Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-10 / 32. szám

tizedes felfogásához és nem Ismer Különbsé­get magyar és magyar közt. — Mi — mondotta — minden magyarban testvért látunk, nem nézzük sem elmét, sem rangját. Tudjuk, hogy a Trianonból ki­vezető utón az egész nemzet szenvedett. Ezután a magyarság éltető erejéről szó­lott, amely az elnyomás Ideje alatt nem volt egyéb, mint az a reménység, hogy eljön a hazatérés napja. A felszabadulás nagy mun­kájáért— mondotta — azt a politikát illesso köszönet, melyet Bárdossy I.ászló miniszter­elnök és kormánya folytatott. Illesse köszö­net a magyar kormányt nemes munkájáért, amely elhozta a felszabadulást. Illesse kö­szönet azt a pártot is, amelyre a kormány munkájában támaszkodik. Noha, a Délvidék népének vagyunk a képviselői, az a szellem vezet, hogy az egész Ház munkájából kive­gyük részünket. Olyan nagyok a leiadatok, hogy azokhoz szükséges az egész államha­talom, de szükséges a magyarság minden szervezetének együttműködése is. Hangoz­tatta, hogy a magyarság tiszteletben tartja minden nemzetiség nyelvét, kultúráját és szokásainak megőrzését, de elvárja, hogy mindig hűséges legyen a hazához és ha Igényt tart a magyar nép szeretetére, ak­kor szeresse Is a magyar népet. Végül hi­tet tett as igazi magyar politika mellett. Beszédét a képvisélőház hagy ünnepléssel és tapeaal fogadta. Bárdossy László minisz­terelnök odament a szónokhoz és melegen megrázta kezét. A kormány tagjai színtér» meleg üdvözléssel fogadták a délvidéki kép­viselőket, majd a Ház vezető tagjai.Lukács Béla, a MSP országos elnökével az élen fejezték ki jókívánságaikat. Ezután Szinyel-Mcrse Jenő elnök az ülést tiz percre felfüggesztette. A képviselöház ülését 2 óra után nyitotta meg újból Szt- nyei-Mcrse elnök. Bejelentette, hogy a mi­niszterelnök kivan szóim. Bárdossy László miniszterelnök ekkor be­nyújtotta a kormányzó helyetteséről szóló, fentebb ismertetett törvényjavaslatot. Kö­zölte, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának idejére előadóul Putnoky Móricot kérte fel. Kérte a javaslat áttéteiét a közjogi bízott- sághoz és kérte a sürgősség kimondását. A javaslat beterjesztése után a ház az előadó és a helyettes eió'adó személyét elfo­gadta és a sürgősséget kimondta. Szinyeí- Merse Jenő elnök ezután napirendi indít­ványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden déli 12 órakor tartjá és annak napirendjére kitűzte a kormányzó helyette­séről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A3 ülés fél három óra előtt ért véget. A Magyar Élei Pártja egyhangúan magáévá tette a kormányzó» helyettest törvényjavaslatot Á délvidék! képviselők beléplek a Hagyar E’eí Pártjába BUDAPEST, február 9. A Magyar Élet Pártja vitéz Lukács Béla országos elnök el- nökléséveí hétfőn délelőtt tiz órakor a feép- vlselőház miniszterelnöki tanácstermében pártértekezletet tartott, amelyen Bárdossy László miniszterelnök és a kormány vala­mennyi tagja megjelent. Bárdossy László miniszterelnök az értekezlet során bejelen­tette, hogy a képviselöház ülésén nagyfon- tosságu törvényjavaslatot nyújt be kormány rübeflyettesi méltóság törvény-beiktatásáról. Hivatkozott arra, hogy a törvényhozás az államfő' helyettesítéséről a múltban is min­dig böics előrelátással gondoskodott. Rámu­tatott azokra az alapelvekre, amelyek a kor mányt ennek a törvényjavaslatnak a meg­alkotásánál vezették, majd részletesen is­mertette a törvényjavaslatot és kérte elfo­gadását. A pártértekezlet nagy lelkesedés­sel fogadta a miniszterelnök bejelentését és az ismertetett törvényjavaslatot egyhangú helyesléssel elfogadta. Várady Béta szólalt fel ezután. Mindenekelőtt kifejezést adott annak a mélységes köszönetnek, amellyel az egész nemzet tekint á kormányzó sze­mélyére, aki egyedül a nemzet érdekét te­kintve megadta, a kormánynak alkotmány- szerű hozzájárulását a törvényjavaslathoz. A párt köszönetét tolmácsolta ezután a mi­niszterelnöknek a történelmi jelentőségű Ja­vaslatért és indítványozta, hogy tegyék pártkérdéssé a javaslatnak a kormány szö­vegezésében való elfogadását. A pártértekez let ilyen értelemben határozott. Vitéz Lukács líéSi országos elnök az ér­tekezlet végén közölte, hogy a Délvidékről behívott országgyűlési képviselők tudatták vele azt az elhatározásukat, hogy belépnek a Magyar filet pártjába. Az'ért ekezlet az or­szágos elnök bejelentését nagy tapssal és éljenzéssel vette tudomásul. Fényesen sikerüli az EKE népyiseleti táncestébe KOLOZSVÁR, február 0. Az Erdélyi Kárpát Egyesület szombatim este rendezte rriey hagyományos farsangi táncestélyét a Mátyás király Diákhásban. A táncestélynek különös érdekességet és szint kölcsönzött az a körülmény, hogy a résztvevők zöme népvise- Isii ruhákban jelent meg. A gyönyörűen fel­díszített bálteremben festői képet nyújtottak i.: csodálatos szmgazdagságu mezőkövesdi, kalotaszegi, tora ekéi és az egyszerűségükben ■V pompás székely ruhák. Az Erdélyi Kárpát Egyesület a táncestéig népies jellegével a '■Képviseletek megbecsülését akarja szolgálni. Ihmvutálja a népviseletek színes, szemet gyö­nyörködtető változatait s megkedvelteit a népi ruhás&oétáet a városi közönséggel is. Az EKE táncestélye fényesen sikerült, A megjelent közönség mindvégig pompásan, jesztelenül mulatott. Az előkelőségek sorai* bem megjelent vitéz dalnoki Miklós Béla altá­bornagy, hadtestparancsnok, Szentpétcry Ásigmond dr. Hector Magnificus, valamint több közéleti kiválóság, A közönség körében nagy tetszőt keltettek a vacsora szünetében bemutatott népi táncok: a „gyerlyatánca ,,-hétléptü'' és a „gólyatánc“. A bemutatott táncokról a Magyar Film Iroda 'filmet készí­tett a hangos heti híradók részére. A megjelent hölgyek díszes csokrából a kö­vetkezők neveit sikerült fel jegyezni: Kormos Márta (mezőkövesdi), Finna Már­ta (kalotaszegi), Bari Zoltánná, Bari Lili (marosszéki), Olajos Irma, Fehérvári Len­ke, Gazelli Etus. Végh Ilona, Fekete Ka­talin, Bognár Sándorné, Veress Istvánná, Veress Rózsiim, Pletkovits Józsefné, Szabó Ihmka (nagykapusí), Baüz Béláné, Jánossy Lajosné, Papp Józsefné, Debreczeny Aran­ka, Palló Mária, mátisfalvi Palló Imréné, Bartha Lujza (matyó), Szabó Gitta, (udvar- helyszékí), Bari Erzsébet és Margit, vitéz Oláh Józsefné, Oláh Ella, szentgyörgyvári Stirling Olga, Gyarmathy Zs. Béláné, Jan­csika Albertné, Schmidt Irén, Pillich Teréz, Both Béláné, Kijátz Zoltánné, Szabó Mária, Büss Jánosné, Jikéli Lajosné, Moldován Éva, Kiss Mária, Hubert Bartók Anna, Wellmann Öttóné. A férfiak közül Welmann Ottó györgyfal- ví ruháját. Kádár Zoltán krasznai öltözetét, Bálint István dr. matyó ruháját csodálta mag a közönség. Jegyezzük végül ide azoknak neveit, akik a nagysikerű táncokat lejtették: Gyoriyaiánc (lányok diszmagyarban, tisz­tek attilában): Finta Gyöngyi—Weizik Jenő, Kovács Gitta.— Kovács György, Kovács Ica— Kovács Tibor, Muth Babi—Ghiczy Gábor, Muth Icu—Fai Antal, Palló Mária—Kará­csonyi Pál, Sütő Nagy Magda—Tusa Gábor. Székely hétléptii (lányok-fiulr székely népviseletben): Biró Margit—Bartha Endre, Balla Magda-—Borbély Sándor, Finta Gyön­gyi—Zágoni Sándor, Gál Icu—Plnkóczy Jó­zsef. Kiss Erzsébet—Cseresnyés Ferenc. Kiss Mária—Barabás Mihály, Kovács Icu— Magyarósy Sándor, Sárga Ilona—Vájná Zol­tán. Gólyatánc: Bokor Mária—Bere István (györgyíalvi viselet), Kovács Gitta—Kádár István (krasznai viselet), Muth Babi—dr. Demény Gyula (györgyfalvi viselet), Muth Icu-Máthé Gyula (györgyíalvi viselet), Kristó Malvin—Adorján István (györgyfalvi vise­let), Kristó Rózsi—Albert Pál (györgyfalvi viselet), Sütő Nagy Magda—Nagy Zoltán (hőstáti viselet), Szakáts Mária—Veszprémi Lórsnd (hóstáti viselet). Sicvuros nyomozással kerít® f® kézre a dési rendőrség egy luhocsomeq tolvaját Dós», i’ebr. 9. A dési rendőrség bűnügyi osztályán jelentették, hogy Szabó Sándor vendéglőstől valaki ellopott egy kétszáz pen­gő értékű ruhacsomagot. A detektivesoport azonnal munkához látott, de csak annyit si­került megállapítani, hogy egy „beteg kezű“ ember lehet a tettes. A detektívek az OTI .és-a kórház nyilvántartásából kiírták a be­teg kézzel gyógykezelésre járó embereket s így sikerült bravúros nyomozással elcsípni a tettest Lápért István kolozsvári illetősé­gű, Désen lakó gépkocsikisegitö személyé­ben. Láposi bevallotta tettét s azt is, hogy hol rejtette el a lopott holmit. Az egész nyo mozás három órát vett igénybe. A dési kö­zönség biztonságérzetét nagyban növeli a bravúros nyorpozás. A nyomozásban részt- vett detekttveket kitüntetésre terjesztik fel. K&Íqbsvát magyar lelkes örömmel kapcsolódon be a Irim/i-qondolai szolgálatába Keoalgkulf a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának kolozsvári fiókja Kolozsvár, fobr. 9. A komoly nemzeti ügye­ket megillető érdeklődés és lelkesedés jegyé­ben alakult meg vasárnap délben a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának kolozsvári fiókja. A városháza dísztermében megtartott alakuló gyűlésen megjelent vitéz Jőfő dalnoki Miklós Béla altábornagy, hadtestparancsnok, a ko­lozsvári hadtest törzsknira, valamint, az egy­házak, íársadsiliajd testiilletek képviselői és a Zrüiyi-munka iránt érdeklődők népes és lel­kes tábora. A vitézi Rend Zrinyi-esoportjá- nak központja küldöttséggel képviseltette ma­gát az alakuló értekezleten. A küldöttség tagjai vitéz Rózsás József alezredes, a Zrinyi- esoport központi vezetője, Kozár Elemér ve­zérkari őrnagy, a. Zlinyi-csoport tudományos szakosztályának központi vezetője és Mer- boly László, a Zrínyi-csoport titkára voltak. A, Zrinyi-gondolat Az ülést' néhány lelkés szóval vitéz Benkc Béla ezredes, a Vitézi Szék törzskapitánya nyitottá még és átadta a szót vitéz Rózsás József alezredesnek, aki mélyhatásu előadás­ban. ásmértette a Vitézi Rend Zrínyi-csoport­jának nagy föntess ágú és nagyértékil munká­ját. Előadásában e munka szellemi rugóját: a Zrínyi-gondolatot világította meg. — Mi a magyar batonaeszmény szolgálatá­ban állunk és a Zrínyi-eszme hatalmas épü­letéhez keressük as alapköveket. Tudjuk, hogy Erdélyben különleges■ helyzettel állunk szemben s azokat figyelembe véve építjük fel épületünket. Ezért váláséioitűk Kolozsvári központnak, „A magyarság életeszményét a sors ata- kitolta ki....“ Yitéa Rózsás alezredes ezután arra mutatóit rá, hogy a magyarság a Nyugattól csak mű­velődés kereteit vette át, de azt a sajátos magyar lélek és a magyar faji tulajdonságok törvényszerűségei szerint töltötte meg torta- lommal. A magyarság életeszménye ezer éven át solia nem változott és sem a lovagi, sam a polgári eszmények nem tudtak mély gyöke­ret verni nálunk. A magyarság életeseményét « soré alakította . ki s annak megtartásáért örökös harcai vívott. Ez a hare alakította a sajátos magyar típust. Ez a típus: a katona’ a hős. A magyar művelődés is ugyanezt a célt szolgálta: a haza és a nemzet megtartását. A nemzeti irodalom , nemcsak támogatta ezt sk ezeréves eszményt, de hosszú évszázadokon, át irányította is. Osak a XX. század kezdetén tört meg a magyar nemzeti szellem aktivitása. Átvettük mindenestől a nyugati eszményeket. Petyhüdt dekadencia lett uralkodóvá a ma­gyar szellemi életben. Ez a halállal ccmbn- rált. Jelszava vök a pacifizmus ős a defetis- mus. Ez a szellem mindent tagad és rombol, ami szükséges és szép a nemzet léte szempont­jából. Ennek az ördöagi szellemnek nem kis nészo vau «• magyarság trianoni katasztrófá­jában. „Hegkerestük a felemelkedés útját” — A bajt azonban felismertük, — folytat­ta vitéz Rózsás alezredes — és megkerestük a felemelkedés útját. így jutottmik el a Zrínyi-gondolathoz. A magyarságnah egy örök eszménye van: a kaionaeszmény. Ezt szolgál­ja a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja és ezt kell szolgálnia minden becsületes magyarnak. A Zrínyi-csoport munkájának irányelvei Szépen felépített előadásában. részteteien mutatott rá ,á , Zrínyi-csoport rriumkájánaV irányelveire. 4 csoport a magyar katonacei- meny intézményes szolgálatát végzi sz.eUetnt eszközökkel, tevékenysége tehát elsősorban név élőmunka. A Zrinyi-munka résztvevőinek két követelményt kell teljéeiteníök. Bizonyos .tevékenységet kell kifejteniük és . bizonyos magatartást kell tanusitaniok. El kell hári- taniok, a Zrínyi-munka elé tornyosuló esetle­ges akadályokat és mindenhol, mindenkor küzéeniök kell a nemzet önbizalmát aláásni akaró defetizmus ellen. Ebben a munkában fontos szerepe van a jó irodalomnak cg a jó sajtónál:. , Végül, arra hivatkozott, hogy a magyar fca- tonaeseményt Zrínyi Miklós gróf valósította meg életével és ö irta meg művelheti. Á ,,Zri~ nyiúsz“ programja as, hogy a magyarság­nak .önmagában meg kell tisztulnia. Ezt a cél­kitűzést valósítja meg a Vitézi Rend Zrínyi- csoportja. amşly hat év óta működi* néha" Gömbös Gyula kezdeményezésére. A belső újjászületés módja A mély hatást kiváltó előadás, után Kosár E kiuér vezérkari őrnagy emelkedett szólásra és a magyarság ezer éves történelmi küldeté­sének aitját vázolva, a belső újjászületés mód­jait ismertette. — Olyan szellemre van szükség, — mon­dotta. —- amely elveit az egyéni élet imgélvr sáyát. Olyan szellemnek kelt mindnyájunkat áthatnia, amely mindig szívesen áldoz a hit és a haza oltárán. „Önként és önzetlenül!“ A továbbiakban kifejtette, hogy a Zrinyi- munka felszínre segíti és érvényesüléshez juttatja, a nemzeti szellemtől áthatott érté­keket, ápolja a család kultuszát és a ma­gyar nőket is a katonaeszmény szolgálatá­ba állítja. Az. irodalmat és a művészetet megőrzi az igaz és a szép mentsvárának­— Elevenítsük fel Zrínyi szellemét ’■— mondotta előadása végén — és mi leszünk az a nemzedék, amely mint a második év­ezred magyarságának honalapító nemzedéke vonul be a történelembe. Jelszavunk mindig ez legyen: önként és önzetlenül' Megalakul a kolozsvári csoport A meleg együttérzéssel fogadott előadás után vitéz Rózsás alezredes kihirdette a helyi csoport megalakulását és bejelentette, hogy a fiók vezetője vitéz Benkő Béla ezre­des lett, helyettese pedig Atzél Ede báró Bejelentette, hogy a kolozsvári fióknak há­rom tiszteletbeli munkatársa van Horváth Ferenc vezérkari ezredes, Kásás Andor ve­zérkari százados és Hory Etelka személyé­ben. Végül felolvasta azoknak nevét, akik önként vállalkoztak a Zrínyi-csoport nemzet erősítő munkájára. Ezek a következők: Vi­téz Borslcsky Imre százados, vitéz Huszár Endre alezredes, tábori föesperes, Vida Géza, dr. Gerencsér István, vitéz dr. öze Gyula százados, vitéz Biró Gyula, Szász István, vitéz Kun Iván őrnagy, tábori esperes, Kiró János hírlapíró. Bankó János, Tirscher Mik­lós, dr. Boga Alajos kanonok, pápai prelá- tus, Almay Béla vk. őrnagy, Yenczel József, vitéz dr. Paul Gábor egyetemi tanár, Botár István országgyűlési képviselő, Tóth István festőművész, Domokos Pál Péter, A’agy Ist­ván. Szathmdry Lajos, az EMKE ügyvezető alclnöke, Bary Olga és óvári óss József hírlapíró. • Vagy sikert aratott a háromtagú regöscsoport A lelkes hangulatú gyűlés hivatalos részi­nek kiegészítésére a m. kir. honvédelmi mi­nisztérium regős csoportjának három tagja adott elő igaz magyar szellemtől átitatott művészi értékű verseket, ének és tárogató­számokat a jelenlevők nagy tetszésére. Az alakuló gyűlés rendjén egyébként a Zrínyi-csoport központja művészi kivitelű, emlékplakettet adott át vitéz Bankó Béla ez­redesnek. A gyűlés a Zrinyi-fohász szavaival ért véget. A város magyar társadalmának va­sárnap délalöttl ünnepélyes találkozójával tehát Erdélyben is megkezdődött a Zrínyi szellemében végzett munka, amelynek célja öntudatos, áldozatkész, a nemzet jelenjében és jövőjében hivő és bizakodó, eróslelkti magyarok táborának kiépítése. —fs—> Két i»ét ófa halolt c!<£c«eiaőt ós-eöM Saleasáis fj-víiko® leáuyanva Budapest, febr. 8. A budapesti főkapitány­ságon vasárnap megjelent Vldlles Józsefné Magdolnavárosbán lakó asszony, aki elő­adta, hogy Márkus Erzsébet, aki vele egy házban lakik, halott gyermeket tart a la­kásban. A leány Lepsényből hozta a kis ha­lottat a fővárosba. A redőrség megtalálta, Márkus Erzsébet szobájában egy kosárban a kéthónapos kisgyermeket, aki körülbelül két hete li&lott. A leány elmondotta, hogy a gyermek a, pécsi menhelyen volt, honnan két héttel ez­előtt kikérte azzal, hogy hazaviszi Lepsény­be és átadja rokonainak. Vonatra ült, de út­közben, Dombóvár közelébe, a gyermek meghalt. Azzal védekezett, hogy azért kel­lett a csecsemőnek elpusztulnia, mert pem tudta szoptatni. A rendőrség megállapította, hogy a leány délután 2 órakor indult el Pécs röl. A menhelyen megetették a gyermeket, háromnegyed ötkor volt Dombóváron, igy tehát három óra alatt nem halhatott éhen a gyermek. Márkus Erzsébet a halott gyer­meket Lepsénybe vitte és ott elásta a park­ba. Rövid ldö múlva azonban kiásta, betette kosarába és vitte magárral Magdolnavaror • ha. A rendőrség Márkás Erzsébetet őrizet* bevette, mert az a gyanú, hogy megölte két­hónapos csecsemőjét. 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom