Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

1942. MUtUClU S 20 'Teleti Zii&j*g Hétszáz éve annak, hogy a tatárok kitakarodtak Magyarországról Muhi mellett, amikor Kadóm és Peta tatár vezérek ijjászai lenyilazták a szekértábor mögé vonult magyar Badakat, megsemmisült Béla király serege és a mongol horda elözön­lő Itc a magyar birodalmat. Áprilistól kötél egy esztendeig száguldoztak az ország terü­letén, miközben. mindent felégettek, elpuszti- toţtaJc, kardélre hánytak. A mongolok története az összes történelmi kútfők szerint a legrégibb korban igen homá­lyos. Csak a XIII. században, a hires és hir- bedt- Dttamgiat kán korától kezdve lehet tény­leges adatokat kapni. A nagy ázsiai hóditó ebben az időben, miután erős kezével egy be­forrasztotta Közép- és Keletázsia törzseit, dúló harcai révén egyszerre világtörténeti je­lentőségre emette a mongolokat. Halála után Ogotáj, mint nagykán, meg­maradt ugyan a család intéző fejének, de a birodalmat megosztotta testvérei között és uralma idején tovább folytnak a hódító hábo­rúk is.. Leigăstăk egész Kínát, megdöntötték a bagdadi kalifátust, adófizetésre kényszeri• tették ikóniumi szeldzsuk-szultánokat. Jött azután az európai kalandozás: 1237-ben Baki és Mönghe kánok Oroszországba törtek és a KtApa vize mellett leverték a szövetke­zett orosz fejedelmek seregéi. Elfoglalták Moszkvát, azután iszonyú pusztítás közben Lengyelországra vetették magukat (1240), In­nen átcsaptak Sziléziába, ahol 1241 áprilisá­ban a wafistadti mezőn tönkreverték a német lovagok, a lengyelek és sziléziaiak egyesült se­regét. Itt a- mongolok maguk is súlyos vér­veszteséget szenvedtek, úgy, hogy nem mer­tek. tovább nyomulni nyugat felé. Ehelyett délre törtek és Morva- és Magyarországra ve­tették magukat. Hazánkat bárom oldalról tá­madták meg és Muhinál tönkreverték a király hadát. Sajó helyett a Bükk Természetesen egészen másként alakult vol­na a csata kimenetele, ha a magyar sereg nem áll ki a Sajó síkjára a tengernyi mongol ára­dat elébe. Ha a magyarok felvonultak volna a közeli Bükk-hegység ezerméteres csúcsaira, a sziklák világában könnyűszerrel ellenállhat­tak volna a lovasharchoz értő tatároknak és más fordulatot vehetett, volna a szörnyű küz­delem. A muhi-i csatavesztés előtt, március else­jén a tatárok már a vereckei szorosnál vol­tak. A határvidékről kétségbeesetten kértek a királytól segítséget, de IV. Bélának ez nem állott módjában. A félmillió főnyi tatár se­reg rbőcsapatai március 15-én másfélnapi jár róföldre közelítették meg Budát. Mig Batu kán. az országot chdta, Kadán Erdélyt pusz­tította. Badna bányavárosban (ahol a német polgárság ellenállásával találkozott), rengeteg embert felkoncoltak, akik pedig meghódoltak, Áriszkoid gróffal együtt rabságba kerültek. Pesten a lakosság védekezésre határozta el magát. A tatárak azonban bekerítették a. vá­rost. védő müveik, cl. lökéseiket ostromgépek­kel áttörték és behatoltak a városba. Pakol­tak és gyilkoltak, majd felperzselték a várost. Ezután elö.z ön főttek a dunáninneni wírmetjyc- hál, raboHak és gyilkoltak, pusztították és gyújtogatták a városokat és a falvakat rom­má tették. A lakosságon borzalmas kegyetlen­kedéseket vittek véghez. ..Inkább «»dögök, mint emberek . ..“ Ragdriusz, a kotr krónikása feljegyezte ró­luk, hogy „úgy kegyétlánkedtek, hogy inkább ördögöknek, mint . embereknek látszottak“. 1943 Idén kegyetlen b’degek voltak. A Hu­nén áltan dó, hatalmas jégkéreg képződött és eisen a tatár sereg át tudott kelni a dunántúli területre. Most ennek az országrésznek el­pusztítása következett. Először is elfoglalták Budát, azután, Esztergom étién indultak, ív a vállalkozásuk azonban nem járt sikerrel. Esztergomot sohasem tudták elfoglalni. A muhi-i csatavesztés után Béla király me- vokéibmi, voit kénytelen, mert a tatárok na­gyon szerették volna kezrekeriteni, hogy a le­győzött ország királyával odahaza büszkéiket! beesőnek. A király Pozşonyon át Ausztriába menekült, ahol Frigyes császár 10.000 márka ezüstöt követelt a földönfutóvá vált, paszta életéi, mentő uralkodóiéi „hadiköltségek és béke fejében“. Béla kénytelen volt adózni a habsburgi fejedelemnek, majd tovább foly­tatta, menekülését. Teljesen kifosztották, -re­gényen érkezett Dalmáciába, ahol S palat ob an, majd Tray-han talált menedéket. Kadán, aki Erdély feidulása után a király üldözésére ve­tette magát, egészen az Adriáig üldözte TV. Bélát, úgyhogy a király kénytelen volt Timi­ből egy kicsiny sziklaszigetre menekülni, aho­va a talárok már nem tudtak, utána menni. Ezen a kis szigeten, amelyet Scoglio del Bé­nák. a „király szirtjé"-nek neveztek el és ma is így hívnak, hónapokat töltött a hontalan magyar király. Ekkor történt, hogy a tatárok a messze Mongolországbói búrét vették annak, hogy nagy kánjuk, Ogotáj, másképpen Ügelai, el­halálozott és a trórrutódlás körül vetélkedések törtek ki. Az Európában dúló seregek vezé­rei erre gyorsan hazafelé parancsoltál: a ha­dakat és igyekeztek minél hamarabb haza­térni, nehogy kimaradjanak a nagy osztoz­kodásból. Kadán is, aki hiába leselkedett az Adria partján a magyar királyra, elindult hazafelé. Bosznián és Szerbián keresztül Bol­gárországba vonult és ott. egyesült Batu sere­geivel. A többi mongol horda is kivonult a tn/ugati Európából és visszatért Karakorum- ba, a roppant birodalom székvárosába. 1242 februárinsa volt ekkor, tehát éppen hétszáz. éve, tanultak ki a tatárok Magyarországból. A szerencsésen megmenekült magyar király elhagyta a kis adriai sziklaszirtet és amikor hazafellé indult meggy-alázott országa felé a menedékei adó Dalmáciából, hálájának jeleni megajándékozta Trau városát. Díszes koroná­zási palástját adta a városnak, jutalmul a hű­ségért. IV. Béla palástja ma is megvan Trau- ban: mint roppant becses emléket, a dómban őrzik és büszkén, boldogan mutogatják az idegeneknek. A szerencsétlen király pedig megkezdte szörnyűséges kálváriautját hazafelé. Vessző­futásra. hasonló, fájdalmas utazás volt. Feh jegyzik az egykorú krónikák, hogy a király útjában tizenötnapi járóföldre az ut hosszá­ban és szettében holttestek és csontvázak he­vertek mindenfelé és ragadozó állatokon, el­porladt városokon és falvakon s kormos épü­leteken kívül egyebet látni sem lehetett. Éhínség, halál, farkasok Volt olyan országrész is, ahol a hóna fjeik óta tarló éhínség miatt emberhúst mértek és fogyasztottak az emberek. A farkasok min den felé annyira elszaporodtak, hogy a „cse- csenyjket az anyjuk emlőjéről ragadták el“. Béla király, akinek Jelkét lesújtották ezek .az állapotok, nem csüggedt el az ország borzal­mas helyzetén. Erős akarattal és roppant szi- I Mássággal nyomban megkezdte az ország hely- I reél lit ásánuk nehéz munkáját. Külországokból | Kolozsvár, március 19. A bécsi döntéssel bekövetkezett föhatalomváltozás után meg lehetett állapítani, hogy a hatalom volt urai nem foglalkoztak egészségügyi kérdésekkel azzal a gondossággal, ahogyan azokat termé szete szerint el lehetett várni. Kolozs vár­megyében például 23 orvosi kör van, de ezekben alig akad olyan, ahol a körorvos zavartalanul végezhesse kötelességét. A bel­ügyi kormányzat belátta a helyzet tartha­tatlanságát, segítségére siet a hazatért me­gyéknek, hogy orvosi lakások építésével te­gyék lehetővé a körorvosok megfelelő elhe­lyezését. Ezzel kapcsolatban Kolozs, Szi­lágy, Szolnok-Doboka és Beszteroenaszó'l vármegyék kiküldöttei értekezletet tartot­tak. Az értekezleten résztvett Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán is, A belügyi kormányzatot Kenyeres . György dr minisz­teri osztálytanácsos képviselte. Az értekezleten történt megbeszélés ered­Martontyi Dános egyetemi tanár előadása a Szabadegyetemen Kolozsvár, március 19. A Szabadegyetem előadássorozatának keretében csütörtökön este Martonyi János dr., a közigazgatási jog professzora tartott nagy figyelmet keltő előadást közigazgatásunk megjavításának módjairól. Bevezetőül hangsúlyozta a közigazgatás óriási jelentőségét a modern állam életében. Ennek az az oka, hogy korunk uralkodó eszméinek: a nemzeti-népi és a szociális gondolatnak térhódításával párhuzamosan az állami tevékenység köre folytonosan tá­gul m ' A közigazgatás és a társadalom nem kü­lönválasztható, vagy éppen szembenálló té­nyezők, hanem egymással kölcsönhatásban vannak. A közigazgatás színvonala és jelleg­zetes vonásai végső elemzésben a nemzet tulajdonságaitól. gondolkodásmódjától és szervezési tehetségétől függnek. Különösen a középosztály szelleme befolyásolja erősen a közigazgat srs minőé égét. Minden körtgaega­gübónat és marhát hozatott be, települőiéit hí­vott be az országba, városokat kezdett épít­tetni. A főurakat kővárak építésére biztatta és amint ezek sorra megépültek, azz ország uj védelmi rendszerét dolgozta ki és terem- tettebmeg. A tatár horda 1242 februárjában takaro­dott ki a legázolt, feldúlt, elpusztított or­szágból. A szörnyű vész elmúlta után azon­ban még igen sok évnek kellett leperegnie, a megfeszített, újjáépítő munkának hatalmas mennyiségét kellett elvégezni ahhoz, hogy a porbasujtott ország visszanyerje régi képét. IV. Béla erős lelke és' hatalmas tettereje meg tudott birkózni a.z emberfeletti feladat­tal és sikerült talpraállítania és újjáépítenie a tatárdulás után. romokban talált. országot. Hálából az ország népe a második honalapító névvel tisztelte meg. Mi lett volna vájjon akkor, ha a muhi-i sík helyett a Bükk ezermátérés csúcsain várják, be Béla hadai az ütközetre a tatárokat? Le­het, hogy a tatárok véres fejjel lettek volna kénytelenek elmenekülni és kifutni az ország­ból s akkor Magyarországot nem érte volna a tatárdulás szörnyű istencsapása. FÉCHY-HOKVATH REZSŐ méftyeképen megállapították, hogy Kolozs- vármegye területén sürgősen 8—10 köror­vosi lakást és rendelőt kell építeni. A kér­dés tanulmányozása érdekében Kenyeres György dr. miniszteri osztálytanácsos, Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző, Só­lyom Sándor dr. tisztifőorvos és Simák La­jos műszaki tanácsos, a kolozsvári Államépi- tészeti Hivatal főnöke a megyé több köz­ségében kiszállást végeztek. A bizottság a következő községeket járta be: Szászfenes, Gyalu, Kalotaszcntkirály, Kissebes, Csúcsa és Magyarzsombor. Min­denütt vizsgálat tárgyává tették a helyzetet és az alkalmas hely kiválasztása után dön­töttek arról, hogy hol kell körorvosi lakást felépíteni? A bizottság egyébként a hely­színi szemléket tovább folytatja és elsősor­ban Kolozsborsa, Alsózsuk és Kajántó köz­ségekben fogja tanulmányozni a körorvosi lakások építésének lehetőségét. tási reform alapfeltétele tehát a társadalom belső átformálása. Közelebbről a közigazgatás jobbátétele- hez két dolog szükséges: az egyes tisztvise­lők lelki értékelnek gyarapítása, továbbá észszerű együttműködésüket biztosító szer­vezési módszerek alkalmazása. Az előbbi kö­vetelménnyel kapcsolatban összefoglalta >z előadó azokat a jó és rossz tulajdonságokat, amelyek közigazgatásunk mai emberanya­gára jellemzőek, majd o kifejlesztendő esz­ményi tisztviselő-típus sajátságait vázolta,. Ilyenek elsősorban a mélyen magyar mű­veltség és a széles néprétegek életviszonyai­nak beható ismerete. Az ügyek Intézésénél a tisztviselőnek át kell éreznie a hozzáfor­duló emberek bajait, tisztában kell lennie azzal, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata kicsiben mit kiván tőle és a felvetődött kér­déseknek nem csupán formai, hanem való­ságos elintézésére kell törekednie. A hiva­tása magaslatáéi álló . tisztviselő sohasem, riad vissza a felelősség vállalásától és az önálló cselekvéstől. A tisztviselői kar szín­vonalának ez az emelése egyébként nagy­részben az utánpótlás, vagyis a nevelés és kiválasztás kérdésének jó megoldásán for­dul meg. A szükséges szervezeti reformok között az első helyet foglalja el a közigazgatás egységes irányítása, a miniszterelnök irá­nyítása alatt, kiváló tisztviselőkből összevá­logatott polgári vezérkar segítségével. Az egyes hivatalokban igen fontos a főnökök munkájának racionalizálása: ennek a kér­désnek különleges vonatkozását jelenti a miniszterek és a minisztériumok tisztviselői közötti megfelelő együttműködés kialakítá­sa. A centralizáció vagy decentralizáció régi vitájáról szólva kiemelte az előadó, hogy a tekintélyállam, fogalmából nem következik az, hogy minden apró-cseprö kérdést a központi kormányszervek döntsenek el, ha­nem éppen ellenkezőleg az, hogy a közigaz­gatási eljárás rövid legyen és már az alsó- foku szerveknek legyen önálló határozat­hozatali joguk. Rámutatott arra, hogy a< fejlődés mai irányzata a vármegyéknek, eddigi alkotmányvédő szerepük helyett, in­kább szociális feladatokat juttat és mellet­tük a hivatási, kamarai önkormányzatokat is kiépíti. Külön foglalkozott a községi és városi igazgatás korszerű problémáival. Végül méltatta előadó a közigazgatás ál­tal a visszacsatolt területeken betöltendő kettős hivatást: egyrészt azoknak az érté­keknek megbecsülését és továbbfejlesztését, amelyeket a kisebbségi életforma termelt ki a társadalomban, másrészt a csonkaország húsz éves küzdelme során bevált intézmé­nyek munkájának mindenüvé való kiterjesz­tését. A rendkívül időszerű kérdésről szóló és a közönség által élénk érdeklődéssel kisért előadásért az elnöklő Balás P. Elemér dr., jogi kari dékán mondott köszönetét. A KISIPAROS SZÓL: A közelmúltban a kisiparost közelről ér­deklő rendelet jelent meg, amely uj árszámi- tást ir elő úgyszólván valamennyi kisipari ♦ szakmában. A közellátásügyi minisztérium megfelelő előkészítés után lép < >' a rendeletet, felkérte a kereskedelmi és iparkamarákat is, hogy szakelőadások kere­tében tájékoztassák az érdeketeket és az ér­dektestület alapos felvilágosítással is szol­gált a kisiparosok számára. Legutóbb a ke­reskedelmi és iparkamara nagytermében Torda Balázs dr. ügyvezető titkár szólt a kisiparosokhoz és behatóan tájékoztatta őket, hogy miként járjanak el az uj árszámi- tás terén. Tagadhatatlan azonban, hogy a kisipari árrendezés olyan szövevényes árszámitási rendszert léptetett érvénybe, amelyet csakis hosszú gyakorlat és alapos elmélyülés után lehet elvégezni az előírásoknak megfelelő módon. Ezért a kisiparos most kérő szóval fordul az illetékes tényezőkhöz. Az a kérése, hogy k bonyolult árrendezés számítási mű­veleteit ne csak egyetlen előadás keretében, hanem tanfolyam során ismertessék velük, mert csak igy lehet elkerülni, hogy a kisipa­ros ne ütközzék bele az előírásokba. Az ár­rendezés különböző csoportokat állit fel és aszerint kell az árszámitást teljesíteni. Cél-. irányosnak mutatkozik tehát, hogy a tanfo­lyamot is csoportonként tartsák meg. A kis­iparos örömmel fogadná a tanfolyam feláll!-, tását, amelyen kellő gyakorlati útbaigazítást sajátíthatna el és az itt szerzett ismeretéi révén biztosíthatná magát afelől, hogy nem követ el kihágást, a hatóságok pedig kellő-: képpen tájékozódott kisiparos társadalmat nevelhetnének, amellyel nem lenne baj az‘ ellenőrzés során. Magunk részéről a kisiparosok óhajtását közérdekűnek tartjuk és a tanfolyam felállí­tását annál is inkább keresztülvihetöoek vél­jük, mert a kereskedelmi és iparkamara a kisiparosok tájékoztatóját nemcsak egy elő­adás keretére óhajtotta szorítani, hanem több előadás megrendezését vette tervbe. Nyolc-tíz kor orvosi lakást és rendelőt építenek rövidesen Kolozs-várnsegye területén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom