Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-24 / 92. szám
Árvízi szemfeutat tett Bohczos államtitkár Makó, április 23. 'MTI) Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, mint az Országos Nép- és Családvédelmi Alap országos ügyvezető igazgatója, szerdán délután gépkocsin Makóra érkezett. Fejér Miklós dr, öispán és Ferenezy Béla dr. alispán fogadta és vendégelte meg. Ebéd után a közigazgatási vezetők a víz- és útügyi szakértők bevonásával értekezletet tartottak, amelyen az dr- As belvizokozta rongálásokat, károkat, valamint a, segítés módját, beszélték meg. Az értekezleten az államtitkár kilátásba helyezte, hogy a vármegye épületanyag szükségletét a meglévő készletek felh asz nála savai és a gyártás folytonosságának biztosításával a lehetőség szerint igyekszik kiegészíteni és minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy a házak minél előbb felépüljenek. Elsősorban a sokgyermekes családok kapnak kamatmentes kölcsönt, vagy végső esetben segélyt. Sor kerül a lapos helyen épült községeknek magasabb helyre való áttelepítése is. Az értekezlet után a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület volt internátusát tekintették meg, amelyet a belügyi tárca által folyósított állami segélyből vásárolt meg a megye könyvtára és hivatali helyiség céljaira. Az államtitkár ezután gépkocsin folytatta árvízi szemleutjit. Balos P, Elemér professzor előadása az ítélőtáblán Kolozsvár, április 23. A magyar magánjognak az erdélyi és keletmagyarországi területekre kiterjesztéséről a kir. Ítélőtáblán rendezett előadássorozat keretében Balás P. Elemér egyetemi tanár a szerzői jogról tartott előadást. Rámutatott arra, hogy bár a magyar szerzői jog törvénybe van foglalva, mégis az erdélyi jogászközönségre lényegileg ugyan az a feladat vár a szerzői-jog tekintetében is, mint a szokásjogi alapon fejlődött egyéb magánjogi jogokat illetően. Nem elég ugyanis a törvényt ismerni, hanem behatóan kell tanulmányozni, a bírói gyakorlatot és a jogi irodalmat is. A legújabb magyar szerzői jog sok tétele a bírói gyakorlat körében jegecesedett ki, mert a törvény alkotásakor a szerzői jogot érintő technikai fejlődés még nem ment végbe s az élet szükségleteinek kielégítése végett a bíróságnak kellett nagyméretű jogfejlesztést végeznie, ami igen magasrendü értékű judi- ■katurában meg is valósult. Ebből a szempontból a korábban hatályban volt román szerzői jogi törvény is igen hiányos, nincsenek benne részletesen kifejtve a rádióra, a filmre, a gramofonra stb. vonatkozó nagyjelentőségű jogtételek, hanem legfeljebb csak rövid utalások találhatók ebben a vonatkozásban a román törvényben is. A törvény hiányainak pótlása a bírói gyakorlat eredményeivel azonban nem lehet végleges megoldás. hanem újabb törvényre van szükség a magyar szerzői, jogban is. Ebben a tekintetben számolni kell azzal a legújabb külföldi jogfejlődéssel, armely nem egy kérdésben uj irányban halad és főleg a közösség érdekeinek kidomboritására, valamint a szerzői jogból egyes kérdéseknek kiküszöbölésére és más speciális törvényekben való szabályozására törekszik, amelyeket eddig szerzői jogi jellegüeknek tartottak. Az igazságügy-miniszter meg is indította a szerzői jogi reform előmunkálatait. Május 8 án Kolozsvárott találkoznak a közművelődési egyesületek megbízottjai Kolozsvár, április 23. Az ország közművelődési egyesületeinek megbízottai a napokban értekezletet tartottak Budapesten. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet a megbeszéléseken László Dezső országgyűlési képviselő, az egyesület közművelődési szakosztályának elnöke és Vita Sándor országgyűlési képviselő, az egyesület igazgató- választmányának tagja képviselték. A kétnapos értekezleten megtárgyalták a közművelődési egyesületek egységes célkitűzéseinek és irányelveinek alapelveit. Az a terv, bogy o közművelődési egyesületek azonos célkitűzésekkel és munkaprogrammal folytassák működésűket a jövőben. A tárgyalásokat még nein fejezték be. Május 8-án Kolozsvá- <>. ismét találkoznak a közművelődési egyesületek megbízottai. A kolozsvári megbeszéléseken az EMKE konkrét munkaprogramot terjeszt az értekezlet elé. — összvezetőségi értekezlet a kolozsvári Hivatásszervezetben. A Hivatásszervezet kolozsvári tagozata pénteken este összvezetö- ségi értekezletet tart. Az értekezleten a különböző szakosztályok vezetői is részt vesznek. Farkas Ferenc „Bűvös szekrénykének bemutatója az Operaházban Szerdán este rnutátfa be a Magyar Kirá- Jyi Operaház a legújabb magyar vigoperát: Farkas Ferenc „Bűvös szekrény “-ét. A két felvonásos dalmű minőségi értéke és a lelkes fogadtatás egyaránt azt bizonyítja, bogy a bemutató a szokott sablonokon messze tulemel- keűő zenei eseményt jelent, dalműben szegény zeneirodalmunkban pedig komoly gyarapodást. A magyar opera fejlődési vonalába szervesen beleülő uj zenemű mindenekelőtt leszűrődött hangjával, tisztán zenei elképzeléseivel jeleskedik. Az uj magyar muzsika formanyelvén szól, de nem az üres népieskedés eszközeivel. Talán eklektikusnak is nevezhetnék ezt a zenét, hiszen folklnriszfikus elemektől kezdve egészen a klasszikus zenei beszédig érdekes példákat idézhetnénk belőle, ám az „eklektikus“ kifejezés néni elég meggyőző, sőt esetleg félreérthető Farkas Ferenc esetében. Ez a fiatal zeneszerző keltő bátorsággal, fel- készültséggel és önmérséklettel keresi a kibontakozás útját; deklarációban ragaszkodik a magyar lejtéshez, ennyiben Bartók és Kodály eredményeit szerencsés módon viszi tovább s gyakran használja a recitat ivó eszközeit. Általában kerüli a káí-t számokat (Zutej- ka ariettája és második-felvonásbeli áriája kivételével nincs is szólisztikus értelemben lezárt szám) s a cselekményt a zenébeh bizonyos átkomponáltsággal teszi mozgalmasabbá. Erősen ragaszkodik a tonális centrumokhoz, miáltal nem válik erőltetettem moderné, az élénkítés eszközéül viszont gyakran veszi igénybe az ellenpontot;ást, mely sohasem száraz. avagy elvont, sőt az említett mozgalmasságot jelentősen segíti. Nagy drámai erő és felfokozott ábrázolókészsóg jellemzi Farkas Ferenc zenéjét; gyengéd pszichológiai aláfestése a drámai tetőponton fölényesen érvényesül. Ha mindehhez hozzávesszük még a remek kórusokat, melyeket levegősen, kitűnő hangzásokkal kezel1, ugv érezzük, hogy bár néni kimerítően, de. legalább főbb vonásokban ismertettük az. uj magyar dalművet, melynek a jelek szerint, ragyogó pályafutása lesz Operánk színpadán. Meg kell emlékeznünk a kitűnő szövegkönyvről is, mely Kunszery Gyulának, az ismert fiatal költőnek első színpadi munkája. Az Ezeregyéjszaka meséiből vett cselekményt ötletesen szedte könnyen perdülő versekbe: a többnyire rövid verssorok pontos rimelése mögött igen gyakran ellenállhatatlan komikum rejtezik. A szövegkönyvön is feltűnik az egység, mely az egész vigoperát természetes simasággal foglalja keretbe. Az ízes magyarsága verssorok s a zeneszerző nemes törekvése eredményezte, hogy végre ismét egv prozódiai fonákságoktól mentes: darabot kapott az Operaház. , A parádés szereposztásból mindenekelőtt Orosz Julia Zulejká.iát kell k’enielniink. Játékban és hangban tökéleteset nyújtott, s a 'kényes szerepet állandóan növekvő feszültséggel énekelte végig. A fér fi f ősze re p I ők közül különösen Maleceky Oszkár kárfiiját és Koréh Endre muftiját tartjuk elsőrangú alakításnak. Hasszán rövidre szabott szerepében Jávái/ József jól állta meg helyét, a vezirt Hámori/ Imre. az asztalosmestert pedig Hosier Endre alakította. Kérni ingadozás volt érezhető a három oldaliszk (Raffai. Erzsi, Kovát* Jolán és Dósa Mária) munkájában. Értékesen emelik az uj darab sikerét ifj. Oláh Gusztáv díszletei és jelmezei, melyek a marionett világát próbálják felébreszteni. A rendezés Nádasán Kálmán invenéiózus munkáját dicséri, a zenei eleinek maradéktalan megvalósítása pedig Roubal Vilmos karigazgató és a vezénylő Berg Ottó értékes fáradozásának természetes eredménye. Az uj magyar opera bemutatóelőadását magas megjelenésével tisztelte meg a kormányzói család. (R. I.) „Közszabadságok“ a Szovjet alatt — A m. kir. honvéd haditudósító század közlése — Kora reggel, kemény fagyban indultjn*. útnak, hogy meglátogassuk egyik kikülönitve működő honvédkötelékünket, A dombokon még mindenütt áll a hó. Az ut, amelyen haladunk, fontos ellátó vonal. Használhatósága azonban a rettenetes télben igeu kérdésessé vált. Állandóan uj munkás- osztagokat kellett»kirendelni, hogy a szovjetorosz viszonyokhoz képest egyébként elég jókarban lévő, úgynevezett „műutat*1 a hótor- laszoktól szakadatlanul tisztogassák & járhatóvá tegyék. Elképzelhetetlen küzdelmeket kellett vivniok a szovjet, ellen harcoló szövetségeseknek a rettenetes téllel, hogy az első vonalakban harcoló csapatokat el láthassák a legszükségesebb felszereléssel. Most már köny- uyebb a helyzet, mert a hófúvások megszűntek és a kövezett utak mindinkább járhatóvá válnak. Ma még a. földutak i« használhatók, mert az olvadás nem volt általános és nem változtatta «árfolyamokká azokat az ukrán utakat, amelyeknek az irányát csak a mellettük felállított távbeszélő póznák soráról lehet megállapítani. Ezt az időszakot használták fel ellátó oszlopaink arra, hogy a szükséges felszerelést eljuttassák a küzdelemben álló csapott estekhez. Csapataink ma már ismét el varrnak látra mindennel s a. legtökéletesebb felszereléssel folytathatják harcai kitt. Az utón most is szakadatlan menetben vonulnak előre a tehergépkenvioszlopok. Előzésről itt most szó sem lehet. Z város közelében kettéválik a» ut s tni más irányba térünk. Szemben velünk egy parasztszánon néhány ukrán gubbaszt ? egyikük nagy hátikon nógatja a liosszttszőrü kis orosz lovat. Szób:)- olegyedünk velük, megkérdezzük tőlük, hova tartanak. Az egyik értelmesebb ukrán elmondja. hogy V. városkába igyekeznek, ahol rokonai Iáknak.-— Azt sem tudom — mondja az ukrán —* hogy félnek-e még? Tizenkét évvel erelőtt láttam őket utoljára. Sura néném ott dolgozott a cukorgyárban. Egy-két levelet, váltottunk, .de ahhoz néni juthattunk hozzá, hogy találkozzunk. —- Éppen ráost jutott eszetekbe, hogy látogatóba menjetek? — Igen most, mert a szovjeturalom glatt az ufa.iâshoţ is külön engedélyre volt szükség. Csak ogy-cgv kerületen belül utazhatott, az. akinek volt hozzá pénze és ideje. Be persze sem pénzünk, -em időnk nem volt arra. hogy utazzunk. Ámbár, ha lett volna >.«, akkor s'-m stive-en mentünk a párltUkámágrn engedélyért. Egyszer próbáltam utazási-engedélyt szerezni, de azt is megbántam. Erre olyan faggatásba kezdtek, mintha valami főbenjáró bűnt követtem volna el. Mért akarok utazni? Kihez akarok utazni Î Mi dolgom vau velük ? Elmondtam, hogy nyolc éve nem láttam a nőnemet és szeretnék vele elbeszélgetni. Krómban durván letorkoltak a párttitkárságon s kijelentették, hogy csak azokkal beszéljek, akikkel dolgom van. A szovjetben nem lehet időt. pazarolni családi beszélgetésekre és utazgatásokra. Azóta azután megfigyelték minden lépésemet. Valószínűleg gyanús tettem előttük. Sokkal kisebb dolog miatt is gyanússá vált az ember. Azóta nem próbálkoztam inég- egyszer a nőném meglátogatásával. —• Be azért utaztak, nem? — Az utazásból is propagandát csináltak. A mi üzemünkből két staliaaovec, azaz minía- munkás, utazhatott e&ak el. Őket Moszkvába vitték álilamköltségeü, ahol bemutatták nekik a mintaüzemeket, a jóléti intézményeket, a fürdőket, az óvodákat, az öreg munkások otthonát. Kagy hangon elmondták nékik, hogy ez mindenütt igy lesz és minden munkás számára igy lesz! Talán valamikor ezek az egyszerű emberek el is hitték a szovjetpropaganda hazugságait. dókán elhitték külföldön is, de ma már sokmillió német, magyar, finn és olasz katona láthatta saját szemével a moszkvai hazugság- várakat — a munkás nyomortelepet a gyárak körül s az állati életet a kolhoszokban. — Szó tem roll Ut utazásról, vagy szabadságról, yrum! -»- mondja a másik, — A legkisebb hibát, a legkisebb mulasztást is kegyetlenül megtorolták. Öt-tiz perces késés miatt egész heti bőrünket levonták a gyárban. Ha valaki háromnál többször elkésett, apt hat- nyolc. hónapra száműzték. Ez- azt jelentette, hogy elvitték valamelyik távoli városba, aliol fegyenemunkát végeztetlek vele. Csatornát áshatott., vagy vasúti töltést hányhatott a sztyeppén. Jó volt, ha élve. hazakerült, le- rotigyolódva. le-oványodva. Csalás volt itt minden. Hivatalosan egyéves volt a katonai szolgálat. De ha valaki valamit elhibázott; akkor bárom hónapot rái-saptak a. szolgálatára. A legkisebb mulasztást, a legapróbb figyelmetlenséget is azzal büntették, hogy kitolták a katonai szolgálat- idejét. Így aztán nem ment ritkaság számba a hároméves katonai szolgálat, sőt. ez. volt a katonai szolgálat rendes ideje, mert hiszen olyan katona nem akadt, akiben valami hibát ne lehetett volna találni, 1 — És most ilyen szabadon mernek vándorolni? Kern félnek attól, hogy vételen ül partizánoknak -nézik magukat? — Inkább a partizánoktól félünk, mert hallottunk már olyan esetet, hogy elvették a kocsit, lovat s elvonultak rejtekhelyükre. Nálunk nines fegyver és nem is akarunk harcolni a szór jelért. Örülünk, hogy megszabadultunk a szovjet uralomtól, hiszen most. szabadiéin élünk és nyugodtabbgn lélekzülnk, mint akkor, amikor még beszélni sem mertünk egymással, mert sohasem tudhattuk, hogy kit béreli fel a politikai rendőrség kém 19 4 2. Jtvn i CIS 24 kedésre. A legártatlanabb bíráló sző, a legkisebb elégedetlenség hangoztatása is száműzetéssel járt. Tovább engedjük az ukránokat, mi pedig ismét felkásKolódunk gépkocsinkra, amely nagyokat tárolva indul meg. Sziláqysomlyói napló VESZÉLYBEN KÉT UTCA Szilágy somlyö egyik, a hegyek közé épített, festői szépségű utcácskája a Szőlő utca, komoly veszélyben forog. Földcsuszamlás következtében a hegyoldalról hatalmas mennyiségű föld és szikla zuhant le az alatta elhúzódó Csörgő utcára, s annak több házát eltemetéssel fenyegeti. A Szőlő utcában a mérnöki hivatal eddig két házat ítélt lebontásra, a tulajdonosokat kilakoltatva, mert a két ház, a földcsuszamlás miatt úgyszólván csak az oszlopain állva maradt, a talaj kiszaladt alóluk. A hegyoldal azonban egész végig megrepedt, azzal fenyegetve a Szőlő utca lakóit, hogy házaikkal együtt egy napon a mélységbe zuhannak. Mind a Szőlő-, mind a Csorgó utcai háztulajdonosok, a hatósághoz fordultak, hogy próbálják valahogy megakadályozni a természet rombolását. I * MESTERVIZSGÁK A napokban zajlott le Szüágysomlyón az első mestervizsga, melynek során körülbelül harminc keresztény kisiparos állt a vizsgáztató bizottság elé. Valamennyien kielégítő eredménnyel vizsgáztak. Asztalos, cipész, csizmadia, kádár és kovács iparosok lettek az első mestervizsgán mesterekké. A mestervizsgára Torda Balázs dr. a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára is eljött s Udvari József dr. polgár- mester szép beszéddel üdvözölte az első szi- lágysomlyói magyar mestereket.-* GYÓGYNÖVÉNYBEVÁLTÓI TANFOLYAM Szüágysomlyón most vizsgáztak a gyógynövény-beválté tanfolyam hallgatói, szám szerint negyvenen. A vizsgázók között igen nagyszámban voltak a tanítók és tanítónők, még Besztercéről is eljöttek, ötfélénk volt az érdeklődés. A városház.* dísztermében rendezik meg a tanfolyamot, amelyet Komlóssy György dr. in. kir. vegyészmérnök, a minisztériumi kirendeltség osztályfőnöke, a gyógynövénytanfolya mok megszervezője nyitott meg. Kiss Irén tanárnő, a kolozsvári m. kir. Győgynö- vényklsérleti Intézet tisztviselőnője és Kábán István gyógyszerész, a tanfolyam előadói tartottak ezután előadást egy hétig, amelynek befejezése után a levizsgázott növendékek bizonyítványt kaptak. * ABAN YLAKODALOM Horváth Zsígmond nyug. igazgató-tanító, a város népszerű, kedves „Zsiga bácsija" és felesége az elmúlt vasárnap aranylakodalmukat ünnepelték. Tisztelőik és jóbarátaik szép számmal keresték fel, hogy e ritka és megható családi ünnepségen szerencsekivá- nataikat és Isten további áldását kérjék az öreg házaspárra. A Szilágymegyei Általános Tanító Egyesület elnöke, Lada János zsi- bói igazgató is üdvözölte a magyar tanítóság nevében Zsiga bácsit, aki negyven éven keresztül tevékeny részt vett a tanítóság életében. e. fi. Hites könyvvizsgálói képesig vizsgát engedélyeztek a viss?a(ért területek könyvelői Kolozsvár, április 23. Az Eidély részi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének vezetősége, mint emlékezetes, ismételten közbenjárt illetékes minisztériumban, hogy a visszacsatolt erdélyi és keleti országrészeken élő könyvelők számára hites könyvvizsgálói képesítő vizsgát engedélyezzenek. Közbenjárásuk értelmében a miniszterelnök rendelete alapján engedélyezte a szóbanforgó területek könyvelői számára a hites könyvvizsgálói képesítő vizsgára való jelentkezést. Az egyesület elnöksége ezzel kapcsolatban felhívja mindazokat, akik a képesítő vizsgára jelentkezni szándékoznak, hogy ebbeli kívánságukat szóban vagy Írásban mielőbb jelentsék be az egyesület Mátyás király-tér 12. szám alatti irodájában. ETÎTTP ENYHE .BIZTOS HASHAJTÓ.
