Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

Erdély magyar egyeteme A Teleki Pál Tudományos Intézet kereté­ben működő Erdélyi Tudományos Intézet ki­adásába® rendkívül értékes és érdekes mun­ka jelent meg Erdély magyar egyeteme cí­men- A képekkel illusztrált hatalmas köny­vet Bisztray Gyula, Szabó T. Attila és Tamás Lajos szerkesztette. A= mü megírásában Br- ilély és az anyaország nevesebb tudósai vet­tek részt, így Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, György Lajos dr. kolozsvári egyetemi tanár, Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi ál­lamtitkár és sokan mások. A könyv bevezetőjét Hón isii Bálint vallás- ' és közoktatásügyi miniszter irta, aki ebben a többi között hangsúlyozza, hogy Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erő­ién .verője a magyar iskola. Erdély másfél századon át központja volt a magyar szel­lemi életnek. Fejedelmei a régi nagy kirá­lyokra emlékeztető politikai művészettel kormányozták népüket két világhatalom tö­rekvéseinek ütközőpontján s ebben a viszon­tagságos időszakban is módot találtak a ma­gyar művelődés fejlesztésére. Ennek ered­ményeként Erdélyben virágzott fel a kato­likus és protestáns iskola s ezek hossza sora megannyi erős vára lett » magyar szellemi­ségnek. Munkájuk nyomán kelt életre az erdélyi szellemiség, az erdélyi magyarság nemzeti érzésének és erdélyi öntudatának éltető forrása. Ez a szellem nyilatkozott meg most száz év előtt az egyetemi gondo­lat újjáéledése s majd megvalósulása alkal­mával. Ez jutott kifejezésle a tudomány oly kiváló egyéniségekkel és jelentős eredmé­nyekkel gyarapító Ferenc József Tudomány- egyetem félszázados működésében is. Nem csodálhatjuk, ha az idegen hatalom Erdély birtokbavétele után magyarságunknak ezt az erős várát igyekezett elsőnek megvívni s az erdélyi lélektől idegen keleti széliem át- fíltetésével kísérelte meg a magyar tudás és magyar érzés legbővebben buzgó forrását be­temetni. A kísérlet mégis kudarcba fulladt, mert a magyar szellem tovább élt az üldö­zött középiskolákban s az onnét kikerült ifjaknak a lelkében, hogy Kolozsár hazatérte titán diadalmasan vonuljon be újra a régi egyetem hajlékába. A könyv ezután egyes fejezetekre osztva foglalkozik az erdélyi tudományosság és a Ferene József Tudományegyetem történel­mével. Hangsúlyozza, hogy a magyar egye­tem története nem szorítkozik a Ferene Jó­zsef Tudományegyetemnek az 1872. évvel kezdődő működésére. Ezt az egyetemet nem koráramlat hívta életre, hanem felállítása több mint 300 éves kezdetekre utal. Virtuá­lis képe a XVI. század kereka óta él és hat Erdélybe®. A mö ezért szükségesnek látja ezekre a keretekre is bővebben rátérni és mindenekelőtt megállapítja, hogy az erdélyi diákok már a XII.. XIII. századtól kezdve látogatják a külföldi egyetemeket. A magyar ifjak magasabb iskolázása először a francia eredetű papság működésével válik rendsze­ressé. Már a középkorból 56 párisi magyar tanulót ismerünk. A Sorbonnon a XII. század eleje óta mind több magyar pap végzi ma­gasabb tanulmányait. A hazakerülő ifjak közül igen sokan magas állásokba kerülnek. 1388-tól a XV. század végéig a külföldi egye­temeken névszerint közel 800 „Transylva­nus" meltéknevü, tehát erdélyi ifjat isme­rünk, A franeia és olasz egyetemtipusok kiala­kulása után hazánkban is sor kerül az e1 -ő kezdeményezésekre. Veszprémben 1276 1­i-ül teológiai főiskola létesült és 1367-ben Nagy Lajos alatt létrejön az első' magyar egyetem Pécsett. Zsigmond király 1389-ben Óbudán alapit egyetemet, immár a másodi­kat magyar földön. Zsigmondot Nagyvára­don Szent László sírjának tövében temették el. Várad, „A kőrösparti Athén", „Erdély kulcsa" egy nemzedékkel később fontos sze­repet játszik Erdély művelődéstörténetében, majd a XVI. század közepén hegemóniáját átadja Gyulafehérvárnak és Kolozsvárnak. Vitéz János Váradon hires könyvtárnak veti meg az alapját, A. XIV. és XV. században a magyar egye­temek mellett a bécsi egyetemen volt sok erdélyi diák: mintegy 360 ifjú. Mátyás király a bécsi egyetem hatását ellensúlyozandó Po­zsonyt szemelte ki egyeteme székhelyének. Az erdélyi gondolat a mohácsi vész után erősödik meg. Erdély feladata ekkor lett az, hogy teljességében vállalnia kellett a magyar sorsot s az európai hivatást. A reformáció idején Erdély nagy reformátorai külföldi egyetemekről tértek haza és itthon „minden nipnek az ü nyelvin" terjesztették Isten igé­jét, felkarolva a nemzeti nyelvet. Az erdélyi egyetem eszméje Báthory István alatt ölt testet. Alapítása a hazai ellenreformáció egyik legnevezetesebb ténye. Báthory 1581- ben emelte egyetemi rangra a jezsuiták ko- IpjBsyári kollégiumát. Ebben az időben Erdély a reáltudományok termékeny melegágya is lett. A XVII. században a Báthoryakat fel­váltó kálvinista fejedelmek is sokat tesznek a tudományért. Bethlen Gábor a protestáns Iskolákat karolja fel s legnagyobb hatású alkotása a gyulafehérvári kollégium, ahol a kor legnevezetesebb tudósai tanítanak. Al­kotását" századokra kiható művelődéspoliti­kai elgondolás Hozta létre. Ebben az időben működnek az Európahirü erdélyi tudósok. Később Kolozsvárt és Marosvásárhelyen, majd másutt is alakulnak kollégiumok ki­váló tudósok vezetésével. A XVIII, század­ban a megszűnt Báthory-féle kolozsvári jezsuita egyetem ismét megkezdte működé­sét, de míg előbb vallási ellentétek, addig a XVIIf. század végétől politikai küzdelmek gátolták fejlődését. II. József megfosztotta a főiskolát egyetemi rangjától. Az erdélyi intézmények mégis eredményesen látták el Erdély felsőbb oktatásügyét. Ezután . még hosszú évtizedekig tartó küzdelmek és ne­hézségek következtek, majd megalapították a Ferene József Tudományegyetemet. A mü ezután az erdélyi tudományos egye­sületeket, elsősorban is az Erdélyi Muzeum- egyesületet ismerteti. Mikó Imrének ez az alapítása tette lehetővé, hogy Erdély muzeá­lis kincsei és e föld ősi magyarságát bizto­sító okmányai fennmaradhattak. A román A „Számadás", Vásárhelyi János reformá­tus püspök egyik könyve, 1940-ben jelent meg Kolozsvárott. Vásárhelyi Jánosnak könyvei­ben is megjelent müvei áldott, bö termést adtak: képek Bázel és Jéna egyházi életé­ből, aztán legalább hat kötet — ha nem több —- egyházi beszéd, néhány becses és közked­velt imakönyv, egész sereg kisebb dolgozat és tanulmány, egy életkép: „A hóstáti lako­dalom", amelyet a kolozsvári Magyar Szín­házban láttunk, benne a kolozsvár-külvárost földművesek lakodalmas verseivel és ősi szokásaival. Továbbá alkalmi beszédek, majd egy ifjúsági történelmi színmű Bethlen Ka­táról és itt fel nem sorolt müvek. Másokkal együtt is jelentek meg müvei a megújított református Ágendás Könyvben, továbbá a Konfirmáció Emlékkönyvben, a „Református beteg imakönyvé“-ben. Nevezetes müve je­lent meg ízléses kiállításban ugyancsak 1940-ben ,,A felszabadult hazában" címmel; felszabadulásunk után elmondott beszédei, prédikációi és püspöki pásztortevelei. Benne az a klasszikus, rövid beszéde, amelyet a Kormányzó Ur üdvözlésére mondott, amikor bevonult Kolozsvárra, a szabad Erdély fő­városába. Az Erdélyben valaha tartott egyházi be­szédek egyik gyöngye Vásárhelyi püspöknek az a beszéde, amelyet tavalyelőtt, szeptem­ber 22.-én a Farkas-utcai református tem­plomban mondott ünnepi beszédül „Az igazi áldozat" címmel. Vásárhelyi János püspök e beszéd által fölemelkedett a magyar refor­mátus egyház legnagyobb szónokai közé. Mi most főleg „Számadások" cimü köny­véről Írnánk, de ünnepi könyvében közölt történelmi nevezetességű beszédét ki kellett emelnünk. Minket a „Számadásinak nem csupán nagybecsű egyházi része érdekel, ha­nem a könyv összes darabjai között a szép- irodalmi jellegűek is. A csoportokra osztott részeket „Az egyházért" cimü kezdi meg, csapatok bevonulásakor a MuzeumegyesiHet összes múzeumi gyűjteményeit a román ál­lam vette tényleges hatalmába. Az egyetem román tanárai kíméletlen harcot indítottak az egyesület ellen, sokszor percekén múlott feloszlatása. Az egyesület a Ferenc József Tudományegyetem működését nagymérték­ben elősegítette. A tudományegyetem 1872- töl mindvégig rendkívül nagy tudományos szerepet töltött be Erdélyben. E könyvből világosan látszik az, hogy az egyetem pro­fesszorai milyen nagyszabású tudományos és kulturális munkásságot fejtettek ki. Igen sok európai hirü professzora volt és Erdély egyeteme minden tekintetben az elsők között volt. Hatalmas könyvtára is a magyar szel­lem tudományos szomjúságáról tanúskodik. A mü ezután részletesen leirja, hogy az erdélyi magyar iskoláknak és az egyetemnek milyen rendkívül nagy hatása volt a román tudományokra és milyen sok román tudóst képzett ki és segítette előre. A román ura­lom alaţt Ghibu egyetemi tanár, a román kormányzótanács közoktatási főtitkára in­dított kíméletlen akciót a magyar egyetem elrománositására. Akcióját kétségtelenül a magyar műveltség erejétől való félelem ha­totta át. Nem akart magyar egyetemről tudni, mert tartott ennek tudományos kon­kurenciájától. így a magyar egyetem helyi­ségeiben megszületett a kolozsvári I. Ferdi- nánd román egyetem, ahol csupán egyetlen tanszéke volt a magyar nyelvnek és iroda­lomnak. A Ferenc József Tudományegyetem húsz évig Szegeden volt kénytelen működni, de a bécsi döntés után visszatért ősi székhelyére Kolozsvárra és folytatja működését, azaz segit megtartani a magyarságot a müveit emberiségnek és Erdélyt a magyarságnak. ■Hendkivül fontos tanulmányokkal az egyházi életre vonatkozóan. Köztük Vásárhelyi püs­pök beszéde megválasztása után, majd püs­pöki programbeszéde. Valamennyi tanulmá­nya és beszéde tele van az igaz szeretet vi­rágillatával s a nagy feladatra hivatott fér­fiú erős bizakodásával is. Nemcsak buzgó éneket hallunk tőle, hárfahangokkal kísérve, hanem a református magyar egyház iránt tartozó tetterő hatalmas trombitaszavát. — Fel a szivekkel! — így végezte püspöki programját! — Ha Isten úgy rendelte, kezd­jünk most már együtt megújult munkába, hogy ez a mi hitben és szeretetben megújuló munkánk hirdesse győzedelmesen, hogy mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, ha­nem a hité, hogy életet nyerjünk. A „Számadás“-kötetben a harmadik cso­port cime: „Hitünk kérdései". Szép, egy­szerű és éppen ezért meggyőző elmélkedé­sek alapvető vallásos kérdésekről. Utoljára, de nem utolsónak hagytam a második csoportba beosztott „Arcképek" cim alatt közreadott, tizenegy életrajz-arcképet, amely — mint egészen külön műfaj — szép irodalmi jellegével is meglepett és elraga­dott. így fog hatni mindenkire, aki elolvassa. Különlegesen szép Irodalmi müvek. Nem az egyházi író szólal meg bennük, hanem a kész irómüvész. Az „Apafi-ház" cimü me­leg és gla-pos védelmi Apafinak, a jóindula­tú, egyházához és művelődéséhez hűséges és bőkezű erdélyi fejedelemnek, akinek felü­letes regények és adomák által is nem a leg­jobb hirét terjesztették. Legutóbb egy ter­jedelmes történelmi munkának róla szűk­szavúan, de kicsinyléssel tett megjegyzéseit kellett szerzőnknek megcáfolnia, érdekes képet vázolva Apafi udvarának életéről, az akkori egyházi szellemről, Tofeus reformá­tus püspök hatalmas alakjáról, apostoli bá­torságáról, Bornemissza Anna fejedelemasz- szony jöszivü és jóakaratu lényéről, háziasz 19 42. A&niCIS 5 U| bélyeguzlei! Uidonságok, klasszikusok Albumok, felszerelések. Szál htok hiánylistára f Komoly, szolid árak f Gyűjteményt. tömegbélyegeket készpénzért veszek. L. Herczeg Emőné bélyegkeres kedó Kolozsvár, Dávid F. u. 12. Vesz, elad. cserei szonyi erényeiről. Várady Miklósról, a XVII. század elején élt magyaros és hitbuz­gó, kiváló kolozsvári polgárról, Károli Gás­párról, a bibliaforditóról, Róth Stefan Lud- wig-ról, a 49-es forradalom idején Kolozs­várt kivégzett szász férfiúról és jellemzésé­ről csupa érdekes és becses adatokat olva­sunk, úgyszintén Dryanderröl, Bismarck hí­res nagy lelkipásztoráról. Schweitzer Albert nagyszerű élete, regényes fordulataival (fé­nyes pályája közben, orvosi gyakorlatát fél­beszakítva Afrikában ment misszionárius­nak) érdekfeszitö regény. Cherles Macfar­ian, aki szegényes életből nagy emberré küz dötte fel magát és bejárta a világot, hogy mint lelkipásztor a legmagasabb körökkel, uralkodókkal, államférfiakkal tárgyaljon és utegvengetöje legyen Krisztus békéjének a különböző egyházak és népek között, szin­tén regénytárgy a valóságból. Két értekezé­se: „Goethe mint életmüvész" és „Arany János és népe" kitűnő irodalomtörténeti ta­nulmány, érdekes, uj szemszögből. A „Nagy­apám" és „Édes apám“ cimü életrajzok a püspök-iró könyvének talán legkedvesebb részletei. Két tökéletes, rövid arckép, tárgyi­lagossággal, de meleg szeretettel Írva, mely nélkül lehetetlen becsületes biográfiát csi­nálni. Ez a két rajz, ez a két visszaemléke­zés formájú alkotás, olyan mesteri, hogy szerzőjük elsőrangú irómüvésznek bizonyí­totta magát. GYALUI FARKAS BANII FERENC: A VIRRASZTÓ — Regény. A Singer és Wolfner kiadása — A magyar szabadság és kálvinizmus hőse volt a székely Bőd Péter, aki kétszázhav- minc év előtt született. A „Magyar Athenás" és sok más kiváló munka Írója valahogy ki­esett a magyarság köztudatából, pedig a „magyarigeni Tacitus" küzdelme a vallás- szabadságért s az osztrák elnyomás ellen történelmünk egyik fényes lapja és élete lelkesítő példa. Igaz, hogy éppen élete az, amely a legismeretlenebb; munkáit legalább is a történelem és az irodalomtörténet mél­tányolta. Bőd Péternek, a székely-kuruc verő sza­badsághősnek alakját kelti életre egy fiatal erdélyi író, Iványi Ferenc „A virrasztó" cí­mű regényében. A magyar könyvpiacon sok uj iró nevé­vel találkozunk, de azért ritka eset, hogy uj író könyve a felfedezése erejével hasson. ,.A virrasztó“-ban egy uj, de teljesen kifor­rott, nagy írói tehetség mutatkozije be a ma­gyar olvasóközönségnek. Iványi nagy kon­cepciójú iró, aki nemcsak hősének alakját és küzdelmeit rajzolja meg érdekesen, ha­nem megfesti a XVIII, század politikai és vallási elnyomatásának hatalmas freskóját is. A Kuruc apától származó Bőd Péter tü­zes szellemű protestantizmusa mellett az egész kor válsága a szemünk elé tárul, a magyar kálvinizmus hősi korszaka. Külön nagy értéke ennek a megrenditöen érdekes és izgalmas könyvnek az iró szindus és ízes nyelvezete, amelyben újból felfedezzük a „székely nyelv" varázslatos szépségeit. Ez a regény elsősorban a protestantizmus höskölteménye, de az egyetemes magyarság örök érzéseinek is hü kifejezője, hiszen a vallásszabadságért folytatott küzdelem egy­értelmű volt a nemzetnek a politikai szabad Ságért és függetlenségért s az osztrák el­nyomatás ellen vívott harcaival. Iványi Ferenc nevét kétségtelenül már ez az „első regénye" ismertté fogja tenni a müveit magyar közönség körében. „A virrasztóit a Singer és Wolfner Iro­dalmi Intézett adta ki, Ízléses köntösben. — Megjelent az Uj Élet. A prohászkás fiatalok uj lappal jelentkeznek: most jelent meg „Uj Élet" c. szociális és világnézeti szemléjük áprilisi száma. A iap teljesen mo­dern nyomdai kiállításban, változatos tarta­lommal szolgálja a körülötte csoportosuló nemzedék programját. Cikkírói közt szere­pelnek: Pfeiffer Miklós, Hunya Dániel s. j., Göndöcs-Czvank László, P. Naszályt Emil, Venczel József, Sinkó Ferenc, Janics Kál­mán, Aradi Zsolt (Róma), Dobossy László (Párls), Semetkay József, Vájlok Sándor, Vass László. Az „Uj Élet“-et András Károly szerkeszti, felelős szerkesztője Sinkó Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Margit-körut 36. I. 3. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ÁLAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK HÓKÖPENYT VISELŐ NÉMET KATÓNAK EGY HAVAS OROSZ PUSZTASÁGON. A tájjal egybeolvadó viselet valósággal láthatatlanná teszi őket az ellenség előtt. Vásárhelyi János irodalmi munkássága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom