Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-05 / 77. szám
M*EZJEm EIi&jüíg A iö ozdonyi fovo ni Ha a mai közlekedési eszközök térhódításénak egykor a nagy közönség sebességtől való félelme volt a kerékkötője — a szó szoros értelmében „kerékkötője“, a modem ember éppen ellenkezőleg a sebesség, az eszeveszett száguldás mámora után szomjuho- zik. Csak kevesen merik bevallani, bogy sebesség ide, sebesség oda, mégis csak a vonat maradt, legalább is hosszabb távolságokra, a * legkényelmesebb közlekdési eszköz, a többség a gépkocsira vagy a repülőgépre esküszik és a vasútnak legfeljebb csak a teheráruforgalomban hajlandó még némi szerepet engedélyezni. Nos, ezt a laikus túlbuzgóságot a szakemberek egyáltalában nem teszik magukévá, sót a jó öreg vasútnak nagy jövőt, uj fiatalságot jósolnak. Am a vasútnak a lehetőségek határén beül alkalmazkodnia kell az nj kor rohanó iramához. Neesen doktor, a danzigl tehnikat főiskola professzora a „Zeitünk des Vereins Mitteleuropäischer Hüsenbahnwaltungvo“ ei- mü folyóiratban a Jövő mozdonyától 250 kilométeres óránkénti sebességet vár és még egy egész sor technikát követelményt: 12.000 lóerőnek megfelelő erőkifejtés, nagy gyorsulás. csekély súly, tökéletesen arányos tömeg- eloszlás, 500—1000 kilométeres akciósugár, pontos, zajtalan, legfőképpen pedig gazdaságos vontatás, és végül a homlokzatba beépített vezető-fülke. Ezeknek a követelményeknek a technika mai állása szerint egyel#» csak az elektoromos mozdony tud mindsn szempontból megfelelni, ez azonban korántsem jelenti, hogy a jövót az elektromos mozdony sajátíthatná ki magának. A villamos vontatásnak minden előnye mellett nagy hátránya, hogy idegen energiaforrásra szorul, a tervező mérnökök tehát az önálló energiával dolgozó mozdonyokat sem hanyagolhatják el. Ezek azonban már nem gőzgépek, hanem olajjal fütött motormozdonyok lesznek, automatikus Qzemanyagadagolással. úgyhogy az egész mozdony kezelését egy ember te el tudja majd végezni, éppen úgy mint az elektromos mozdony vezetője egyszerűen a kapcsolótábla mellől. TUDJA-E ÖN?... ... hogy ok óceánok még a partoktól 800— MKUf kilométer távolságban is apró rovaroktól nyüzsögnek, éppen úgy mint a szárazföld kisebb-nagyobb állóvizei és foly ói* Ezeknek • rovaroknak szaporodását sokáig nem tudták megmagyarázni, rrág legújabban sikerült megállapítani, hogy vándormadarak lehullott toUairo rakják petéiket. ... hogy a csigák a növényi mérgekkel mentben teljesen érzéketlenek? Az ismeretes mérges növények és mérges gombák mimdm- soetre nem ártanak nekik. ... hogy a cápa egy alkalommal másfél mé- tormázsa hátat is el,tud fogyasztani? ...hogy a madarak között a verebek a ley- noesoabb repülőkt ...hogy ae első európai ujságot, Julius öaeear, a nagy római hadvezér és államférfim alapította „Acta Diurna", azaz „Napi seomleá eimmelf Az újságot, természetesen merni nyomtatták, hanem kézzel írták és a rabszolgák egész serege gondoskodott sokssornsi- tásáróL A lapnak hivatalos jellege volt és a taemdbust határozatokat tartalmazta. ... hogy az orvostudomány különleges ágainak kialakulása nem korszerű vtvnuíny, mert ae ókori egyiptomiak példáid csak, specialista ormosokat ismertek? Külön szem,-, fej-, fogorvosaik, belgyógyászaik stb. voltak és ezclc kizárólag a saját területükre eső betegségek- W foglalkoztak. ...hogy a háttér szó a rádium éráéiról ne- vexetes Joachimstál városáról vette nevét, okol 1519-ben nyomták az első „Joachims taler"-nek nevezett pénzérmeket? Az elnevezés rövidített formájában később más, hasonló nagyságú, és súlyú pénzek jelölésére is divatba jött és a dollár szóban, ma is tovább él. I 30 perc mcFosvásárhety 4& perc Haqvvárad te perc Budapes REPÜLŐ GÉP P E ! A Meoyrsr Léaiforg^m» r.». MAIW légijárara vasarnapís üzletednek. Oóelőre qondoskodié ■ e l v-f o ” ' o ! d s r <5 IWiÉJy» . üti»-, t V- ?ff*r 3F i Telefon: 35—96 lámpa is / íiiólampjkereskedáj« vissz»»altia Boris Sokat hallunk mostanában Bulgáriáról. Tudjuk, hogy a bulgárok munkás, erőteljes, bátor nép s emellett még rokonságot is tartunk velük. De egypár szabványos földrajzi és történelmi adattól eltekintve, a széles tömegek úgy gondolnak Bulgáriára, mint egy évezreddel ezelőtt elszakadt testvérországra, mely azóta éli a maga sajátságos életét s csak kivételes alkalmakkor dobban össze a két nép szive, mint napjainkban is. Éppen mint a japánok, a bulgárok is feladataik megoldásánál álhatatosan és odaadással dolgoznak. Bulgária a szigorú nevelés és a kemény élet hazája. Kétféle szempontból lehet megítélni a szegénységet: elfogadni, mint egy visszavonhatatlan isteni dekrétumot, vagy ösztönzést találni benne az életviszonyok megjavítására. A bulgárok már kora gyermekkoruktól kezdve az utóbbi tétel nyomdokain indulnak meg. Tanulni! A tanulás a bulgár nép légVirulóbb becsvágya. Leküzdeni a szétszórt települések hátrányait, iskolába járnak behavazott hegyi ösvényeken és göröngyös mezei utakon. Tizennégy éves korig kötelező az elemi oktatás, de kevés bnlgár gyermek van, áld legalább három polgári osztályt ne látogatna végig. Legritkább esetben laknak bennlakásban, mert a szülök ellenőrzését és jóakarata szigorúságát a bulgár tanítási rend mindennél fontosabbnak tartja. A középiskolások egyenruhát viselnek: jellegzetes, apró ellen- zőjü sapkájukon fém gomb virít és este nyolc óra után az utcára nem léphetnek. Tanulmányi elóTialadásuk érdekében alávetik magukat minden nélkülözésnek. Ismerek egy bulgár egyetemi hallgatónöt. Kifogástalanul beszél németül, franciául, olaszul. Érdeklődésemre elmondja, hogy szünidő alatt gépírással, másolással, fordítással keresi meg a jövő tanév anyagi alapjait. Ped<g nem is szegény. Az egész bulgár közéletet a népi elem uralja. Még a társadalmi hierarchia legmagasabb fokán állók is népi származásúak. Magas termetüek, mozdulataikban nyersek, megszokták a fáradságot, szorgalmasok és -zigoruak Nem csoda, ha ilyen „nyersanya" bói" jó hadsereget gyúrnak. A háború viszontagságai* kevés nemzet katonája viseli el olyan könnvedséggel, mint a bulgár. A legszivélyesebb viszony alakul ki a legénység és a tisztikar között, hiszen társadalmi válaszfalak nem választják el őket egymástól. Igazi bajtársak! A bulgár hadseregre gondolva, ''mindig eszembe jut. Cesco Tom r- selli, a „Corrlere della S a" utolsó riporterének és egy Japán tengerésznek a beszélgetése — Miért megy el olyan közömbösen az amerikai tengerész mellett? Flgye’emre sem méltatja a díszes egyenruhát ? — kérdezte az újságíró. —■ Nem én! Mi erősebbek vagyunk, mert egységesek vagyunk. Egy amerikai matróz annyi fizetést élvez, mint nálunk egy admirális. A bulgár hadsereg, mint minden egészséges gyökerű hadsereg, a nemzeti kohézió eszköze, mely mindig feladatainak magaslatán állott. Bulgária is, mint mi magyarok, a háborút mindig megnyerte, a békét elvesztette. Mint aki vagyonát és hitelét vesztette el egy rosszul sikerült spekulációban és mindent előírói kezd, Bulgária is úgy lábalt ki a mult háború romjai közül. Keveset beszéltetett magáról, derűs mosollyal felelt a politikai csábításokra. Mai politikai magatartása a feltételes hadviselő fogalmi körét meriti ki. Mint a háromhatalmi egyezmény tagállama hadban áll Nagy Britanniával és az Egyesült Államokkal. A Szovjet-Unióval fennálló kap csolatai hasonlitanak Japán álláspontjához.- azzal a különbséggel, hogy Inkább ki van téve a kommunizmus fertőjének az orosz néppel való nyelvi és vérségi rokonság folytán. Bár fenntartja a diplomáciai viszonyt a szovjettel, ez azonban nem lépi túl a tisztán konvencionális jelleget. Ha Bulgáriára néz a világ szeme: ezért éber és sok vonatkozásban megelégedett is. Megnyilvánulásait rend, fegyelem, felelősségérzés jellemzi. Háborút nem visel, de az összes háborús korlátozások fennállanak. A hadsereg a szemük fénye, büszkén tekintenek a menetelő katonákra és mélyen fejet hajtanak az elvonuló zászlók előtt. Még azok is a trón köré tömörülnek, akik Fer- dinánd cár lemondása után a köztársasági államformát propagálták. Boris király népszerűsége általános. Ennek a csendes, egyszerű palotában lakó királynak1, legnag-óbb szenvedélye a mozdonyvezetés. Olyan közel áll népéhez, hogy alattvalói lábujjhegyen haladnak el ablaka alatt, nehogy munkájában megzavarják ... N. .T. 19 4 2. AVU 1 Cl S 5 Nietsche, mint fatnok Aki félszázaddal ezelőtt megálmodta a mai Eurónát... Nietsehét a világ filozófusként ismeri, de nemcsak filozófus, hanem annál több: látnok volt. Nem a szigorú fegyelmezettséggel felépített gondolatrendszerek embere volt, aki elvont formulákban éli ki alkotóerejét, hanem átengedte magát az élet közvetlen áramának és minden feszültségváltozására a költő érzékenységével felelt. Bölcsességét nem is maradandó filozófiai rendszerben hagyta az utókorra, hanem a közvetlen átélés himporát viselő aforizmákban. Ezekből az aforizmákból azonban — látszólagos ellentmondásaik ellenére — egy zseni, egy em- bertitán alakja bontakozik ki, aki minden idegszálával benne élt korában és minden idegszálával — kiemelkedett belőle. A Véges emberi erőt meghaladó céljai súlya alatt összeomolhatott, tragikus összeomlása azonban csak személyi tragédia volt: ha betelje- stiíésüket nem is élhette át, eszméi megtalálták az utat az emberekhez és az idő csodálatos mértékben igazat adott nekik. „Mi egy szóval európaiak vagyunk — és ebben a .szóban megtisztelést kell látnunk jó európaiak, Európa örökösei, az európai •szellem, évezredeinek gazdag, tulhalmozotl de lekötelezett örökösei“ — Írja „Vidám tudomány“ cimü munkájában. Ez a mondat nemcsak a mult tanulságait foglalja össze, hanem politikai hitvallás is. ...Imi előttem lebeg — írja Nietsche a továbbiak során — mert lassan és vontatottan bár, már látom kialakulni — az az egységes Európa. Századunk minden szélesebb látókörű és mélyebb emberének létkimunkája tu. lajdonképpen ennek az uj szintézisnek előkészítése volt és próbálkozásaik ezt a jövőt vetítették előre.“ Európát nem a középszerűség, a gyáva meghunyászkodás langyos szelleme emelte az öt világrész élére. Ez a felismerés a. liberális demokrácia hajnalán élő Nietsehét a demokrácia fantasztikus ellenségévé tette. Am a kérlelhetetlen harcos, a szenvedélyes bajvívó is elég meggondolt és elég nagy volt ahhoz, hogy belássa: történeti folyamat Indult el és a demokrácia szükségszerű közbeeső állomása az elavult történeti képződmények lerombolása árán egészen uj jövő felé vezető utón Érdekes, hogy az a Nietsche, aki a lélek diadaláért szellemi síkon harcolt, akit egyedül az európai szellem'1 nagyrabecsülése hívott porondra, mennyire lelkesedett a katonai nevelésért: j „Az általános védkötelezettség már most is ellenméreg a demokratikus ideák puhaságával szemben. Európa katonai fejlődése öröm mel tölt el . . . Az európai helyzet a következő században a férfias erényeket isméi kifejleszti majd, mert állandó veszedelemben élünk.“ A nagy történelmi összefüggések távlatában gondolkozó és érző ember tehát a gyakorlati élet, a kézzelfogható valóságok prózai világába szállt le: Európának készen kell állnia a fegyveres harcra, mert veszedelem fenyegeti.“ A zseni csodálatos adományával pontosan előre látja azt is, hogy honnan fc nyeget ez a veszedelem. „Ma már senki sem hiszi, hogy Anglia elég erős ahhoz, hogy régi szerepét, még harminc évig tovább játssza . . . Manapság elsősorban katonának kell az embernek lennie, hogy mint kereskedő hitelét el ne veszítse.“ Európa legnagyobb ellensége azonban Oroszország: „Véleményem szerint az orosz fenyegetés olyan méreteket fog ölteni, hogy Európának végül is el kell szánnia magát arra, hogy hasonlóképpen fenyegetővé váljék, vagyis olyan akaratot kell magában kifejlesztenie, amely évezredeken át célul lebeghet előtte: a kis államosdi hosszú ideig folytatott komédiájának, hasonlóképpen a dinasztikus és demokratikus sokatakarásnak végre véget kell vetni. A kis politika, ideje már lejárt. A következő évszázad nagyvona. ■ lu politikára fog kényszeríteni." Aki nem éli át vakon napjaink száguldó iramban vágtató eseményeit, amelyek a jelek szerint valóban századokra határozzák meg földrészünk sorsát, annak Nietsche látnoki szavai eleget mondanak. Jóslatainak nagyrészét máris igazolta ez a félszázad máris és ki tudja, nem ad-e Nietschenek teljesen igazat a jövő? (dr. n. I.) 1-0 MQZGO His -t tir» '‘•»pţ miTs?ra' fl legm; • -sjgosabb ma bar bohózat L a t a b á r F álmán, Egry Mária, Kiss Manyi, M ak 1 á ry Zoltán. PEPITA KABÁT Aprtiis 5 és 6.-án, vasárnap hétfőn d. p. ll-kor ÜNNEPI MATINÉ: JU IRfcZ, Paul üli. Általános belépődíj 66 fülőr.
