Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

A Felsch&z isasr^r lelkesedéssel üdvözölte a délvidéki területek felsőházi tagjait Szombaton tárgyalja a Fe’s5ház a kormányzóhelyeftesiől szóló töfvényj avaslatot A Normemdiert okozott kárért az amerikaiak felelősek Vichy, febr. 13. (MTI.) A Német Táv­irati íroda jelenti: A francia tengernagyi hivatal közli: Minden félreért ás elkerülése végett meg kell állapítani, hogy a Norman­die francia személyszéllitóhajót, amely 1939. .szeptembere óta s newyorki kikötőben vesz­tegelt, az északamerikai kormány 1941, de­cember 16-án lefoglalta. A francia személy­zetet amerikaiakkal váltották fel. A mostani szerencsétlenségért tehát sem a francia sze­mélyzet, sem a tulajdonos hajóstársaság, vé­gül a francia tengernagyi hivatal sem vál­lalhatja a felelősséget. A francia kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya ntfilatkozzék a jogos kártérítésről, amelyet akkor ígért meg, amikor a hajót birtokába vette. A washingtoni francia nagykövet ilyen értelmű jegyzéket adott át a washingtoni kormánynak. Naavb^nyo Irépv’selo'estü'efe főbb határozatot hozott a városfejlesztés éidekében Nagyhánya, febr. 13. A város képviselő­testülete számos, a városfejlesztés szempont­jából nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozatokat még ez évben szándékoznak végrehajtani. A határozatok között első helyen szerepel a város egészségházának ügye. Ez a kérdés már meglehetősen régen húzódik. A belügy­minisztérium annakidején értesítette a vá­rost, hogy úgynevezett egészségházat akar építeni a városban s már elő Is Irányzott rá háromszázezer pengőt, az épület céljaira azonban a várostól kért telket. A város két- Izben is felajánlott egy-egy telket, de azok a belügyminisztérium kiküldöttel szerint nem feleltek meg a célnak. Erre a város a volt Mircea-gyermekotthon épületét ajánlotta fel, de itţ mind az épület, mind a telek kicsi volt. A város most úgy döntött, hogy ötezer pen­gőt bocsát a rninísztérium rendelkezésére, hogy azért megfelelő telket vásároljon. Elhatározták, hogy kőbányákat a .város nyittat s igy megfelelő mennyiségű anyag áll majd az útjavítások rendelkezésére. Ugyancsak elhatározták a Szent János pata­ki kőbánya bérletének megszüntetését, mert a bérlő, már hosszabb idő óta nem tett ele­get bérfizetési kötelezettségének. Egészségügyi és városszépészéti szempont­ból igen jelentős a képviselőtestületnek az a határozata, amelyben kimondta, hogy a kis- piac melletti pecsenyesütő bódékat egyelőre nem adja bérbe. A bódék egészségügyi és tisztasági állapotával kapcsolatban ugyanis nagyon sok panasz merült fel és ezért a vá­ros a további bérbeadásokat a tisztiorvosi vizsgálat eredményétől tette függővé. A mérnöki hivatal jelentését elfogadták. A hivatal főmérnöke bejelentette, hogy a vascsatorna források mentén egy víztárolót építenek, amellyel a kaszárnyák és a vasút vízellátását korszerűen biztosítják. Ezzel leg alább a város egyrészének vízhiányát meg­szüntetik, a város többi részén pedig visórá- ■oat állítatlak fél. így remélik elejét venni a /lzpocsékolásnak, amely a hivatal szerint egyik föoka a nagybányai vízhiánynak. Péter Antal dt. előadása a Világiak Teológiáján Kolozsvár, február 13. A Világiak Teo­lógiáján „A szülök és a gyermek“ címen tartotta meg előadását dr. Péter Antal teo­lógiai rektor. Ismertette a keresztény er­kölcstan tanítását a házasságról és a házas­ságra való előkészületről. Rátért a gyerme­kek kötelességére: tisztelet, szeretet, enge­delmesség, hála, segítés, majd a szülők kö­telességeit ismertette. Itt különösen az édes­anya kötelességeinek szépségét, hősiességét mutatta ' be a gyermek gondozása, nevelése terén. A nevelés anyagi és szellemi oldalát érintve reámutatott arra is, hogy miért be­szédesebbek a nők mint a férfiak. Ennek oka az, hogy bele ne fáradjanak a beszél­getésbe, mig a néma gyermeki ajkakról le~ osalják az első „ma-ma“ szót. Felhívta a férfiakat, hogy a nők bőbeszédűsége fölött ne gúnyolódjanak, hiszen, hogy ők is be­szélni tudnak, azt édesanyjuknak köszönhe­tik. Inkább arra törekedjenek, hogy ez a bőbeszédűség az Ur Isten dicséretére, nem pedig az embertársaik megszólalására irá­nyuljon. Az előadást szép számú közönség hallgatta végig. A Világiak Teológiája sorozatban legkö­zelebb február 20-án, pénteken este fél 7 órakor dr. Faragó Ferenc teológiai tanár, vicerektor ad elő a Zsoltárkönyvről. Az elő­adás során 11 teológus szavalja a legszebb részleteket a zsoltárkönyvből Sík Sándor nagyszerű költői fordítása szerint. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Budapest, február 13. (MTI) A felsőház pénteken délelőtt ülést tartott, s ennek során ünnepélyes megnyilatkozássali üdvözölték a visszatért délvidéki területek élethossziglan kinevezett felsőházi tagjait, akik most vettek részt először a Felsőház ülésén. Gróf Széchenyi Bertalan elnök megnyitó­jában hangoztatta, hogy milyen örömteljes esemény a délvidéki hazatért területek élet­hossziglan kinevezett felsőházi tagjainak a Felsőházban való első megjelenése. Ezután az elnöki bejelentés után Szápáry Lajos gróf háznaggyal élükön bevonultak a Délvidék fel­sőházi tagjai: Krämer Gyula, Sántha György, Ágoston Sándor és Walter Kerestély, akiket igen meleg ünneplésben részesített ele. Széchenyi Bertalan gróf elnök a Felsőház nevében testvéri szeretettél köszöntötte a hosz- szu, kényszerű elválás után újra a maguar jogar alá visszatért magyar közéleti férfiakat. Valóra vált nemzeti törekvéseinknek egy része — mondotta — s a trianoni határkő ledönté­se után most újra kezet-fogna,tunk és újra egymás szemébe nézhetünk idegen uralom alól felszabadult testvéreinkkel. A magyar sors kegyetlen 23 éve alatt nyögtünk. Ezek a meg­próbáltatások azonban nem törték meg dél­vidéki testvéreink akaratát. akik hűségesen vállalták sorsukat és szent hivatásnak érezték a nemzet felemelkedésére irányuló törekvései­ket. A magyar állameszm© történelmi időkben kemény próbára tette őket. Ezt a próbát fé­nyesen kiállották. örömének adott kifejezést, hogy a hazához hü Délvidék kipróbált, érde­mes férfiúit üdvözölheti a Felsőházban s an­nak az erős reményének adott kifejezést, hogy a Délvidék Felsőházi tagjai izzó hazaszeretet­tel vesznek részt a törvényhozás nagy munká­jában. A Mindenható áldását kérte munkás­ságukra. A Délvidék felsőházi tagjainak nevében Sántha György mondott hálás köszönetét. — Amikor 23 év megpróbáltatásai után a reánkváró kötelesség teljes tudatában jeler- nünk meg a Felsőházban — mondotta, — örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy o Délvidék felszabadításáért elsősorban mély hódolattal és hálával köszönetét mondjunk Főméltóságu Kormányzó Urunknak. A Kormányzó nevének említésekor a Felső­Koiozsvár, február 13. A Magyar Városok Országos Szövetsége, amelynek elnöke Szenéig Károly Budapest polgármestere és Lukács Ödön az ügyvezető »1 elnöke, most adta ki az eltarolt óvi tevékenységről szóló jelentését. Érdekes adatokat tartalmaz ez a jelentés a magyar városok szövetségének egyévi munká­járól s ránk nézve külön érdekességnek azok a részietek, amelyek a felszabadult Erdéllyel foglalkoznak. „A nemzetközi feszültség folytán — olvas­suk a jelentésben — a városok nemzetközi kapcsolatai is lazultak, nemzetközi munkára tehát nem nyilt lehetőség. Annál szorgosabb tevékenységre nyújtott alkálimat az, hogy egyes országrészeknek az idegen elnyomás alól való felszabadításával, úgy északon és kele­ten, mint délen 10 törvényhatósági joggal fel­ruházott város és 26 megyei város került vissza az anyaországhoz és vette fel a Szövet­séggel a tevékenységi kapcsolatot. Ma már 91 városunk belső életét kell figyelnie a Szö­vetségnek, problémáival kell foglalkoznia és belső bajainak és gondjainak viselésében kell részvennie.“ —• ,,A magyar városokra, szól tovább a je­lentés, a nemzeti jövő kiépítésénél fáradha­tatlan munkai vár. Tanúságot kell temniök, hogy méltók az életre és áldozatot is tudnak hozni a szebb jövőért.“ Az 1941. évről szóló jelentés ezután a dél­vidéki városok visszatérésével, majd a kár­pátaljai testvérközösségi mozgalommal foglal­kozik. További részében beszámol a felszaba­dult terülteteken a polgármesteri tisztségek betöltéséről és élén dr. Keledy Tiborral, Ko­lozsvár polgár mesterével felsorolja a vissza­tért városok polgármestereit. A tartalmas jelentés foglalkozik kulturáltig, közgazdasági, idegenforgalmi, közé1 látási ügyekkel, különösen részletesen tárva fel ez irányban kifejtett működését. A Szövetséget foglalkoztatta a városok pénzügyi kérdése is: a városok háztartási helyzete, a községi adó­reform, a fogyasztási adó felemelése, a függő hitelek rendezése, a városok kövezetvámügye, ház tagjai helyükről! felállva hosszasan és lel­kesen éltették Horthy Miklóst. — Nem feledkezhetünk meg a katonai eré­nyekben annyira gazdag vitéz magyar hon­védekről, amely szembeszállva minden ve­széllyel és csúf orvtámadással, kiválóan telje­sítette kötelességét. Lelkünk legmélyéig átevez­zük és vállaljuk mindazokat a kötelességeket, amelyet hazánk minden egyes polgárának vál­lalnia szent kötelessége. Tőlünk telhetőén minden erőnkkel a magyar nép minden réte­gének megértésére és problémáinak megoldá­sára közreműködni igyekszünk. A Felsőház nagy tetszéssel fogadta a beszé­det és melegen megéljenezte a Délvidék felső­házi tagjait. Ezután az elnök felfüggesztette az ülést. Széchenyi Bertalan gróf elnök szünet titán kegyelete» szavakkal e'lparentálta báró Hazai Samut, volt honvédelmi miniszter vezérezre­dest, a Felsőház elhunyt tagját. Az elnök ja­vaslatára az elhunyt emlékét a Felsőház jegy sőkönyvében megörökítették. Ezután a Felsőház áttért a napirend leíár- gyalására. Meghallgatta az ellenőrző bizott­ság jelentését, valamint a 42 tagú országos bizottság jelentését az 1941 junius 26-től 1941 december 19-ig terjedő idő alatt kifej­tett működéséről. A jelentést a Felsőház egy­hangúlag elfogadta. Ezután az elnök bejelentette, hogy a kép viselőháztól megérkezett a kormány zóhely et~ tesről szóló törvényjavaslat. Jelentette, hogy a javaslatot kinyomtatták és előzetes tárgya­lás végett kiadták a közjogi bizottságnak te­kintettel arra, hogy a kormány nagy súlyt helyez mielőbbi letárgyal ására és maga az el­nök is kívánatosnak tartaná, kérte a bizott­sági és plenáris tárgyalásra a sürgősség ki­mondását. Tekintettel a törvényjavaslat rendkívül fontosságára a képviselőház felira­tától számított három nap közbeiktatása nél­kül még ma tárgyalja le azt a közjogi bizott­ság és holnap a plénum elé kerül. A Felső­ház az elnök javaslatára kimondotta a sür­gősséget, Ezután az elnök bejelentette, hogy a Felsőház szombaton délelőtt 10 órakor tart­ja legközelebbi ülíését és annak napirendjén a kormányzdhelyeltesről szóló törvényjavaslat ’tárgyalása szerepel. A Felsőház pénteki ülé­sét fél 1 órakor az elnök berekesztette. a katonai beszállásolások terhének szabályo­zása, a közüzemek szolgáltatási egységárának szabályozása, stb. Az erdélyi városok biztosítása A visszacsatolt erdélyi városokra különös jelentőségű a jelentésnek az a része, amely az erdélyi városok biztosítási kérdésére vo­natkozik. A Szövetség, mint a jelentésből kitűnik, a biztositó intézetekkel egyetértésben már ré­gebben uj városi biztosítási díjszabást álla­pított meg s azt a pénzügyminisztérium is jóváhagyta. Az erdélyi városok visszatérése után kívánatosnak látszott a biztosítási egyez­ménynek az erdélyi városokra való kiterjesz­tése is. Ez eddig azért nem járhatott végle­ges eredménnyel — állapítja meg a jetentés — mert a hazatért erdélyi városok fennálló biztositását a pénzügyminiszter hozzájárulá­sával a magyar biztosító intézeteknek át keil venniük. Az erdélyi városoknál e tekintetben azért mutatkozott nehézség, mert az összes erdélyi városok biztosításaikat a román bel­ügyminisztérium alapjánál, álletve biztosító intézményénél voltak kötelesek feladni. A m. kir. pénzügyminisztérium még nem döntött a kötvényállomány átadása tekintetében. Való­színű, hogy a városok biztosítási állományát a Gazdák Szövetkezetének engedi át, amely kö­teles lenne az átvételre kerülő kötvényeket a városa egyezmény szerint táblázat alapján a többi magyar biztositóval megosztani. A Szö­vetség törekvése az, hogy a felszabadult er­délyi városok csatlakozzanak a fennálló bizto­sítási egyezményhez, amely annál is inkább szolgálná a felszabadult városok anyagi ér­dekeit, mert az adatok szerint a román biz­tosítási dijak háromszorosát teszik ki a ma­gyar városi díjszabásnak. A belügyminisztérium bizonyára a Szövet­ség álláspontjára helyezkedik, ami nagy elő­nyöket jelentene az erdélyi városokra, A Magyar Városok Szövetségének jelentése képet nyújt arról a nagy és hasznos munká­ról, amelyet a Szövetség vezetősége a városok * érdekében kifejt, örömmel láthatjuk, hogy a felszabadult erdélyi városokra is kiterjedt a gondoskodásuk s minden törekvésük az, hogy az építő munkába a visszatért városokat is bekapcsolják, eddigi munkájuk elért eredmé­nyeit azokra is kiterjesszék és ezzel is Bizto­sítsak fejlődésüket. Nem lehet kétséges, hogy a visszatért városok készséggel kapcsolódnak be a Szövetség munkaprogramjába és az is bizonyos, hogy a vezetőségben és az ügyek intézésében megfelelő számarányban rövide­sen helyet foglalnak. (T. S.) T-ámljdU m ssf»t fa Budapest, febr. 13. (MTI.) A Budapesti Közlöny szombati száma közli a miniszté­rium rendeletét egyes faahyagkészleteknek a termelőnél zár alá vétele tárgyában. A rendelet szerint a tüzifaellátás biztosításá­nak újabb szabályozása tárgyában kiadott előző rendelet értelmében bejelentési kötele­zettség alá eső faanyagkészletek közül a széria készletek zár alá vétetnek. A zár alá vett készletek raktározása, felhasználása, feldolgozása és forgalombahozatala tekinte­tében az ingatlan tulajdonosa, haszonbérlője és a fatermelő csak az iparügyi miniszter­nek a földművelésügyi miniszterrel egyet­értve adott engedélye, vagy az iparügyi mi­niszter által a földművelésügyi miniszterrel egyetértve kijelölt szerv engedélye alapján rendelkezhetik. Ä kolozsvári csízmachaíisarosok az ui lábbelUrendelef ©pyik intézkedésének megváltoztatását kérik Kolozsvár, február 13. A Budapesti Köz­löny február 8-iki száma közölte a közellá- tásügyi miniszter rendeletét a lábbeli gaz­dálkodás terén való szigorú takarékosság érvényesítése tárgyában. Ezzel kapcsolato­san a kolozsvári csizmadia-iparosok értekez­letet tartottak, amelyen foglalkoztak az uj rendelet intézkedéseivel és arra a megálla­pításra jutottak, hogy a rendelet a fogyasz­tóközönség érdekeinek hatékonyabb védel­mével a lábbelikészitő Iparosok szakmát szempontjaival ellenkezik. A rendelet egyik szakasza ugyanis megengedi, hogy a fo­gyasztó a piros színű utalványt közvetlenül az elosztó talpbőrkereskedőnél is beválthat­ja, amiből részükre az a hátrány származik, hogy igy újra megnyílik a kontárok műkö­désének lehetősége, holott az utóbbi időben a kontárok tevékenységét sikerült örvendete-. sen háttérbe szorítani. Eddig ugyanis a fo­gyasztó piros színű utalványával nem mehe­tett közvetlenül a börkereskedőhöz, hanem a beváltást csakis a cipésziparoson keresztül eszközölhette. Most azonban, minthogy a fogyasztó maga vásárolhatja meg a talp­bőrt, a cipészipart az a veszély fenyegeti, hogy a fogyasztó az általa kiváltott talp- bőrrel nem a szakma valamelyik tagját, hanem kontárt keres fel a munka elkészíté­séért. A csizmadia ipar óhajtását az Ipartestü­let Is magáévá teszi és megkeresi a többi ipartestületet is, hogy közös mozgalomban tegyenek lépéseket az uj rendszer megvál­toztatása érdekében. Értesülésünk szerint a csizmadia ipar mozgalmához az egyéb láb* belikészitő iparosok is csatlakoznak. Ukrajnai menekültként széihámoskodoít egy asszony a nagykárolyi zsidó er etekben Nagykároly, február 13. Nem mindennapi szélhámosság történt Nagykárolyban. Nagy károly zsidó kereskedőinél megjelent egy asszony, aki előadta, hogy Weinberger Mó- ricnőnak hívják, nemrégiben érkezett Ukraj­nából s ott egy gyűjtő tábornak lakója volt s megszökött. Minthogy teljesen pénz nélkül áll, hitsorsosai anyagi támogatását kérte. A zsidóság szivesen támogatta Weinbcrgernét. Az asszony egyszer egy nemzsidó kereske­dő üzletébe is bement, ott azonban poruljárt. A keresztény kereskedő firtatni kezdte Weinbergerné életkörülményeit, gyanúsnak találta az asszonyt s felhívta rá a rendőr­ség figyelmét. A rendőrség természetesen elsősorban aziránt érdeklődött, hogy miként Jöhetett Ukrajnából magyar területre a kö- nyöradományokat gyűjtő asszony. Eljárás indult a zsidó kereskedők ellen, akik rejte­gették és adományokkal segítették a nőt, as eljárás során azonban meglepő fordulat tör­tént. Kiderült, hogy Weinbergerné álnevet használt, sosem volt Ukrajnában, nem szö­kött sehonnan, sőt mégcsak nem is zsidé. Azért szerepelt a zsidóság előtt Weinberger Mórlcné néven és azért állította magáról, hogy ukrajnai menekült, mert tudta, hogy ez az érvelés megnyitja a zsidóság pénztár­cáját. Az ötletes szélhámosnö valóban gond­talanul élt nehány hétig. Erdélyi városok a Magyar Városok Országos Szövet­ségének jelentésében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom