Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-03 / 76. szám

— Kommunistákat Ítéltek' el Francia­országban. Toulouseból jelenti az OFI: A bíróság kommunista tevékenység miatt egy embert életfogytiglani kény­szermunkára, egyet pedig lő évi kény­szermunkára ítélt. (MTI) — HITERŐSITŐ SAROK 'A SZÉKELT- KERESZTÚRI UNITÁRIUS GIMNÁZIUM­BAN. Az unitárius egyház néhány évvel be­vetette az úgynevezett hiterősitő napokat, amelyeknek az a rendeltetése, hogy az ifjú­ságot hitben erősítse, vallásos, isten-félé és öntudatos magyarokká nevelje. A seékelyle- >vsr/itvi unitárius gimnáziumban az elmúlt «aprókban tartották meg a hiterősitő napokat, A hiterősitő napok alatt három fökérdéssel foglalkozott az ifjúság: 1. Milyen legyen a ■Magyar unitárius ifjú vallási szempontból. 2. Mügén legyen a magyar unitárius ifjú nem­zeti szempontból. 3. Miért kell harcolnak a Szőrijét ellen. Az unitárius lelkészek elöadá- sofékvA világit oltók meg azt az utat, amelyen m if.jumgnak hatódnia keli. A hiterősitő na- ixek bejáróját a gimnázium tornatermien tartottak meg s annak során az ifjúság be- seámott arról, hogy mit. nyert a hiterősitő napol: által. — Mennyi váltópénz vau forgalomban. Ä M, Kir. Legfőbb Állami Számvevő­szék most tette közzé kimutatását az IMI. II. félév végéig forgalomba bocsá­tott váltópéuz mennyiségről. Eszerint ezüst ötnengősből 23,289.000, kétpengős- ből 35,790.000. egypengősből 53 millió, aluminium kétpengősből 48 millió, egy­pengősből 80 millió, nikkel 50 filléresből 22 millió, huszfillésből 10.094.000, tizfMé­résből 5,212.000, acél huszfilléresből 10 millió, tmíilléresböl hétmillió, kétfMé­résből 1,740.000, bronz kétfilléresből 3,260.000. egy filléresből pedig 960.000 pengő névértékű érmék vannak forga­lomban. (Magy. Tudd w FE RENCJÓZSEF . KESERÜVIZ __ A kolozsvári rendőrség hirei. Nagysza­bású lopás ügyében Indított nyomozást a rendőrség. Klein Manó, Arpád-ut 03. szám alatt lakó kereskedő bezárt lakását álkulcs- osal ismeretlen tettes felnyitotta és onnan 10.000 pengő értékű ékszert és készpénzt lopott. Klein alighogy felfedezte a lopást, máris újabb tolvajlás áldozata lett. Ugyan­csak ismeretlen tettes, üzletéből lopott el tőbbszáz pengő értékű árut. — A kolozsvári rendőrség őrizetbevette Sarkad! Ferenc 40 éves mázoló segédet, aki ittas állapotban bicskával rátámadt a Szent György-téren Gábor Béla nevű ácssegéd, Gyepü-utca 2. szám alatti lakos ismerősére és azt bicská­jával kétszer oldalbaszurta. Gábor Eélát a mentők szállították a sebészeti klinikára, ahol megállapították, hogy 20 napon túl gyó­gyuló sérülést szenvedett, — Katonai szolgálat igazolása a csa­ládpénztárnál. A Magyar Tudósitó je­lenti: Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár elvi döntése szerint a harctéri szolgálatot teljesítő munkavál­lalók katonai szolgálatának igazolására a kivételes állapotra való tekintettef a szakmai esaládpénztárak elfogadnak olyan bizonyítván yt is, hogy a munka­vállaló felesége az év megjelölt hónap­jában szám- és névszerint megnevezett gyermekei után hadisegélyben részesült. Parkellezési munkála* lokál jutányoson vállal Lőrinc» megrendelések a S E B Ö K cukrászda Szenteg\jház-u. 1 és Zápolvja-utca 6 * A zilahi kir. törvényszék. P. 901— 1942. Idéző hirdetmény. A zilahi kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy Papp Lajos 'felperesnek Ciobán Tanasiáné sz. Kerekes Hona alperes ellen 4000 P. tőke és jár. iránt indított perében a bíróság a per fel­vételére és érdemleges tárgyalására ha­tárnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 3942 évi május hó 29. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Széchényi utca 2. házszám I. emelet 23 ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig . Cioban Tanasiáné sz. Kerekes Mária Ilona volt zilahi lakos alperes részére — ki is­meretlen helyen tartózkodik, ügygondno­kul Dr. Balkányi Jenő ügyvédet (lakik Zilahon) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határ­napon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező eset­ben az ügygondnok fog helyette eljárni. Zilah, 1942 évi március hó 7 napján. Dr. Pongrácz Győző s. k. kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül: Kozma László s. h. t. India feltámadt... India szabadsága Anglia végét jelenti Irtó: Hermann Fíddickow Jelentőségteljesen vakolta m angol sorsot. Churchill egyik nemrég elhangzott afcóliázi beszédében: — Ez a háború rengeteg meglepetéseket és szenzációkat rejteget magában. Minden pilla­natban történik valami elő revem Iái olt, veszé­lyes és meglepő esemény, melyek fölött eddig egy könnyű kézlegyintéssel tériünk napi­rendre. Az angolok számára bizonyára a« eddigiek közül ma a legmeglepőbb az a bizonyosság, hogy az Empire ragyogó ékköve, India eddig ■még sohasem volt annyira veszélyeztetve, mint napjainkban. Minden tekintetben ügy látszott eddig, hogy létezését nem lehet megsérteti i vagy kétségbe vonni. Nagybritáiwiiát az ed­digi hatalompolitikai stratégiájának sikerűDt mindenkor azokat a pontokat biztosítania, me­lyek birtoklásától a birodalom sorsa függött. A Földközi-tenger, Elő- és Középázsia és végül a Távoikelet hatalmas erődjei szétrom­bolhat a tlan várakként állottak napjainkig az angol gazdagság látszólag legyőzhetetlen for­rásai ellőtt. Aztán jött a győzelmes japán hadjárat min­dent elsöprő vihara, amely eltüntette a föld sziliéről ezeket az erőd if menyeket és ugyan­akkor elhomályosította az angolok hitét is birodalmuk megsebezhet ellenségébe ti. Burmá­ban. amely 1925-ig Indiához tartozott, a Temto katonái győzelmet győzelem után arat­nak. Ma a világtörténelem tréfájának tűnik fel. hogy Anglia egyszer azon a véleményen ■volt, hogy India veszélyeztetése csakis a Szov­jet-Unió felől jöhet és ezért a. jelen háború kitöréséig lénylegesen csak arrafelé rendezke- ' deli be védelemre. Wawell tábornok, akit, mi­után Anglia elárulta holhindindiai szövetsé­geseit, ismét Delhibe rendeltek, hogy meg" j szervezze az indiai ellenállási és harci készen- j létet, uj állomáshelyén szinte áthidalhatatlan nehézségeket talált. Ma még nem jött el az időpont, mikor ar­ról lehetne már beszélni, hogy a japánok megtámadják Indiát vagy sem. Mindamellett már ma meg lehet teljes bizonyossággal álla- pitani, hogy Angiidnak már semmi esetre sincs ideje ahhoz, hogy megvalósítsa belső és külső védelmi vonalát Indiában. A felmerülő roppant súlyos nehézségeket igyekszik most Anglia régi. bevált mód^zarei- yel, üres Ígérgetésekkel és borravalógesztu- sokkal megszüntetni. Az „Tndia Act“ alap­ján hajlandó most — természetesen csak pa­píron — némi önkormányzati jogok engedé­lyesésébe is belemenni és az indusoknak némi parlamenti szavazati jogokat is ajándékozni. Ugyanaz, a csalétek ez, mint a világháborúban. Egy kis összegű részletfizetést teljesítenek a hiszékeny indusoknak, arra gondolva, hogy a most kidobott részletek majd a háború utáni „boldog időkben“ százszorosain vissza térülnek majd. India azonban végigjárta már az angol iskolát és nagyon vigyáz a kalapjára, nehogy elvigye az angol szél. Már nem találnak itt talajt még azaz Ígéretek sémi, amelyek arról szólnak, hogy Anglia felséges ura kegyesen hajlandó lenne bizonyos domUiiúmi jogokat is elismerni az indiai népeknek. Itt már az utoteó utcán sétáló ember is tudja, hogy az angol domíniumok — Kanada, Ausztrália és Délafrika — az angol anyaországgal átélt közös háztartásba beleunva, csak egyet kíván: a szabadságot .és „el Angliától“ jelszó alatt. Az indiai magatartás Washingtonban is meglepetést keltett. Itt az a hir járja, hogy az Unió komolyan figyelmeztette Londont, hogy értse meg végre az idők jelét és legyen bőkezű az indiai igények és követelések keze­lésénél. A legsizömyübb a dologban azonban az, hogy az Egyesült Államok eközben direkt, tehát London megkerülésével akarnak tár­gyalni Indiával. Ugyanakkor otthon, a Dow­ning Street urai arról tanácskoznak és vitat­koznak, hogy meddig lehetne elmenni az en­gedmények tövises országútién. Az első angol birodalom összeomlása után az angolok lerakták a második birodalom alap­jait, kezdvén az építést Indiából és elsősor­ban Indiára támaszkodva. Erre az épületre 1877-ben Viktória királynő India császárnő­jévé való koronázása vonta fel a lobogót. Az­óta India milliós tömegei halomra véreztek és hulltak el Nngybri fán máért. A rabszolga- gazdálkodás és kizsákmányolás több mint négy-ötödé folyt be évente az anyaország ha­talmas aranypincéibe, míg csak egv negyede maradt meg az indusok országának, vágyai, gondjai és éhsége esillapifásául. Anglia kegyetlen önkénnyel viyyázott In­dia belpolitikájára is. Ezt a fSklrészmtgysá- gu országot, különféle fajtájú népeivel, osz­tályaival. hagyományaival és szokásaival s végül vágyaival, tisztán angolul kormányoz­ták. Egészen a mai napig győzedelmeskedett és fénykorát élte itt a jelszó: „Divide et im- pira“. Azonban ez az aljas felfogás és an­gol magatartás most mutatja igazán hiányait és szörnyű tévedéseit, mert itt is betelt már a mérték, inert itt is a nép saját vezetői tá­♦ mádnak fel és hittel, fanatizmussal készek arra, hogy ebben a nagy országban jobb jö­vőt teremtsenek. Anglia nehézségei Indiában már a mostani háború elején mutatkoztak, amikor az indiai nacionalisták verni a követeléssel léptek föl, hogv az országot minden erővel távol kell tar­tani a háborútól. Az inchtsok elutasították azt ue Ígéretekkel fűszerezett londoni ajánlatot, mely indiai háborús kormány felállítását sür­gette. Ez .természetesen az. indiai alkirályt nem akadályozta meg abban, hogy újabb pénz- és vér-terheket sózzon az indusok nya­kára, A kongresszus-párt erre nyílt csatasor­ból tagadta meg a tartományi kormányok tá­mogatását. A következmény rengeteg letartóz­tatás lett, ezek száma a mult ősz három hó­napjában elérte a 12.000-et. Csak Kalkuttá­ban egy napon 700 indus vezetőt tartóztat­tak le a britek. A düh és elkeseredés azonban már tetőpontra hágott, amikor a brit hatósá­gok’ ismét bevezették a delikvensek nyilvános megostorozását. Az, indusok tiltakozásaira a londoni rádió azt .jegyezte meg lakonikusan, hogy erre szükség Volt, meri minden eddigi intézkedés eddig eredménytelennek bizonyult. Igv tehát, a testi fenyítés India 1 tekéjének fenntartása érdekében mindenképpen indo­kolt. Ila Angliának sikerült is közben egyes brit­barát indusoktól engedményeket kicsikarni, az măr mit-em változtathatott az általános helyzeten. Az indiai nacionalizmus angol- gyülölete naponként nő, vezetői pedig nyíltan vállalják az utolsó szó kimondását is. SUBHAS CHANDRA BOSE, az indiai nacionalista mozgalom vezére. Ennek legjobb bizonyítéka Subhas Chandra Bose indus vezér szabadságfelhivásának visz- hangja. Kristálytisztán üzente meg ez a népe által elismert fiatal indus vezető a végső har­cot Nagyhritánniának és radikális eszközöket helyezett a briteknek kilátásba, hogy kihar­colja országa szabadságát. A legutolsó időszak egyik legnagyobb fejlő­dési foka: India feltámadt. Már a megalkuvó és angolbarát indusok sem tudják megakadá­lyozni, hogy az óvatosság és a szabadság utáni legyőzhetetlen vágy árama ne hatoljon át a 400 milliós indus nép tömegein. London és Washington minden propagan­dája és megtévesztő politikája ellenére is az igazság és a tényállás az, hogy' India egyet­len egy szót sem hisz többé a briteknek. In­dia követelése és igénye két szóból áll: füg­getlenség és szabadság. Az angolok jól tudják ezt, valamint azt is, hogy e két szó felvétele as angol szótárba Anglia végét is jelenti. Ha India elvesz, ös­szeomlik a második imperium is és az idő egy harmadik épület megalapozásához már igazán nagyon alkalmatlannak látszik. Tűz pusztította el BetMen István gróf szabédi henc*er-vómma?máf Marosvásárhely, április 2. Bethlen István gróf volt miniszterelnöknek a maiostorda- megyei Szabód község határában lévő hen­ger-vámmalma leégett. A malmot Flóra Sándor marosvásárhelyi molnár bérelte, aki a tűz kitörésének idején nem tartózkodott a malomban. A tűz éjszaka keletkezett s azt a fütő kisgyermeke vette észre, aki felriadt a lángok fényére. Sírni kezdett, felíármázta a szüleit s azok rémülten látták, hogy az egész malom lángokban áll. A felriadt csa­lád segítség nélkül nem foghatott hozzá az oltáshoz és a fütő három kilométerre fekvő községbe futott, hogy segítséget hívjon. Mire azonban a község tűzoltósága kivonult, az egész malom felszerelésével együtt a lángok martalékául esett. A kár meghaladja az 50.000 pengőt. A tűz keletkezésének oka ez- ideig Ismeretlen. 19 4 2, ATPniCIS 3 Van-e joga a Kárpátok Rt. Mt/OMdájának képesítéshez kötött ipart gyakorolni ? Kolozsvár, április 2. A kolozsvári Ipartes- tütet nyomdaipari szakosztálya feljelentést tett a kolozsvári büntető rendőrbiróságon a Kárpátok RT könyvkereskedelmi vállalat el­len, mert kisipari keretben nyomdaüzemet tart fenn, holott mint jogiszemiélyiség csak nagyipari keretben volna joga a képesítéshez és engedélyhez kötött nyomdaipart gyakorol­ni. A feljelentésben az Ipartestület megállapít­ja, hogy a Kárpátok RT központi irodáját és nyomdáját néhányévvel ez.előtt Bukarestbe helyezte s nyomdaüzeme a román fővárosban ma is működik, itteni nyomdaüzeme pedig meg nem engedett üzleti versenyt folytat, A magyar ipartörvény nem engedi meg, hogy jogiszemély kisipari keretben képesítéshez kötött ipart gyakoroljon. A vállalat kihágást követett cl azzal is, hogy a nyomda Kezelésé­re olyan személyt alkalmazott, akinek nincs meg a kellő képesítése. A nyomda vezetője: Bernát Móric annak ellenére, hogy nem ren­delkezik képesítéssel, a román muu,kakamara által kiállított mesterkönyv alapján gyakorol­ja az üzem vezetését. Az Ipartestület feljelen­tésében kéri a büntetőrendőrbilóságot, álla­pítsa meg: a zsidó Bernát Móric, hogy jut­hatott képesítés nélkül mesterkönyv birtoka­ira. * Udvarhely vármegye árvaszéke. Szám: 3225/1942. Árverési hirdetmény. Udvarhely vármegye árvaszéke közhirré teszi, hogy a hatóság alá tartozó gyámpénztár tulajdonát képező nyomdai gépeket, betűket és egyéb felszerelési tárgyakat a székhelyén (Székely udvarhely, vármegyeház 5. sz. szobájában) 1942. április hó 25-én napján d. e. 10 órakor megtartandó önkéntes nyilvános árverésen eladja. Kikiáltási ár 14.940 Pengő. Az árve­rési feltételek a fenti helyiségben a hivata­los órák alatt megtekinthetők. Székelyud­varhely, 1942. évi március hó 30-án. Dr. Szabó József, árvaszéki elnök. Falltai: Nero, színmű, 3, kötve 5 pengő. Strindberg: Bűnbak, regény, 3.60, kötve 5.60. Sztaniszlavszky: Életem, 4.80, kötve 6.80 p. Sportrepülőkönyv 6 p. Dénes György: Álom-Manci 5.60, kötve 7.60 p. Harrar: Megátkozottak 9, kötve 12 p. Priestley: Daloljon a nép 6.50, kötve 8.50 Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen újdonság- jegyzéket. * A zilahi kir. törvényszék. P. 774— 1942/2. szám. Idéző hirdetmény. A zilahi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Dr. Lakatos Gáborné sz. Widinfezki Irén és Török Margit felpereseknek Niculescu Leopoldné sz. Terner Blanka alperes el­len 6000 P. tőke és jár. iránt indított pe­rében a bíróság a per felvételére és ér­demleges tárgyalásra határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1942 évi május hó 29. napján 9. órakor hivatalos helyisé­gében (Széchényi utca 2 szám I. emelet 23 ajtószám alatt) jelenjenek meg, egy­szersmind pedig Niculescu Leopoldné sz. Terner Blanka volt'zilahi lakos alperes részére — ki ismeretlen helyen tartózko­dik — ügygondnokul Dr. Monori László ügyvédet (lakik Zilahon) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában megha­talmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog he­lyette eljárni. Zilah, 1942. évi március hó 6 napján. Dr. Pongrácz Győző s. k. kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül: Kozma László s. h. t. EDISON MOZGÓBAN Húsvéti dupla műsor: 1. Nem loptam én életemben Főszerepben: Latabár, Bilicsi, Szilassy, Pethes Erdők haranriáia Főszerepben: Buck Jonnes Számozott helyek. Előadások kezdete 3,5,7*10,9*10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom