Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-13 / 35. szám
MÍmzétm iímM& 1942» JFEBKP4R 13 log, amelytől senki sem lehet ment, ennek mindenki ki van téve. A nemzetet azonban nem tehetjük ki annak, hogy megbetegedés esetén váratlan helyzet előtt találja magát. (Úgy van! Taps jobboldalon és középen), amelyben akkor kell határoznia a felett, hogy hogyan töltse be azt a h iátust, amely az államfő megbetegedése folytán a hatalom gyakorlásában beállhat vagy beáll.-— Nem vitatom azt, hogy ennek a kérdésnek a megoldására, többféle mód adódik. De amikor a megoldás módját kerestük, előttünk a magyar állam alkotmány- fejlődésének szelleme és a magyar államszemlélet felfogása lebegtek. A magyar alkqtmány állandóan különbséget tett a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a királyi hatalom, a kormányzói hatalom között, amelyet röviden államfői hatalomnak nevezzünk. Azt hiszem, hogy (Úgy van! jobboldalon és középen.) Amir alkotmányunk eddig mindig elkerült és a jövőben Í3 el akarunk kerülni. (Helyeslés). Félreértés, suriődős nem lehet A Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezetője aggodalommái mutatott arra, hogy a mellett a megoldás mellett, amelyet az a törvényjavaslat nyújt, a súrlódások, nézeteltérések, sőt összeütközések lehetősége adódik a kormányzó és a kormányzóhelyettes között az állami hatalmak megosztásának rendszerében, amely rendszer ma az egész világon általános a különböző állami hatalmi szervek között, a súrlódás, nézeteltérés, összeütközés lehetősége elvileg csakugyan adva van. örömmel állapítom meg azonban azt, hogy a magyar alkotmányos fejlődésének csak a legutóbbi 22 esztendeje alatt, hogy másról ne beszéljek, az államhatalmak szervezeti megosztása mellett a különböző tényezők között soha félreértés, súrlódás vagy nézeteltérés nem merült fel. (Úgy van! jobbfelől). Az államfő és törvényhozás, törvényhozás és végrehajtó hatalom, végrehajtó hatalom és államfő a legfiarmonikusabb egységben végezte a nemzet érdekében a maga feladatát. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől és középen.) E cimen teoretikusan ilyen súrlódások lehetősége megvan. Bizzuk ezt arra a jóakaratra, arra a jószándékra, arra a hazafiaságra, amely valamennyiünket eltölt. (Helyeslés.) Ahogyan a múltban el tudtuk hárítani e súrlódásokat és összeütközések lehetőségét el fogjuk azt hárítani tudni a jövőben is. (Úgy van! jobbfelől). Beszéde után a Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Ezután Bárdossy László miniszterelnök indítvány; terjesztek be a keleti- és erdélyi országrészek képviselői létszámának meghívás Htján való kiegészítéséről. Indítványában rámutatott arra, hogy a törvényben engodiSlye- i?ett 63-as létszám ezidőszerint nincs betöltve, oaért javasolja, hogy az országgyűlés a következő személyeket hivja meg a magyar országgyűlés képviselőim tagjaiul: Domahi-dy István, Fehérvárat Károly, Kortsmáros László dr, Polonkay Tivadar, Schönborn József, Szabó János, Tóth Balázs. Az elnök közölte, hogy a miniszterelnök indítványának napirendre tűzésére később intézkedik. Ezután a Ház az elnök napirendi indítványára úgy határozott, hogy a most elfogadott törvényjavaslat felsőházi tárgyalásának tartamára üléseit elhalasztja. Közben a Magyar Megújulás Namzetiszociálista Pártszövetség, valamint a Nyilaakeresstes. Párt tagjai, akik a korrnanyzóhelyettesről szótő törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés idejére ki- vonţtiltak a Házból visszatértek az ülésterembe. Sz&méiyds rosgiómedtafós címén A napirendi indítvány megállapítása után vitéz Jaross Andor személyes megtámadta- tás elmén szólal fel. Rámutatott arra, hogy örömmel hallotta, hogy a miniszterelnök is lojálisnak ismerte el a napilapokban közreadott nyilatkozatát. Állítása szerint a kormány intézkedése folytán ez a nyilatkozat kizárólag a nemzeti szocialista lapokban láthatott napvilágot. Nem tudja megérteni, miért volt szükség erre az intézkedésre. Vitéz Imrédy Béla ugyancsak személyes megtámadtatás elmén szólalt fel. — Vitéz Jaross Andor rámutatott a kérdés lényegére — mondotta Imrédy Béla, — amikor hangoztatta, hogy a pártközi értekezleten sem. időbeli, sem tárgybeli korlátozásra az én beszédemmel kapcsolatban kötelezettséget nem vállalt. Á pártközi értekezletről kiadott közlemény szerint is részünkről nem csupán deklarációról, hanem beszédről volt szó. Ebben a beszédben nem csupán egyéni álláspontomat fejeztem ki. hanem a Pártszövetség képviselőinek együttes állásfoglalását. Közben felolvastam egy formai deklarációt, amelyben négy pontban foglaltam össze véleményünket. Ha valamilyen párt egy ilyen javaslattal szemben állást foglal, nemcsak joga, de kötelessége Is azt érthetően megindokolni. & «ftimiszfer^Snölc vââasze* Ezután Bárdossy László miniszterelnök szólalt fel: — Jaross Andor országgyűlési képviselő uf azt panaszolta, — mondotta a miniszterelnök, —- hogy az ö nyilatkozata csak egy lapban jelent meg. Ugyanezt a kérdést érintette Imrédy Béla országgyűlési képviselő ur is. Felelősségem, teljes tudatában jelentein ki, hogy a nyilatkozat megjelenését a cenzúra egyetlen lapban sem akadályozta meg. A magyar kormány nem kényszerítheti a lapokat, de nem is kívánhatja meg tőlük. hogy valamelyes nyilatkozatot is köz- zétegyenek. A kormánynak nem feladata, nem kötelessége, hogy egy nyilatkozat közzétételéről gondoskodjék. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon és középen.) Nem kételkedem abbán, hogy a magyar sajtóban megvan a meggyőződésnek az az ereje, hogy olyan nyilatkozatoknak helyt adjanak, amelyeknek fontosságot tulajdonítanak. Ezt a megállapítást meg kellett tennem. A másik megállapítás az, hogy vitéz Jaross Andor képviselő ur is foglalkozott a pártközi értekezlet lefolyásával és semmi olyat mondani nem, tudott, ami meggyőzőit volna engem abban a tekintetben, hogy ott olyan értelemben szólalt volna fel és a létesített megállapításhoz való fenntartás nélküli hozzájárulást abban a hitben adta vol- na meg, hogy az országgyűlés pártjai közül egyedül a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetséget illeti meg az a jog, hogy részletesen, polémiái alapon ismertesse érveit, aggályait és kifogásait a törvényjavaslattal szemben és a megállapodás értelmében az összes többi pártokat ez nem illette volna meg. (Úgy van! jobboldalon, zaj a szélső baloldalon.) Meglepetéssel hallom azt, hogy vitéz Jaross Andor képviselő ur hozzájárulását a pártközi megállapodáshoz vitéz Imrédy Béla beszéde szövegének ismeretében adta meg. Nem értem vitéz Imrédy Béla képviselő urat, miért feszélyezte az a körülmény, hogy az első párt- közi értekezleten azt a kérést intézte hozzá, hogy az ott jelenlevő többi képviselőnek is adjon időt a felszólalásra, Íriszen célunk éppen az aggályoknak a belső megvitatása volt. A ml elgondolásunk az volt, hogy vitéz frnrédy Béla képviselő ur beszédének első ás polémikus részét az értekezleten meg fogjuk vitatni és igy a plenum számára nem marad más, mint olyan deklarativ* amilyet a nyilaskeresztes párt is tett. Ami pedig vitéz Jaross Andor nyilatkozatának szövegét illeti, meg kell itt állapítanom azt, hogy a nyilatkozat szövegén nem a cenzura módosított, hanem a Pesti Újság szerkesztősége tartotta szükségesnek ezt a nyilatkozatot bizonyos mértékig módosítani. Én legalább igy vagyok értesülve. Azt hiszem, hogy a pártközi értekezletek intézménye a parlament intézménye és ha a kormány arról kíván gondoskodni, hogy egy törvényjavaslat vita nélkül emeltessék törvényerőre, ez nem ütközik sem az alkotmány, sem a parlamentarizmus szellemével. Mindenki, aki a pártközi értekezleten résztvett, tanúsítja és igazolni fogja, hogy mi nemcsak nem kény- szeritettiink, de még csak nem is beszéltünk rá senkit arra, hogy ne indítson vitát. Nem kutatom annak a félreértésnek okait, amely e körűi a kérdés körül lappang. Szeretném ezt a kérdést lezárni azzal, hogy nincsen támadó és nincsen megtámadott. (Nagy taps jobboldalon és középen.) Ezt követőleg vitéz Imrédy Béla félreértett szavai helyreigazítása címén szólalt fel és kérte, hogy a miniszterelnök tegye lehetővé, hogy ahogyan a miniszterelnök elismeri jóhiszeműségüket, ugyanilyen szellemben világosítsák fel erről az incidensről az egész magyar közvéleményt. Bárdossy László a felszólalásra a következőkben válaszolt: — Ugyanúgy, ahogy a kormány gondoskodott arról —■ mondta Bárdossy László miniszterelnök, — hogy vitéz Imrédy Béla képviselő ur beszéde a sajtóban egész terjedelmében megjelenhessék, ahogyan meg la jelent, úgy gondoskodni fog arról Is, hogy mai ülésünk lefolyásáról és annak keretében vitéz Jaross Andor képviselő ur és vitéz Imrédy Béla képviselő ur felszólalásáról is objektiv tájékoztatás adassék az egész közvéleménynek. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon, középen és a szélső baloldalon; jobboldalon a képviselők felállva tapsolnak.) JÓ ÁEU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jö ÜZLETMENETNEK Keleten a munka megindul Rosenberg Alfred,, a keleii minisztérium vezetője lerakja az uj élet alapjait Ukrajnában A volt berlini szovjet követség az Unter den Linden dus koronáju hársfái alatt húzódik meg. A tömör épület egy egész történelem szemtanúja volt. Ismerte a cár nyugati műveltségű diplomatáit, majd megtűrte az U. R. S. S. félig diplomata, félig agitátor kiküldötteit. Utolsó lakója egy kegyetlen ős ravasz arcú kaukázusi, Dekano- zov volt, aki a német-szovjet konfliktus kitörése után Törökországon keresztül tért vissza Moszkvába, ahol a mellőzés szomorú sorsára jutott, ha már nem ismerte meg a szovjet vezetőknek kijáró első és utolsó fokú büntetést, a halált. Most a berlini volt szovjet követség palotájának rendeltetése homlokegyenest megváltozott. Uj miniszter költözött bele. Jól megtermett, magas homloku, gondolkodó arcú férfi, aki még nincs negyven éves. Alfred Rosenberg dr., akit a Führer a keleti minisztérium élére delegált. A keleti miniszter keleti ember. Rosenberg meghívást kap A Finn-öböl partján, kékes-szürke tenger mellett fekszik egy régi, középkori város. Idegen utazóban égnek meredő tornyaival és zordon romjaival egy hűbéri vár benyomását kelti. Régi citadella, tele sötét történelemmel, véres emlékekkel. Kövei, amelyeket Waldemar dán király rombolt le, hosszú pogány civilizációról beszélhetnének. A kanyargó, szűk utcákra csak a merőlegesen sütő déli nap vethet röpke sugarakat. Tiszta időben lehet látni Helsinkit, a Finn- Öböl túlsó partján. Ez Reval. Észtország fővárosa, Rosenberg szülővárosa, amelyen inár álzugott a háború vihara. Rosenberg születésekor a város Oroszországhoz tartozott. A cár masszív tisztjei a raffinált kis vendéglőkben igazi gurman- dok módjára gusztálták a különleges halsülteket, a kllkisí, amelyet kumellel illatosítottak. Alfred Rosenberg csak az útlevélben szerepelt orosz állampolgárkéfit. Ahhoz a heves vérü német kisebbséghez tartozott, amely a hatalmas szovjet mezőket gyarmatosításra alkalmas területnek tekintette. A város német iskolájában tanult, fellelkesedett az építészet iránt, majd a fajkoíatásba mélyedt el, hamar felismervén áz angol Houston Chamberlain é3 a franciá Gobineau fajelméleteinek óriási jelentőségét. A világháború Végén a Balti- államok nem vállaltak közösséget a bolsevista forradalommal, önálló köztársaságokká alakultak. Rosenberg igazi hazájába, Németországba optált. 1919-ben, mikor a Birodalmat a legsúlyosabb zavargások marcangolták, Münchenben a „Rubonla“ főiskolai hallgatók korporációs körének a tágja lett. Egy bajor Íróval, Dietrich Ekharttal dolgozott. Egy napon Rosenberg és Ekhart egy teljesen ismeretlen párttól, a Deutsche Arbeitsparteitól meghívót kaptak. Kíváncsiságból elmentek. Egy söröző hátsó termében, egy sovány, égő szemű, színtelen, kopott egyenrűhát viselő férfi beszélt egy vörös hordó tetejéről alig egy tucat hallgatónak. „ösztönösen megérezte)«: —■ Írja később Rosenberg, — „hogy ez az ember halálos bizonyossággal formulázta meg egy uj korszak feladatait és módszereit.“ Hitler Adolf volt. A fiatal szociológus nemcsak a politikai téren tartott fenn kapcsolatokat Németország jövendő vezérével. Az építészet iránti ízlésük is közelebb hozta őket egymáshoz. 1923 november 8-án Rosenberg a híres müncheni puccisták első sorában állott. Estére a helyzet reménytelen lett. Ennek ellenére elhatározták, hogy másnap tüntetést rendezve megkísérlik az államcsínyt, amely a kormányzóság épületének az ostromában kulminálna. — Né jöjjön velünk, — tanácsolta Rosen- bergnek egy összeesküvő — tiszta öngyilkosságba rohanunk. — A mai nap után, — felelte Rosenberg —- élni vagy meghalni nem nagy dilemma számomra. Estére a vér folyt, Hitlert letartóztatták, Rosenberg menekült, de ezentúl neve a német közvélemény előtt a nemzeti szocializmus veteránjai között szerepelt. A helyzet javulásával a párt hivatalos lapjának, a Völkischer Beobachter főszerkesztője lett. A külpolitika teoretikusává fejlesztette magát és a keleti német expán- sió legmeggyözödésesebb híve lett. Külföldi újságírókat fogadott. Szürke ruhájában, messzibe néző szemekkel rakta le naphosszat irodájában a megvalósulandó német álom eszmei mozaikjait. A hatalom megszervezése után a párt külügyi hivatalának vezetését vette át. Munkája, „A Huszadik Század Mithosza", a „Mein Kampf* után a német könyvpiacon a rekordot tartja. Tcorétikus? Igen. Ezt a teoretikust most hirtelen kolosszális gyakorlati terv megvalósítására szólította vezére: Kelet Európát beleilleszteni a német gazdasági és kulturális rendbe. Á szakemberek munkába kezdenek A feladat nehéz. A visszavonuló szovjet csapatok által rettenetesen feldúlt és elpusztított keleti területek életre keltése. Az első feladat a közlekedés visszaállítása, amelyen a Todt-csapatok, a hadsereg műszaki csapatainak közreműködésével, teljes irammal dolgoznak. Sürgős munka: gyorsan halad. Példa rá a Kovno—Vilna közti 200 km.-es vasútvonal, amelyet három nap alatt átadtak a forgalomnak. A többi megoldandó feladatot még nagyrészt szakemberek tanulmányozzák. A Szovjet Unió hatalmas ipartelepei előtt, mini amilyen pl. a kharkovi traktor gyár, vagy a ’ vorosilovgrádi mozdonygyár naponként állnak meg a mérnökökkel megrakott autók. Végigjárják a műhelyeket, felbecsülik a használható és a tönkretett anyagokat, fetmérik a lehetőségeket, hogy az üzem ismét a legrövidebb idő alatt a termelésben résztvehessen. Berlinben pedig, a volt jugoszláv követség helyiségeiben, egy másik csoport szakértő elbírálja a jelentéseket, összeegyezteti azokat és megejti a számításokat. Az oroszok által kiürített területekről a pénz eltűnt. A Gosbank (Állami Bank) in- g gatlanait a bolsevisták felégették vagy fel- 8 robbantották. A földalatti helységeket, | ahová a páncélszekrények voltak beépítve, | diuamlttal repítették a levegőbe. De már a romhalmazok felett a Német Hitelintézet roham csapatai rendezkedtek be. Egyenruhás pénztárnokok, kopasz könyvelők, csinos hivatalnoknök pillanatnyi megállás nélkül dolgoznak. Lepecsételt kocsikban érkeznek a megszállott területeken érvényes márka bankjegyek tömegei. A Német Hitelintézet jelzálognélküli kölcsönnel látja el a dolgozni akaró vállalatokat. Ukrajna néhány helységében, amelyet a háború pusztítása aránylag megkímélt, a harcok után egy héttel az ipari üzemek már teljes Intenzitással termeltek. A mezőgazdasági termelés szervezése több időt vesz igénybe. Munkaerőhiány tapasztalható. Fehéroroszország lakosságának nagyrészét a bolsevisták menekülésre kény- szeritettek. A németek már ebben az irályban Is megindították a megfelelő lépéseket A meghódított területek alapos megszervezése természetesen hosszabb időt kíván meg. Precedens nélküli helyzet, hogy a németek által meghódított hatalmas területen (kétszer akkora mint Franciaország) tulajdonjog és magántulajdon nem létezik. A. régi birtokosok eltűntek. A forradalom legyilkolta, szétszórta, elsöpörte őket. A Német Birodalom, a Szovjet jogutódja tehát kolosszális vagyon (talaj, épületek, berendezések, üzemek, lakóházak) uj tulajdonosa. Mihez kezd vele? Az adott helyzetben Rosenbergre hárul az eddig solia nem látott hatalmas feladat, hogy a kialakuló félben lévő programmot végrehajtsa. A talaj a Német Birodalom tulajdonában marad. Hosszú lejáratú, valószínűleg örökölhető bérletbe kapják azok, akik a német fajtörvény követelményeinek megfelelnek. A felhívást a fiatalság számára már kibocsátották. Az „uj földesurak“ 20—49 hektár művelhető földet kapnak. Gépek, berendezések, házi állatolt magántulajdonok lesznek. Ugyanezt az elvet alkalmazzák a kiskereskedőkre, a kisiparosokra és a kézművesekre. A nagy üzemeket, bányákat államosítják vagy a nagy birodalmi iparvállalatoknak bérbe adják. Nagyon kedvez ennek a tervnek a szovjet ipar koncentrációja. Tgvaszon a munka óriási iramban indul meg. Hogy ez a munka eredményesen végződik, arra biztosíték Rosenberg személye. NAGY JÓZSEF itlc* déiólőll ülésezik «* S6*os( kffollsáo Budapest, február 12. (MTI) A honvédé, lemről szóló törvény alapján kiküldött 36 tagú bizottság ma, február 13-án, pénteken délelőtt 11 órakor ülést tart s azeo a minisztérium 670/1942. M. E. számú rendeletét tárgy»! je. ez a legmegnyugtatóbb megoldás, mert minden más megoldás összekeverte volna a végrehajtó hatalom szerepét az államfői hatalom szerepével.
