Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-13 / 59. szám

1942. H anciv S 13 A miniszterelnökség tisztviselőinek tisztelgése Kállay miniszterelnöknél A Szovjet legszerencsétle­nebb áldozata: a földmives —• A honvéd haditudósító század közlése — A szovjetrendszer végtelenül bonyolult társadalompolitikai és gazdasági szövevé­nyének áttekintéséhez, hosszú hetek vizs­gálódása szükséges. Még akkor sem kaphat az ember egészen tiszta képet, mert a Moszkva által kiadott s minduntalan ellen­tétes rendelkezések következtében, az ideig­lenes vagy átmeneti intézkedések és fél­rendszabályok egész sorozatára bukkanunk. Az azonban egészen bizonyos, hogy Lenin örült elmélete a mezőgazdaságot sújtotta Jegkegyetlenebbül. Vizsgáljuk csak meg ezt a kérdést, az eel­itig tisztázott adatok alapján! A Szovjetunió iparosítását célzó törekvé­sek nem tudták az ország agrárjellegét meg­változtatni. A népesség túlnyomó része ma Is » falu lakója és Moszkva uralnak bosszúsá­gára több mint kétharmadrészben a mezö- gadaságban működik. A parasztság ma is a lakosság gerincét alkotja. Az ország mező- gazdasági jelentőségét nem is kell hangsú­lyoznunk. A világháború előtti Oroszország a földkerekség egyik legnagyobb gabona ex­portállama volt, amely roppant gabonafeles­legét európai piacokon értékesítette. Az or­szág gazdaságának alapja a mezőgazdaság Volt. Emellett az orosz paraszt — ellentétben ® nyugati forradalmi eszméktől megfertő­zött középosztállyal — a régi cári orosz ál­lam főtámaszát alkotta. Érthető, ha az orosz földműves kezdettől fogva ellensége volt a bolsevlzmusnak. A forradalmi eszméket és az idegen elemek által nagy hévvel hirdetett uj tanokat, mint tőle távolálló idegen gondolatokat, ösztönö­sen elutasította. A bolsevistákat a falu még hatalomrajutásuk után is nehéz feladatok elé állította, de a mai napig Is súlyos gon­dokat okoz nekik. Az orosz paraszt, ősi val­lásosságával, a saját szerzeménynek s a ma­gántulajdonnak megrögzött tiszteletével, a templomról, családról, rokonságról, erkölcs­ről vallott felfogásával, alapjában véve, leg­élesebben szembe szálló ellenfele volt a bol­sevista gondolatvilágnak, amely csak idő­vel, sok millió emberélet árán tudott a fa­lun is győzelemre jutni. A falu semmi áron sem akart a kollektiv termelésben résztvenni. A legborzalmasabb megfélemlítő eszközök és egész területsávok lakosságának, egész néprétegeknek kiirtása tette csak lehetővé, hogy a bolsevizmus be­férkőzzék a falvakba. Végül ráerőszakolták ugyan a szerencsétlen muzsikra a kollektív munkát, de bevezetése több emberáldozatot követelt, mint amennyi hősi halottat a vi­lágháborúban résztvett országok együttesen vesztettek. Agrárországról lévén szó, természetes, hogy a bolsevizmus számláját már a kezdet­ben is a falu, a mezőgazdaság fizette meg. Lenin sarkalatos alapelvei szerint minden­áron meg kellett teremteni a világuralmi álom alapját: a szovjet nagyipart. Ehhez azonban pénz kellett. Pénzt azonban csak a föld adhatott. öreg ukrán földművesek, a maguk egysze­rű módján minduntalan hangoztatják, hogy a többi társadalmi réteggel szemben őket sanyargatták legsúlyosabban a szovjetrend­szer kierőszakolói. őket háromszorosan szi- polyozták ki. Először azáltal, hogy belekény- szeritették őket a kollektív termelési rend­ezerbe és igy elvették tőlük munkájuk gyü­mölcsét. Másodszor azáltal, hogy elvették a földjüket. Végül azáltal, hogy mindezek után még adót is fizettettek velük, holott már se földjük, se jövedelmük nem volt. A parasztnak kellett az exportbuzát, fát stb. kitermelnie az iparosításhoz szükséges kül­földi fizetőeszközök előteremtésére, hiszen a külföldi államok a szovjet-papirpénzért nem­hogy gépeket, de még tüt sem szállítottak yolna. A földműves viseli azóta is a bolsevista rendszer minden terhét a szovjetállamban. Verejtéke*» munkával kell az éhbérnek is ke­vés keresetet megszerznie, hogy az iparosodó városok munkásságát táplálja. Alig hagy­nak meg számára mást, mint a vetömagva- kat. Ha szállítani nem tud, vagy nem akar, kényszermunkára ítélik. Adójuk olyan sú­lyos, hogy a terhek alatt feltétlenül össze kell roskadnia. Az agyoncsigázott, végletekig hajszolt orosz parasztok ilyen közülményelc közt őszi legyek módjára halomra pusztultak el. Ez volt a bolsevista „földreform“ legkézzelfog­hatóbb eredménye. A NIKKELÉI;,MÉRET A KÖZPÉNZTAR AK IS CSAK MÁRCIUS VÉGÉIG FOGADJAK EL Budapest, március 12. (MTI) Minthogy az 60, 20 és 10 filléres nikkel érméket március 1. óta magánosok fizetőeszközként nem kö­telesek elfogadni, mindenkinek érdeke, hogy e nikkel érméket haladéktalanul átcserélje acélra, mert az állami és egyéb közpénztá­rak is csak március végéig fogadjál: el fi­zetési eszközül. Budapest, mucins 12. Kállaii Miklós mi­niszterelnök csütörtökön délben fogadta a mi­niszterelnökség tisztviselőkarának tisztelgését. A tisztviselői kar nevében bárcziliázi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár üdvözöl­te liivatalbalépése alkalmából az uj minisz­terelnököt. Kállay Miklós miniszterelnök az üdvözlésre válaszolva többek között ezeket mondotta: — A magyar probléma és a magyar gon­dok hordozóinak élén ma a tisztviselői kar Kolozsvár, március 12. Erdély fővárosa másodízben ünnepelheti már szabadon már­cius Idusát. Az egyes testültetek és intézmé­nyek, mint említettük, a nagy nap jelentősé­géhez méltó ünnepséggel készülnek megülni a történelmi esemény évfordulóját. Keledy Ti­bor dr. Kolozsvár polgármestere március 15. alkalmából a következő felhívással fordul Kolozsvár lakosságához: ,,Magyar Kolozsvár! Magyarország ezévben kilenovennegyed- szer fordul keyyeletes megemlékezéssel, há­lával és hódolattal azok felé, akiknek nemes alakja a hosszú évtizedek alatt elporladt, de nevük örökké világit a magyar történe­lemben. A felszabadult Erdély ezt a nagy napot másodszor ünnepli meg. Ma a magyar isméi háborút visel: a maga függetlenségéért, ott­honáért, a szebb és boldogabb jövőért és a kereszténységért. Ezekben a napokban március tizenötödiké nemcsak ünnep, nemcsak a kegyelet és tisz­telet méltó kifejezése a nagy elődök iránt, hanem figyelmeztetés azokra a kötelességek­re, amelyeket éppen most minden magyar­nak vállalnia kell. Ezen <fanapón visszate­kintünk a múltba, hódolva a nemes elődök emlékének, de. az ö hősiességükből, önfelál­dozásukból, hazaszeretetükből erűt nyerve, hittel, bizalommal és öntudatosan néztünk a holnap elé. Szent emléküknek valójában akkor áldo­zunk teljesen, ha gondolkozásunkban. érzé­seinkben, tetteinkben igyekszünk méltó utód­jaik lenni. . Magyar Kolozsvár! Felhívom a város közönségéi, hogy már­cius lő-ikén lobogókkal díszítse fel a vá­rost: a palotát és polgári házal egyaránt s a megtartandó ünnepségen vegyen részt. Ezen a napon összes templomainkban is könyörgiinlc az Egek Urához, hogy igaz ügyünket diadalra juttassa, védje meg fegy­vereinket, hogy a megpróbáltatások ,és ál­dozatok után boldog és áldásos magyar ta­vasz köszöntsön ránk." Külön csoportban vesznek részt az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának tagjai a március 15-iki ünnepségen Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának elnöksége ezúton hívja fel tagjainak figyel­mét, hogy az Erdélyi Párt külön csoportban vesz részt a március 15-iki ünnepségen. Ke­ni!, amely nem egyszer telt tanúbizonyságot arról, hogy minden időben összeforrot a ma­gyar történelmi gondolattal. — Egyet kérek tőletek:' önérzetet, önérzetet felfelé, elsősor­ban velem szemben, mert a tisztviselő akkor teljesiti hiven kötelességét, akkor tesz való­ban szolgálatot nemcsak az ügynek, amelyet képvisel, hanem országának is, ha a köteles engedelmesség gyakorlása előtt igyekszik meg­győzni főnökét saját álláspontja helyességé­ről. rik a tagokat, hogy délelőtt 10 órára gyüle­kezzenek a tagozat Farkas-utca 7. sz. alatti székhazának udvarán. Onnan zászló alatt vo­nulnak fel a Mátyás király térre. Elvárják, hogy az Erdélyi Párt tagjai közül azok, akik különleges csoportokban (vitézek, tűzharco­sok, lövészek és más egyesületek) nem vesz­nek részt, az Erdélyi Párt zászlaja alatt vo­nuljanak föl az ünnepségre. A Baross Szövetség felhívása A Baross Szövetség felhívással fordult min­den tagjához s tudomásukra hozza, hogy a március 15. ünnepségre a Baross tagok a Szövetség zászlaja alatt fognak testületileg felvonulni. Gyülekezés vasárnap délelőtt há­romnegyed tiz órakor lesz a Kereskedelmi és Iparkamara épülete előtt. A Baross Szövet­ség tűzharcos tagjai a Tűzharcos Szövetség által kijelölt helyen és időben jelentkeznek. A Baross Női Tábor felkéri tagjait, hogy lehetőleg diszmagyarban jelenjenek meg- a Baross Szövetség Deák Ferenc-uteai helyisé­gében s onnan testületileg vonulnak fel a március 15-iki ünnepségre. Gyülekezés va­sárnap délelőtt, háromnegyed 10 órakor. Március 15-iki istentisztelet a kolozsvári unitárius templomban A kolozsvári unitárius lelkészi hivatal ez utón értesíti a gyülekezet tagjait és minden érdeklődőt, hogy a március 15-iki délelőtti istentisztelet negyedórával korábban kezdő­dik. mint a rendes vasárnap délelőtti irten- tiszteltetek : vagyis a harangozás háromnegyed tízkor, az irtentisz.telet 10 órakor kezdődik. Az istentiszteleti szolgálatot ez, alkalommal Józan Miklós püspök végzi. A kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen római katolikus gimnázium hazafias ünnepsége Március 15-én a kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen gimnázium ünnepélyt rendez s en­nek során felavatja az 1914-es világháború­ban hősi halált halt tan ít ványainak emlék­tábláját. Az emlékművet a „.Tóbarát“ c. ifjú­sági lap és a kolozsvári Piarista Piát szövet­ség adományából âHiţrrtfâk fel. Délelőtt 0 órakor szentmise vezeti be az ünnepséget a piarista templomban, délután fél 5 órakor pedig műsoros ünnepség lesz, az, intézet dísztermében. A gimnázium vegyes­kara a Himnuszt énekli el, majd Sárkány Ferenc A lii. o. t. szavalja el a „Nemzet: Dal“-t. Sárkány Ferenc .VIII. o. t. ezután Az EGYETEM MOZGÓBAN ma este pont fél tiz óra­kor Ünnepi díszbemutató: Misinánk A VAS KANCELLÁR ^ Ennek a filmnek nincs szüksége dicsőítő jelzőkre. A „KRÜGER APÓ“ testvér-filmje. Nem is film, hanem egy darab megelevenedő történelem, amelyben nincs semmi hatásvadászat, mégis izgalma­sabb, mint a legkörmönfontabb kalandor-történet. Európa minden világvárosa bámulattal adózott ennek a filmnek. Aki a ma esti ün­nepi diszbemutatóra már nem tudott jegyet szerezni, siessen helyét a szombati, vagy vasárnapi előadások valamelyikére biztosítani „Március 15-ike nemcsak ünnep, hanem figi/elmeztetés azokra a köte­lességekre, amelyeket minden magyar­nak vállalnia kell!1' Keledy Tibor dr. polgármester felhívása Kolozsvár magyarságához' Hogyan ünnepük meg a történelmi évfordulót Székelykereszturon és Désen? Bartók által feldolgozott magyar népdalokat ad elő: hegedűn, Kolozsvári István VIII. o. t. zongörákisére tével. Ünnepi beszédet mond Zsombory László dr. ügyvéd, a Piai-ista Diák- szövetség ifjúsági csoportjának vezetője. Ábrányi Emil „Mi a haza“ cimü melodrámá­jának bemutatása után Liszt: „Magyar ün­nepi dal“ és Bárdos L. „Katonadalok“ oimii szerzeményét énekli a gimnázium vegveskarav Sántha Ferenc IV. b. o. t. P. Jánossy Béla „Március Idusán“ cijnü alkalmi költeményéi szavalja, a gimnázium zenekara pedig Kódúid „Háry János“ c. dalművéből az in term érzőt játsza el. Az ünnepség a Hiszekeggyel végző­dik. Az ünnepség után Boga Alajos dr. prelá- tus-kanonok, az Egyházmegyei Tanács elő­adója megáldja a hősi emlékművet, majd az ifjúság, tiszt el gő elvonulására kerül sor as tnftékmü elüti. \ 300 kolozsvári népzene»/. vesz részi a főtéri ünnepségen Kolozsvár, március 12. A Nemzeti Munka- központba tömörült népzenészek megható ta­nú jelét adták hazafi ui érzésüknek. Elhatároz­ták, hogy teljes számban résztvesznele a már­cius 15-iki ünnepségen, hogy ezzel Még im- pozánsabbá tegyék a nemzeti ünnepet. Az ün­nepi felvonulásban mintegy 300 tagú népze­nész zenekar vesz részt, amely Körösi Dudus Zoltán, Puskás Béla, Bámbó Albi, Antal Ber­ci, Szentkirályi Aladár, Halász Lajcsi, Fá­tyol Lajos, Akszin József, Kiss Árpád, Far­kas János és Kálié Károly prímások vezetésé­vel fognak közreműködni az ünnepségen. Március 15-ike Székelykereszturon Székelykeresztur székely társadalma egész napra kiterjedő ünnepségen üli meg a törté­nelmi évfordulót. A székelykereszturi állami tanítóképző intézet báró Eötvös József ifjú­sági önképzőköre hazafias ünnepi diszülést tart az intézet tanári karának és tanuló ifjú­ságának részvételével. A Székely Himnusz el­hangzása után Balázs Zsigmond, az önképző­kör tanár-elnöke mond megnyitó beszédet, p Telekg Béla IV. és Farkas Albert III. osztá- jjlyu növendékek Petőfi „Nemzeti Dal“ és „Egy gondolat bánt engemet“ e. költemé­nyeit szavalják el. Ünnepi beszédet mond Ke­resztes Zoltán IV. oszt. növendék, önképző­kört jegyző. Az intézet énekkara Kiteli Zol­tán zenetanár vezetésével a „Himnusz“ cs a „Szózat“ el éneklésével működik közre az ün­nepségen. Dés magyarsága Ugyancsak nagy lelkesedéssel készül már­cius 15. megünneplésére. A történelmi napon hat ünnepséget is rendeznek. Érdemes megem­líteni, hogy a megye annakidején sok szabad­ságharcost adott a hazának, 1896-ban a ssa- mosmegyei „48—49-es Honvédegylet“ még több, mint 300 „vörössipkás“-t tartott nyil­ván, akjk mindig megjelentek annakidején a -Désen rendezett ünnepségeken. Blum mosakodik «i kommunizmus vádiával szemben Rióm, március 12. (MTI) Az OFT jelenti: A tárgyaláson Blum védekezett az ellen a vád ellen, hogy gyengének mutatkozott a szociális izgatással szemben. Elismerte, hogy az üzemek birtokbavételével megsér­tették a tulajdonjogot, ezt azonban azért tették, mert meg akarták őrizni a polgár­ság békéjét. Ezek a birtokbavételek sztráj­kokra vezettek. Ha erőszakot alkalmaztak volna a sztrájkolókkal szemben, igen súlyos erkölcsi és anyagi következményei lettek volna. Megemlékeztetett arra, hogy amikor a körülmények rosszabbodtak, elrendelte bizonyos üzemek kiürítését. A továbbiakban a népfront történetét vázolta. Hangoztatta, hogy amikor miniszterelnök lett, sohasem engedett a kommunistáknak. A tárgyalást csütörtökön délben folytatják. Kávéházi szélhámosokat fariózlafoiff le a kolozsvári rendőrségi Kolozsvár, március 12. Vakmerő szélhá­mos társaságot leplezett le az egyik kolozs­vári kávéházban a rendőrkapitányság s en­nek következtében őrizetbe is vette Mellen­der Emánuel 42 éves betűszedőt. Elek Illyés Éliás 36 éves és Földes Imre 33 éves kolozs­vári lakosokat. A rendőri vizsgálat során kiderült, hogy Mellender és társa' hamisított okiratokkal több kolozsvári zsidótól kisebb- nagyobb pénzösszeget csaltak ,ki. Amikor az érdekelt zsidók az összegeket átadták, Mei- lenderék nyomban átnyújtották nekik a „hivatalos okiratot“, amelynex alapján men­tesülnek a munkaszolgálatra való behívás alól. A rendőrség éppen akkor érte tetten őket, amikor az egyik zsidónak átadták a munkaszolgálat alól mentesítő „okiratot“. A kávéházi asztaltól nyomban a ícndörkapi- tányságra kisérték őket, kihallgatásuk után pedig áttették az ügyet a királyt ügyész ségre,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom