Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-26 / 46. szám
Tatarozzák a házat, a magvar színjátszás első otthonát Kolozsvár-, febr. 25. Â Mátyás Királytér egyik ékkövének, a többszázados Rliódey-káz- nák faláról hull a vakolat. A porszemeket pedig felkapja és messze röpiti a szél. Szorgos kezű munkások dolgoznak a törmelék eltakarításán. Régi téglákat szilaj csákány ütésekkel zúznak porrá a kömüveslegények s újból rnali- serré gyúrják a mész- és vakolattörmeléket. Számukra az egész művelet alig jelent többet munkánál és kenyérnél. Nekünk azonban történelemről mesél a hulló, málló vakolat, széttört tégla minden porszeme.... A nagymultu épület tatarozóm munkálatainak megindításakor Kelemen Lajos professzor, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára érdekes és jellegzetes adatokat elevenített fel a Rhédey-káz sorsáról. A magyar színészet bevonulása Kolozsvárra A nagyközönség annyit már tud errőll a patinás épületről, hogy falai között játszottak először magyar színészetet magyar szávai az egész magyar nyelvterületen. Abban az évben volt ez, amikor Nagyszebeniről átköltöztették a gnberniumót Kolozsvárra, 1792-ben. A Rhédey-ház akkori tulajdonosa Homorod- .-izentmártoni Kiró Sámuel volt. Ez a dúsgazdag ur nagyon kedvelte a szinész-népséget s mert nem volt hol játssaniok, felajánlotta ^játékszínül“ a saját házét. — Addi#? ugyanis nem is volt mit keresniük magyar szia eszeknek Kolozsváron, — mondja Kelemen Lajos — hiszen itt is inkább németül beszóltok az emberek, akár a többi erdélyi városokban. A gubernium fel- lcöUözésével azonban nagy élet indult meg ennek a városnak falai között, sőt azt is lehet mondani: nagy magyar élet. A színészek pedig megérezték, hogy itt meg lehet játékból élni. Kolozsvárnak azonban már voltak színészei, mégpedig németek. Homorodszentmár- toni Biró Sámuel ezeket is éppen úgy kedvelte, akár a magyar színészeket. Nekik is megengedte, hogy házában játszanak, —*• természetesen német nyelven — mire a magyar színészek megköszönve a ezives vendéglátást sértődötten átvonultak további előadások rendezésére abba a másik történelmi főtéri sa- rokházba. Abban a szabadságharc ideje alatt Bem apó szállt meg. Történelem az öreg ház falai között Kelemen professzor a továbbiakban a következőket elevenítette fel a Rhédey-ház múltjából: Hogy a Rhédey-ház alapkövét mikor rakták le? — arra ma nagyon nahéz volna felelni. Ezúttal csupán azoknak a már jobbára kipusztult ősi családoknak; a nevét említsük fel, akiknek kezén mind a mai napig átment eo a főtéri serok palota. Kevesen tudják például azt is, hogy ebből a házból vezette oltárhoz szive választottját Dávid Ferenc, az uni- iárius vallás megalapítója. Ebben az időben a Rhédey-ház a Munch-esaládé volt. Szász eredetű család volt ez, de a magyarok Barátnak nevezték. Ebből az időből:, az 140ö~as évek végéről és a következő század elejéről származik az r, most kikerült, de befalazott fél-ablak, amely egész tisztán mutatja az akkori építészeti stílust. A fél-ablak kerete kőből van szép faragásokkal díszítve. A Rhédey-ház földszinti helyiségébe közeljövőben az IBUSz hivatala költözik s az átalakítóknak az a céljuk, hogy a tatarozás során napvilágra kerülő többszázados műemlékeket nem falazlat.ja be, hanem restaurálva szabadon hagyja. Sőt amennyiben lehet, az egész, utcáranéző földszinti homlokrészt a >%nd.dkezésekre álló, régi képek alapján res- I aurái ja. A Munch-Barát család tulajdonából Kathonay Mihály egykori hírneves ötvöscéh-mester, városbiró kezébe jut a Rhédey-ház. Kathonay Mihály volt az, aki Báthory Zsigmondot Erdély fejedelmi székébe segítette. Ezért aztán Mihály vajda annyira megharagudott rá, hogy amikor rövid időre megszállottá Kolozsvárt, első dolga volt Kathonay Mihályon bosszút állani. A bosszú kegyetlen és Mihály vajdára valló volt. Először szálanként tépelle iá Kathonay Mihály városbiró dús, őse sza. leállót, utána pedig lefejeztette. A késői utókor Kolozsvár városának a román uralom alól való felszabadulása után a vértanú halált halt Kathonay Mihály egykori városbiróról utcát nevezett el — mondja Kelemen Lajos. —■ Sajnos, hogy a Belvárosban már nem tudtunk számára utcát szorítani, pedig majdnem a há- •a előtt, a mostani Rhédey-ház előtt halt vértanú halált. A Rhédeyek Kathonay Mihály gyászos kimúlása, után nemsokára kihalt a Kathonay család Is. így jutott a mai Rhédey ház Székely László gazdag erdélyi föur birtokába. A gróf Rhédey család éppen a Székely családtól trök&ü’e, íiiétve vásárolta. meg a palotát. ríívíágtéleu, hogy a palota ebben az' Klóban élte fénykorát. Itt született a világhírű szépséggel megáldott Rhédey Klaudina, akit Sándor württembergi herceg vett feleségül. Rhédey Iilaudlna a mai angol uralkodóház. Illetve uralkodó család ősanyja ... A gróf Rhédey család utolsó férfitagja János voit. ■— Fösvény ember hirében állott, — folytatja Kelemen tanár ur, — pedig nem is volt ü fösvény, izmikor például az ö idejében rendezték a Főteret, 1000 forintot adományozott a városnak, csakhogy keresztül lehessen vinjii a Főtéren éktelenkedő fabódék lebontását. Az ő idejében még lánc-sor kerítette el a Rhédey házat a járdától, hogy semmi külső bántódás ne érhesse falát. De, hogy mennyire nem illet János grófra a fösvény jelző; az kitűnik a következőkből is: Osztrák főúri családból nősült, a Fetter Von der Lilie családból. Kolozsvár, februar 23. A kolozsvári Nemzeti Színház ősbemutatóra készül. A drámai együttes február 28-ikán, szombaton este 8 órakor mutatja be a „György barát'1 cimü 3 felvonásáé történelmi tragédiát. A próbák már hetek óta lázasan folynak Táray Ferenc igazgató-főrendező és Kőműves Nagy Lajos játékmester irányításával. Szerdán Kolozsvárra érkezett a „György barát“ szerzője is, hogy résztvegysn az utolsó próbákon, illetőleg darabja bemutatóján. Amióta a „György barát“ próbái folynak, a színpadon és a városban szinte naponként lehetett hallani a kiváncsi kérdéseket: — Kicsoda voltaképpen a „György barát“ szerzője?... Az igazgatóság ugyanin a mai napig „titokban tartotta“, most azonban általunk is nyilvánosságra hozza és bemutatja a szerzőt... — A .,György barát“ szerzője Remsey György, foglalkozására nézve festőművész Gödöllőn él. Egyik legnagyobb festői alkotása Kormányzó Urunk kassai, bevonulását örökíti meg. Az állam megvásárolta s a miniszterelnöki tanácsteremben, a parlament épületében helyezte el. Remsey György azonban, aki különben ezidöszerint 57 éves. nemcsak festő, hanem drámairó is... — Ne higyjék azt, hogy holmi „titkos drámairó“ vagyok, — mondja. ahogyan szemben ülünk egymással, — mert. már 1913-ban drámát irtain. Igaz, hogy sohasem adták elő, de nem a dráma, vagy az én hibámból, hanem az akkori szinházvezelés és liberális szellem hibájából. Szomo'y, Brády, Lengyel Menyhért és mások voltak akkor divatban, azokkal a bizonyos „családi háromszög“ szerelmi drámákkal, amelyek még ma is nagyobb teret kapnak, mint egy ik- zig-vérig magyar dráma. Első drámám a ..Csótgnok városa“ volt. Budapest akkori felszínes lelki életét, lelki mcghasonlását Írtam meg benne, amint mondottam. 1913- ban. Aztán egymásután születtek drámáim, az ..Eszeveszettek“, a „Boldogok szigete“ s még egész sereg, amig 19S4-ben eljutottam a „György barát“ megírásáig. György barát. aki Mohács után az önálló Erdély teljhatalmú kormányzója volt, egyik legtragikusabb alakja a magyar történelemnek. Kelet és Nyugat között hadakozik Kelettel és Nyugattal a magyarság igazáért s végül éppen Nyugat döfi le... György barát tragikuma az egész magyar nemzet tragikuma. A magyarság is évszázadok óta küzd Kelet és Nyugat között s közben védelmezi Nyugatot. Trianonban mégis éppen Nyugat akarta, ledőlni a történelem színpadáról.- Qyörgy barát óva inti az erdélyi rendeket az összefogásra s van-e ma is szükségesebb, mint unosuntalan inteni a ma! magyar nemzetet a teljes összefogásra?.. Fiúgyermeke nem születvén, úgy intézkedett, hogy az osztrák főúri cgaláil csak két nemzedéken keresztül élvezhesse Iiagyaté- kát s utána a Rhédey-ház és a vele szemben levő hatalmas palota, a mai NewyorU szálloda a debreceni református kollégiumra szálljon, amelynek ö és ősei is tanítványai voltak. A román uralom alatt megtámadták a végrendeletet, de Kolozsvár hazatérése, illetve a magyar jogrendszer egységesítése folytán a debreceni kollégium újból, mint egyenes örökös szerepel. Még néhány év s kezelésbe is veszi a hatalmas értéket képviselő Rhédey házat s a vele szemben levő nagy szállodát, az örökhagyó gróf Rhédey János végakarata értelmében... — A Rhédey család máskülönben még Aba Sámuel királyi nemzetségéből szármázik. Származásuknál csak magyarságukra voltak büszkébbek — mondotta végül Kelemen professzor. — A család utolsó férfisarja talán azért is nem akarta, hogy a magyar vagyon idegen kézbe kerüljön. Kolozsvár újból magyarrá lett a történelem jóvoltából, semmi akadálya tehát annak, hogy a hires debreceni „schola", mint Rhédey- örökös szerepeljen Erdély fővárosában. — Hogyan jutott eszébe éppen a kolozsvári színházhoz benyújtani darabját? — kérdezzük a szerzőtől. ■— A nyáron olvastam Gödöllőn, éppen a „Keleti Ujság“-ban, hogy Táray uj magyar drámákat keres. Gondoltam, beküldőm. Legalább „hazaküldöm“ Erdélybe György barátot, ahol küzdelmekkel teljes élete lezajlott. Már két hét múlva választ kaptam Tárgytól, hogy előadásra tűzi még ebben a színi évadban... Mondanom sem kell, hogy nagy volt az örömöm. Nagyon örvendtem azért Is, hogy a díszletek elképzelésébe, megvalósításába is „beleszólhatok“... Hiszen, amint mondom, festöember vagyok s azt is mondhatom, hogy a festészet nem elégit ki. Azért „kellett" drámát, sőt drámákat írnom, hogy kiélhessem a bennem élő feszültséget. Hogy van-e mondanivalóm is? — azt majd eldönti a közönség... Remsey György egyébkent nyolctagú családjával érkezett Kolozsvárrá. Két fia zeneszerzőnek készül, leánya iparművésznek. Minden oyermekét valamilyen művészi pálya vonzza s amint mondja, ez a legnagyobb apai öröme. Ur A szerzőt a színpadra szólítják. Kezdődik a próba. Elbúcsúzunk addig is, amig a közeli ősbemutatón találkozunk. A színészek lázasan készülnek az előadásra s a közönség is feszült figyelemmel várja az ősbemutatót. —- Kém feltűnési vágyból irtani „György barát"-ot, — mondotta bucsuzáskor a szerző. — Meg szeretném mutatni Erdélynek, hogy ki volt számára és az egész magyarság számára Fráter György. Okuljanak belőle. Ha ez sikerül, ez már nem az én sikerem lesz, hanem a megujhódott kolozsvári Nemzeti Színházé és a megujhódott magyar lelkiségé... Ró. Az iskolai selyem- tenyésztések eredménye Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottjának előterjesztésére 1941. április havában rendeletet adott ki a tankerületi főigazgatóknak, hogy hazánkban még mindig nem eléggé értékelt selyemhernyótenyésztést a tanulóifjúságon keresztül fokozottabban karolják fel és népszerűsítsék. Rámutatott a miniszter arra, hogy a selyem- tenyésztés nemcsak nemzetgazdaság1 szempontból nagyjelentőségű termeié*! 4g, de a heruyóselyem nélkülözhetetlen hadiipari és ipari nyersanyag Js. A gazdasági és honvédelmi érdekből egyaránt kívánatos tehát hogy a népiskolák hathatósan bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Az iskolai selyemtenyésztés elrendelésével a kultuszminiszter olyan intézkedést tett a magyar selyemkul- tura érdekében, amelyet 100 esztendővel ezelőtt Széchenyi és Kossuth is szorgalmazott, Bár a miniszteri rendeletet a tanfelügyeiő- ségek utján az iskolák csak akkor kaphatták meg, amikor az ország selyemtenyésztési felügyelőség a Ms selyemhernyókat már javarészt kiosztotta s Így az iskolák igényléseit nem mindenütt tudták kielégíteni, az iskolai selyemtenyésztések már az első évben is biztató eredményt hoztak. Mindössze 43 iskola, illetve osztály véglett közös tenyésztést és a tanulóifjúság köréből négy- száznegyvenen vállalkoztak egyéni tenyésztésre. így is 4.204.50 P. vételárat vettek föl. Hozzávetőleges számítás szerint ez azt jelenti, hogy lia az ország minden iskolája kivenné részét ebből a munkából, amelyet a tanulók csak játszva, szinte szórakozásképen végeznek, mintegy 200.000 kg. gubó- többlethez jutna évente a selyemfonó ipar és a gyermekek munkája a várható beváltási árak mellett kb. félmillió pengővel emelné a nemzeti jövedelmet. Érdekes megemlíteni, hogy a mult évi tenyésztés során számos iskola ért el 100—150 pengős keresetet, több osztály tenyésztése pedig 250 pengő körüli beváltási árat eredményezett. Sok saját kezdeményezéséből tenyésztő is- kolásfiu ért el 50—-70 pengős bevételt, többen pedig 100—120 pengős jövedelemre tettek szert. Vannak középiskolai tanulók, akik az egész évi tandíjukat és könyveik árát is megkeresték a selyemtenyésztésböl. A kísérleti esztendő tehát beváltotta a miniszter rendeletéhez fűzött reményeket s most az ország selyemtenyésztési felügyelőség a tanügyi hatóságokkal egyetértésijén már jóelőre megkezdte az iskolai tenyésztések szervezését, hogy 1942-ben még szebb eredményeket érhessenek el. Újabb tanukat hallgatnak ki a táblai Ítélet előtt Vágó Pál volt nyilaspárti képviselő bünperében Budapest, febr. 25. (MOT). A budapesti Ítélőtábla szerdán tárgyalta Vágó Pál volt nyilaspárti országgyűlési képvisel ő bűnügyét. Vágót mint ismeretes, az ügyészség Ecsedy Bálint dr. terhére elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolt. A büntetőtörvényszék annak idején Vágó Pált erős felindulásban elkövetett haláltokozó súlyos testi sértés büntette címén 10 hónapi börtönre ítélte. Az Ítélőtábla szerdai tárgyalásán az iratok és az elsőfokú bíróság Ítéletének ismertetése után zárt tárgyaláson elfogadta a főügyész helyettesének és a védőnek a bizonyítás kiegészítésére előterjesztett indítványát és az újabb tanuk kihallgar' lásával a budapesti büntetőtörvénysziket bízta meg. A tábla a törvényszéki eljárás befejeztével hozza meg ítéletét. Getei üózsef dr. eryetemi tanár mer hívóit közönség előtt ismer* tette a német if júság nevelésének irányelveit Kolozsvár, febr. 25. Gelel József dr. egyetemi tanár, mint ismeretes, nemrégiben a berlini egyetem, valamint több birodalmi tudományos intézet meghívására tanulmányutat tett Németországban. Többhetes körútja során elsősorban a német ifjúság nevelésének Irányelveit tanulmányozta. Megfigyeléseiről és észleleteiről szerdán délután 5 orakor meghívott közönség előtt előadást tartott a Mátyás Király Diákházban. Előadásában hangoztatta Géléi dr. professzor, hogy a birodalmi ifjuságnevelés egészen u| alapokon épült fel. A középiskolai oktatásnak nem az a célja, hogy átlagemberek«!, neveljen. Az oktatás élve az, hogy ne csak tanítson, hanem minőséget neveljen. A mai német középiskolai oktatás háromféle iskolatípust ismer. Az egyik tipus pontosan egye zik a régi gimnázium aJapelvcivel. A másik iskolatípus már nem a tudásra, hanem a jcl- lemnevelósre helyezi a fősulyt. A harmadik iskola a nemzetpolitikai Intézet, amely tehetségeket, szakembereket nevel a jövő Németországa számára. Ezekben a tanintézetekben folyik az ifjúság nevelése s arra oktatják az ifjúságot, hogy tudásával, felkészültségével a boldogabb jövö alapjait vethesse meg. Gelel dr. professzor előadása végén magyar vonatkozásban taglalta a német nevelés uj rendszerét. Szükségesnek tartja, hogy az évtizedek óta megkövesedett magyar nevelési rendszerbe friss lendületet vigyenek és az életre való nevelést helyezzék előtérbe. Főleg a közösségi szellem idalakitásánali van Igen nagy szerepe abban, hogy Magyar- ország Ismét nagy és boldog legyen. Gelet dr. professzor nagysikerű eloşd4*âl szombaton délután 6 órakor megismétli * nagyközönség részére RIO MOZGO Ma! Csak 16 éven felülieknek Kérjük a n. é. közönséget, hogy a tolongások elkerülő e végett a jegyeket elővételben vásároliű meg, vagy jegyeztesse elő. Állandó jegyelővétel mindennap dé előtt 10—1-ig! — Telefon 11-71 KÍSÉRTÉS Karády Katalin, Nagy István Gödöllői festőművész a kolozsvári Nemzeti Színház szombati ősbemutatójának szerzője Már 1913-ban is drámát irt Remsey György, áki nyo c agu családjával érkezett Kolozsvárra
