Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

1942. Hane MV S 20 Teleki Béla gróf a román földreform szociális «gazsiágialanságaSnak jóvátételéi követelte Ezután az egész Ház feszült érdeklődése közepette gróf Teleki Béta, az Erdélyi Párt országos elnöke emelekedett szólásra és a kö­vetkező' beszédet mondotta: —- Tisztelt Ház! A miniszterelnök ur pro- grammbcszéde alkalmat adott arra., hogy a po­étikai pártok az országvezetés nagy kérdései­ben véleményt nyilváníthassanak. . — Soha nem volt nagyobb szükség arra, bogny a belpolitikai ügyeket a nemzeti kiilpo. fit thai érdekei alá vessük, mint ma. És a ném­áét mindé«, erejét gazdaságosan, de határozot­tan a körülöttünk folyó háborúban érvénye­sítsük. Mert ebben a harcba® dől el a mi sor­sunk is és most teremthetjük meg az előfelté­teleit egy nagyobb, hatalmasabb, belsőleg ki­egyensúlyozottá bh Magyarországnak. Ennek a háborús külpolitikának legkiválóbb képvise­lője Bérdossy László volt, akinek öntudatos és mély magyarsága, — a tengelyhatalmak- kai való kölcsönös bizalmon alapuló feltétlen együttműködése bizonyult az egyedüli helyes útnak, mely a nemzet egyetemét csatasorba tudja állítani. Erdély magyarsága öntudato­san vállalja ennek a külpolitikának a követ­kezményeit. A román megszállás alatt sokat kellett szenvednünk idegen érdekekért. Hogy­ne vállalnánk akkor most örömmel és fegye­lemmel a nélkülözést és az áldozatot, amikor tudjuk, hogy az a mi ügyünket szolgálja. Abban bizonyára míudenben és mindnyájan egyetértünk, hogy ma azoknak a feladatok­nak kell előtérben álloiok, amelyek a háborús erőkifejtéssel vannak közvetlen kapcsolatban. Ezek a feladatok a termelés fokozása minden vonalon, — a hadsereg további fejlesztése és erősítése hazánk és szövetségeseink részére. Mór a háború alatt meg kell oldani a szociális reformokat A termelés mai rendje sok kívánnivalót hagy maga után. A miniszterelnök ur, mint gazda és volt földművelésügyi miniszter bi­zonyára be tudja látni annak az állapotnak a képtelenségét, hogy a földművelésügyi minisztérium termelési eszközeivel egy má­sik, — a közellátási minisztérium rendelke­zik. És egyes mezőgazdasági cikkek, ame­lyek termelése helyes árpolitikával gyönyö­rűen fokozható lenne, — a ráfizető ármeg­állapítás miatt miként fejlődik vissza az ország kárára. A termelés biztos menetét és fokozását, valamint az igazságos elosz­tást csak hivatása magaslatán álló tisztvi­selői kar biztosíthatja. A tisztviselői fele­lősség hatványozását az Erdélyi Párt meg­alakulása óta sürgeti, de a mai rendkívüli idők ezt a kérdést különösen időszerűvé te­szik. A tisztviselői kar csak akkor tud a veie szemben támasztott nagy követelmé­nyeknek megfelelni és hivatása magaslatán megmaradni, ha úgy a szaktudás, valamint az erkölcsi színvonal tekintetében megtá- madhatatlan. Az ország érdeke, de a tiszt­viselői kar presztízse is azt kívánja, hogy az a tisztviselő, aki kötelessége ellen vét, fegyelmi utón távolítsák el. Meg vagyunk győződve arról, hogy min­dent meg kell előzniök a termelési kérdé­seknek. Pillanatra sem téveszthetjük szem elöl, hogy ez a nagy élet-halál küzdelem egy jobb jövő érdekében folyik és nekünk itt meg kell állani a helyünket. Tehát most. a háború tartama alatt meg kell va­lósítani mindazokat a szükséges reformo­kat, amelyek a termelés veszélyeztetése nélkül keresztülvihetők. Ezek közé tartozik a munkáskérdések megoldása, — a munka­kamarák és munkafelügyelőségek utján. Megszervezésük már több mint egy éve fo­lyamatban van s teljesen indokolatlanul késik. Á zsidókat ki kell szorítani a gazdasági életből 1— A háborús gazdálkodás az államnak messzemenő lehetőséget nyújt a gazdasági élet irányítására. Ezt a lehetőséget az ál­lamnak arra kell felhasználnia, hogy a zsi­dóságot a gazdasági életből kiszorítsa, addig is, míg a háború befejezésével a zsidókérdés kitelepítéssel véglegesen megoldható. Úgy a háború megnyerése, mint a belső front meg­tartása, egyaránt a nemzeti öntudat szi­lárdságától függ. Mivel a nemzeti öntudat az ifjúság hősi szellemében való nevelésén fordul meg, oda kell hatnunk, hogy közok­tatásügyünk a nemzetnevelés magasabb síkjára emeltessék fel. Ezért fontos a nem­zetnevelés két tényezőjének, az egyháznak és iskolának tökéletes összhangja és fontos az egyházak támogatása és a felekezeti ok­tatás reformja. Sürgeti a székelyföldi vasúthálózat kiépítését ■— De nem szünetelhet a háború alatt az az országépítö munka sem, amelyet a ma­gyar kormány Északerdély visszatérése után inditott be a visszatért részek gazdasági fel­emelése és a csonkaországba való bekapcso­lása érdekében. A háborús viszonyok paran­csolják meg a székelyföldi vasúthálózat mi­előbbi kiépítését, Erdély gazdasági kincsei­nek fokozottabb kiaknázását, a mezőgazda­ság megsegítését, az iparosítást és a keres­kedelem magyar kézre való juttatását. A zsi­dó birtokok igénybevételével megnyílik a le­hetőség a belső telepítésre, ami csak akkor nyerhet gyökeres megoldást, ha a soviniszta román agrárreform folytán a magyarságot ért károk szociális szellemben nyernek or­voslást és a felszabadult területek a magyar­ság megerősítésére szolgálnak. A székely népfelesleget véleményünk szerint Erdély magyarságában megfogyatkozott területein kell felhasználni és ennek a jól átgondolt tervszerű akciónak a lebonyolításához már most hozzá kell fogni, nehogy a népfölösleg -addig is proletarizálódva kallódjék el az or­szágban, vagy külföldi munkásként. Elengedhetetlennek tartja az Erdélyi Párt, hogy a kormány mindent kövessen el a dél­erdélyi magyarság súlyos és tűrhetetlen hely izekének enyhítésére. — Tudjuk, hogy sok kérdést a háború fog megoldani; másoknak a megoldása pedig rcaak a háború után válik időszerűvé. Az elő­készítés munkáját azonban már most meg kell kezdenünk. ( Amennyire hisszük, hogy a világháború 'meg fogja hozni nemzeti kereteink kitelje­sedését, — éppen olyan határozottan készü­lünk arra, hogy e keretek között felépítjük az uj népi és szociális Magyarországot. Az Erdélyi Párt elnökének beszédét mind­untalan élénk helyeslés szakította félbe az Erdélyi Párt, a Magyar Élet Pártja és egyes szavainál még a Magyar Megújulás Pártjá­nak képviselői részéről is. ' Gr. Teleki Béla többször utalt Kállay Mik­lós miniszterelnök beszédének egyes kitéte­leire, majd felszólalását a következő szavak­kal fejezte be: — A miniszterelnök ur kifejtett program­jában külpolitikai vonalon elődei bevált vo­nalán kíván haladni és ebben az egész or­szág konstruktiv közvéleményét maga mö­gött tudhatja. A belpolitikai kérdésekben célkitűzései között sok olyan szempontot említett, ami egybeesik pártunk programjá­val. Mi bizalommal várjuk e célkitűzések megvalósítását. Pártunk egész erejét az or- szágépités szolgálatába kívánja állitani és a mai nehéz időkben fokozottabban érzi annak szükségét, hogy minden személyi kérdést félretéve a nemzet egész erejét a külső és belső fronton egyaránt a végső győzelem érdekében vethessük latba. Imrédy Béla : „Ebben a fel­fogásban azonos ▼agyok a kormánnyal“ Vitéz Imrédy Béla, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség szónoka hangoztatta, tisztában vannak azzal, hogy a közelid tás nehézségeit a háború okozza és lelkiismeretlenség volna azokat a kormány számláidra írni. A kormánynak kötelessége, hogy a lehető legigazságosabb elosztást biz­tosítsa. .4. tengelyhatalmak mellett van a helyünk, azonban felfogása szerint nagyobb teljesítményeket kell felmutatnunk az ország határain kívül és belül is. Vitéz Imrédy Béla ezután éles támadást intézett a szo­ciáldemokraták, továbbá a népfrontról ál­modozó nyugatos írók ellen. A párt felfo­gása az, hogy ősi magyar földön magyar életet kell biztosítani s ebben a felfogásban teljesen azonos a kormánnyal. Ki kell kü­szöbölni viszont a kétértelműségeket és a baloldali olcsó spekulánsokat ki kell irtani. A továbbiakban hangoztatta, hogy gyökeres változásra, teljes rendszerváltozásra van szükség, az egész magyar élet tervszerű át­alakítására. Maróthy Károly, a Nyüaskeresztes Párt vezérszónoka ugyancsak a teljes rendszer­változást sürgette és hangoztatta, hogy mi­után a képviselöház nem hü tükrözője az ERŐ áUYttészi-HANGYA veövesz£TiC<YÁBA maros vásárhely ország közvéleményének, a Házat fel kell oszlatni. A zsidó földbirtokok kisajátítását helyeslik, azonban a földreform kérdéséről nem hallottak megnyugtatót. A földkérdés feszültségét a zsidó birtokok igénybevéte­lének villámhárítóján nem lehet levezetni. Ezután Váczy György előadó tett bejelen­tést több országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A Ház legközelebbi ülését holnap, pénte­ken délelőtt 10 órakor tartja és ezen az egyes pártok szónokai folytatják hozzászó­lásukat a kormány programjához, majd a Ház a továbbiakról fog határozni. Az ülést vitéz Tors Tibor elnök pontosan 2 órakor zárta be. Ravasz László püspök Kolozsvárott tart előadást virágvasárnapján Kolozsvár, március 19. Az országos Refor­mátus Szeretetszövetség ‘március 29-én, Vi­rágvasárnap este 8 órai kezdettel a Mátyás Király Diákház Dísztermében hangversenyt rendez. E hangversenyen Ravasz László püs­pök is előadást tart. A hangverseny műso­rában közreműködnek: Hajdú Anna hang­verseny-énekesnő, Dullien Klára hegedümü- vésznö, Zsembery Elvira zongoraművésznő, Versényi Ida színművésznő, a kolozsvári re­formátus Teológia Énekkara. Az országos Református Szeretetszövetséget egyik elnö­ke: Harsányi Pál békésbánáti esperes,. fel­sőházi tag képviseli. Szombaton nyílik meg a budapesti mezőgazdasági kiállítás BUDAPEST, március 19. (MOT.) A me­zőgazdasági kiállítás szombaton reggel 8 órakor nyílik meg, hogy 9 napon át bemu­tassa a nagyközönségnek a magyar mező- gazdaság és az állattenyésztés fáradtságos munkájának legszebb eredményeit. Zárlat alá helyezik a zsidó tulajdonban levő mezőgazdasági ingatlanokat és erdőket Budapest, március 19. A magyar Távirati ’ Iroda jelenti: A kormány a miniszterelnöknek a Magyar Élet Pártjában tett bejelentéséhez hive® a legrövidebb idő alatt törvényjavaslatot akar beterjeszteni a zsidó ingatlanokra vonatkozó földbirtokpolitikai rendezésekről. A törvény- javaslat teljesen elkészült. Most már alkot­mányos letárgyalása elkerülhetetlenné teszi nyilvánossági'® hozatalát, mert tartani lehet attól, hogy a zsidók igyekeznek a törvény ha­tálya alá eső vagyontárgyaikat a rendezések alól elvonni. Ezért a kormány kivételes hatalma alapján már most rendelettel intézkedett. A rendelet megtiltja, hogy zsidó mező- vagy erdőgazdasági ingatlant és alkotó részeit, üzemi és egyéb berendezéseit, vagy beépített, avagy beépítetlen ingatlanait átruházza. Az ilyen átruházás érvénytelen. A jövőben in­gatlanra jogügylet alapján tulajdonjogot csak akkor lehet bejegyeztetni, ha az átruhá­zó büntetőjogi felelőssége terhére kijelenti, hogy nem zsidó. A rendelet hatálybalépése után létrejött jogügylet alapján a zsidó in­gatlanra tulajdonjogot, bejegyezni nem lehet. A rendelet gondoskodik arról, hogy a zsi­dók gazdasági üzemeiket az eddigi állapotban üzemben tartsák. Akinek tulajdonában öt ka- tasztralis holdnál nagyobb szőlő, vagy gyü­mölcsös, vagy 500 katasztrális holdnál na­gyobb kiterjedésű más mezőgazdasági ingat­lan van, köteles a gazdasági elöljáróságon há­rom nap alatt bejelenteni. Egyidejűleg át kell adnia a leltárt az emiitettt személyek tulajdo­nában lévő ingatlanról és mindenféle felszere • léstől, állatállományról. A leltár helyességét a községi elöljáróság ellenőrzi és hitelesíti. Az ilyen hatósági zár alatt áltó vagyontárgyat a ni kell a kereskedelmi társaságokra, egyesüle­tekre és egyéb jogi személyekre, ha vezetősé­gük összetételében vagy a vagyonban nagyobb részt zsidók részesülnek. A rendelet pontosan megjelöli a mező- és erdőgazdasági ingatlanok és a hatálya a:lá eső mező- és erdőgazdasági ipari üzemek fogalmát is. A zsidótulajdonban lévő mezőgazdásági és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlá­tozásáról és zárlat alá helyezéséről szóló kor­mányrendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg. tulajdonos köteles a rendes gazda gondossá­gával megőrizni és a gazdálkodás folytonos­ságáról gondoskodni.. A zár alatt lévő va­gyontárgy elidegenítése súlyos büntetőjogi kö­vetkezményekkel jár. A rendelet alkalmazásaitól! azt kell zsidó­nak tekinteni, aki az 1941 évi XV. te., az úgynevezett fajvédelmi törvény értelmében zsidó. A rendelet kiterjed azokra is, akik a második zsidótörvény rendelkezései értelmé­ben kivételezett zsidók. A rendeletet alkaflmaz­Nincs vasárnapi munkaszünet, ha a tavaszi munkaiatok megkövetelik Budapest, március 19. (MTI.) A tavaszi munkálatok elvégzése érdekében a vasár­napi munkaszünet március 22-re és 29-re, továbbá április 12-re, 19-re és 26-ra eső va­sárnapokon (tehát husvét vasárnapjának, kivételével) a törvényhatóság, illetőleg egyes járásainak, vagy községeinek területén a szükséghez képest felfüggeszthetik. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AT. AP T A A Jó ÜZLETMENETNEK Fekete mellé jó cigarettát és egy pohárka KÓRUS LIKŐRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom