőink neveit volt lakóhelyeik világháborús emlékművén a községek (városok) megörökítsék. Az igy kiegészített emlékműveknél (emléktáblák­nál) ünnepélyesen meg kell emlékezni az újabban elesett hősöktől. Az ünnepély idő­pontjául országosan egy napot, a legközeleb­bi Hősök Napját, 1942 év május 31-ét kell kitűzni, kogy ezáltal a megemlékezés meg­felelő méltó keretek között történjék meg. Természetszerűleg arról is gondoskodni kell, hogy az emlékművön (emléktáblán) az 1938. év óta folyt hadműveletekre is utalás történ­jék, nehogy olybá tűnjék fel, mintha az utó­lag az emléktáblára vésett hősi halottak is ax 1914—18. évű világháborúban estek volna el. A legnagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az ujabli nevek felvevése az em­lékművön a szépészeti szempontok sérelme' nélkül történjék. Ott pedig, ahol :>. hősök em­lékműve még nem készült el, az emlékmű felállítását a legsürgősebben meg kell való­sítani és az emlékmű felállítása iránt a szük­séges intézkedéseket késedelem nélkül meg kell tenni. T^enkét sajtóper indult Palatínus József ellen a kolozsvári szabadkőmüves-névsor közzététele után Budapest, április 20. A Magyar Orszá­gos Tudósítót felkérték a következők közlé­sére : A „Magyarság“ húsvéti száma cikket kö­zölt Palatinus Józseftől a kolozsvári „Unió“ Szabadkőműves Páholy működéséről és tag­jairól. Mivel a páholy iratait a bécsi döntés után Brassóba szállították, Palatinus más források alapján igyekezett megállapítani, hogy ki volt szabadkőműves. Informátorait azonban úgy választotta meg, hogy az általa összeállított és a „Magyarság“-ban közzétett névsorból —- mely 92 nevet tartalmaz - - szá­mos közi-,mert szabadkőműves neve hiány­zik, viszont szerepelnek rajta olyan közéleti férfiak, akiknek a szabadkőművességhez soha semmi közük se volt. A névsorban szereplők közül eadíg tizen- ketten nyilatkoztak s a sajtóban leszögezve, hogy nem voltak és most sem szabadkőmű­vesek. A sértettek között szereplő Bébit Kál­mán gróf felsőházi tag, Albrecht Dezső, Bethlen László gróf, László Dezső, Mlkó Imre dr., országgyűlési képviselők. Miké Lő­rinc dr., táblai tanácselnök. Kovács András dr., táblabiró, Ferenez József dr., közjegyző, Asztalos Sándor dr., Grots László dr.. Sr»t- máry János dr. ügyvédek és Demeter Béla, az „Estilap“ felelős szerkesztője sajtó utján elkövetett rágalmazás címén eljárást indítot­tak a budapesti törvényszéken Palatínus József ellen. Aiiaszlófát az árfJráqilóknaít — Másik fontos törvényjavaslat, amelyet a törvényhozás elé terjesztek, a közélet tisz­taságának biztositásárói szól. A legutóbbi minisztertanács ezt a törvényjavaslatot le­tárgyalta. Sokan állapították meg, hogy or­szágunkban a közélet tisztaságé az uralkodó vonás. Történhettek hibák, elcsúszások, de a magyar közélet tisztasága még mindig olyan, hogy' bármely nemzet tanulhat belőle. De mégis meghozzuk ezt a törvényt, mint intelmet. Szükség van arra, hogy a mai ne­héz időben az egységet megacélozzuk és meg a szórványos kicsuszamlásokat is megaka­dályozzuk. — A törvényhozást foglalkoztatni akarjuk a közeljövőben. Itt elsősorban a liadmcnt.es- segi adó bevezetésére kell utalnom. Termé­szetes. hogy mig fiaink a harctéren küzde­nek vagy sorkatonai szolgálatot teljesítenek, nekünk, akik itlionmaradtunk, tekintet nél­kül korhatárra és arra, hogy katonai szolgá­latra alkalmasak vagyunk-e Vagy sem, köte­lességünk vállalni a hadmentességi meg­adóztatást. Nem kételkedem abban, hogy ezt mindnyájan, akik itthon vagyunk, szívesen vállaljuk. További törvényjavaslatuk A harmadik nagyjelentőségű törvény- javaslat a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat, továbbá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló egymilliárdos és az ipar­fejlesztési törvényjavaslatok, Természetesen olyan időket élünk és az események olyan gyorsasággal követik egymást, hogy nem határozható meg pontosan az az időpont, amikor ezeket a nagyjelentőségű törvényja­vaslatokat. teljes egészükben ,az országgyű­lés elé terjeszthetjük. A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy elsősorban azokat a törvényjavaslato­kat kell tető alá hozni, amelyek a legsürgő­sebb megoldást jelentik. A miniszterelnök a továbbiakban az elis­merés. hála és köszönet szavaival szólott honvédségünkről, a honvédség vezetőiről, tisztjeiről, altisztjeiről, minden egyes kato­náról, akiknek már a legfelsőbb Hadúr el­küldött* dicsérő szavait. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy a harcbavonultak hozzátartozóinak megsegítése érdekében meg kell hoznunk minden áldozatot. Az állam segitökezet nyújt, de a nemzeti társadalom segítsége nélkül ezt a-feladatot teljesíteni nem tudjuk. Gazdaságpolitikai vonatkozásban legfonto­sabb feladatunk, hogy termelésünket főké­pen mezőgazdasági és ipari téren, a legma­gasabbra fokozzuk. Ezen a téren nem sza­bad megállanunk. Ilyen fontos a fogyasztás és a szétosztás racionalizálása is. — A pénzügyi kérdésekből ki kell emel­nem azt, amely az egész gazdasági életre ki­hat: árszínvonalunk megtartásának kérdé­sét. Az árszínvonalnak szilárdan meg van­nak vonva a határai, ezen a téren nagy lé­pést jutottunk előre. Meg kell óvnunk a pengő értékét. Pénzügyi politikánk egészen/ világosan mutatja, hogy a magyar pengő, egyiké a legjobb valutának Európában. A közellátási és földbirtokpolitikai kér­dések Ezután a mi iszterelnők áttért a közelilátási kérdések megvilágítására. A parlamentben elmondott _ programmbeszédemben megmon­dottam, hogy nem lesz baj a közellátás terén. Mindenki megkapja a maga porc ióját. Ebben us országban senki sem panaszkodhat, hogy a becsületes munka arán szerzel! pénzével vem juthat élelmiszerhez. örömmel állapítottam meg, hogy az ország különböző részeiből beérkezett helyzetjelen­tésekbe« egyre kevesebb a panasz, atní a köz- e,Hatás zavartalan folytonosságát illeti. Rámutatott arra. hogy a. bakancs-,’ rsizmh és lalpkéidésben nagy nehézségek varain k. Sajnál Irhását fejezte ki afelett. Jjpgy az ér­telmiségi osztályhoz tartozó férfiak idegen­kednek az egységes lábbeli viselésétől. Ezután a miniszterelnök válaszolt Varga Imre kisgazda felszólalására, aki a föld birtok— politikáról beszélt. A teendők első vonalára helyezte a házhely-akció kérdéséi. Hangoztat­ta, hogy elsőrendű feladatának tekinti, azt,- hogy minél több kisembert telő alá juttasson. A miniszterelnök a továbbiakban az ármeu- tesitűsi kérdésekkel foglalkozott. Bejelentette,' hogy a minisztertanács 25 millió pengő se­gélyt állapított meg. De tekintettel arra, hogy tízezer ház omlott össze és 30.000 rongáló­dott meg, á kormányzat kényleien pénzügy: erejének és teljesítőképességének legvégső ha­táráig menvén még további áldozatokat hozni. A magyar munkásért A miniszterelnök ezután Pál Endre bánya­munkás felszólalására válaszolt.. Hite és meg­győződése szerint minden magyar munkái ki­vétel nélkül a nemzeti eszme szolgálatában ál. és munkájával a boldogabb magyar jövendőt építi. A munkáskérdéssel kapcsolatban megemlí­tette, hogy ipari politikánk a felszerelés töké­letesítését tűzte ki célúk Bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a legközelebb'• napokban a 42 tagú országos bizottság elé terjeszt] az ipartelepeken létesítendő munka slak ásókra vonatkozó javaslatot. E szerint minden ipari munkaadó az építés költségeinek megfelelő SO—Só százalékos méltányos hitelt kap. az igy épült munkáslabást pedig átengedi az oda beköltöző munkásnak, aki azt később megsze­rezheti magának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom