Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-24 / 92. szám
Kjmíew Uj siria 1942, A P R I £ 1 S 24 EszaLafrikában Icnább fart a feltlerifő tevékenység t Roma. április 23. (MTI.) A Ştefani Iroda közli az olasz főhadiszállás 691. számú közleményét: 0 Cirenaikában rendes felderítő tevékenység folyt. Egy ellenséges repülőgép a légvédelmi tüzérség találata következtében lángolva lezuhant. Tovább folyt Málta katonai berendezéseinek bombázása is. Német vadászrepülőgépek a sziget felett vivőit Wgiharrnk- ban lelőttek !t ellenséges repülőgépet, több más gép a földön pusztult el. Az elmúlt éjszaka angol repülőgépek néhány bombát dob tak le Raguzára és Comisor». Emberéletben nem volt veszteség. Comisoban jelenték télén anyagi kárt okozott a bombázásBurmában a japánok elvágták az angolok vi«$»zavoiiiilási niját Seaigon, április 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Burma középső arcvonalán « Sittang folyó völgyében a Manday félé vezető vasútvonal mentén a japán csapatok folytatják előnyomulásukat. A japán csapatok hétfőn az említett szakaszon tár maejást intéztek a kinai erők jobb szárnya ellen és elfoglalták Penuanot, amelyet csung- kingi csapatok tartottak. A harcok most a várostól északra folynak. A Salveen szakaszán a japánok támadást intéztek Loikav ellen és észak felöl átkarolták a várost. Az Irrawaddy folyó mentén folyó hadműveletek Jenangtól északra. folytatódnak. A japán csapatok a brit csapatok visszavonulási ut- Ht elvágták. A Ştefani iroda jelenti: Amerikai forrásból származó táviratok szerint Burmában heves harcok zajlottak le Boikeu és Shan szakaszán. Boikeu és Shan szakaszán a kínai angol csapatok visszavonulnak a Pindé- saung folyó felé és az angolok beismerik, hogy emberben és hadianyagban súlyos veszteségeket szenvedtek. Sen Liang Cheng elpártolt Csungkingtól banking, április 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Sen Liang Cheng tábornok, a SS-ik csungkingi hadsereg parancsnoka 5000 katonájával a kínai, nemzeti csapatukhoz csatlakozott. Az Adaman szigetek megszállásakor sebesült meg Wavvell tábornok Tokió, április 23. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A Jomiuri Símbun jelentést közöl az Andanian-szigetröl. Eszerint Wawel tábornok, amikor Jávából Indiába repült, a japan légierő támadása alatt megsebesült. Az Egyesült államok rádiója február 26-án jelentette, hogy repülőbaleset alkalmával sebesült meg. Az Andaman-szi- getţk japán megszállása után érkezett közlésekből azonban kitűnt, hogy akkor sebesült meg, amikor az Andaman-szigetek egyik repülőterén leszállóit és kevéssel azután a Japánok támadtak. A repülőgép igen súlyosan megrongálódott és Wawel tábornok is golvószilánkoktól sebesült meg. Mihelyt a •japán . repülőgépek eltávoztak, azonnal uj gépre ült és Indiába repült. Úgy vélik, hogy ez az eset február 10-ike táján történt. Anglia öngyilkosságot kíván Indiától Berlin, április 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Cripps hazatértekor a Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz közleménye rámutat arra, hogy Londonba érkezésével az angol kormány számára véget ért az a kegyelmi idő, amely alatt némiképpen valószínű ürüggyel kitérhetett az indiai kérdés megoldása elöl. Anglia mindig ugyanazt kívánja Indiában és Indiától: hogy Nagybritannia számára megtartsa a birodalom szivét, és a mostani háborúba korlátlanul kihasználhassa gazdagságát és népi erejét háborús céljaira, Így azért is, hogy India feletti uralmát megszilárdítsa. Anglia teljes komolysággal azt kívánja az Indusoktól, hogy teljes szolgaságban minden segítséget adjanak meg a brit zsarnoknak, pedig a brit. ellenállás összeroppan, ölhetett kézzel nézze, miként rombolják szét. nemzeti vagyonát és miként semmisitik meg több- százmillió ember létalapját. A francia kormány szervesen beilleszkedik az uj európai rendbe — írja a Berliner Ilör«enreilur»n Berlin, április 23. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Amikor Laval miniszterelnököt első fogadási napján az újságírók megkérdezték benyomásairól, azt felelte, nehéz feladat áll előtte — írja a Berliner Börsenzeitung. A lap rámutat arra, a reál- politikai belátásra, amely Vielivben Láváit ismét a miniszterelnöki székbe emelte és amely bizonyítéka annak, hogy Pétain tábornagy államfő meghajolt Laval érvei előtt. Tizennégy hónapig tartott, amíg a várakozás politikáját az egyetlen lehető helyes politikai irányvonalra terelték át. Kétségtelen. voltak Vichyben olyan körök, amelyek azt hitték, hogy várakozó álláspontra kell helyezkedni és követni kell a fegyverszünet után adódott irányelveket, melyek mindenfelé zsákutcába vezettek. Az államfő belátása azonban áthúzta ezeknek a köröknek számításait. Az európai erőviszonyok megoszlását helyesen felismerve, az államfő meggyőződhetett arról, hogy át uj európai fejlődés ütemében nem lehet meddő várakozással tekinteni az egymást, követő eseményeket. Lávái most olyan kezdet előtt áll, amelyben felismeri, hogy szemesen kell Ivor »Hányának beilleszkednie az uj európai rendbe. A francia nép az angolszász kihívó politikának számos megnyilvánulása után méltán megbízhat Lavatban, aki a Németországgal való megegyezés útját egyengeti és újjászervezi az országot a nagy európai együttműködésre. Bridoux államtitkai — hadosztály tábornok Vichy, április 23. (MTI.) Az OFI jelenti: A hivatalos lapban megjelent rendelet értelmében Bridoux hadügyi államtitkárt had- osztálytábornokká nevezték ki. Anglia fel akarja áldozni az irakialtai is Ankara, április 23. (MTI.) A Stefan) Irodá jelenti: Hir szerint Irak helyzete erősen bonyolódik, mert a lakosság elégedetlen az életfontosságú cikkek hiánya miatt. Az angolok tisztában vannak a helyzettel. Az utóbbi napokban az idegességet fokozta az, hogy többfelé újra felbukkantak orvlövészek, akik brit katona) szállítmányokat is megtámadták. Az izgalmat fokozzák azok az iráni hírek is, amelyek szerint » Szovjet Anglia gyengeségét kihasználva, gyors iramban bolsevizálja az országot. A britek helyzete főleg Mosgul vidékén látszik veszélyesnek. Ez magyarázza, hogy az irák! angol főbiztos az angol érdekek hadászati és gazdasági veszélyeztetettségét látva, levetette álarcát és az ország függetlenségével nem törődve. ultimátumJeUegn követeléssel állt elő. Minden iraki vasúti közlekedés brit ellenőrzés »Iá került, a lakosságnál lévő fegyvert ki kell szolgáltatni, sőt szükséges az iraki hadsereg közreműködése a tengelyhatalmak közelke|eti támadásai esetére. Ankarai körök szerint, mindez ellentétes azokkal az ígéretekkel, amelyeket az angolok Iraknak tettek és amelyek szerint a megszállás egyetlen célja, hogy az ország kedvező védelmi támaszpontul szolgáljon. Anglia már azt követeli, hogy az iraki ifjak áldozzák fel magukat olyan ügyért, amely nem érinti az országnak sem szabadságát, sem érdekeit. Anglia uj követelései nagy elégedetlenséget keltenek egész Irakban, Bagdadi politikai körök szerint a miniszterelnök az így keletkezett helyzetben kénytelen kormányát átalakítani, hogy kiküszöbölje azokat, akik ennek az uj angol erőszaknak nem akarnak engedni. Iránban üldözik a tengelyhatalmak melletti hírverést. Erzerum, április 23. (MTI.) A Német Táv* irati Iroda jelenti: A teheráni rádió közlése szerint az iráni kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében az iráni rendőrség szigorúan üldöz minden cselekedetet és kijelentést, amely a tengelyhatalmak melletti hírverésnek minősíthető. I Ruhák telies fénytelenitósét | kipróbált módszerrel, teljes felelősség mellett 48 órára is vállalok. I T6th Sámuel drezdai ?k»riérrrát végzett szabómester | Magyarország nem a napi politika szeitiszöqéből mérlegeli a nemzetiségi kérdést ÜÁffay mínistferelnolr rillte eqy nemei fo!yó»r»li*«*ni Budapest, április 23. (MTI.) Rállay Miklós miniszterelnöknek a Südostdeutschan- Rundschau második számában a nemzetiségi kérdésről írott cikkéből idéz a belgrádi Donau Zeitung egyik legújabb számában. Kiemeli, hogy a miniszterelnök kormányprogramjában felhívta a nemzet figyelmét a nemzetiségi kérdés rendkívüli fontosságára. Magyarország területének megnövekedésével szaporodtak a nemzetiségek is. A velük kapcsolatos feladatokat azonban nem a napi politika szempontjából, hanem magasabb szempontokból kell mérlegelni. A miniszterelnök cikkében foglalkozik a magyarországi német népcsoport helyzetével is és hangsúlyozza, hogy az a magyar állam i eszéről számára biztosított előnyöket lojális magatartással és hűséggel hálálja meg. Magyarország és a Német Birodalom a történelem folyamán sorsközösSégben éltek és a magyar—-német érdekek kölcsönösségének újabb bizonyítéka a bécsi német—magyar nemzetiségi megállapodás. Minél erősebb a magyar állam — állapította meg végül cikkében Káilay Miklós miniszterelnök — annál erősebb lehet a magyarországi németség is. Európa összes népeinek érdekében fegyvert fogott fiaink küzdelme a súlyos megpróbáltatásokon átesett kontinens számára az uj. igazságos elrendeződésnek kell kibontakoznia. Reményik Sándor szellemének hódol vasárnap este Kolozsvár magyar társadalma Kolozsvár, április 23. Április 26-an, \'<gs&v- nap este 8 órakor Kolozsvár magyar társadalmán keresztül egész Erdély nagyszabású emlékünnepséggel hódol az erdélyi végek halhatatlan költőjének: néhai Reméuylk Sándornak. A Mátyás király Diákház nagytermében megtartandó emlékestet a kolozsvári magyar evangélikus egyház rendezi, amely valósággal szükebb családja volt a nem rég örökre eltávozott költőnek. Az előadói emelvényen számos kiváló név viselője idézi a közönség emlékezetébe a gerinces magyar helytállás és az örök magyar Er- uély felejthetetlen Vég-váriját. Az est előadói között gróf Bánffy Miklós, Makkai Sándor, Tamási Áron és Tompa László mondják el, milyennek ismerték ók Reményik Sándort. Makkai Sándor volt református püspök, jelenlegi debreceni egyetemi tanár, ezúttal szól először ismét régi hallgatóságához. Az emlékestet Járosi Andor esperes, a költő barátja és lelkipásztora nyitja meg és ő is rendezi. Jancsó Adrienne, az isméit fiatal elöadómüvésznö és Versényi Ida, a Nemzeti Színház fiatal, tehetséges művésznője szavalatokkal szerepelnek a jnagasszinvonalu emlékest műsorán. A kolozsvári magyar evangélikus egyház- község elhatározta, hogy az elhunyt, költő nevét viselő iskolaalaj^ot létesít és ezzel veti meg a később felépítendő Reményik Sándor iskola alapját. A vasárnapi emlékest is ezt a nemes, a költő szelleméhez méltó eélt szolgálja, I: ti rop ní Uclorádónalc neveli Magyarországot a Temps Budapest, április 23- (MTI) ,.A háborús Európán keresztül“ ciraü cikksorozatában a Temps legutóbbi száma rokonszenves beállítású, színes beszámolót közöl P. Gcntizon tollából, aki dicsérő elismeréssel valóságos Eldorádónak nevezi országunkat a háborús Európában. Tárgyilagosan ir a háború folytán szükségessé vált gazdasági korlátozásokról, de hangoztatja; hogy as országot nem fenyegeti éhínség, mert annak termelési alapja a. földművelés maradt A cikkíró nagy elismeréssel emlékezett, meg a honvédség \ösi teljesítményeiről is. Heller Erik dr. professzor előadása a Szabadegyetemen Dr. Heiler Erik egyetemi professzor az Egyetem Barátainak Egyesülete által ren. dezett előadássorozat keretében csütörtökön „A büntetőjog és a nagyközönség“ címmel tartott, nagyérdekességü előadást. ţ>r. Buza László jogikari prodékán, üléseinek bevezető szavai után az előadó elsőnek azt szegezte le, hogy a büntetőjog intézményei tekintetéhen a nagyközönség nem mindenben ért egyet ezeknek az intézményeknek a megalkotóival és a jogászi közvéleménnyel. Ebben a gondolatban van valami, ami a büntetőjog hivatásos művelőjét nyugtalanítja, inért helyénvaló csak az olyan .jog lehet, amelyet az emberek nagy tömegei meggyőződéssel követnek. Ezért érdemes azzal foglalkozni, miként léhet a büntetőjog terén a jogászi közvélemény és a nagyközönség között a kölcsönös megértést előmozdítani. A nagyközönség mindenekelőtt azt nem tudja megérteni, hogy nem sújtanak büntetéssel kivétel nélkül minden olyan cselekményt, amely felfogása szerint büntetést érdemelne. Ennek a magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy büntetőjogunk sarkalatos elve szerint csak olyan cselekményre szabad büntetést kiszabni, amely a törvényeknek a büntetendő cselekményekről adott körülírásai közül valamelyikbe pontosan beleillik, de ezenkívül arra is visszavezethető, hogy a törvényhozó nem tudhatja előre, milyen- nemű gonosztetteket fognak elkövetni. Az alkalmazható büntetések nemei tekintetében tş eltérés van a törvény és a nagy- közönség {elfogása között. A közönségben egyes súlyos bűncselekmények sokkal erőteljesebb felháborodást váltanak ki. semhogy megfelelően szigorúnak tarthatná törvényeink büntetési rendszerét. A közönség ma is tágabb körben tartaná alkalmazandónak a halálbüntetést, mint ahogy törvényeink ezt megengedik és ma is szívesen látná a botbüntetést és a középkorias jellegű megszégyenítő büntetéseket (pellengér, szégyentábla stb.). Inkább világnézeti, semmint érvekkel és ellenérvekkel eldönthető kérdés, hogy helyénvaló volna-e ezeknek a bünteté seknek a felelevenítése. A büntetőjog intézményei valamikor, megalkotásuk idejében, megfeleltek a korszellemnek, tehát a nagyközönség kívánalmainak is, ámde a korszellem megváltozását nem követi nyomon a büntetőtörvények meg változása is. Ebből érthető, hogy a büntető, törvények és a nagyközönség között nagy eltérés támadhat. Korunkban megvan a kilátás arra, hogy ez az eltérés lényegesen csökkenjen, mert korunknak egyik jellegzetes irányzata éppen az, hogy a büntető- törvényeket közel akarja hozni a nép jogiérzetéhez. Arra azonban sohasem lesz képes a büntetőtörvény, hogy a nép jogérzetet minden egyes esetben kielégítse, mert a törvény csak elvont szabályt alkothat, minden egyes felmerülő eset különleges vonásaihoz tehát nem alkalmazkodhatik. Az előadást az elnöklő Buza László professzor zárószavai után a szépszámú közönség nagy* tapssal jutalmazta. — Május 2-ára halasztották a Kolozsvári Egyetemi Zenekar bemutatkozó hangversenyét. A Kolozsvári Egyetemi Zenekar április 25-re hirdetett bemutatkozó zenekari estjét egy héttel elhalasztotta. A ’íangverseny május 2-án, szombaton este S órakor lesz a Mátyás Király Diákház dísztermében. A megváltóét jegyek akkorra érvényesek.
