Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-29 / 72. szám

1912.MAUC1VS 29 Itjezjsrr Hrfjick Sl Japán gazdasági nyereségei a Távolkeleten Amrik a vendkivÜK Katonai sikerek, ame­lyeket Japán olyan bámulatos rövid idő alatt árt dl, a világpolitikai helyzettel együtt a világgazdasági erőviszonyokat te gyökeresen megváltoztatták. Hongkong, Manila, Şzmga- por elesett, a Fülöp-szigefek, Malakka, Bor neo. Szúrna tea, Jáva és Celebes* japán ké­zen van már és Burma napjai is meg vannak számolva. Olyan gazdasági erőtényezök ezek, amelyek már Japán gazdasági erejét növelik és az angolszász hatalmiét gazdasági és háborús erőtarteléhai számára veszen­dőbe mentek. Az eltolódások súlyát még jobban emeli, hogy Kinn gazdaságilag dönti) jelentőségű területei már agyanesak japán katonai uralom alatt állanak és hogy — hfadzsuk «tóhoz — lndo-Ktnn és Thaiföld te A* Ismertetett termelési számok sok eset­ben természetesen távolról sem tükröztetik vissza híven a délkeletázsiai területek teljes gazdasági teljesítőképességét, mert termelé­süknek nem is annyira a természetes terme­lési feltételek, mint inkább a mesterséges megszorítások, más termelési területek és más termelők érdekeinek ilyen módon való védelme szabott korlátokat. Más részről ri- szooi egyes világpiaci szempontból függő rr tévő hééylUlgilBgtélti lék és ter­melési ágaknak egyoldalú előtérbehelyezése sem állott mindig kellő arányban a valódi lehetőségekkel. Éppen ezért japán részről máris bejelentették a termelés megfelelő át­állításának tervét. A Fülöp-szígetek például a jövőben cukornád helyett elsősorban gya­potot fognak termelni. A borneoi olajforrá­sokat Japán eddigi birtokosainál jobban akarja kiaknázni és egyéb ásványi nyers­anyagok termelésének fokozását te tervbe­vette. A japán nagytérgazdálkodási tervek — hasonlóan az európai német tervekhez — Délkelet-Azslának a világpiacoktól való füg­gőségét megvalósulásuk esetén nagy mér­tékben enyhíteni fogják. (MN.) GERGŐ ESZTER l. Bíró Dénes furulyája; hél nyilásn kicsi fája gazba hever, fövös fekszik, hold süt rája. * veres fényt dob stirn vértől, gonosz éjről, piros vérről kiáltozó hét tikjára. Három pásztor nagy subában fnt havasba. Esztenájnk piros tüze, fénylő tüze, messzi villan; három pásztor, gyilkos pásztor bocskor-talpa vizes fiivön; hegyes kövön fntva toppan. Köd facsarta bé a havat. Kalyibába három pásztor, nagy szemükből, csnf szemükből, süt a vérük. — Gergő Eszter vígan kacag s kebelének szép halmából cifra zacskót -lob elébük. Haza felé az erdőbe így dsloigat Gergő Eszter; nem kelt féljél bojár Vaszi, mélyen alszik Bíró Dénes ... meg nem ébred! Néked leszek szép szeretőd, hii szeretőd, feleséged, véled megyek Módóvába. .Arany hinten Módévá ba. Búvik a hold. ösvény szűkül, havas füve kéken lángol: égő njju kos-kísértet erdő mélyén, tisztás zöldjén most rántja ki vörös üszkét három pásztor sült busából. fedés uram, kedves uram, szép szeretőm: bajár Vaszi, öld meg. öld meg azt a pásztort a havason, ki furuly ái minden éjjel, — nem nyughatom, nem alhatom inig furulyái a havason. Hét nap múltén sötét éjjel «öve haza bojár Vaszi. Arta fonnyadt, szeme zagyva, csak lesuppan künn a palira. Rinálgatják puha ággyal, pálinkával, de csak motyog eszelősen; vértől ázott a furulya s halott pásztor aki fújja. 3. Le hull a lomb .. . Újul a lomb. Csak egyre fut Gergő Eszter. Fáradt ina meg nem állhat: furulya szót mindég hallja s utána nyúl a havasból alvó pásztor, halott pásztor ' érés karja. Gergő Eszter! Gergő Eszter! Kiesi a főd hiába futsz! Ftivön fekszik szép szeretőd: Biró Dénes vértől mucskos I ttrttlyá ja s le nem mosul, meg nem tisztul hiába hull harmat rája. CSEREI SZÁSZ LÁSZLÓ HÉTVÉGI NAPLÓ anervesen belekapcsolódott a kialakulóban lévő nagy ketetezsfai poltttkai én gazdasági térbe. Amerika és Anglia szempontjából azonban közvetlenül mégis esak annak a ténynek van a legnagyobb jelentősége, hogy wk a terítieteh döntő arányban vesznek »éted, a lényeges háborne gazdálkodási nyers- anyagok termek'seben. A déltengeri térség a világ leggazdagabb nyers*® yagtárai közé tartozik. Innen szál- marjai a világ kanosuk termelésének !HI szá­zaléka. amelynek javarészét eddig az Egye­sült Államok és Anglia élvezte. A termelés zömét a Maláj-álamok, Holland-India, Thai­föld, Francia-Indokina és Brit-Bomeo szol­gáltatja. Minden jel arra mutat, hogy a ja­pán előnyomulás gyorsasága nagyrészben meg tudta akadályozni a Maláj-félsziget kanosuk ültetvényeinek elpusztítását, úgy hogy az eddigi kaucsuktermelésnek legalább a felével továbbra is számolni lehet. Ami a cinnt illeti, a Maláj-Államok és Holland-lndia a világ ctnntermelésének felét válthatja ma­gáénak, sőt a kohászatilag feldolgozott cinn- böl még többet. A főfogyasztók itt Is Anglia és a* Egyesült Államok voltak. Hasonló ará­nyú körülbelül az említett területek részese­dése a wolfram- és mangánért terén is. A hurmai at elzárása az angolszász hatalmak wolfram-, mangán- és antimonellátását előre- láthatólag még nehezíti. Nem kisebb fontos­sága van a déltengeri országoknak a külön­böző gyarmatáruk termelésében sem. Min­denekelőtt a koprára vonatkozik ez, amely­ből ez a terület a világtermelés 96 százalé­kát szolgáltatja. Nagy fontossága van a nsendesóeeáni szigetek pálmamag- és pálma- olaj-termelésének te. Mig a világtermelés egyötödét jelentő rizstermelés túlnyomó ré­szét a termelő országok maguk használják fel, a nádcukrot csaknem teljes egészében kivitelre fordítják, elsősorban az angolszász államok felé. A Fülöp-szigetek eddigi szál­lításainak elmaradása máris érzékenyen ha­tott az Egyesült; Államok cukorellátásra. Azoknak a veszteségének a jelentőségét, »melyeket Japán délekelet-ázsiai hódításai következtében az Egyesült Államoknak és Angliának ei kell szenvedniük, számszerűleg nehéz felbecsülni. Egy amerikai újság meg­állapítása szerint az Egyesült Államok ha­diipari nyersanyagbehozatalának 85 száza­léka származott Kelet-Ázsiából. A magas részesedés következtében Délkelet-Azslának az amerikai külkereskedelemben betöltött szerepe a háború alatt még inkább fokozó­dott. 1941 első felében az Egyesült Államok behozatalának kereken 38 százaléka szár­mazott Ázsiából és a déltengeri szigetvilág­ból s Kanada után Malakka volt Észak- Amerika legfontosabb behozatali forrása. Az Egyesült Államok inalakkai és hoUand-indin! behozatala 1940-be.n a két előző évben elért MS, illetőleg 181 millió dollárral szemlien 437 millió dollár volt. Az amerikai Unió 49.700 tonnás cinnbehozatalából 1938-ban 36.700 tonna a Maláj-félszigetre, 3.160 tonna Holland-Indiára. 1.910 tonna Kinára, 1.130 Ionná pedig Hongkongra esett. Anglia szempontjából Délkelet-Azsiának nemcsak mint nyersanyagforrásnak, hanem egyben, mint devizaforrásnak 1« rendkivik nagy jelentősége volt, és ennek a forrásnak kiapadása még jobban fokozza Anglia Egye­sült Államoktól való függőségét. A háború második évében Angliának Amerikával fenn­álló külkereskedelmi forgalma az első évi 623 millió dollárral szemben már 1.364 millió dollárra emelkedett. Kanada passzivszámlá- ja ugyanekkor 350 (252), Dél-Afrikáé 108 (40), Egyiptomé pedig 107 (10) millió dollár volt. Amerikai viszonylatban csak a dél- áxsiai angol birtokok külkereskedelmi for­galma mutatott ki aktívumot: a Maláj-álla­mok 299 (219), Ceylon 34 (23.5) és Brit-In- dte. Burmával együtt 5.1 (26.1) millió dollár értékben. Ezekhez a nyomós devizavesztese- gekhez hozzájárulnak még a beruházott tő­kék milliárdja is: Pontosan nem lehet eze­ket az összegeket felbecsülni, de nagyságuk­ról a, szingapúri haitikikötő kiépítésébe hele- ŐK 60 millió font sterling is izlitőt adhat. ASSZONYOK BÉKÉJE Az erdélyi nőszövetségek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megtartott díszköz­gyűléséről felejtetlietetlen élményt hoztam magammal. Mily megkapó és méltóságteljes volt a keret, amely az erdélyi asszonyoknak a román megszállás alatt végzett munkájá­ról adott beszámolónak és a jövendőt illető fogadalomnak külsőségeit meghatározta. Mint egy ékkövekkel dúsan ékített diádéin, olyan volt a terem. S fölötte tiszta és lelkes fényben solitaire-ként a magyar asszonytár­sadalom szép reménysége: vitéz, nagybányai Horthy Istvánná öfÖméltósága. S ebben a gyönyörű, káprázatosán szép keretben méltóképpen érvényesült a mii is: az erdélyi magyar asszonyok a múltban vég­zett és a jövőben végzendő munkájának hit- vnllástétele. Ami a Gyümölcsoltó Boldogasz- szony napján elhangzott egyszerű és sai- langtalan szavak mélyén valóban történelmi jelentőségű tanulságként nil rejtőzött, az mindössze annyi, hogy az erdélyi magyar asszonytársadalom a két évtizedes Idegen uralom alati elért és megvalósított valamit, ami. kisebbségi sorsunkban a magyar élet legnagyobb titőereje volt: az egységet. Meg­valósították olyan tökéletesen, hogy a fér­fiak társadalma megirigyelhette eredményei­ket, A szív' és a lélek legegyszerűbb, legne­mesebb, legálilásosabb fegyverével; a szere­tettel és a megértéssel minden magyar aaz- szony számára ledöntöttek a felekezeti és a társadalmi különbségek határvonalait és csendben, frázisok és jelszavak nélkül dol­goztak. A szókincs szegény munkájuk sok­rétűségének érzékeltetésére. Szegényeken segítettek, esűggedőket vigasztaltak, s való­ban: „a legnagyobb sötétségben is megtalál­ták az utat, amelyen frissítőt vihettek az első vonalban harcolóknak“. Személytelenül, névtelenül szolgáltak, megtépett nemzet, megpróbáltatások útjára hajszolt nép áldo­zatkész szolgálóleányaiként. Ez a személytelenség és névtelenség, ami a magyar asszonyok erdélyi munkájából a jövendő itélöszéke előtt felmutatandó érték, mert maradandó érték. Rosszul fejezem ki magam. Nem is annyira a jövendő itélöszéke előtt kell az erdélyi magyar asszonytársada­lom végett munkájának maradandó értékét felmutatnunk, mint inkább a ma élő ma­gyar férfiak társadalmának lelkiismerete előtt, A mai magyar férfiúnak látnia és éreznie, kell, hogy az erdélyi magyar asszonyok név­telen, személytelen szolgálatában a lelki ki­békülésnek olyan ragyogó példaképe bonta­kozott ki, amelynek jelentőségét elsősorban a világnézeti, politikai és mindenfajta más szempontok s érdekek szerint széttagolt, ré­tegekre és csoportokra tagolt férfitábornak kellene követnie. Milyen szép és dicsőséges volt az erdélyi asszonyok békéje! A női lélek megtartó és gyarapító örök szándékai a katakombasors mélyén is ugyanazt a célt szolgálta, mint a nemzeti lét ormán a magyarság Jövendőjébe világitó legmagasabb szándék; megmaradni és gyarapodni! Mennyivel több és eredményesebb lehetne minden nemzeti törekvésünk útja, ha az asszonyok békéjét a férfiak békéje követné! Ha ngy eltűnnének a férfit a férfitől elvá­lasztó világnézeti, politikai különbözőségek választóvonalai, mint ahogyan az erdélyi Keresünk azonnali belépésre TELJES gyakorlattal biró bérelszámolókat (nőket is) alsórépai, monorfalvai és iédai szakaszainkhoz. Ajánlatok ed­digi működési bizonyítványok becsa­tolása és fizetési igények megjelölése mellett Rusz és Kenderessy vasút­építő vállalathoz Beszterce. Posta­fiók 33 adandók be. magyar asszonyok a magyar sors átérzésé- ben és vállalásában elhárították maguk kö­zött a határvonalakat! És olyan személyte­lenek, olyan névtelenek tudnának lenni fér- finink te. mint asszonyaink voltak és lesz­nek « , — BETŰK Legalább tizen állítottak meg az utcán. Kissé felgerjedve kérdezték: — Láttad a plakátot? Jó néhány plakátot láttam hirdető oszlopo­kon, nem tudtam hát hirtelenjében, bogy me­lyiket kellett volna látnom. Néhányan körül­írták a palkátot, mások karonfogtak s elve­zettek a legközelebbi hirdetőoszlopig. — Látod? Hát szabad ezt? Zenekari hangversenyt hirdetett a plakát. A hangverseny műsorán Beethoven-müvek: a Coriolánus-nyitány, az első és a harmadik szimfónia . . . Beethoven neve ékkora betűkből, a vezény­lő karnagy neve jóval nagyobb és kövérebb betűkből szedve. Mondom, legalább tiz ember hívta fel figyelmemet a betűkben mutatkozó különbségre, s mindenik megjegyezte, hogy... Bocsánat, elsikkasztom ezeket a megjegy­zéseket. Hiszen, ha megismételném azokat, könnyen abba a gyanúba keveredhetnék, hogy együtt méltatlankodom a méltatlanok­kal. Holott abban én is igazat adok nekik, hogy Beethoven valóban és megfellebbezhe­tetlenül — halhatatlan! Az ő halhatatlanságát nem teszi vitássá az sem, ha a plakátot elkészítő nyomda akár a legkisebb petitből szedi is névét. Ez van az érem egyik oldalán. Bs az érem másik oldalán rejtőzik egy másik tényező is. Föltétlenül érdem illet meg bárkit azért, hogy a halhatatlan szelle­mét hozzá méltóan közénk idézi. A palkáton látható nagyobb és kövérebb betű nem Is je­lent mást, csak annyit, hogy a bátorság és az önbizalom megvan erre a gyönyörű szel­lemidézésre. Az volna a kegyeletsértés, ha a szerző és a vezénylő neve egyforma és egyenlő betűk­ből szedetik. aki ért a szimbólumok nyelvén, arman nem szükséges részletesebben kifejtenem álláspontomat ... CSILLAGOK A kincses város földszinten és pincében elhelyezett lokáljaira már régóta jellemző volt, hogy nagy előszeretettel tündököltettek rüslös és zenebonás firma mentumukon egy­ógy csillagot, sőt egész csillagképeket. Ezekre a csillagokrp viszont az jellemző, hogy nemcsak tündökölnek, hanem némi láncszerű nyüzsgést is végeznek „pályáju­kon“, sőt még Polihymnia oltárai is áldoz­tak némi énekszerü hanggerjesztéssel. (No, azért a Szférák zenéjére túlzás volna gon­dolni!) Számuk állandóan gyarapodik. Mint ahogy a tündöklésük színhelyét jelentő fimiamen- tumok száma Is szinte naponta nő. Nincs ebben semmi boszorkányság. Leveszik a lo­kál homlokzatáról a vendéglő-firmát, vagy a korcsmacégért, kiírják, hogy „Grill" — és az ujjászületett helyiség ezzel már csillagok és vendégek befogadására fokozottabb mér­tékben lett alkalmas. A folyamat a belvárosban kezdődött. (De capii e foetet piscis, — tanultuk a gimná­ziumban.) A belvárosból átcsapott a belvá­roshoz szorosan csatlakozó övezetbe. És most jelentik, bogy a külvárosban te csoda történt: az egyik kurtakorcsmában csillag tündökllk és idézi a Szférák zenéjét. Tudja Isten! Vájjon nem sok-e már Ko­lozsváron ez a sok lokál? fcs a csillagok (polgári néven: tiizőzök) száma vájjon nem sokasodtak-e el túlságosan? Hisz legközelebb a város szélén álló be- csaii csárda lesz grill és homlokzatán olvas­suk majd a neonfény Ijetiiket: „Grill" és „Dizőzparádé". Nem lesz majd hová mennünk, ha a szont- batesti polgári kimenőkor magunk szeret­nénk amúgy magyarosan, csendesein, hang- fogósan egyet danolni... JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK „U3MIÓ“ fest, vegyileg tisztit, mos Kvár, Munkácsí-üt 32. Tel. 36-95

Next

/
Oldalképek
Tartalom