Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-11 / 81. szám

194 2. APRI ti Málta, az angol sziklavár visszatér az olasz hazához' Az utóbbi hetek német és olasz harctéri je­lentéseiben majdnem állandóan szerepel mii Málta neve. Alig múlik el nap, hogy ne je­lennének meg német és olasz nehéz bomba- vétók a „lövöldöző Sziklák“ felett, ledobván a .szigetnek szánt terheiket. Anglia el kell hogy ismerje, hogy a sziget a világ leginkább tá­madott pontjává vált és hogy a sziget lakói alig tudják elhagyni óvóhelyeiket. A háború t.j szakasza Málta számára valóban a pokoi eljövetelét jelenti már. A leesett bombák mennyiségét tekintve, a sziget már régóta romhalmaz lenne, ha nem volnának ott a ha­talmas dacoló sziklák, melyek a sziget szama­ra természetes és biztos védelmet nyújtottak eddig. Málta története a Földközi-tenger történel­mének egy nagy részét tükrözteti vissza. Mál­ta és Gozo, melyek között még a kis Comino sziget is fekszik, K. e. 1400-ban tyria-föni- eiai gyarmatok voltak. K. e. 400-ban a kar- thagóiak vették a szigetet birtokukba, mig őket nem váltották fel a rómaiak a második puti-háboru alatt. Később 454-ben K. n. a vandálok hódítják meg a szigetet, 494-ben a gótok, 533-ban a bizánciak Bahzar vezetése alatt, 870-ben az arabok, kik a szigetet Mai- tache-nak nevezték, mely szóból az idők fo­lyamán fejlődött ki a Málta elnevezés. 1090- ben a szicíliai normannok már a sziget urai, kik azt Szicília szövetségesévé teszik, mig vé­gül V. Károly a szigetet a Johannita-rendnck adja oda. 1798-ban árulás folytán Napoleon teszi rá kezét, az 1802. évi amiens-i béke azonban úgy határoz, hogy a szigetet vissza kell adni a johannitáknak. Kommodore Ball, az első máltai angol kormányzó a nápolyi ki­rály egyenruhájában teszi be a lábát a sziget- re, hogy a franciák kezéből kiszakítsa a szi­get birtoklását és azt visszaadja jogszerinti tulajdonosainak. Azonban mily sokszor győ­zedelmeskedett a nagy politikai sakkhuzások- nál az angol perfidia. Kommodore Ball meg­érkezvén a szigetre, levetette jogtalanul viselt Bourbon egyenruháját, felvette a magával hozott angol kabátot és ott ragadt. Málta pe- diy angollá vedlett kényszerűségből. Málta, angol elfoglalásának hátterére csak most derült nemi fény, E lépés egy hideg, tisztán reajt politikai számításokra megalapo­zott meresz vaHalkozas volt..Napoleon egyip­tomi hadjárata tudvalevőleg sehogysem volt a britek ingére. Keserűen kellett elnézniük az angoloknak, miként fáj a foga a korzikaiuak az Egyiptomi Szudánra, és a Vörös-tenger partjaira. Máltának tehát, azt a szerepet ad­tak az angolok, hogy egyensúlyozza a fran­ciak ambícióit, és ugyanakkor Gibraltárral együtt biztosítsa az angolok egyeduralmát a Földközi-tengeren. A sziget tulajdonképpeni, napjainkig megmaradt rendeltetése csak ak­kor vált időszerűvé, mikor a szuezi-csatomát megnyitották és az angolok egész földközi és világpolitikájuk átállítása mellett rátették kezüket Cyprus szigetére és Egyiptomra. Malta a megváltozott politikai helyzetben az uralkodó földközitengeri kulcsszerepet nyerte <4. mint a nagy Gibraltár-Málta-AIexandria útvonal közép-gócpontja. Ellentétben Gibraltárral, melynek állá­sait csak fáradságos munkával és rengeteg költséggel lehetett kiépíteni, az angoloknak aránylag könnyű dolguk akadt Málta szige­tén. Azoknak az erődítményeknek építője, me­lyek a 16. és 17. században a török elleni vé. (leimet szolgálták — a Johannita-rend volt. I'ráírná alatt, a sziget, legnagyobb korát élte. Málta védelmi erőművé való kiépítésénél az angolok elsősorban ezekre a régi erődítmé­nyekre epitettek. Ugyanakkor meg is volt még az az előny is, hogy a munkálatokat tel­jesen titokban lehetett tartani, ellentétben Gibraltárral, hol a spanyol par-toki-Sí c&feztni könnyen megfigyelhették nr. építkezéseket. A sziget partjainak erői tagoltsága igen alkalmassá teszi a szigetet eGejíett tenger­alattjáró támaszpontok létesítésére így min­denek előtt a keleti part, kikötőit kell meg­említsük Marbat-tól Marsa Seibi-ig, mig a sz.L get előhegyei és mélyen bevágott öblei lénye­gesen megkönnyítik a közép« és nehéz, 38,1 centiméteres partifitegek «ékcryezését. A sziget Iegtonioss.bî» pontja, mondhatni szive: Irt Vetet!*, a Misida-öböl északi part­ján. A fóíiticszetes kikötőt, melynek tizenegy, legyezőformában szétterülő földnyelve bőven nyújtanak helyet katonai építmények és mó­lók létesítésére, oly erődítmények biztosítják, raejy a világon ritkítja párját. Szent-Angelo erőd mellett az, úgyneve­zett „francia öböl“-ben fekvő haditengerészeti kikötőt van hivatva védelme alá ven ni, mely­nek árzénáljai és száraz dokkjai állandó cél­pontjai a tengely bombábóinak. Majdnem minden egyes négyzetméter liadicélpont itt már a támadó szemében. Számtalan légei hű ­ritó iiteg bocsát ki füst-felhőt csöveiből, mit csak merőben vakmerő vállalkozással lehet áttörni. A sziget bejáratát legelőször La Va­letta és 14 erődjének erőd-rendszere védel­mezi, amelynek minden egyes építménye a legmodernebb és mindennemű parti és légvé­delmi ágyukka.1 van ellátva. Ilogy milyen érzéseket válthat ki az ola­szokból annak tudata, hogy az angoiolr, min­den jog nélkül majdnem, százötven éve bito­rolják a szigetet, találóan jellemzi Gábriellé d’Anunzio: Málta nem sziget, többé, hanem csak egy seb. mit azonban be kell hegeszteni“. Az angolok már a, mult évszázad közepe táján megkísérelték, hogy kiszorítsák az- oUsz nyelvet a szigetről, és az iskolákban az olasz nyelv tanítása helyett az angol nyelv tanítá­sát vezessék be. E tervüket valóra is váltot­ták. Az clasz nyelvet, mint társalkodási nyel­vet tiltották be legelőször, majd kitiltották a közigazgatásból és végül a~ iskolákból is. A. ola-sztalanitásí folyamat 1933136-ban érte el tetőfokát ae olasz lapok 'és bankok betiltásár ved. Itt azonban az angolok oly erős ellen­állásra találtak a lakosság részéről, hogy' késinek mutatkozott újabb engedményekre is. A máltaiak elégedetlensége az angol uralom ellen napról-napra nő. A 250.000 szigetlaké közül már a háború előtt m’rden tizedik ka­tona volt. Ma ez a szám lényegesen magasabb már mint a tavalyi, mi azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bennszülött lakos­ságnak ne növelje rokonszenrét a brit ural­mon levők iránt. A rengeteg elrejtett gép­fegyver. amely a sziklák odu'bol a máltai ut­cákra leselkedik, állandó veszélyt jelent az őslakótora, mintegy emlékeztetőül, hogy eszük­be ne jusson, valahogy az 1919-i felkelést megismételni. Olaszország nagyon jól tudja, hogy el fog jönni, a nap, amikor Anglia bánon ja majd lo­bogóit M óllá béredről. ,.Az o’asz húsban levő nyíl“, mint ahogy Máltát nevezik, hosszú ideig kiállotta a próbát. A mai háborúban azonban a köriilharcoli sziget, melv a gyakori bombázások után már most elvesztette régi jelentőségét, — oda fog visszatérni, ahova földrajzi helvzeténél és lörfénebnéné’ fogva tartozik — Olaszországhoz (T.E.K.) Mától kezdve éjfétutám í órakor zárnak a nyilvános Budapest, április 10.'(MTI) A Budapesti Közlöny szombati száma közli a miniszté­rium rendeletét a nyilvános helyiségek zár­órájának újabb szabályozása tárgyában. A rendelet értelmében nyilvános étkező helyi­ségek. általában ételek, vagy italok kiszol­gáltatására berendezett helyiségek, színhá­zak. mozgófényképüzemek, szórakozóhelyek, vagy egyéb mulatóhelyek, tánctermek, tánc­iskolák, továbbá hangverseny és előadóter­mek, más hasonló helyiségek, egyesületeknek mindazoknak a helyiségeit, amelyek a ta­gok és vendégek összejövetelére szolgálnak, ha rájuk nézve korábbi záróra megállapítva nincs, éjjel egy óránál tovább, 191(2. október első napja után pedig éjjeli 12 óránál tovább nyitva tartani nem szabad. A felsorolt helyi­ségeket nem szabad reggeli 5 óra előtt ki­nyitni. Nem vonatkozik a rendelkezés a vas­úti vendéglőkre. Ezeknek záróráját és nyi­tási időpontját az elsőfokú rendőrhatóság állapítja meg. Az említett időpont után ma­gánlakások lián sem szabad a rendelkezés ki­játszása céljából vendégül látni oly személyt, akinek ottartózkodása a család körében szo­kásos vendéglátáson kivül esik. A rendelet hatályon kivül helyezi a záróra szabályozd sáról szóló mult év augusztusában megjelent rendeletet. Egyúttal elrendeli, hogy a köz. igazgatási hatóság nem engedélyezhet kivé­telt a zárórakorlálozás álól. A rendelet szombaton, április 11-én lép hatályba. A szarvascsordák felbecsülhetetlen károkat okoznak Marostorda- várme^ye mezőgazdaságában Marostorda-vármegye közigazgatási bizottságában bejelentették: az iparjogositványtól megfosztott zsidó kereskedők üzlethelyiségeit közigazgatási utón lehet iaénvbevenni Marosvásárhely, április 10. Marostorda- vármegye közigazgatási bizottsága Miké László főispán elnökletével pénteken tartot­ta meg ülését. A főispán beszámolt arról az intézkedésről, amely elrendelte a beépített telkek és diszkertek zöldségfélékkel való beültetését. Megemlítette azután, hogy a szarvascsordák felbecsülhetetlen károka,t okoztak a vetésekben és gyümölcsösökben, különösen Kai, Marosszentgyörgy és Ikland községekben. Az itteni károk nyomán felme­rült az a terv, hogy „demarkációs“ vonalat jelölnek meg, amelyen belül duvad/iak mi­nősítik az elszaporodott szarvasokat. A továbbiak során bejelentett* a főispán, hogy Marostorda-vármegyében 3 vagon, a Székelyföldön pedig 31 vagon korpa vár ki­utalásra. Közölte még, hogy a sorbanállás megszüntetése végett több üzletnek osztják ki a közélelmezési cikkeket. Inczédy-Joksman Nándor felszólalása so­rán sérelmezte, hogy a vajkivitellel kapcso­latosán nagymennyiségű vajat visznek ki a megyéből más vidékekre. Karnhof fér Vilmos bejelentette, hogy sok 80 százalékos hadirok­kant nem juthat különböző engedélyekhez, mert nem tudja öt évig való ittélését iga­zolni, Így nem juthatott bizonyos engedély­hez egy Délerdélyből mfenekült hadirokkant sem. Máriaffy Lajos felszólalásában szóvátette. hogy egyes helyeken körorvosi munkák el­végzésére zsidó orvosokat hívtak be. Maros- szentgyöryyön egy ilyen orvos négy napig eltemetetlenül hagyott egy halottat, mert a szerencsétlen ember családtagjai nem tudták a temetési engedélyért járó 2 pengőt kifi­zetni. Szükségesnek látja zsidó munkásosz­tagoknak a mezőgazdaságban és a csatorná­zási munkálatokban való foglalkoztatását. Minthogy a főispánnak időközben más el­foglaltsága támadt, a felszólalásokra Marton Zsigmond alispán válaszolt. Kifejtette, hogy a zsidó munkaszázadok teljesítménye mini. malis és ezért legfeljebb vasútépítésnél le­het foglalkoztatni őket. Az alispáni jelen­tés felolvasása következett ezután. Az alis­pán megemlékezett a zslrellátásról, majd megemlítette, hogy burgonyát Csikból és Háromszékből hoznak. A vetési munkák el­végzése érdekében feloldották a vasárnapi munkaszünetet. A megállapított vetőmag- mennyiségen felül 1500 mázsa zabot és 500 mázsa árpát osztanak ki. 1941 december 18-án a közgyűlés panaszt emelt az ellen, hogy iparjogositványaiktól megfosztott zsidó kereskedők és iparosok, bár nem folytatnak ipart, fizetik a helysé­geikért járó bért s igy azok nem juthatnak keresztény kézre. A kereskedelmi és közle­kedésügyi minisztérium most értesítette az illetékes megyei szerveket, hogy ezeket a helyiségeket közigazgatási utón igénybe le­het venni. Az alispáni jelentés a továbiakban beszá­molt arról, hogy a megyei nép- és család- védelmi alap gyapjú, kender és lenfeldolgozó üzemet létesit Meggyesfalván, 8 katasztrális holdon pedig 14 sokgyermeket család részé­re kertgazdaság alapjait veti meg. Több hozzászólás után az ülés véget ért. — Félév óta nem kapták meg bérüket a királyhágói Herkules-hutorgyár munkásai. A királyhágói Herkules-butorgyár már félév óta leállította üzemét, de munkásainak já­randóságait mai napig sem fizette ki. A gyár munkásainak küldöttsége pénteken délelőtt felkereste Venczel Antal országgyű­lési képviselőt és közbenjárását kérte, hogy mielőbb megkaphassák tizezer pengőt meg­haladó járandóságukat. Az ügy rendezése annál is inkább sürgős, mert április 16-ra árverést tűztek ki a bútorgyár összes ingó­ságaira különböző adósságok miatt. Attól lehet tartani, hogy a munkások nem kapják meg járandóságaikat. Venezel Antal kéDvi- selö pénteken este kiutazott Királyhágóra, hogy személyes közbenjárással biztosítsa a munkások járandóságainak kiutalását. ERŰ ÉLVÍÍÉS7*-HANGYA VeyveS2 {TTt CYACA MAROSVÁSÁRMCIV Csalt egységes női naftákat szobád bészíteni a* ! gyesult Állomokban Madnd, április 10. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli­Mint Neinyorkhól jelentik, „z Egyesült Ál­lamok nemzeti termelésiiíyi bizottsága eiren- delta, hogy ezután csak egységes női ruhát készíthetnek, l.ecel évente 100 millió méter- Hin gyapjút, gyapotot és setyemanyagof ta­karítanak trug. A női ruhákat nem szabad disziteni. Be kell jelenteni az erőtakarmányokészlefekef Budapest, április 10. (MTI.) A Hivatalos Lap április 11-i száma miniszterelnöki ren­deletet közöl az erötakarmányok forgalom- bahozatalának szabályozásáról. A rendelet értelmében bejelentési kötelezettség terheli azokat az ipari üzemeket és mezőgazdasági mellékipari üzemeket, melyek erőtakarmányl állítanak elő. Bejelentési kötelezettség ter­heli továbbá azokat a kereskedőket is, akik ezeket a takarmányokat Üzletszerűen raktá­rozzák el, vagy forgalomba hozzák. Az erö- takarmánykészleteket az április 11-i álla­potnak megfeleflően kell bejelenteni legké­sőbb április 19-ig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez. A bejelentett erötakarmá- nyokat zár alá helyezik, úgy hogy azokat felhasználni, feldolgozni csak a rendelet elő­írása szerint szabad. A zár alá helyezett erő takarmányokat csak szállítási igazolvánnyal lehet számtani. Tejtermelők, állattenyész­tők, állathizlalók és állattartók erötakar- mány szükségleteit az igénybevett készletek böl a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete út­ját szerezhetik be. Az erdélyi szellem csodákat müveit — mondotta marosvásárhelyi előadá­sában Esztegár Lajos dr. pécsi polgár- mester Marosvásárhely, április 10. Esztegár La­jos dr., pécsi polgármester pénteken Maros- vásárhelyen a töivényhatósági bizottság tagjai és tisztviselői előtt magasszinvonalu előadást tartott. A szociális építés és a nép­jóléti intézmények koimánybiztosát Miké László főispán üdvözölte. • Hangsúlyozta, hogy Erdély 22 év alatt bebizonyította, hogy tud és akar is segíteni a népen s annak a* érzésnek bizonyítására a józseffalvi tűzvész nyomán megindult hatalmas arányú segítő­in oy.g» lomra utalt. Esztegár Lajos dr. előadásában megemlí­tette, hogy az erdélyi szellem csodákat mü­veit és ebből indult ki a Trianon ledöntésére vezető erő és akarat. Ha nem az erdélyi szellem érvényesült volna, talán néni is ért volna véget ilyen hamar a szenvedés. Ez­után a liberalizmus hibáit sorolta fel és hangoztatta, hogy ez volt az összeomlás egyik előkészítője. A nép napról-napra sze­gényedett, megindultak a kivándorlások. Az uj magyar nemzeti államnak törekednie kell a szociális igazságra, a nép iránti gon­doskodásra. A kitűnő előadó ezután az egyházi, társa­dalmi és gazdasági összefogás szükségessé­gét hangoztatta. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Nck kedvence, férfiak barátja, vendégek öröme, házigazda büszkesége; Kórus Likőr!

Next

/
Oldalképek
Tartalom