Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

S s e r «I a 1943» április 1 **.• , 4 '> Alit, *1- épi/ÍMn) '- <J , X 2 u 3 uy V P-miXHBM! Ara 12 fillér EL0FTZETÉSI ARAK: 1 HÓRA *.70, NE- G VED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE SS PENGŐ. — POSTATARARÉK- ’ ÉNZTABl CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. kiadja a LAPKIADÓ RéSZVÉNYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ: N Y T R ö JÓZSEF r SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA IMPIA VISSZAUTASÍTJA CRIPPS JAVASLATAIT Loyal a napokban újra találkozik Petőin tábornaggyal London beismeri, hogy Németországnak sem katonai, sem erkölcsi ereje nem tört meg India nem fogadja el Cripps javaslatait Az egész világ közvéleménye a legna­gyobb érdeklődéssel várja India vála­szát az angol javaslatokra. Ezekben a pil­lanatokban, amikor a jelen sorokat ír­juk, folyik a távol Indiában a nemzeti kongresszus nagy tanácskozása, s az előreláthatólag hamarosan meghozza a döntést India életének történelmi kérdé­sében. Az eddig érkezeti- jelentésekből mái'S világos, hogy India vezetői nem járulná1 hozzá Cripps javaslataihoz és ha nem k utasítják el azokat mereven, akkor lep. alább is ellenjavaslatokat fognak tenni. A kongresszusi végrehajtó bizottság egyik tagja a következőket mondotta. — Egyetlen tagtársam sem hajlandó elfogadni a javaslatokat abban a formá­ban, ahogyan Cripps előterjesztette. Mi­vel az angol kiküldött kijelentette, hogy a javaslatok egyetlen egészet képeznek s így vagy valamennyit elfogadják, vagy pedig a bírálatokat elutasításnak fogja tekinteni, általánosan az a véleményy hogy Cripps küldetése már véget is ért, ha csak az angol háboríts kormány nem hatalmazza fel az egész terv lényeges megváltoztatására. India harmadik legnagyobb pártja, a hindu Nahasabha párt már meghozta határozatát s közölte Cripps-szel, hogy javaslatait elfogadhatatlanoknak találja. Az Exchange Telegraph újdelhii jelen­tése szerint a kongresszusi bizottság 12 tagja közül 7 van az elfogadás ellen és csak 5 mellette. Gandhi maga is legheve­sebben ellenzi Cripps javaslatait. Nehm viszont, akit sokan India Crippsének ne­veznek, hajlandó ellenjavaslatokat tenni. Az indiai sajtóban három áramlat van: az elfogadás mellett, mereven az elfoga­dás ellen és végül a harmadik ellenja­vaslatokkal akar segíteni a helyzeten. Abban azonban az egész indiai közvéle.. meny egyetért. hogy a fegyveres erővel való rendelkezés joga nélkül a függet­lenség és igy a kérdés megoldása is lehe­tetlen. Londonban is látják, hogy India veze­tői jól ismerik a helyzetet és tudják, hogy a mostani döntések valóban a leg­nagyobb jelentőségűek hazájuk jövője szempontjából. Tudják azt is, hogy az angol javaslatok, — amint a német kül­ügyminisztériumban is hangoztatják. — csupán csalétek és semmi mást nem akarnak, minthogy India embertömegeit és nyersanyagforrásait továbbra is az angol birodalom kizárólagos érdekei szá­mára biztosítsák. Anglia úgy tervezte, hogyha már mindenképpen függetlensé­get kell adnia Indiának, akkor sok kis­államra bontja fel ezt a hatalmas félszL getet s akkor az egymásközött torzsai íródó államok villongásaiban az egyik csoport támogatásával, a másik fenyege­tésével fogja fenntartani a maga befo­lyását és az igazi döntések hatalmát. Egyébként kezében akarja tartani a fegyveres erőt és a külpolitikát is és In­diának legfeljebb csak az angol biroda­lom államain belül volna bizonyos sza­badsága, már amennyit az angol érdekek engedélyeznének. Tegyük föl azt az eshetőséget, hogy Anglia a maga végzetesen szorult hely­zetében végüf is beleegyeznék, hogy In­dia független hadsereget szereljen Löl és hogy India kész volna ezzel a haderővel szembeszállani a japánokkal, jeíenlene.e ez komoly veszedelmet japán és a ten- gellyhatalmak számára? A döntő tényező a kérdésnél az, hogy India hadiipara el­enyésző, és igy teljes mértékben rá volna utalva az angol és amerikai hadianyag- szállításokra. Ezek a szállítmányok azon­ban csak azokon ez. útvonalak»in jti ihat* nának el hozzá, amelyeket a japán ten­geri haderő tart ellenőrzése alatt. Ha az angolszász hatalmak nem tudták után­pótlással ellátni Szingapúrt, majd Nagy- szunda_szigeteket. még kevésbé lesz le­hetőségük arra, hogy ezt megtegyék az indiai hadsereggel. A japánok az Ada- man-szigetek birtokában most már urai az Indiai óceánnak és a japán tenger­alattjárók bizonyára már ott várják pré­dájukat az angol hajózási útvonalakon. Az Adaman-szigetekről Ceylon, a Per. zsa-öböl, de még a Vörös-tenger bejá­rata sincs olyan távolságban, ami az ed­digi hadműveletek tanúsága szerint kü­lönösebb fejtörést okozna a japán tenge­részet vezetőinek, Indiának tehát való­ban nagyon meg kell gondolnia, hogy odadobja.e embertömegeit olcsó és csak­nem fegyvertelen ágyutöltelékül az an­golok kénye-kedvére. Anglia és a szovjet követelések Elképzelhetjük, Írja a Messagero eimü olasz lap, hogy mit mondott Churchill Maiszki londoni szovjet nagykövetnek, amikor a francia tengerpart elleni sikerte­len angol partraszállási kísérlet után elő­ször találkoztak: „Te akartad“... Valóban igy van. Maiszki akarta, Litvinov és Sztá­lin akarta, s utánuk az Angliában uralko­dó, Moszkvától függő hatalmak. Churchill engedett az unszolásnak. A bolsevisták parancsoló hangon követelik Angliától az uj harcvonal létesítését. Az angolok meg­kísérelték tehát a támadást. Partraszál- lottak Saint Nazairében, az uj front azon­ban csak néhány pillanatig állott fenn s a német véderő megsemmisítette az angol hajókat és katonákat. London ezzel bi­zonyságot szolgáltatott Moszkva előtt ar­ra,, hogy neki megvan a jó szándéka, de a németek nem engedik. Eden angol külügyminiszter vasárnap Walesben tartott beszédében ugyancsak a szovjet követelésekkel foglalkozott. Azt, hangoztatta, hogy Anglia már eddig is a legnagyobb erőfeszítéseket tette, a hadi- anyagszállitmányokra vonatkozó ígéreteit betartotta s az angol hadianyag tette le­hetővé Moszkva és Leningrad megvédését. Beszéde — amint a berlini Transcontinont Press megjegyzi, — azt a benyomást kel­tette, mintha nem a bolsevisták, hanem az angolok harcoltak volna a keleti fron­ton. Eden ezután borúlátó hangokat ütött meg. „Jelenleg a háború legkomorabb «r kaszában élünk“ — mondotta — elfelejt­ve, hogy miniszterelnöke, CK , ;1I csak négy nappal ezelőtt bizonyítgatta, hogy Anglia helyzete most kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt. Edén ezzel mit sem törőd­ve kijelentette a továbbiakban, hogy a háboru küszöbön álló szakasza sokkal sú­lyosabbnak fog bizonyulni, mint 1940 nya­rán, Franciaország összeomlása után. London fél a német—francia közeledés gondolatától is ‘Ebben a hangulatban igazán nem csodála- lo*, hogy a. francia politika válható uj for­dulatairól szóló hírek nagy idegességet vál- , ki. Angliában. Valóban úgy látszik, hogy a francia politika most ténylegesen döntő irányváltozás előtt áll. A Petit Pá­risién vichyi közlése szerint a francia kor­mányhoz közelálló körökben azt a benyo­mást lehet szerezni, hogy az eddigi bizony­talan állásfoglalással ellentétben most nagy határozottság mutatkozik, bár nem kell lebecsülni a még leküzdendő nehézségeket. Berlin, március 31. (MTI.) A Führer fó- kadiszáMáíáról jelentik a Német Távirati Iro­dának: A véderő főparancsnoksága közli: A Donee vidéken meghiúsullak az ellen­ség újabb támadásai. A C-harkovtól keletre lévő arevonallszakaszon egyik tisztogató vál­lalkozás során sok hadianyagot zsákmányol­tunk. A középső arcvonalszakaszon az ellen­ség több helyen nagyobb erőkkel támadott. A támadások kemény harcok után összeom­lottak és az ellenség súlyos és véres vesztesé­geket szenvedett. E harcokban 24 páncélost megsemmisítettünk. A kelleti harctér több sza­kaszán néhány támadó vállalkozásunk újabb sikereket hozott. A légi-haderő kedvező ered­ménnyel bombázta Szcbasztopol repülőgép­gyárát, valamint a Kercs-tengerszoros kikötő- berendezéseit. A Szovjet repülőterei és vas­úti összeköttetései ellen intézett légitámadá­sok során az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett repülőgépekben és gördülőanyagv bon. Harci repülőgépek bombázták ilur­inans zk kikötőjét. Március 25. és 30. között a keleti harctéren 183 ellenséges jtáncélost lőttünk szét. A Murmanszk közelében haladó, a március 29-i és 30-i német- hadijelentésben említett el­lenséges hajókaravánt német tengeralattjárók újra megtámadták.. A Kolai-öböll bejáratánál elsüllyesztettek két, összesen 11.000 tonnányi súlyosan megrakott szállít óhaját. Egy harma­dik száléitóhajót is megtorpedóztak. A viha­ros tenger miatt ennek elvesztése is valószínű. Légitámadás során egy másik nagy kereskedel­mi hajót megrongáltunk. A német véderő főparancsnoksága Jelenti: Észak-Afrikában a heves homokviharok miatt csak kisebb harci tevékenység volt. A marmaricai sivatagban bombáztunk egy epülőteret és eredményesen támadtuk To­bruk kikötöberendezéseit Is. Egy angol te- herhajót bombatalálat ért. Ugyancsak Vichyböl jelentik, hogy Lava,1 megállapodott a kormány vezető férfiúival s valószínű, hogy rövidesen átveszi a külügy­miniszteri tárcát. Az angol sajtó szokott módján már ellen­intézkedésekkel fenyegetőzik arra az esetre, ha Laval belépne a francia, kormányba és a francia kormány átköltözne Parisba. Mind az angol sajtó, mind az amerikai lapok vég­zetesnek mondják a szövetségesekre ai eset­leg megvalósuló francia—nemet együttmű­ködést és a newyorki lapok felvetik a. Nei­dest, nem keliene-e megszakítania az Egye sült Államoknak a Petain-Kormánnya! fenn­álló kapcsolatokat. Washington csak a nyugati félgömböt védi Az amerikai kereskedelmi tengerészet egyre fokozódó veszteségei is nagyon r.ieg- gondolkoztatják az amerikai vezető köröket. Knox tengerészeti miniszter a háborús be­avatkozás leghangosabb hírverője, az ame- vikaközi bizottság értekezletén megállapí­totta, hogy közvetlen veszedelem fenyegeti Amerika kereskedelmi hajózását. Nagyon ér­dekes volt az a kijelentése, hogy Amerika szempontjából egyelőre csak a nyugati fél­gömb szabadságáért való harcról lehet szó. Igaz, hogy Roosevelt annakidején a nyugati félgömb fogalmát nagyon rugalmasan fo­galmazta meg és egyre jobban tágította, bi­zonyos azonban, hogy a Knox-féle nyugati félgömb ezzel éppen ellentétesen mind ;>zü- kebb területre szorul össze és a washingtoni tengerészeti miniszter csak azért nem mon­dott „Északamerikát“, hogy ezzel ne kavar­ja fel az ellentmondások viharát. A hely­zetre jellemző, hogy a washingtoni felsöház tengerészeti bizottsága a legutóbbi hajó- veszteségek miatt jelentéstételre megidézte King tengernagyot, az Egyesült Államok hajóhadának főparancsnokát. Berlin, március 31. (MTI.) A Német Táv* irati Iroda közli: A brit hírszolgálat egyik vasárnapi jelen­tése beismeri a következőket: A legkisebb jelét sem álla pitii»! juk meg a német hadsereg összeomlásának és Né­metország erkölcsi ereje sem gyengült meg a legkisebb mértékben sem. Ez lényegesen másként hangzik ;— írja a Völkischer Beobachter, — mint az angolok­nak saját tehetetlenségüket leplezni akaró hencegesei, amelyekkel egész télen a szovjet hadsereg óriási sikereiről beszéltek. Ukrajnában helyreállítják a magántulajdont Bern, március 31. (MTI.) Az OKI jelenti: Ukrajnában a megvalósítás utján halad az a lerv, amely szerint a kollektiv rendszert a magántulajdon rendszerére alakítják át. Sok helyen még a tavasszal a magánosok kezébe adják az elkcmmunizált főidet. Karjalában csak a nőket, gyermekeket, öregeket hagyta ott a szovjet uralom Koppenhágai jelentés szerint Karjalában a tartomány 300.000 főnyi lakosságából a szovjet uralom végére csak 60.000 főnyi, túl­nyomó részben nő, gyermek és aggastyán maradt meg. A férfiakat besorozták a szov­jet hadseregbe, vagy pedig elhurcoltál', Anglia keleti partjai előtt harci repülőgé­pek megrongáltak egy közepes nagyságú angol kereskedelmi hajót. A La Manche- csatorna partján a haditengerészeti tüzérség lelőtt egy angol vadászrepülőgépet. Egyes angol repülőgépek berepültek a Né­met Birodalom keleti vidékére. Angol bom­Icjy lief alatt 183 szovjet páncélost lőttek szét a németek Afrikában homokviharok akadályozzák a harci tevékenységet Az oiosz repülők eredményesen támadták a tobruki kikelő* 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom