Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

1942. F£BRC/J1 2 tr dx lehet hogy évek múlva megírom ennek a háborúnak a förféneiét is!" — mondja Kolozsvárott Bruno Brehmf a világhírű német regényíró Reszivett a szerb és görög háborúban s a szovjet hadszíntéren is járt a kiváló íré aki a magvarok Őszinte barátjának vallja magát Kolozsvár, január 31. Lila párák fáty Isz­nak a reggeli fagyban. Az utcán felgyürt gallért!, hidegtől vörösre fagyott orrú embe­rek sietnek. A kora reggeli napfény inkább csak szemfényvesztés. A szálloda halijában, ahova betoppanok, azonban már jő meleg van, A napsütés itt már barátságossá varázsolja az egész helyi­séget. — Bruno Brehm urat keresem. A portás fölnéz szemüvege mögül. — Az a külföldi ur, aki tegnap délután ér­kezett t —- Igen. A hires német iró. Itthon van ? — faggatom. A portás hátranéz a kulcstáblára s aztán bólint. — Itthon van. A szolga felviszi a névjegyet. Néhány pil­lanat múlva már jön is a válasz. — Tessék fölfáradni. Bekopogok az ajtón. — Herein! — zug fel egy hatalmas, öblös hang Belépek a szobába. Ott áll reggeli köpeny­ben egy őszülő, hatalmas termetű férfi: Bruno Brehm, a világhírű német iró. Barát­ságosan mosolyog. — Isten hozta. Néhány perc alatt kész va­gyok s azután menjünk reggelizni. Tényleg, alig telik el két perc s már jön is lefelé a lépcsőn Brehm kalapban, kabátban. „Szép ez a város'“ ' Kiindulunk a kávéház felé. — Szép ez a város — mondja, azután na­gyot lélekzik. — Szeretem ezt a friss hideg- szagot. Tegnap, alighogy megérkeztem, rög­tön felfedező útra indultam. Bejártam a vá­rost, a templomokat, nézegettem a házakat. Mindenütt ez az első dolgom. — Hogy tetszik Kolozsvár? — Komolyan mondom, egészen otthon ér­zem magam. Tudja, én katonacsaládból szár­mazom. Apám, nagyapám, mind az osztrák­magyar monarchia tisztje volt. Egész sereg garnizonon vándoroltam végig. Nyilván in­nen van, hogy ákárhova megyek a régi mon­archia területén, amint meglátom az egy­forma stilusu házakat, a kaszárnyákat, ál­lomásépületeket, rögtön úgy érzem magam, mint a családban A Mátyás király-térre érünk. Bruno Brehm szegesvégü botjával döfködni kezdi a levegőt. — Látja ez kár, ez nagy hiba. Ezeket a szép házakat egészen elcsúfítják k reklám­táblák. Szedessék le. Bruno Brehm — százados Közben megérkezünk a Belvárosi Káve- házba. Megrendeljük a reggelit. Brehm szé­les karmozdulatot tesz: — Tessék. Állok rendelkezésére. Kezdőd­hetik az interjú. — Ml hozta Kolozsvárra? — Előadást tartok. Most ugyanis hosszabb felolvasásköruton vagyok. — Honnan jött? — Szófiából. Brassóban és Nagyszebenben is előadásokat kellett volna tartanom, de a nagy hó miatt elakadtam s igy ezek az elő­adások elmaradtak — Innen hova utazik? — Haza. Előadásokat fogok tartani a né­met katonaiskolákban. Az osztrák-magyar monarchia katonatisztjeiről Jogok beszélni. Ez az uj katonai beosztásom. — ön katonj.? Büszkén felemeli a fejét. —■' Az vagyok. Fényképeket vesz elő a levéltárcájából. A kép századosi egyenruhában örökíti meg a hires irót. Azután igazolványt mutat. Ebből kiderül, hogy Bruno Brehm a vezérkarhoz beosztott százados. — Részt vett valamelyik hadjáratban? — De még mennyire! Végigcsináltam a szerb és görög háborút, s onnan egyenesen az orosz frontra vezényeltek. Ott voltam egészen a weimdri irókongresszusig. Akkor szabadságot kaptam. „Európa szellemi vezetői találkoztak Weimarban!“ A weimari irótalálkozón szerzett benyo­másairól kérdezgetem. — Ez volt az első alkalom, amikor 'egész Európa szellemi vezetői találkozhattak. Azonnal megértettük egymást. Nem volt kö­zöttünk semmi ellentét. Bizonyára azért, mert ezúttal nem zsidók képviselték a né­peket. így aztán minden zavar és félreértés nélkül alaposan megismerhettük egymást. Külön ki kell emelnem a franciák tökéletes, úri és előkelő magatartását. A magyarok képvsielöje Nyíró volt. Há jól tudom, ö ép­pen itt él Kolozsváron. Nyirő József a „Keleti Újság“ felelés A német-magyar kapcsolatokra terelődik a sző. — Nem múlhat él nyomtalanul, ha két nép évszázadokon át testvéri sorsközösség- ben él. Régebben kapcsolataink néni. voltak zavartalanok. Itt megint csak azt kell mon­danom. hogy ennek is elsősorban a zsidóság volt az oka. ők voltak a közvetítők, A két nép csak az ő tolmácsolásuk, közvetítésük utján találkozhatott. — Az igazi megismerés csak ezután kö­vetkezik. Éppen az Íróknak, a szellem embe­reinek feladata közelebb hozni egymáshoz a két népet. Alaposan, tévedések fis félreérté­sek nélkül kell ismernünk egymást. Csak igy alakul ki majd a jövőben az igazi köz­vetlen megértés. — Hangsúlyoznom kell, hogy ez nem je­lenti az azonosulást. Nem kell egyformán szürkülnünk, sőt éppen minél erőteljesebben meg kell őriznünk népi sajátosságainkat. A közeledés és egymás megismerése, nem je­lenti a különség eltörlését. Ha valamennyien egyformává válnánk, Európa legisgatóbb varázsa: népeinek ezer szüte és változata veszne ki A krasznojarszki fogoly — A magyarokat különben is nagyon jői ismerem. S valaki ismeri, már szereti is őket. Annakidején, mint katonagyermek, sok magyar tiszttel kerültem ismeretségbe. Később, a világháború alatt, mint hadifo­goly a krasznojarszki fogolytáborba kerül­(MN) A hivatalos szovjetadások, szerint a Szovjet-Unióban 1938-ban negyvenezer „könyv“ jelent meg, összesen majdnem 700 millió példányban. Még az orosz mamutbiro­dalom méreteihez viszonyítva is hatalmas számok, és ha ezek alapján alkothatnánk ma­gunknak képet a Szovjet-Unióban összetö- möritett tömegek kulturális életéről,, való­ban fejet kellene hajtanunk az orosz dikta­túra teljesítményei előtt. Egy kis hamisítás A statisztika, azonban ravasz fegyver és ha Szovjetoroszországról van szó, megszok­hattuk már, hogy nem szabad a számokban keresni a lényeget. Az óvatosság itt ugyan­csak helyén való, mert már az első pillantás­ra kitűnik: a kimutatás nem tesz különbsé­get nyomdatermékek között és a könyvet, füzetet és egyéb propagandaterméket egy­aránt a „könyv“ gyűjtőnév alá foglalja. A 700 milliós szám legnagyobb része természe­tesen füzetekre és röpiratokra vonatkozik szerkesztője — közöljük note, t — Kérem adja át baráti üdvözletemet. Sajnos, olyan kevés időm 'van. Kolozsváron, hogy nem kereshetem fél. ■ Meggyőződésűm, hogy éppen olyan mély benyomást szerzett a kongresszuson, mint mi. Könyveit is olvas­tam. Nagyon érdekelték. Kiváncsion, várom üj könyvei német fordítósát. tem. Itt rengeteg magyarral kerültem össze. Mindig hozzájuk jártunk szórakozni. Egész cigánybandát szerveztek s mi is nagy. gyö- i nyörüséggel hallgattuk a bajtársakat, amint « a muzsikaszóra énekeltek. Természetesen azóta is sokai foglalkoztam a magyarokkal. ' rténelmüket, irodalmukat meglehetősen ismerem. Azt hiszem, ezt á könyveimben is sikerült valamennyire bebizonyítanom. Biztosítjuk arról,' hogy igy van, azután arról kérdezzük, hogy min dolgozik. — Sajnos, inkább csak szeretnék dolgozni Időm azonban alig van. Sokat utaztam mos­tanában, s a katonaság is étfoglalt, ilyen időkben az iró különben is inkább élménye­ket gyűjt. Az osztrák-magyar monarchia bukásáról írott nagy trilógiájának szülétésí körülmé­nyei felől érdeklődünk, — Még a világháború alatt kezdtem mé- sélgetni régi történeteket bajtársaimnak. lassan megérett, bennem a gondolat, hogy esőbb, amikor elkövetkezett az összeomlás, megismertessem népemmel, hogy milyen szörnyű dolog történt velünk. Háborús ese­ményeket, az „unalmas“ békekonferencia hosszadalmas tárgyalásait kellett érdekes formában összefoglalnom Megpróbáltam, így lettem iró. — Erről a háborúról is könyvet fog imi? — Talán... Egyelőre azonban még nagyon közel vagyunk hozzá. Most még nincsen meg a kellő távlat. De valamikor, évek múl­va lehet, hogy megpróbálkozom vele. NAGY ELEK a csekély terjedelem és még alacsonyabb színvonal szinte magától értetődik. Melyik „kisebségi nyelv“ a legmegbecsültebb? Ugyanez a statisztika büszkén említi, hogy ez a 700 millió „könyv“ száztizenegy nyelven jelent meg. Nos, az igaz lehet, hogy a bolsevista paradicsom minden néptöredéké­nek jut valami a szovjetparadlcsomból, a szovjet nyomdatermékek túlnyomó része azonban orosz nyelvű és különösen ukrán nyelven aránylag rendkívül kevés könyv hagyta el a nyomdát. Az egyensúlyt semmi esetre sem állíthatja helyre, hogy ezzel szem­ben a jiddis nyelv számarányát messze meg­haladó képviselethez jut a kisebbségi nyel­vek között. 1928-ban például a hivatalos ada­tok szerint 258 jiddis nyelvű könyv jelent meg 875.000 példányban és ezek a számok 1936-ig, nyilván a Kremlnek a jiddissel szem­ben tanúsított különös megbecsülése folytán jSl-re, illetőleg 2.650.000-re emelkedtek. 1 mw——wnv r~ —tí-“i—ly A „tudományos“ müvek A könyvnél azonban nem a szám. hatrasa a tartalom és érték a döntő. Ebből a szem­pontból már maga az a tény is -ossz ajánló­levél, hogy a szovjet nyomdatermékek leg­nagyobb részének a silány papirosból ts csak alig egy-két oldal jut. A tudományos iroda­lom sem állja ki az összehasonlítást az eu­rópai színvonallal. Az általános színvonal el­rettentőén alacsony. A tudományosnak szánt munkák nagy része egyszerűen külföldi tu­dományos munkák jogosítotton fordítása, vagy pedig a jobbik esetben külföldi tudo­mányos munkákból Összeollózott féremü, na­gyon gyakran a források megnevezése nél­kül. Színvonal dolgában a könyvek egyik kategóriája sem mutat egyébként vigaszta­lóbb képet. Ami pedig a könyvek kiállítását illeti. .. A belső tartalommal összhangban a szov­jet-könyv kiállítása is rendkMU gyatra. A papirhiány miatt a nyomdaipar teljesen az újságpapír legolcsóbb fajtáira van utalva. Általános jelenség, hogy a könyvek külön­böző fajta papírokat tartalmaznak, Egyes ivek zöldszinüek, mások a szürke legválto­zatosabb árnyalatait mutatják, mert a gyá­rak nem tudják állandóan ugyanazt a minő­séget szállítani. A könyvkötői munka hason­lóképpen elképzelhetetlenül hanyag. A köté­seken enyv- és csirizmaradványok díszeleg­nek, ehhez járul még az orosz könyvkötő- enyv sajátságosán kellemetlen illata is ... A kiadásók példányszámai általában na­gyon alacsonyak, különösen a lakosság száz­hetven milliós számához viszonyítva. Kivé­tel csak néhány szépirodalmi mű (például Sochóloff „A csendes Don,“-ja, vagy Tolsztoj ,jNggy Péter -je) és ugyancsak kevés szánul propagandalrat. A rekordot 10 milliós példányszámnaiai a „Szovjet Unió Bolsevista Pártjának rövid, története“ viszi. A szovjet könyv terjeastésc egyébként nem a kereskedelem kezében van, hanem a népkönyvtárak feladata, amelyek a „kulturális célok“ elmén kiutalt állami tá­mogatásból milliókat nyelnek ei. A. könyv­vásárlás fényűzését csak egy egészén vé­kony népréteg engedheti meg magának, mert a könyvek ára meglehetősen borsos, természetesen az a réteg, amelynek jövedel­mét nem a munkabérek alkotják. Beragasztott lapok .. Különlegesen szovjet sajátság a beragasz­tott lapok gyakori előfordulása. Tudományáé munkákban, iskolakönyvekben, folyóiratévá- mohban, mindenütt lépten-nyomon ilyenekbe botlík a böngésző. A cenzor«* „lelkiismeret­lenségükben“ nem szorítkoznak csupán a kéziratra és sokszor a már engedélyezett kéziratok nyomán készült szedésekben is tar­lóinak kivetnivalót. Ilyenkor a kiadók a ki­fogásolt lap helyett egyszerűen újat ragasz­tanak a könyvbe. A beragasztott lapok ter­mészetesen nem válnak a könyv díszére, ez az eljárás azonban minden körülményessége ellenére még mindig olcsóbb, mint az egész könyv ujranyomtatása. Egészen más külsejüek azok a könyvék. amelyek nem az igénytelen belső piac szá­mára készültek. Moszkvában külön könyv­kiadó működik az „idegennyélvü irodalom“ szolgálatában, nagyszabású saját nyomdával és könyvkötőmühellyel. Ennek a kiadónak angol, francia, német, orosz és egész sor más nyelven megjelent propagandakiadvá­nyai sokszor a külföldi nyomdaipar legjava termékeivel is felvehetik a versenyt. Ha propagandáról van szó. a szovjet állam nem sajnálja a pénzt. Mint minden más téren, a szovjetrendszei Potemkln-szelleme itt is elárulja magát: a külföld számára épített szép homlokzat mö­gött csak szemét és nyomorúság bújik meg. MOZIMffIOROK CAPITOL-mozgő: Régi keringő. Fősz.: Szö­rényi Éva, Págér Antal. Előadások 3, 3, 7 és 9.20 órakor. Vasárnap és hétfőn dél­előtt 11 órakor matiné-előadások. EDISON-mozgó: Tomi a megfagyott gyer­mek. Fősz.: Simor Erzsi, Csortos Gy., Básthy L., Pécsi Gizi és Adám Klári, Elő­adások kezdete: 3, 5, 7.10, 9.10. EGYETEM-mozgó: Bűnös vagyok. Fösa.: Mezey Mária, Koős Dodó, Csortos, Ka­marás. Vasárnap és hétfőn délelőtt 11 órakor: Uz Bence. Matiné. RlO-mozgó: Néma kolostor. Fősz.: JávOt Pál, Lukács Margit, Tolnay Klári. Műsor előtt: Legújabb híradók. Vasárnap, febr. 1-én d. e. 11 órakor Matiné. ROYAL-mozgó: Farsangi filmkabaré. Stan és Pan, valamint 6 vidám, zenés és szí­nes filmkülönlegesség. Vasárnap és hét­főn d. e. 11 órakor gyerekelSadás. Kedden utoljára! URANIÁ-mozgó: Kivánsághangverseuy. Fö szerepben: Use Werner, Carl Raddatz, Ida Vüst. Előtte a legújabb hiradő.- Vasár nap d. e. fél 12 órakor: Matiné. PANNÓNIA BUDAPEST, ŐAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekves. * Korszerű kennelem SZÁLLÓ szobák 6*— P-től 12- P-ia Kétáayas szobák <5‘~ p-től 18-— P-iq Éttermében Veres Károly és e gány- zenekara muzsikál. bilsmerien kiváló konyha. Polgári árak A német- maayar kapcsolatok A könyv sorsa a iSiovíetunióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom